Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-11 / 135. szám
TÖRVÉNYSZERŰ A MÉRGEZÉS? rr.m.nrm. fim rh.......................■ [UNK] [UNK] [UNK] n Őszinte beszélgetések a növényvédőszer-ártalomról Ez év áprilisában történt. Két kisfiú játszadozott. A házigazda fiának eszébe jutott, hogy apja érdekes üveget hozott haza. Megmutatta kis barátjának. Az üveg csörömpölve esett a földre, s a benne levő növényvédő szer pillanatok alatt tócsává nőtt. Az egyik kisfiú — a vendég — elcsúszott. Hazafelé menet már le kellett szállnia a kerékpárról. A méreg felszívódott szervezetébe. A gyors orvosi beavatkozás és az azonnali kórházba utalás mentette csak meg az életét A leghatásosabb — s éppen ezért legkorszerűbb — növényvédelmi eszközeink vegyszerek. Segítségükkel kedvező időjárás esetén megsokszorozódhat a termés. Szaporodó gyomféléket tesznek a növényi kultúrára ártalmatlanná, állati kórokozókat pusztítanak el. Nélkülük már nem képzelhető el a nagyüzemi növénytermesztés. Használatuk, helytelen tárolásuk azonban ezernyi veszély forrása lehet. Az értékmentő tehát könnyen emberélet-pusztítóvá válhat. Részletek Tóth Ildikó növényvédelmi agronómusnő felszólalásából. (1971. április 31. Országos növényvédelmi tanácskozás Nemesdéden.) — Úgy vélem, hogy a kemizálás rohamos fejlődésével az egészségügyi felkészülés nem fejlődött megfelelő ütemben. Az esetek legnagyobb részében bizonyos vegyszerek ellenszere beszerezhetetlen. Például: a Gramoxone (paraquat dikloroid hatóanyagé gyomirtó szer) mérgezés ellensúlyozására beszerezhetetlen a nátrium bentonit. A növényvédő szerekkel foglalkozók — főként a háztájiban — nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. De a termelőszövetkezetekben is gondot okoz ez. Az engedélykivonat sem mindig tünteti fel a hatóanyag kereskedelmi neve mellett a kémiait, s a termelőszövetkezetekben sem egyforma a hozzáállás. A mérgezés nem egyszer felelőtlenség következménye. A megfelelő növényvédelmi szemlélet kialakulása tehát még korántsem teljes. A növényvédelemnek nemcsak a porozásokból és permetezésekből kell állnia, hanem figyelembe kell vennie a vetületeket is. A kemizálás nem jelenti az emberiség megmérgezését. Kellő körültekintéssel elkerülhető a baj. A szellemi beruházásban előre kell lépnünk: szakmunkásokat kell nevelni a növényvédelemhez is. Fülöp Mihályt, a Somogy megyei Növényvédő Állomás igazgatóját is megkerestük. — Sajnos, vannak olyan tapasztalataink, hogy a mérgezést részben eltitkolják a szövetkezetek, rosszul értelmezve az érdekvédelmet. Mi is úgy látjuk: a mérgezések nagy része felelőtlenség következménye. Minden évben benézünk alsó fokon növényvédő munkásokat. De nem egyszer adódik olyan eset, hogy panaszra jön hozzánk a kiképzett dolgozó. Nem foglalkoztatják. Helyette szakképzetlen embert állítanak oda. (Legutóbb Megnyéről érkezett egy panaszos.) Több helyen a szakmunkást nem dotálják megfelelően anyagilag. Hogy tartanák be a szakképzetlen tsz-tagok az előírásokat, amikor nem ismerik azokat? A mérgezésnél nem egyszer a gyerekes kíváncsiság a motiváció. Tavaly előtt mérgezetteket kezeltek, olyan akik bár tudták, hogy a gyümölcsöst permetezték, mégis megkóstolták a mosatlan gyümölcsöt. Tavaly a Balatonboglári Állami Gazdaság területén a tinoxos tartályba kimosás nélkül atka elleni mérget töltöttek, permetezéskor a szomszéd táblán dolgozó asszonyok szenvedtek mérgezést A szél rájuk hordta a permetlét. Üzemszervezési feladat is az ilyen esetek megelőzése. A lábodi kisfiú esetében is csak a gyors beavatkozás segített Sok ilyen orvos kellene a falvakban! Elmondhatjuk: jó az együttműködésünk a kórház gyermek- és belosztályával. Mérgezési tünetekkel beszállított beteg esetében kérik