Somogyi Néplap, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-26 / 47. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 47. szám, Szerda, 1969. február 26. Móricz Zsigmond: ÚRI MURI Két világháború közti drá­mairodalmunk egyik legfonto­sabb alkotása az Úri muri. Eredeti bemutatója nem ho­zott sikert. Akikről szólt, azok még a megszelídített, a kompromisszumos, »happy­­endesített« változatban is el­reméltó vonása ennek a ren­dezésnek a lélektani mozza­natok hangsúlyozott funkciója, különösen a főhős fejlődésé­ben, tésében A dráma mesteri fölépí­Szakhmdry tetteit kudarcok, a meg nem értés, a a visszacsúszás, a »hadd lám, utasították. A pesti közönség, s uramisten.. .« alapélményei a hivatalos úri osztály gond­talan, mulatós szórakoztatásra számított és nem gondolatok­ra, társadalombíráló tenden­ciára. A darab megbukott, né­miképpen magát az írót igazolva: az Úri muri koncep­iá­ciója az eredeti megoldást, a főhős tragikus elbukását kí­vánja meg, így viszont csak 1948-ban kerülhetett először, a mű 1942-ben színre újra­írott változatában. Az úri muri témája is­mert; talán ez az egyik leg­ismertebb Móricz-mű. Értéke­lései közül két felfogás érde­­mel figyelmet különösképpen. Helyesen mindkettő szimboli­kusnak tekinti a dráma köz­ponti figuráját, Szakhmáry Zoltán alakját. Részben az úri osztály, az úri Magyaror­szág pusztulását, részben a modern törekvések zátonyra futását fedezik fel a bukásában és a régit, az főhős úri komiszságot, a szellemi pos­­ványt fölemésztő „szent« láng fellobbanásában. Mindkét meglátás helytálló. Sőt, az írói mondanivaló helyes ér­telmezése — a kettő együtt. Szakhmáry Zoltán alakja, sor­sa — ahogy ez Kaczkó Mihály rendezésében a Csiky Gergely Színház előadásából is érez­hető — a kettő szintézisében teljesedik ki. Vagyis az új tö­rekvések a régi mód, a régi viszonyok teljes fölépítése nél­kül távlattalanok, szükségsze­rűen elbuknak. Laczkó rendezésének két fő erőssége van. Biztonságosan és jó stílusismerettel teremti meg azt a levegőt, azt a sajá­tos közeget, amelyben a bel­ső dráma, a konfliktusok lán­colatának eredményeképpen a tragikus befejezés kibontako­zik. Ebben a közegben Cseörgheő Csuli — Dánffy Sándor hiteles karakter alakí­tásában — a vezető figura. Jól sikerült a körülötte és ve­le kapcsolatban álló jellemek megrajzolása is csakúgy, mint a borba fulladó »haláltánc«­­motívum érzékeltetése, a tö­meghatású jelenetsorok meg­­komponálása. Másik figyelem­mellett bonyolult lélektani fo­lyamatok kísérik. Két szere­lem és két különböző irányú csalódás közt jut el az ön­­gyilkossághoz, s ezen az úton aprónak látszó momentumok lódítják egyre tovább. Pául Rozika elszólása a cél­tü­körrel; fonák hízelgései; Csuli »gyáva« megjegyzése stb. Si­mon György Szakhmáry-alakí­tásának fő erénye — a fiugra átélt megalkotásában — en­nek a lelki folyamatnak a meggyőző ábrázolása. Kár, hogy a záróképben mintha ki­fulladt volna a fokozás ereje. Rhédey Eszter (Takács Anna) megjelenésétől a feszültség némiképpen veszít az intenzi­vi­tájából. A háttér kitűnő, a fő konfliktus párbeszéde viszont üres, a zárójelenet színpadias. Nincs kellően feszes tartása, nem robban eléggé. Az előadás két másik vitat­ható pontját említeném még. Telessy Györgyi Rozika-értel­mezése tökéletesen beleillik