Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
VUAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara l forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTT SAJSANAK LAPJA XXVII. évfolyam, I. szám 1971. január 1., péntek Szebb és gazdagabb új esztendő s okféleképpen lehet mérleget készíteni egy esztendőről. Fel lehet sorolni, értékelni lehet közéleti, politikai eseményeit, összegezni lehet gazdasági és más, mérhető eredményeit, összevetve a terveket a megvalósulással, vagy tovább tekintve az ország határain túl, s fel lehet tenni a kérdést: mit jelentett ez az év a haladásért folyó harcban a világnak? Persze, minden ilyen számvetés csak jelzés lehet, szükségszerű esetlegességekkel. Már csak azért is, mert a naptári esztendőt az évszakok váltása kerekíti egységgé, életünk folyamatai azonban nemcsak — sőt egyre kevésbé — függvényei az évszakok diktálta ritmusnak; ahogy társadalmunk és benne az ember magasabbra lép, urává lesz a körülményeknek, szélesedik látóköre és gazdagodnak eszközei, úgy tekinthet túl egy-egy esztendő határán, tervezhet és gondolkodhat egyre nagyobb időegységekben. Az 1970-es esztendő távozásakor azért tűnik ez szembe, mert ebben az évben emlékkeztünk meg hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáról, s léptük át az új, a szocialista uton haladó Magyarország második negyedszázadának küszöbét. Nagy mérlegkészítés ideje volt ez a jubileum, nemcsak társadalmi és állami ünnep, hanem mindazoknak legszemélyesebb emlékező számvetése, akik annak idején — romok és sírok között — azzal a szándékkal láttak munkához, hogy új, más, igazságosabb és boldogabb országot építenek az elpusztult és a pusztulásra ítélt régi helyébe. Nem a kerek évszám tette ilyenné ezt az évfordulót, hanem az, hogy ennyi idő, két és fél évtized magaslatáról már át lehetett tekinteni és a maga tényleges jelentősége szerint besorolni mindazt, ami ebben a küzdelmes korban történt. A nemzedék, amely alkotó évei javára nézett itt vissza, immár történelemként vehette számba alkotó erőfeszítéseinek eredményeit, nagyszerű művét, a szocializmus betetőzésén munkálkodó Magyarországot. Hogy mennyi keserves áldozat és hány kudarc, mennyi újra nekifeszülés és nem egy tévedés övezte a megtett utat, persze ez is hozzátartozott a mérleghez, mégis mintha módosultak volna az arányok: a fejlődés nagy ívűnek láttánk élesebben elvált egymástól az, ami valóban történelmi és maradandó és biztos alapja a jövendőnek, s ami csak zavaros mellékága volt a fősodornak. Sok szó esik mostanában a nemzedékek váltásáról, arról, hogy olyan generációk foglalják el helyüket a termelésben és a közéletben, amelyek nem élték át a régi világot és ezért nem értékelik eléggé a változást. Ez igaz és valóságos problémákat is okoz, ám mennyivel szívesebben vállalhatjuk ezeket a nehézségeket, mintha fordítva lenne és azzal marasztalhatná el az ifjúság szüleinek nemzedékét, hogy alapjában nem teljesítette hivatását. Az elmúlt esztendő persze más időegységben, más összefüggésben is emlékezetes: ez volt a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje és egyben a gazdasági életben bevezetett reform harmadik éve. Azért is indokolt ezt a kettőt egy mondatban említeni, mert a reform a tervgazdaság elvét erősítette meg: az új irányítási rendszer — jóllehet növelte vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek, a különféle gazdálkodási egységek önállóságát — elképzeléseikhez híven a központi terveik megvalósítását is hatékonyabbá tette; miközben egyénileg és közösen érdekeltebbé tette a dolgozókat, biztosítani tudta, hogy a nagy közösség a nép, az ország érdekei is jobban érvényesüljenek. A Hl. ötéves terv minden fontos célkitűzését elértük, jó néhány tekintetben túl is haladtuk. S talán a legértékesebb eredménye a gazdasági életben végbemenő megújhodásnak és egyben a legnagyobb biztatás a jövőre, hogy az utóbbi években (s leginkább éppen ebben az esztendőben) erősödött a magyar társadalomban a szocialista elkötelezettség és felelősségtudat hangja. Mint minden új dolog, a reform bevezetése sem mehetett végbe konfliktusok nélkül. De az olyan jelenségek, mint az indokolatlan munkaerő-vándorlás, egyes vállalatok közös érdekeket sértő ügyeskedései, mások közönyös passzivitása, amelyet az egyéni nyerészkedő törekvésekkel ■ [UNK]//.inte itloU tapasztalni lehetett, nagyon hamar és nagyon határozott elutasításba találtak: a párt és a kormány intézkedései olyan támogatásban részesülnek, amely ugyancsak bizonyítja a szocialista közgondolkodás növekvő erejét és a dolgozó embereknek azt a készségét, hogy tettekkel, munkájukkal segítsék a vezetést. A negyedik ötéves terv, amelynek valóraváltásához most fogunk hozzá, programként hirdeti meg hazánk felemelését a fejlett ipari országok sorába. Ez nem kis