Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-08 / 83. szám

............­ * '•«rí** VILÁG PROLETÁRJAI, E­G­Y­E­S­Ü­L­J­ETE KI Ára: 80 fiLlér SOMogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM, 1971. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK A kongresszus nyolcadik munkanapja Vita az új ötéves terv irányelveiről A Kremlben szerdán folytat­ta munkáját az SZKP XXIV. kongresszusa. A küldöttek megvitatták Alekszej Koszigin kedden elhangzott beszámoló­ját a népgazdaság fejlesztésé­nek kilencedik ötéves tervéről. Elsőként Pjort Nyeporozsnyij energetikai és villamosítási mi­niszter szólalt fel. Nyeporozs­nyij vitába szállt azokkal a kongresszusi felszólalókkal, akik környezetvédelem címén a víztárolók, a vízi erőművek építését nehezményezik. Han­goztatta, hogy az építkezések összhangban állanak a föld vé­delmével. Ezután­ Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára fel­szólalásában­­ hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevéke­nyen kivették részüket,az új ötéves terv irányelveinek ki­dolgozásából. A dolgozók tíz­milliói vitatták meg az irány­elveket, számos javaslatot ter­jesztettek elő, amelyeket fi­gyelmesen megvizsgált az SZKP Központi Bizottsága és a minisztertanács. Megelégedés­sel állapította meg, hogy az SZKP Központi Bizottságának beszámolója támogatta a vál­lalati kollektívák szociális fej­lesztése tervezésének gyakorla­tát, amivel a szakszervezetek aktívan foglalkoztak az utóbbi években. Az ilyen tervek intéz­kedéseket irányoznak elő a lét- és munkakörülmények, szabad idő kihasználás továb­­­bi javítására, a munkások és alkalmazottak szakképzettsé­gének, általános műveltségi színvonalának emelésére. Ezeknek a terveknek ki kell lépniük a kísérleti stádiumból és alkotó elemként be kell ke­rülniük az üzemek és gyárak komplex ötéves terveibe. A szovjet szakszervezetek forrón helyeslik az ország fej­­­­lesztésének új szociális gazda­­­sági programját — mondotta Prohorov. Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterel­nök-helyettese és tervbizottsá­­gának elnöke felszólalásában hangsúlyozta: helyesnek tart­ja­ a pártnak a köztársaság keleti körzetei gazdasági po­tenciáljának növelését, termé­­­­szeti kincseinek gyorsított üte­mű kihasználását célzó irány­vonalát. Bejelentette: Az Orosz SZSZSZK-ban az ipari terme­lés volumene 1971—74 között 44—47 százalékkal fog növe­kedni. Hernan del Canto, a Chilei Szocialista Párt képviselője kongresszusi megállapította: felszólalásában — Mi, chilei szocialisták nem érezzük ide­geneknek és kívülállóknak ma­gunkat a Szovjetunióban. Az önökkel való sok éves barátság lehetővé tette, hogy megismer­jük a szocializmus vívmányait. Nem érezzük idegennek ma­gunkat azért sem, mert a mar­xista—leninista tanításon ala­puló elméleti nézeteink­ egy­beesnek. Nisizava Tomig, a Japán Kommunista Párt­ Központi Bi­zottságának titkára üdvözlő beszédében pártjának harci szolidaritásáról biztosította a kongresszusi küldötteket, az SZKP tagjait és a szovjet né­pet. Kijelentette: »Parancso­­lóan szükséges és halaszthatat­lan internacionalista feladat, hogy az összes szocialista szag, minden kommunista er­ős munkáspárt, az összes antiim­­peri-V-'-^. demokratikus erő fejt­­i ki maximális erőfeszí­tést s:­ amerikai imperializmus agresszióik elleni küzdelemben, az indokínai népek támogatá­sában.­“ Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszóla­lásában az üzemek műszaki korszerűsítésének problémái­val foglalkozott. Elmondta, hogy iparágában az új ötéves Mihail Prokofjev, a Szovjet­unió közoktatásügyi miniszte­rének felszólalásával folytató­dott a délutáni vita. A minisz­ter rámutatott arra, hogy álla­milag kell megtervezni a gyer­mekek számára szolgáló isko­lán kívüli intézmények hálóza­tát az egyes falusi és városi körzetek esetében. Hangoztat­ta, hogy az olyan intézmények, mint az úttörőházak, az ifjú technikusok központjai, a ter­mészetbarátok otthonai, fontos szerepet játszanak a gyerme­kek intellektuális fejlődésében. Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió állami tervbizottságá­nak elnöke felszólalásában alá­húzta, hogy az irányelvek ter­vezete a párt központi bizott­sága hatalmas alkotó és kol­lektív munkájának okmánya. Megjegyezte, hogy az új ötéves tervidőszakban nagyot lépnek a szovjet gazdaság szerkezeté­nek fejlesztésében. E módosítá­sok elsősorban az életszínvonal emelésére szánt tartalékok nö­velésére irányulnak, másodsor­ban­ pedig arra, hogy gyorsab­ban fejlesszék és tökéletesítsék minden népgazdasági ágazat anyagi és műszaki bázisát. Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke ki­jelentette: " A Szovjetunió a béke legfontosabb tényezője, a nemzetközi küzdőtéren a bé­kéért, a nemzeti függetlensé­gért, a demokráciáért és a szo­cializmusért harcoló erők leg­főbb támasza. A kongresszust üdvözlő be­szédében Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra többek között ezeket mon­dotta: — Az Iraki Kommunista Párt véleménye szerint hazája nemzeti feladatainak megoldá­sához az összes hazafias és an­­tiimperialista pártoknak, szer­vezeteknek és erőknek tömö­­­rülniük kell egy haladó front soraiba. A párt lankadatlanul folytatja a harcot az iraki nép­tervben a termelés növekedé­sének 95 százalékát a munka­termelékenység emelésével érik el Közölte, hogy öt év le­forgása alatt a Szovjetunióban több mint 500 új könnyűipari' Üzemet építenek­ demokrratikus jogaiért és sza­badságjogaiért Jorge Collo Cueto, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első hangsúlyozta, hogy az titkára SZKP XXIV. kongresszusa előmoz­dítja a nemzetközi kommunis­ta mozgalom egységének erősö­dését. Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentette, hogy az izraeli kormánykörök és cionista vezetők »fékevesz­tett szovjetellenes propagandát folytatnak«, ezzel bemocskol­ják a hitlerista fenevadak által megsemmisített hatmillió zsidó emlékét és az imperialista ál­lamok legagresszívebb, legre­­akciósabb köreivel fognak ös­­­sze.« Az Izraeli Kommunista Párt kezdettől fogva határozottan küzd a háború és a megszállás ellen —, jelentette ki a szónok. A ciprusi nép kitartó harcot folytat az imperializmus és cinkosai ellen, a minden impe­rialista függőség alóli felszaba­dulásért — jelentette ki Eze­kiel Papajoannu, a ciprusi dol­gozó nép haladó pártjának fő­titkára. A fekete ezredesek fasiszta terrorja ellenére, az amerikai imperializmus által nekik nyújtott nyílt támogatás elle­nére a juntának nem sikerült kikerülni az elszigeteltségből — jelentette ki Kosztasz Koti­­jannisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. »A görög nép to­vábbra sincs legyőzve.« A délutáni ülésen 115 tagú bizottságot választottak a Szov­jetunió 1971—75-ös népgazda­ságfejlesztési­ tervének irány­vonal-tervezetével kapcsolatos módosítások és javaslatok megvitatására. A kongresszus ma folytatja munkáját. A kongresszus délutáni ülése az SZKP XXIV. kongresszusának küldöttei nagy érdeklődéssel veszik át a tanácskozás eddigi anyagait. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) \ Választási nagygyűlés Tatabányán „Célunk a társadalmi igények mind teljesebb kielégítése” Fock Jenő beszéde Tegnap délután Tatabányán választási nagygyűlést rendez­tek, amelynek Fock Jenő, a kormány elnöke, Komárom megye képviselőjelöltje volt a szónoka. Beszédének bevezető részében szólt a demokratiz­mus továbbfejlesztésének fel­adatairól, az elmúlt négy év építőmunkájának eredményei­ről, majd így folytatta: — Alapvető céljaink a ne­gyedik ötéves tervben is vál­tozatlanok. Egyaránt fejlesz­teni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük ko­operációs kapcsolatainkat­ A nemzeti jövedelem felosztá­sában továbbra is fenn akar­Foglalkozoti a kormány el­nöke a nemzeti jövedelem el­osztásának kérdésével. Rámu­tatott­: Jövedelemelosztásunk fő ará­nyait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabá­lyozzák, E ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama összhangban a párt általános irányelveivel és a szakszerve­zetekkel egyetértésben — ha­tározza meg az elosztás fő ará­nyát és rendjét, így például a következő öt esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzá­vetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75— 77 százalékát fogyasztásra for­dítani. Természetesen csak azt tud­juk elosztani, amit megtermel­jük tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes ará­nyát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gaz­daság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyen­súlyának alapvető feltételeit. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind tel­jesebb kielégítése. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósí­tani, amilyen mértékben ter­melésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a a kormány elnöke említést tett gazdálkodásunkban elő­irányzott szerkezeti változta­tásokról. tünk. Másrészt csak akkor za­vartalan az­ elosztás, ha válla­lataink olyan cikkeket termel­nek, amelyekre a társadalom­nak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Az életszínvonal egyik leg­fontosabb jellemzőjeként em­lítette a miniszterelnök a la­kosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben a lakos­ság áruellátása sokat javult. (Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek, az árakkal s­ termékeink minősé­gével kapcsolatban gyakran hangzanak el, jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. A kormány az irányító szer­vek kötelességévé tette, hogy az eddiginél szigorúbban jár­janak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütem­ben növekszenek a szolgálta­tások — folytatta. A szolgálta­tás azonban nem szívesség, ha­nem kötelesség, nem valamifé­le­ kegy gyakorlása, a szolgál­tatásra hivatott­ vállalatok, in­tézmények ne játszanak ható­ságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert. Jövedelempolitikánk kérdé­séről szólva a kormány elnöke nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terv időszaká­­­ban a keresetek növekedése az eddiginél még következeteseb­ben kapcsolódik majd a vég­zett munka tényleges eredmé­nyéhez. A munkások és az al­kalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 száza­lékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25—27 százalék­kal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint vál­tozzanak a jövedelmek. A csa­ládi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyá­solják a jövedelmi különbsége­ket. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartot­tak számával arányosan nö­vekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermeknevelés költségei aránytalanul nagy terheket ró­nak. Ezért népgazdasági ter­veinkkel összhangban rendsze­resen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10— 15 éven belül a gyermekek ne­velésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az ál­lam közvetlenül vállalja ma­gára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezen­kívül­­ fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálóza­tunkat. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, ame­lyek csak társadalmi gondos­kodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban ré­szesülők száma 1970 végén millió 453 ezer — tehát 300­­ ezerrel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30­ százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Ér­dekükben teszem szóvá és hí­vom fel e helyről is az üze­mek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek fi­gyelmét: törődjenek jobban az idős, egyedül­álló nyugdí­jasa­ikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshely­zet alakulása. A negyedik öt­éves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. En­nek nyomán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számítva — egy millió 200 ezer ember költözik­ majd új otthonába­(Folytatás a 2. oldalon.) A nemzeti jövedelem elosztása Tájékoztatás egyes rétegek béremeléséről Amint pártunk X. kongres­­szusa is rámutatott, az ország­építő célok elérésének fontos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével összhangban növeljük a nép életszínvona­lát — mondotta a továbbiak­ban. Emellett egyes társadal­mi rétegek, csoportok jövedel­mében az évek folyamán in­dokolatlan különbségek ala­kulnak ki. Ezek megszünteté­sére időközönként központi bérintézkedések is sók. Ezt szem előtt szüksége­tartva a kormány, a Szakszervezetek­ Országos Tanácsával egyetér­tésben — az MSZMP Közpon­ti Bizottságának korábbi ál­lásfoglalása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határozatot. Fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékozta­tom önöket és egyúttal az or­szág közvéleményét arról, hogy 1971. június 1-én — összhangban a negyedik öt­éves terv életszínvonal-emelési (Folytatás a 2. oldalUmJ

Next