a rendezői koncepcióba. (Amely szerencsére nem azonosult műsorfüzetben is olvasható, »a a kiszolgáltatottságában is szűz, hamvas« mozi virág Roziká­val. Ahogyan a főhőst magát is vegyes érzelmekkel jtk.) Ez a Rozika sokkal fogad­bo­nyolultabb figura így, ham­­vasbögyös mivoltában és eszes, hidegen számító men­talitásával egyaránt. Az ér­telmezéssel nincs hiba. Rozika érzelmi megközelítése viszont hamisan cseng a »városi kis­lány« azonosulni képtelen hangján. Ezt a szerepet nem neki írták. A másik a csugariak prob­lémája. Máig sem tisztázott, magam se tudom hová tenni: miért gyengíti mondanivalója egészét Móricz ezzel a motí­vummal? A summás­ kiszol­­gáltatottság keserű vádja több oldalról is nyilvánvaló. De miért motiválja így, miért za­báltatja Móricz a három csu­­garit így, ahogyan, és főleg amivel. A közröhej kedvéért? Önmaga ellenpólusa? Bárho­gyan is magyarázzuk, a jele­net kilóg a darabból és az előadásból is, lehet valódi, le­het realisztikus, de igaz soha. Nélküle teljesebb volna a da­rab, így viszont dramaturgiai bukfencet okoz. Egy tanulság­gal: olyankor hasznosabb len­ne kevésbé »tisztelni« klas­­­szikusainkat. Mindezzel együtt figyelem­re érdemes produkció a ka­posvári Úri muri előadása, amelyben az említett négy kulcsszereplő mellett néhány jó epizódalakítással egyebek közt Lengyel János (Borbíró), Papp István (ügyvéd),­ Tóth Béla (Hulla János), Csíkos Gábor (Lekenczey Muki) is hozzájárult a sikerhez. Wallinger Endre Intézkedés — eredmény nélkül Levélben kereste meg szer­kesztőségünket tavaly novem­ber elején Pintér Árpád so­­mogyszobi lakos, és leírta, hogy a somogyudvarhelyi autóbusz nem várta meg az utasokat, mert a vonat tizenöt percet ké­sett. Levelében megírt pana­szát szerkesztőségünk a 13-as AKÖV illetékeseihez továbbí­totta, ahonnan a következő vá­laszt kaptuk: »Pintér Árpád panaszát kivizsgáltuk és meg­állapítottuk, hogy az autóbusz Valóban nem várta meg Csur­gón a beérkező vonatot, mert az tizenöt percet késett. A járat 9.20-kor menetrend szerint el­indult, mert eddig a várakozási idők jegyzékében ez a vonatér­kezés nem volt megjelölve. Mi­vel ez az autóbusz a továbbiak­ban sem csatlakozik más sze­mélyszállító járműhöz, utasí­tottuk a személyzetet, hogy kö­teles megvárni a vonatot, még ha késik, akkor is.­ A napokban ismét levelet kaptunk Pintér Árpád olva­sónktól. Mint ilyenkor általá­ban, most is a megnyugtatott panaszos soraira számítottunk. Mert mi sem természetesebb, mint hogy az AKÖV intézke­dése után a járat minden esetben megvárja a vonatot, hiszen csatlakozása másutt se­hol sincs. Mégsem így történt — mint ahogy a levélből kiderül. Az AKÖV intézkedéséről az autó­busz személyzete nem tud, és azóta is, ha késik a vonat, az utasok taxival vagy gyalogosan kénytelenek eljutni úti céljuk­hoz. Jogosan kérdezi olvasónk, hogy mi értelme az olyan i­n­­tékedésnek, amelyet a gya­korlatban nem hajtanak végre. Ezt kérdezzük mi is ... N. J. ZSIRÁFOK A JÉGEN Carol-Ann Warner angol korcsolyázónő új szerepét pró­bálja a jégrevüben. Jóllehet a közhit szerint az Afrika tró­pusi éghajlatához szokott állatoknak nem tesz jót a jég — ezek a »zsiráfok« a leghidegebb telet is jól bírják. (UPI — KeppinEott «Ékezett) A TAVASZ HÍRNÖKE Kötnek a megye asszonyai és lányai Takarókat a vietnami