Somogyi Néplap, 1969. december (25. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-02 / 279. szám
25 ÍVE SZABAD KAPOSVÁR <• VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somami Néplap XXV. évfolyam, 279. szám 1969. december 2., kedd KALINYINI DELEGÁCIÓ SOMOGYBAN „Leghűségesebb barátunk a magyar nép!” A megyei pártbizottság meghívására háromtagú pártmunkásküldöttség érkezett Somogyba, Kaposvár felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. A delegáció vezetője Vaszilij Mihajlovics Belcsenko, a Kalinyin területi Pártbizottság másodtitkára, tagjai: Nyikolaj Ivanovics Ganzen, a területi tanács vb első elnökhelyettese és Valentyin Alekszandrovics Dolgopolov, a rzsevi járási pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság székárában Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget, és tájékoztatót tartott a megye gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről. Az eszmecserén részt vett Biró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára, Rostás Károly, a városi tanács vbelnöke és a megyei párt-végrehajtó bizottság több tagja. — Engedjék meg, hogy mély tisztelettel és elvtársi szeretettel köszöntsem önöket Kaposváron — kezdte üdvözlő beszédét szigeti István. — Megtiszteltetés számunkra, elfogadták meghívásunkat, hogy eljöttek, hogy együtt ünnepeljék velünk Kaposvár felszabadulásának 25. évfordulóját. Városunk lakói jól tudják, hogy minek köszönhetik eredményeinket, jól tudják, hogy a felszabadulás nyomán indulhattunk el egy nemesebb cél, a szocializmus felépítése felé. Szigeti elvtárs ezután tájékoztatta vendégeinket Somogy helyzetéről, a gazdasági, társadalmi, kulturális életben végbement változásról, az emberek életéről, a pártszervezetek helyzetéról. A nagy érdeklődéssel kísért tájékoztató után a küldöttség vezetője és tagjai is számos kérdést tettek föl, s baráti eszmecsere alakult ki vendégek és vendéglátók között. — Megértően fogadjuk mindazt, amit Szigeti elvtárs elmondott — összegezte véleményét Vaszilij Mihajlovics Belcsenko, a küldöttség vezetője. — Azonos munkaterületen dolgozunk, hasonló módszerekkel, s talán azonos hangulatban is végezzük munkánkat. Életünkben, munkánkban sok a közös vonás, ezért is érezzük gyakran egymás támogatásának szükségességét, politikai, gazdasági és más területen. Mi a Szovjetunióban valamennyien azt érezzük, hogy a leghűségesebb fegyvertársunk és barátunk a magyar nép. Helyesen fejezte ki Szigeti elvtárs: az MSZMP politikája nyílt, egyenes, őszinte politika, s mi ezt lépten-nyomon érezzük. Ez jellemzi mai találkozásunk hangulatát, légkörét is. — Mélységes hálánkat szeretném kifejezni azért — mondta befejezésül a delegáció vezetője —, hogy meghívtak bennünket történelmi jelentőségű ünnepükre. Meghatott a fogadtatás légköre, jóllehet sok ismeretünk volt a magyar népről, most újabb és újabb meglepetések vártak minket. Még egyszer köszönet ezért. Kalinyini vendégeink ezután ajándékokat adtak át, majd Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a küldöttséget, amely a délutáni órákban Kapospulára látogatott. Emlékművet avattak Kapospulán, a megye első szabad községében Szovjet küldöttségek az ünnepségen A megye első szabad községe, Kapospula, méltón ünnepelte tegnap a felszabadulás évfordulóját. December 1-én múlt huszonöt éve, hogy a Vörös Hadsereg katonái bevonultak a faluba. Deres hajú férfiak, ráncos homlokú asszonyok gyülekeztek a falu központjában. Némán emlékeztek arra az órára, amikor az első szovjet katonák átlépték a falu határát, megkeresték a bírót, a nemzetőröket, s beszélgetni kezdtek: hogy lesz ezután, melyek lesznek a holnap feladatai... Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok képviselői is megjelentek az ünnepségen. A szovjet katonazenekar eljátszotta a magyar és a szovjet Himnuszt, aztán Tóth Gyla, a helyi KISZ-szervezet titkára átadta az úttörőknek azt a stafétabotot, amelynek zászlajára a környék tizenkét alapszervezete kötött szalagot. Vigyék tovább ők, gyűjtsék össze a magyar fiatalok hálájának szimbólumait. Illés János, a pártszervezet titkára kapospulai köszöntötte a vendégeket, majd keresetlen szavakkal emlékezett meg 1944. december 1-ről. Szavalat következett, Ninkó Gabriella előadta Garai Gábor Új kor nyitánya című versét. Az ünnepi beszédet Tarr Gyula, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára mondotta. — A fasiszta csapatokat üldözve 1944. szeptember 26-án lépték át országunk határát a Vörös Hadsereg első egységei, és Somogyban elsőként Kapospulát szabadították föl. A visszaemlékezések szerint Kaposszekcső felől lövések és hurrá kiáltások majd. .. Dombóvár hallatszottak, irányából megérkeztek az első szovjet katonák. A község lakói felszabadulás 10. évfordulóján a emléktáblával jelölték meg azt a helyet, ahol először találkoztak a felszabadítókkal. Most, a 25 éves évfordulón a község pártszervezete, termelőszövetkezete, és a lakosság emlékművet állított. A felszabadulás az idegen elnyomás, a kizsákmányolás fölött aratott győzelem, a magyar—szovjet barátság nagy ünnepe. Ez a barátság az elmúlt huszonöt esztendőben a dolgozók millióit közvetlenül érintő széles körű együttműködéssé, nélkülözhetetlen gazdasági és társadalmi tényezővé vált — a szocializmust építő magyar nép számára. Büszkék vagyunk arra, hogy független országunkat eltéphetetlen szövetség, megingathatatlan barátság fűzi a világ élenjáró szocialista országához, a Szovjetunióhoz. A hitleri háború okozta szenvedések legtöbbjét a Szovjetunió népei viselték. A Szovjetunió hozta a legnagyobb áldozatot a győzelemért, így hazánk felszabadításáért is. — Hazánk történelmét végigkísérte a rabság, a társadalmi, gazdasági elmaradottság, a népi nyomor. Népünk önerejéből nem tudott leszámolni az elnyomókkal, a külső és a belső reakció szövetsége minden kísérletet elfojtott. A Horthy-fasizmus népellenes politikájának következményeként országunk földje kis híján nemzetünk sírja lett. Népünket akarata ellenére belekényszerítették a Szovjetunió elleni háborúba. A felszabadítóinknak köszönhetjük, hogy ez nem járt országunk számára tragikus eredménnyel — ellenkezőleg: szabaddá tettek bennünket. — A testvéri segítséget az elmúlt huszonöt év alatt állandóan éreztük. Nehéz volna felsorolni azt a sok anyagi, erkölcsi és politikai segítséget, amelyet a szovjet nép nyújtott nekünk. Csak így volt lehetséges, hogy befejezzük mindazt, amit haladó elődeink 1848-ban elkezdtek és amit a dicsőséges Tanácsköztársaság célul tűzött ki. Nem volt sima az út mai eredményeink eléréséhez, de a kommunista párt, a munkás-, osztályszövetségben a parasztsággal, az értelmiséggel, megvédte a nép hatalmát. — A járás és a megye termelőszövetkezetei megerősödtek. A mezőgazdaság gépesítésével, a technika fejlődésével megváltoztak a falusi emberek életkörülményei. Megszűnt a dolgozók létbizonytalansága, nem fenyegeti többé a munkást a munkanélküliség, a parasztot az árverés. Az elmúlt huszonöt esztendő alatt dolgozó népünk a párt vezetésével megtanult harcolni, dolgozni, építeni és élni. Az ország megtanulta a vezetést, a hatalom gyakorlásának művészetét is. — Úgy kell dolgoznunk, hogy a jövőben is méltóak legyünk a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom bizalmára. Erősítsük a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságát, további boldogulásunk zálogát. E napon kegyelettel gondolunk a magyar szabadságharcosokra, örök hálával és igaz szeretettel emlékezünk a hős felszabadítókra, a szovjet nép fiaira, mindazokra, akik életüket áldozták, vérüket ontották népünk szabadságáért (Folytatás a 2. oldalon) Kalinyini vendégeink megtekintik az emlékművet. Somogyban folytatja útját a staféta. Y