a véleményünket. A lábodi kisfiúnál is egyezett a diagnózis a mi vizsgálati eredményünkkel. Az elmúlt években több szakmai előadást tartottam én is a KÖJÁL rendezésében. Az orvosi és növényvédő mérnöki munka több ponton érintkezik. Az együttműködés tehát közérdek! Tudunk arról is, hogy a KÖJÁL laborkocsijával sok termelőszövetkezetben végez vizsgálatokat. A vegyszerekkel vigyázni kell! Még az ártatlannak hitt Chemotox is okozhat bajt, ha például nem szellőztetjük ki használata után a személykocsit. Mi is úgy véljük: a növényvédő szerek használati utasításán kívül fel kellene tüntetni a csomagoláson a benne levő hatóanyagok nevét, vényvédelemnek pedig A nőminden gazdaságban embervédelemmel kell párosulnia! Hozzá kell tennem: a felszerelések még eléggé nehézkesek, igénybe veszik a szervezetet. Az utóbbi években már forgalomba került — sajnos, csak kis mennyiségben — néhány külföldi munkavédelmi felszerelés. Somogyban is született egy jó védőöltözet, a Tertyánski-féle. A további feladatok közé tartozik az emberi szervezetre veszélyes vegyszerek fokozatos felváltása olyanokkal, amelyek gyengébbek, de a növény kórokozóira ugyanolyan hatásúak. Mi a véleménye az orvosnak? Dr. Nemes Tihamért, a megyei kórház igazgatóhelyettes főorvosát kérdeztük meg. — Ha egy új vegyszert előállítanak, bizonyos hatásait már ismerik a kémikusok. Az emberre való hatás felmérése azonban csak ezután következhet. Az természetesen állatkísérleteket minden esetben elvégzik a vegyszer forgalomba hozása előtt. A kémiai összetétel is ismert. Az esetlegesen jelentkező tünetek ellátására tehát megvan a lehetőség. Nemcsak a kórház, de a mentősök és a körzeti orvosok is felkészültek erre, s a megelőzésre is. A vegyszerek sokaságát természetesen az orvos sem tudja fejben tartani. Minden forgalomba kerülő vegyszert megkapunk a KÖJÁL-tól, s így adott esetben megfelelően tudunk cselekedni. A KÖJÁL-értesítésekben ugyanis az is benne folgaltatik, mit kell tenni mérgezettel. A probléma abból adódhat, hogy sem a mérgezett, sem munkaterületének felelőse nem tudja, milyen szerrel dolgozott a beteg. Ezekben az esetekben legalább a címkét magukkal kell hozniuk. Nagyban elősegítheti ez a mi munkánkat is. Hiszen a mentőautók is el vannak látva a leggyakrabban előforduló mérgezések ellenszereivel! Nagyon fontos korai beavatkozás. A beszállított mérgezetteknél sokszor az okozza a bajt, hogy nem használják a védőfelszereléseket. A táplálkozás során a szervezetbe jutott növényvédő méreg problémájával pedig már több helyen foglalkoznak, vizsgálják. Azt leszögezhetem, hogy egyelőre ezzel a gonddal a gyakorló orvos még nem találkozik. Halállal járó növényvédőszer-mérgezés sem fordult elő megyénkben. 1968-ban hat, 1969-ben tizenhat, 1970-ben tizenhárom embert kezeltek növényvédőszer-mérgezés tüneteivel. Figyelmeztető számok! Három vélemény növényvédőszer-ügyben. Sok hasznos javaslatot rejtenek, s közös vonásuk is van. A megelőzés fontosságát mindhárman hangsúlyozták. Az előírások betartásával elkerülhetők a mérgezések. Leskó László Szeged határában gyorsított időmben épül az új házgyár, amely Csongrád megyén kívül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemekkel. A tervek szerint az év második felében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön: épülő — hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas Az — silók. \ " :• ,-v " /"•••: ., y. •;•y •• . - y Az út melletti szín alatt ott áll a gépmonstrum, a borsó cséplőgép, és szüntelenül »eszi« az oda szállított borsót. A rekeszekben gyűlik a kifejtett, üdezöld termés a borsó, a szín mellett pedig emelkedik a szárból-levélből »épülő« silóhalom. A gép a konzervgyáré, a termés pedig, amit csépel, a