feladat, de ha bizakodással nézhetünk elébe, akkor ennek oka [ a +41?Y* feltételek mellett — elsősorban annak köszönhető: munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk tudatát egyre mélyebben hatják át a szocialista eszmék. Hadd emeljünk ki ennek illusztrálására csak egy példát a távozó esztendő történetéből: a tavaszi árvíz károsultjainak nyújtott társadalmi támogatást, amelyben mintegy sűrítve mutatkozott meg, milyen szintre is fejlődött a mi országunk, a mi népünk. Persze akár huszonöt éves, akár ötéves távlatban vizsgáljuk, hogy mit jelentett életünkben 1970, nemcsak sikerekről kell magunknak számot adni: sok még a nehézség, a hiba, sok kárt okoz még a felelőtlenség, a hanyagság, a bürokrácia, a kezdeményezés hiánya, és a magát nem restellő önzés. Akik szívükön viselik az ország, a szocializmus sorsát, azok tudják: még sok erőfeszítésre, munkára és harcra lesz szükség, hogy tető alá hozzuk a szocializmus nagy épületét is. Erről beszélt őszintén, kertelés nélkül pártunk X. kongresszusa, amely — összegezve az előző kongresszus óta elvégzett munkát — kritikus elemzés alá vette a társadalmi tevékenység minden területét, és minden életbevágó kérdésben megjelölte a teendők irányát. Jó lelkiismerettel mondhatjuk: döntéseit is a közvélemény egésze hagyta jóvá. Az az állásfogglalása, hogy a párt eddigi politikáját jóváhagyta — hogy kimondta: ezt a politikát kell folytatnia, mind a társadalmi, a gazdasági és a kulturális területen félre nem érthető, egyhangú helyeslésre talált az országban. S ugyanúgy egyértelmű támogatást kapott a kongresszusnak az a felszólítása, hogy a végrehajtást minden szinten és minden téren következetesebbé kell tenni, hogy a dolgozókat jobban be kell vonni mind munkahelyük, mind az ország problémáinak megvitatásába és eldöntésébe, erősíteni kell a szocialista és demokratikus ellenőrzést, szilárdítani kell a munkafegyelmet. Nagyon világosan és pontosan határozták meg a kongresszuson a vezetés felelősségét a gazdasági életben, a munka megszervezésében, termelés hatékonyságának biztosításában. De a nem homályosultak el azok a követelmények sem, amelyeket az előttünk álló feladatok a dolgozókkal szemben támasztanak, egyénenként és kollektívánként is: a jogok és kötelességek elválaszthatatlansága nagy nyomatékkal szerepelt a kongresszus megnyilatkozásaiban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy már a kongresszust megelőzően elfogadásra került az új ötéves terv, amely a szocialista építés egész sor új, nagy művének létesítését tervezi, érthető, hogy az új esztendővel a szocialista haladásunk valóban magasabb szinten folytatódik. Ha nem is egyszerű nemzetközi viszonyok között látunk a munkához, de olyan külső feltételek közepette, amelyek számunkra biztatóak. Ezek sorában mindenekelőtt azt a szoros baráti kapcsolatot kell említeni, amely pártunkat, államunkat, népünket hatalmas szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országokhoz fűzi, és amely épp a legutóbb, a december 2-i berlini tanácskozáson nyert újabb megerősítést Nemcsak a kapitalista rendszer agresszív erői ellen folytatott harc teszi megbonthatatlanná e kapcsolatokat, hanem az együttműködés szüntelen fejlesztése, az önálló népgazdaságok közötti szocialista integráció folyamata is. Elsősorban e közösség erejének köszönhető, hogy az imperializmus akciói sem a Távol-, sem a Közel-Keleten nem értek célt ebben az esztendőben, és hogy Európában 1970 folyamán jelentős lépések történtek .az enyhülés irányában, közelebb kerültünk az európai béke és biztonság problémáinak megoldásához. Mindezek a körülmények életbevágóan fontosak Magyarország, a magyar nép szempontjából is. Ennek tudatában is vesszük olyan komolyan nemzetközi kötelezettségeinket, szolidaritásunkat a világ forradalmi és haladó erőivel, aktív részvételünket a békéért folytatott küzdelemben. Abban a meggyőződésben köszöntjük az új esztendőt, hogy előre lépve azon az úton, amelyen eddig is haladtunk, újabb eredményeket érünk el. Szilvesztert az emberek családjuk, barátaik körében ünneplik, a legközvetlenebb környezetben kívánnak egymásnak boldogságot, sikereket. Hadd csatlakozzunk mi is a köszöntőkhöz, hisz annak a harcnál, és annak a munkának, amelyről szólottunk, nincs más célja, mint az, hogy a magyar családok, a nők és a férfiak, az ifjak és az öregek élete szebb és gazdagabb legyen. Társadalmunk minden erőfeszítésének ez a célja, és más «ban is lehet tfévai Péter Magyar vezetők távirata a kubai vezetőknek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 12. