Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 227. szám 1969. október 1., szerda Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták dr. Urho Kaleva Kekkonent Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatták. Az egyetem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter és dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Jelen voltak az elnök kíséretének , a budapesti finn nagykövetségnek tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó esszédében bejelentette, hogy az elnököt kimagasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatják. Személyében annak a finn népnek hivatott képviselőjét is üdvözöljük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történeti életútjával. Őszinte nagyrabecsüléssel követjük figyelemmel elnök úrnak a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése, valamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos tevékenységét. A nemzetközi közvélemény előtt is ismert, mit tett excellenciád évek hosszú során át különböző vezető tisztségeiben hazája demokratikus fejlesztéséért, kultúrájáért, gazdagságáért. Ezután dr. Sáráruli Imre dékán ismertette dr. Urho Kalerva Kekkonen életútját, tudományos tevékenységét, politikai és közéleti pályafutását. A többi között szólt a korszerű közigazgatás kialakításában végzett elméleti és gyakorlati munkásságáról, tudományos tevékenységéről, és hangsúlyozta, hogy széles jogászi műveltségét mint politikus is nagyszerűen felhasználta. Hazájában népszerűség övezi a világ békeszerető emberei tisztelik és megbecsülik. E díszdoktori cím egyetemiünk és az egész magyar társadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen személye és Finnország testvéri neve iránt. Beszéde végén a dékán dr Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok díszdoktorává avatta, majd a rektor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az egyetemi tanács nevében a hagyományos kézfogással díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott előadást tartott a finn—magyar kapcsolataikról, a jogtudomány szerepéről és a béke iránti felelősségről. Elmondotta, hogy a finn és magyar nyelv rokonságát már az 1f100-as években felfedezték, de tudósaink csak a múlt század elején találkoztak abban a törekvésükben, hogy felderítsék nyelveink közös finn-imor elemeit, valamint nanduk közös óstult íráját. A kutatások fő eredményei rövidesen szélesebb körben is ismertekké váltak, és felébresztették a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok megteremtésének gondolatát. Ennek az eszmének fő atyja Hi relov Pál volt. Magyarország és Finnország barátságának első szálait kivétel nélkül kiváló férfiak és őszinte hazafiak kötötték, akik felismerték népeink nehéz megpróbáltatásainak nyilvánvaló hasonlóságait, s jövőbe vetett hitüket abból merítették, hogy mindkét nemzet, függetlenül a kedvezőtlen körülményektől és elszigeteltségtől, meg tudta őrizni életerejét. Ezt az optimizmust terjesztették el írásaikban a nemzet körében. Idővel a finn kultúra, különösen az irodalom és a művészet több barátot szerzett Magyarországon, mint bárhol máshol. Kivételes elismerést váltott ki a maga idejében Vikár Béla Kalevalafordítása, amelyet a szakértők egyhangúlag mesterműnek tartanak. Manapság, amikor minden ország fejleszteni kívánja kapcsolatait, ismertté óhajtja tenni kultúráját, bővíteni akarja külkereskedelmét és idegenforgalmát, megmutatta, hasznosságát a magyarok és a finnek immár százados munkája, amely anélkül törekszik a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokra, hogy ezek bárki ellen is irányulnának. Természetes volt, hogy az 1937- ben megkötött, de a második világháború viharában rövid életűvé vált kulturális egyezményt az első kedvező alkalommal, arányaiban kibővítve megújítottuk. Amikor az 1959- ben megtörtént, Finnországnak és Magyarországnak nem kellett már kutatnia a barátság és együttműködés útját, s az elmúlt 10 évben a kulturális csere e szerződés alapján elősegítette az országaikban végzett kutatásokat. A jogtudomány szerepével foglalkozott ezután a finn elnök, elmondotta, hogy a jog és az élet között mindig van bizonyos fokú feszültség. Az élet folyton megújulást és változást követel, a társadalmi fejlődés nem áll meg soha. A jogtudomány egyik feladata annak kutatása, milyen mérvűek az ellentétek a fennálló törvények és a társadalmi valóság között, s hogyan lehetne ezeket az ellentéteket a legeredményesebben kiküszöbölni. A jogász munkája széles látókört követel meg, és a társadalmi fejlődés alapos ismeretét. Gyakran hallani — hangoztatta a továbbiakban —, hogy a kis államoknak nincs lehetőségük arra, hogy előbbre vigyék a nemzetközi béke ügyét. El kell ismernünk, hogy ez a kép nagyjából megfelel a mai világ realitásainak, ám ez nem akadályozhatja meg a béke érdekében kifejtendő munkát, s különösen a kis népeknek kell hangjukat hallatniuk a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésben. Hiszem, hogy a leszerelés egykor a kis országok oldalán kezdődik. Ez egy fejlődési szakasz kezdetét jelentené, jellemzője pedig azoknak az eszméknek és erkölcsi értékeknek az elismerése és valóra váltása, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi békéhez. Előadása után az ünnepi közgyűlés részvevői meleg ünneplésben részesítették a finn államelnököt, dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal •‘Sbinükség, zárta be az ünnepséget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tudomány szolgálatában, hazája és az egész emberiség javára, s most már az egyetem dicsőségére is.* * * Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísérete tegnap délután a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott el A vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Külügyminisztérium több vezető munkatársa. (MTI) Losonczi Pál ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen tiszteletére Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap az Országház Vadásztermében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kíséretének tagjai is. Magyar részről, jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy Józsefné, Péter János, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több vezető személyisége. Kekkonen elnök látogatása Kállai Gyulánál Dr. Urha Kaleva Kekkonen, Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országházban látogatást tett Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél. Szívélyes, baráti eszmecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János külügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, illetve Ahti Karjalainen külügyminiszter és M. J. Ingman, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél tett látogatást a Parlamentben. A város egészségügyi és tisztasági helyzete A Hazafias Népfront városi tegnap tartott ülésén megtárgyalta a megyeszékhely egészségügyi és tisztasági helyzetét. Dr. Varjú Irén, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője beszámolt a körzeti orvosi szolgálatról, annak fejlesztéséről, és értékelte a tisztasági mozgalmat Kaposváron a mai naptól mind a tizenöt orvosi körzetben betöltötték az állásokat. Év végére a Cukorgyárhöz kap körzeti rendelőt A IV. ötéves tervben a KISZ-lakótelep egészségügyi ellátása is rendeződik. A Kossuth Lajos utcai rendelőket az 1971-ben megépülő Szolgáltató Házban helyezik el 1968-ban naponta az egy orvosi körzetre jutó betegek száma mintegy negyven volt. Ez év első felében már negyvenháromra emelkedett ez a szám, megközelítve az országos átlagot. A Ságvári úti körzeti orvosi rendelőben a mai napon megkezdte működését a harmadik gyermekszakorvosi rendelő. összesen 4500 gyermek és 300 csecsemő tartozik a három körzethez. Év végére elkészül Cukorgyár közi gyermekrendelő is, jövőre az Ezredév utcában és a Donnerban épül új rendelő. A város hetedik gyermekszakorvosi körzete a Szolgáltató Házban lesz, a nyolcadikat a Rendelőintézetben hozzák létre. évi A tisztasági mozgalom több munkájának eredménye, hogy a múlt évhez képest 1100- zal nőtt a városban a »megjelölt« házak száma. Minden általános iskola elnyerte a **■Tiszta iskola« címet — a donnexi kivételével A középiskolák közül csak az Ipari Szakmunkásképző Intézet nevezett be a mozgalomba. A lakosság egy részét sikerült már érdekeltté tenni a lakóházak tisztaságának és rendjének megőrzésében. Képek az őszi határból Immár a naptár szerint is átléptük az ősz küszöbét, megye mezőgazdasági üzemeiaben is sorra végzik az időszerű tennivalókat. Betakarítás, magágykészítés és vetés nyomon követi egymást; mindenütt igyekeznek, hogy még a ré~z idő beállta előtt maguk mögött hagyhassák a munkák zömét. Egy verőfényes őszi napon készítette fölvételeit a balatonendrédi tér- aprómaghoz jutott a gazdaság, mezőszövetkezetben fotóripor (Első képünk.) Ugyanebben a terünk ... termelőszövetkezetben jókora A balatonendrédi Zöld Mező területen — tizenhárom hol- Termelőszövetkezetiben komdón — termeltek vöröshagymájnnal takarították be az értékes pillangósok magját csaknem 70 holdon: harminc hold kapás lucerna és harminchat hold sűrűn vetett lucerna magját csépelték ki így, s holdanként két- két és fél mázsa mát. A tisztított, válogatott hagymát, amiből hetven mázsát fizet holdja, a MÉK-nek értékesíti a gazdaság. (Második képünk.) Rendelet az állami házak értékesítéséről Az állami tulajdonban levő családi ház jellegű 1—3 lakásos házak értékesítésére lehetőséget adó korábbi rendelet óta — 10 év alatt — a tanácsok az OTP útján mintegy 80 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és kertes, társaházjellegű épületek lakásainak megvásárlása iránti nagy érdeklődés alapján került sor most az újabb kormányrendeletre, amely a 12 lakásosnál nem nagyobb állami tulajdonú épületek társasházzá alakítását és lakásainak eladását is lehetővé teszi. A kormányrendelettel együtt megjelent az építésügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és pénzügyminiszter együttes végrehajtási intézkedése is. Ez részletesebben meghatározza az értékesítés feltételeit és szabályait. A végrehajtási utasítás határozza meg részletesen a házingatlanok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés mindenekelőtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt kedvezményeket. Az új rendelet a kihirdetéssel hatályba lépett. (MTI)