kadarkúti és a hedrehelyi szövetkezeté, összesen százötven hold. A teljesítmény naponta 35—40 mázsa borsó beszállítása. Azt mondják, egy óra múlva a gyárban már üvegekbe kerül a borsó. DECEMBER tizenegyedikén új elnököt választottak a nágocsiak. Az addigi elnökhelyettesre szavaztak. Fulmer Antal huszonhét éves. Korábban mint mérlegképes könyvelő dolgozott a termelőszövetkezetben. Becsülettel elvégezte a munkáját, s az emberek bíztak benne. Vastag falú, régi épület az Új Hajnal Tsz irodaháza, hajdani intéző lakott itt. Búrtorait — mint a bárói kastély berendezését is — régen széthordták már, csupán két szék őrzi a múltat. Mindkettő a fiatal elnök igénytelenül berendezett irodájában van. Ő egyébként nem ad a külsőségekre. Egy kicsit várnom is kellett rá, mert a javítóműhelyben járt. Aztán szinte berobbant a szobába, rázottan nyújtott kezet.hatá— Szeretek az emberek között lenni — mondja. — A munkahelyen közvetlenebb a hangulat, sokkal őszintébben beszélnek a gondokról is. Az pedig van elég. Mikor a múltról kérdezem, megfontoltan beszél. A majd háromezer holdon gazdálkodó tsz súlyos gondokkal kezdte az évet. Érezhető volt az előző év sikertelensége is. Tavaly félmillió forintos veszteséggel zártak. Másfél évig nem volt elnök. Az egymást követő választások, a gazdasági nehézségek és a tagság kedvetlensége jelezte, baj van; az induláskor hogy nem volt főagronómus, lemondott a főkönyvelő, a banktól nem kaptak hitelt. — Ilyen körülmények között mit feladatnak?tartott legfontosabb — időben elvégezni a tavaszi munkákat. Ez az alap. Az elért eredményekkel már vissza lehet nyerni a tagság bizalmát. És ez a legfontosabb teendő.második Lelkesen beszél. Határozottan építi fel a gondolatmenetet, teljes keresztmetszetet adva a szövetkezet jelenlegi helyzetéről. A pénzügyi terv elkészítése után kaptak hitelt a banktól, s így az első negyedévi munkabér kifizetésére már vétszáznyolcvanezer forintjuk. A határban dolgozók közel vannak már a nyugdíjhoz. A fiatalokat vonzza a város. Aki ott marad a faluban, az is inkább a javítóműhelyben és traktoron vállal munkát. De még ez is kevés. — A közeljövőben csupán öt fiatalra Most végeznek számíthatunk az Ádándi Mezőgadasági Gépészképző Szakiskolában. NAGY SZÜKSÉG VAN gépesítésre. A termelőszövet kezet tevékenységének másik fontos területe az állattenyésztés. — A sertés- és juhtenyésztés fejlesztését tervezzük, és a szarvasmarha-állományt a jelenlegi száztízről százharmincra bővítjük. Új fajtával is próbálkozunk.sertésIlyen jelentős tervekkel és ennyi energiával talán egyenesbe jut a tsz. A. M. Huszonkét piros bizonyítvány Az irodák még üresek, a gyár emeleti folyosóján, a pártirodán még egy lélek sincs. A tanácsteremben azonban három nő a tankönyvet, a jegyzeteit bújja. — Hat óra óta készülünk a vizsgára, pedig ez a Mari éjszakai műszakban dolgozott — mondja az egyik asszony. — Annyira izgulunk — sóhajt a fiatal fonónő, aki munkából jött ide. — Mi ezt a gyakorlatban is csináltuk, amit tanultunk — jegyzi meg a harmadik. Odakintről ajtócsapódás zaja szűrődik be. Most jönnek az irodások. Sorban érkeznek azok is, akik a vizsgabizottságban lesznek. Herke Miklós, aki tíz évig dolgozott itt, a textilművekben, s most az Oktatási Igazgatóságon tanít, Szabó Sándor, a gyári pártbizottság szervező titkára, Szakály Endre, a marxizmus—leninizmus esti középiskola kihelyezett osztályának vezető tanára. Nyolc óra után megkezdődik a vizsga, Körincz Mária, Kemenczei Imréné, Habuczky Józsefné a második kérdéscsoportból készül fel. Izzad a homlok, a tiszta papír megtelik jegyzettel.fehér — No, akkor ki kezdi? Az éjszakás fonónő jelentkezik, aki egyébként szocialista brigádvezető. Hiába mondta fél órával előbb, hogy