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletüket küldték. Dr. Fidel Castro Ráz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének, dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalmi kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek. - - Törékeny tűzszünet Tárgyalás vagy támadás? Egyiptom arra számít, hogy Izrael még február 5., vagyis a meghosszabbított tűzszünet hatályának lejárta előtt fegyveres támadást indít az Egyesült Arab Köztársaság ellen — hangoztatta csütörtökön a kairói kormány szóvivője. A szóvivő szerint Izraelt az a szándék vezérli, hogy kihasználja a »meglepetés elemét«. Ezúttal azonban nem Izrael lepi meg ellenfelét, hanem valószínűleg elsősorban ő maga fog elcsodálkozni — mondotta a szóvivő Georges Marchais Budapesten Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese az MSZMP KB meghívására baráti látogatásra Budapestre érkezett Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön fogadta Georges Marchais-t. A két pártvezető véleménycserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatáról, a külpolitika és a nemzetközi lom kérdéseiről.munkásmozgóA szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is. Ülést tartott a Minisztertanács Tájékoztató jelentés az árvíz sújtosta területek újjáépítéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közül a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottsága 50. ülésének munkájáról. A tanácskozás részvevői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak. kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz okozta épületkárok helyreállításának és az újjáépítésnek a helyzetéről. Közvetlenül az árvízvédelmi jezése után munkálatok höreolyan határozat született, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig legalább két helyiséget lakható állapotban át kell adni. A július elején megkezdett építkezések — a felelős állami és társadalmi szervek munkája és a széles körű társadalmi összefogás eredményeként — a vártnál is jobb eredményre vezettek. Szabolcs-Szatmmár megyében november 10-ig az előirányzatot túlteljesítve 4171, december 20-ig pedig 4673 lakás készült el. Csongrád, Békés és Szolnok megyében az év végéig 398 lakás épült újjá, és befejeződött 1312 lakás helyreállítása. A kivitelezési munkákat 29 minisztériumi, 7 tanácsi vállalat, számos kisz és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáépítésben a magyar néphadsereg, a belügyminisztérium és a munkásőrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtáborok lelkes fiataljai és az érintett területek lakói. A TÜZÉP, az OTP, valamint az építőanyagipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek biztosításában, a néphadsereg és a belügyi szervek tagjai nagy tömegű anyag kirakását segítették elő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más baráti ország nyújtott a helyreállítási munkákhoz. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszternek mint helyreállítási kormánybiztosnak zárójelentését jóváhagyólag tudomásul vette, egyben köszönetét és elismerését fejezte ki a helyreállítási munkák valamennyi részvevőjének. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájárult, hogy Hejőcsabán új cementnjű épüljön. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást 1971-ben kezdik el, s az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a cérnántellátás legfontosabb problémái megoldódnak. a A művelődésügyi miniszter magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság VII. üléséről tett jelentést A Moszkvában folytatott őszinte, baráti légkörű tanácskozásokon a következő napirendi pontok szerepeltek: együttműködés a társadalomtudományok területén az egyetemi oktatásban; tapasztalatcsere a nemzetközi versenyeken, fesztiválokon és képzőművészeti kiállításokon történő részvételről; a bizottság eddig hozott határozatai végrehajtásának elemzése a színház-, zene- és filmművészet területén, valamint az 1971— 72. évi munkaterv jóváhagyása A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács titkárságának vezetője jelentést terjesztett a kormány elé az országgyűlés, decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokról. A minisztertanács felhívta a miniszterek figyelmét a javaslatok megvizsgálására és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dél-Vietnam Háromnapos tűzszünet Csütörtökön helyi idő szerint ü órakor életbe lépett Dél-Vietnamban a DNFF által meghirdetett háromnapos újévi tűzszünet. Az amerikai és a saigoni fél csak 24 órás újévi fegyvernyugvást ajánlott, és ez csütörtökön 18 órakor kezdődik. A dél-vietnami népi erők rádiója, a Qiai-Phong csütörtöki adásában felajánlotta a dél-vietnami zsoldoshadsereg tagjainak, hogyy látogassák meg ajét" napján a felszabadított területeken élő családtagjaikat. Az ilyen látogatások feltétele csupán az, hogy a katonák nem vihetnek magukkal fegyvert. A tűzszünet első óráiról érkezett saigoni beszámolók szerint Dél-Vietnambar: valóban elcsitult a csatazaj, és —mint egy amerikai szóvivő közölte — minden nagyon csendes. (MTD