gyerekeknek A takarókat műszálas fonal­ból készítik. Tízszer tíz centi­­méteres kis kockákat kötnek az ügyes kezű asszonyok és lá­nyok. Ebből, illetve százharmincöt darabból mintegy állít­ják végül össze a kilencvenezer százötven centis meleg takaró­kat. A szocialista országok nő­szervezetei nemrégiben Moszk­vában tanácskoztak. A tanács­kozást az 1969. június 14-e és 17-e között tartandó helsinki világkongresszus jegyében hív­ták össze. Itt határozták el, hogy a kongresszus idején egy hajórakomány segélyt külde­nek a vietnami nőknek és gyer­mekeknek. A magyar nők két­ezer műszálas takaró elkészí­tését vállalták, azaz megyén­ként száz-száz darab megköté­sét. Somogy asszonyai és lányai, a nőtanács és más szervek, vállalatok és az iskolák dolgo­­­zói, tanulói csatlakoztak a hu­mánum és béke jegyében meg­hirdetett akcióhoz. Az Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat tizenegy kiló műszálas fonalat ajánlott fel, dolgozói pedig vál­lalták még három­ takaró meg­kötését. A községek fogyasztási szövetkezetei kétszáz, illetve háromszáz forinttal járulnak hozzá az anyag vásárlásához. A textilművek több, a Híradás­technikai Vállalat egy női szo­cialista brigádja hívta fel tele­fonon a megyei nőtanácsot, kérte, hadd csatlakozzon a viet­­­nami nők és gyermekek segíté­sére szemezett munkaakcióhoz. A megye, a város pedagógu­sai szintén kötnek, szorgoskod­nak az egészségügyi szakiskola hallgatói, a Latinka Művelődé­si Házban működő háziasszo­nyok klubjának tagjai is, melyei nők öt-öt forintot ad­­­nak össze, abból veszik meg a fonalat, majd kötik a takarókat a lányokkal együtt. Az iharos­­baronnyi óvoda dolgozói beje­lentették szándékukat: egy-egy takaró elkészítését vállalják. A polányi pedagógusok és a felső tagozatos kislányok politechni­kai órán »ügyeskedik össze« a Távol-Keletre küldendő aján­dékokat. A megye asszonyai és lányai takaróikat kötnek. A nők, ha összefognak, nagyszerű és ne­mes tettekre képesek. Hadd ír­jak ide befejezésül egy szám­adatot: 120 000 forint. Ennyit gyűjtöttek össze a sokat szen­vedett vietnami nőkkel együtt­érző somogyi asszonyok a múlt évben. Ennyit adtak postára a vietnami népnek 1968-ban. B. Zs. Mikor száll ki a GELKA Kisbajomba?! Telefonon hívta fel szerkesz­tőségünket Magyar József kis­­bajom­i olvasónk a község tele­­víziótulajdonosai nevében. Több készülék elromlott Kisba­jomban, a GELKA azonban nem javítja meg. S ami legjob­ban bosszantja a jó műsorokat sorra elszalasztó falubelieket: egy-két tv-készü­lék már január elseje óta rossz. A kövesúton minden akadály nélkül megkö­zelítheti a szervizkocsi Kisba . Szeretnénk, ha ígéretek helyett minél előbb megérkez­nének a szerelők. A kövesúttól távolabb lakók az én Kossuth Lajos utca 145. szám alatti la­kásomra hozták a készülékei­ket, tehát az sem lehet kifogás, hogy a kocsi nem mehet be a földutakra. Várjuk, nagyon várjuk mindnyájan a szerelő­ket! Olvasóinkkal együtt azt re­méljük, hogy­ már nem kell so­kat várniuk­­ a kisbajok­­iaknak a garanciális javításra. Csak az év második felében adják át az AKÖV siófoki telepét Az Autóközlekedési Tröszt októbertől az AKÖV siófoki ki­­rendeltségét üzemegységgé fej­lesztette, hogy a forgalmat le tudja bonyolítani. A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a