izgul, most határozottan beszél a szocializmus termelési viszonyairól. A közben feladott kérdésekre is szépen válaszolt Után a sorban a két asszony vizsgázik. Mindegyik pártvezetőségi tag, s húsz éve kommunista. Kemenczeiné ipari tanulóoktató, Habuczkyné pedig munkamódszerátadó. Az ő tételük a gazdasági érdek a szocializmusban, illetve a szocializmus gazdasági törvényei. Miközben összefoglalják az erről tanultakat, bejön a másik három hallgató, s megkezdi a felkészülést a felelésre. Kilencen levizsgáznak, utána szünet következik. A párttitkár szobájában a tapasztalatokról beszélgetünk. — Öt éve tanulnak nálunk az esti kihelyezett osztályban — mondja a szervező titkár. — Eddig hányan végezték? — Százhúszan. — Hányan jelentkeztek utána esti egyetemre? — Heten már el is végezték, négyen még járnak, ketten pedig az ősszel kezdik. — Hányan jelentkeztek esti középiskolába az őszre? — Sokan ... harmincheten. — Ha mindent összeszámolunk, legkevesebb ötszázan végeznek társadalmi munkát különféle választott tisztségekben a pártbizalmitól a KISZ-Vezetőségi tagig, a szakszervezetiektől a vöröskeresztesekig. Csak úgy láthatják el megfelelően a munkájukat, ha fölkészülnek rá, megalapozzák a politikai tudásukat. Nézegetjük az osztálynaplót: öt név mellett a rubrikákban nagyon sok az áthúzott kör, ami a hiányzást jelzi, őket kizárták. Ahogy az osztályvezető tanár megjegyzi, három hiányzása még elfogadható, kettőé semmi esetre sem. Az okok között a három műszak, betegség, tanfolyam, s az önbizalom hiánya szerepelt Folytatódik a vizsga, jönnek egymás után a csoportok. Az izgalom mindenkinél elmúlik, amikor Herke Miklós néhány szót vált a régi ismerősökkel. Forgatom az osztálynaplót. Arra vagyok kíváncsi, hogy ki, milyen beosztásban dolgozik, milyen az iskolai, s a politikai végzettsége, milyen társadalmi munkát végez. Fenőnőtől művezetőig, meóstól műszaki rajzolóig, gondnoktól osztályvezetőig, igazgatósági titkártól műszaki rajzolóig mindenki képviselve van itt, szinte keresztmetszete ez az üzemnek. Nyolcan általánost, négyen gimnáziumot, heten textiltechnikumot, ketten felsőiparit végeztek, egyikük gépiparit. Mind a huszonketten részt vettek már párt- vagy tömegszervezeti oktatáson. Az osztály fele párttag, mind Társadalmi megbízatása a huszonkettejüknek van. A feleletükből is érződik, amit az adatok mutatnak: nemcsak a tananyagot ismerik, s hanem a gyakorlati munkát, az összefüggéseket is, ha rákérdeznek, általában tudják, hogy milyen példával érveljenek. Vannak, akik szabályos kiselőadásokat rögtönöznek, mint Vörös Sándor, Fábián Zoltánná, Hahóti János, Kemény Lajos és felesége (együtt végezték az iskolát, s a férj esti egyetemen szeretne továbbtanulni), Vizeli Istvánná, Negyedes Lajos, Varga Istvánná, Kőműves Sándor. Egy órakor már terített asztaloknál ül az osztály, virág kerül a vázákba, poharak az asztalokra. Sokan átöltöztek, hiszen bankett kezdődik az eredményhirdetés után. Ott sorakozik a huszonkét piros borítójú bizonyítvány: tizenötben jól megfelelt, hétben pedig megfelelt minősítést írt az osztályvezető tanár. Értékelés, bizonyítványosztás, majd Szabó Sándor, a textilművek pártbizottságának nevében azt kéri huszonkét hallgatótól: mindazt, amit itt tanultak egy év alatt, jól hasznosítsák, hirdessék a párt politikáját a munkahelyükön. — Azt hiszem, hogy az itt ülők fele néhány éven belül az esti egyetemen tanul tovább — mondja Vörös Sándor, aki az osztály bizalmija volt. A igazolta többiek helyeslése sokan szeretnének még magasabb politikai véreségre szert tenni. S ez malegnagyobb eredménye a texatilművekben öt éve megkezdett következetes munkának. Lajta Géza SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. jfaritn VL3