közelmúltban fog­lalkozott a város belső közleke­désének helyzetével és meg­vizsgálta, hogyan valósul meg Siófokon az országgyűlésen el­fogadott közlekedéspolitikai elv. A 13. sz. AKÖV siófoki üzem­egységének 1968. november harmadikán el kellett volna foglalnia a hét és fél millió forintos beruházással épülő telephelyét, az átadás várható időpontja azonban csak 1960 második negyedéve. Ennek el­lenére tavaly két és negyed millió utast szállítottak az autóbuszok és a taxik. Nagy si­kert aratott az »XX« rendszá­mú, vezető nélkül bérelhető Trabant; az öt gépkocsi hat hó­nap alatt 115 600 kilométert szaladt. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi öt kiskocsi nem tud­ja az igényeket kielégíteni, na­ponta átlagosan nyolc kérést utasítanak el gépkocsihiány miatt. A Volán Utazási és Szállít­mányozási Iroda rövidesen ki­­rendeltséget nyit a Váradi Adolf téren. Az autóbusz-kü­lönjáratok szervezésén kívül ők is foglalkoznak majd sze­mélygépkocsik bérbeadásával, sőt valutabeváltással is. rmuA A dán férfiak fekete napja Dániában február 25-én szokatlan hagyományok uralkodnak: a fiatal dán nőnek jogában áll, hogy megkérje egy férfi kezét Visszautasítás esetén az illető férfi köteles vigasz­­díjként 12 pár bőrkesz­tyűt vásárolni. A szaküz­letek ezekben a napokban nagy forgalmat bonyolíta­nak le. A férj vásárol — Szeretnék a felesé­gemnek valamit ajándé­kozni. — Nagyon sajnálom, uram. Ebben az üzletben csak luxuscikkeket tar­tunk. Barátnők egymás között Két barátnő beszélget — Annyi idős vagyok, amilyen számú cipőt vise­lek. — Érdekes. Hány vagy tulajdonképpen ?éves — 36. — Ó, te szegény, hogy szoríthat téged az a ci­pő!... A szokás hatalma A stockholmi televízió­ban nemrégen fellépett egy J. Persson nevű ócs­kavas-kereskedő. Szerep­lése viharos felháboro­dást keltett. Nem azért, mintha a svéd üzletember valamilyen problémával létfontosságú foglalkozott volna, hanem mert 17 perces előadása során 77- szer szitkozódott a televí­zió nyilvánossága előtt. Tetovált szemöldök Ús divat hódít Angliá­ban: a nők, hogy napon­ként ne kelljen újrafes­teni szemöldöküket, teto­válják a vonalakat. An­gol újságok hírt adtak arról, hogy a nemességet kapott beatlesek arra szülnek, hogy nemesi kő­cí­merüket hátukra tetovál­ják. Nem bízott a gyártmányban Egy fiatal japán tűzoltó­­berendezések képviselője­ként jelentkezett egy nagy vállalatnál, és a berendezé­sek hatékonyságának bizo­nyítására egy üveg benzint öntött az iroda padlójára majd a benzinfoltot meg­gyújtotta. A fellobbanó hatalmas láng láttára azután fejvesz­tetten menekült. A tűzol­tóság csak nagy nehézsé­gek árán tudta megfékezni a tüzet... Vízharisnya Twiggy, a világhírű ma­­neken új divatos talál­mányt népszerűsít: kékes­zöld színű, ezüsttel díszí­tett harisnyát. Viselője úgy hat, mintha éppen akkor lépett volna ki a vízből. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Megbízott főszerkesztői JÁVORI BÉLA Szerkesztőségi Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat­, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-911. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk­ meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25061. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka S. u. é. Felelős vezető* Mautner József*

Next