Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. évfolyam 230. szám. Ára: 80 fillér 1971. október 1., péntek Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól!• Megalakult az Európai Biztonság és Együítműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadász­termében megtartották az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tag­ja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának el­nöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püs­pöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor, Kossuth-díjas akadémi­kus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmond­­né, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas- Witter Miklós, a SZOT alel­­nöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke nyitotta meg az ülést, és elmondta: magyar közéleti személyiségek kezdeményez­ték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladat­tal, hogy népünk akaratát ki­fejezve hatékony tevékenysé­get fejtsen ki a kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kap­csolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdeké­ben. A bizottság tagjai társa­dalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. A tanácskozáson egyhangú­lag elfogadták a »Felhívás a magyar néphez« című doku­mentumot. jóvel kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke, a biztonság és az együttműködés megszilárdí­tását tartják szem előtt Felhívjuk egész dolgozó né­pünket, munkásosztályunkat, parasztságunkat, értelmiségün­ket, a magyar nőket és férfia­kat, ifjúságunkat, minden bé­keszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együtt­működés megteremtéséért, földrészünk népeinek bizton­ságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy tö­rekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden ál­lampolgárának javát szolgál­ják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremté­séhez, az államok és népek közötti gyümölcsöző együtt­működés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt föl­dünk, kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának ja­vára! A­Z EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA FELHÍVÁS A MAGYAR NÉPHEZ! Felhívással fordulunk mun­kásosztályunkhoz, parasztsá­gunkhoz, értelmiségünkhöz, egész dolgozó népünkhöz: te­gyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biz­tonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző megterem­tésére!együttműködés Két világh­áború pusztító vi­­v» •*•«. hó** ke van Európában. Földré­­szünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fenn­maradjon, s Európa ne vál­hasson többé az egész világot lángba bontó pusztítás kiin­dulópontjává. A békére azon­ban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen világ helyi háborúktól és fe­­­szültségektől terhes. A konti­nensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést, mérgezi az államközi kapcso­latokat, agresszív terveket, revansista vágyálmokat me­lenget. Ah­hoz, hogy törekvé­süket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sére. A szocialista országok az európai biztonság és együtt­működés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdemé­nyezték a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésének poli­tikáját, és az e politikán ala­puló kollektív európai bizton­sági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan ered­ményei vannnak, mint a Szov­jetunió és a Lengyel Népköz­­társaság szerződései, a Német Szövetségi Köztársasággal, Német Demokratikus Köztár­a­saság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgya­lásai, a nyugat-berlini négy­hatalmi megállapodás. A szer­ződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elisme­rése, valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósu­lása tovább javítaná az euró­pai béke és biztonság megszi­lárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevé­kenyen részt vesz, szocialista építőmunkánk hiszen el­engedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társa­dalmunk érdekeit híven fejez­te ki a Varsói Szerződés tag­államainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: le­gyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együtt­működésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek, nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom leg­szélesebb köreinek cselekvő részvételét­ igényli. Megköve­teli, hogy a­z európai népek széles körű, demokratikus ta­nácskozáson együttesen vitas­sák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat, és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az európai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát alakítottuk meg az kifejezve Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát Célunk: összefogni Hazánk­­ minden jóakaratú emberének, békeakaratát és tettrekészsé­­gét az európai biztonság és együttműködés megvalósítá­sára. Egész társadalmunk ere­ KÁLLAI GYULA BESZÉDE! „Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense!“ Kállai Gyula beszédet mon­dott az ülésen, bevezetőben hangsúlyozva, hogy az euró­pai biztonság és együttműkö­dés egész népünket foglalkoz­tató gondolata és társadal­munk akarata jegyében hív­ták össze a tanácskozást. — A nemzetközi béke vé­delme és biztosítása nemcsak azt jelenti — hangsúlyozta Kállai Gyula —, hogy a há­borút kikapcsoljuk az éle­tünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsola­tokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehe­tőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmá­nyait ne az emberiség érde­kei ellenére, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség ja­vára használják fel; a lehe­tőséget arra, hogy a fegyvere­ket létrehozó és kiszolgáló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben tevé­kenykedjék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészség­ügy, a közoktatás és a kultú­ra fejlődését szolgálja; a le­hetőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon érvényesül­hessenek az élet minden terü­letén. Európa megkülönböztetett helye , Európa mindig megkü­­­önböztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben. A lepergett évszázadok folya­mán itt csapta­k össze a leg­hevesebben a haladás és reakció erői. Innen indult ki a rövid három évtized leforgá­sa alatt két pusztító, világmé­retű háború, amely 42 millió halottjával, 55 millió sebesült­jével, országok és országré­szek, városok és falvak rom­­badöntésével Európa földjét a világtörténelem legnagyobb csataterévé változtatta. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a sza­badság, a nemzeti független­ség, s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el vi­lághódító útjára a szocializ­mus valósága. — Európában húzódik a két ellentétes társadalmi­­ világ­­rendszer fő erőinek érintkezé­si vonala — mutatott rá a szónok —, Európa egy része a fő területe annak az ag­resszív­ségnek, Észak-atlanti Szövet­amely földrészünk blokkokra szakításáért és a népekre súlyosan nehezedő fegyverkezési versenyért fe­lelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem legpusztí­tóbb­­ katasztrófájának reális lehetőségét képezi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Európában béke és biztonság — a 26 évi a viszonylagos nyugalom ellené­re — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az európai helyzet olyan fontos problémáit mint a német kér­dés, a leszerelés és a kollek­tív biztonsági rendszer. Soha többé háborút! — A szocialista országok, Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket a világot egy újabb háborús ka­tasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan függ. Ez a magyarázata össze­an­nak, hogy Európában született meg a békevilágmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: soha többé hábo­rút! — Az európai helyzet sokat változott — mondotta ezután Kállai Gyula. — Az általános európai helyzet megjavult, bár bőven találkozunk napjaink­ban is megoldatlan, s így veszélyekkel terhes problé­mákkal. De éppen ezek isme­retében világosan látható azoknak a pozitív tendenciák­nak túl nem becsülhető jelen­tősége, amelyek egyre foko­zottabban befolyásolják a kontinens politikai helyzetét.­­ Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nemzetközi erő­viszonyok eltolódása a szo­cializmus, a haladás, a béke erői javára. — Európa népei egyre in­kább cselekvő részesei a bé­kéért és biztonságért folyta­tott harcnak — mutatott rá többek közt — s ezt ma már minden felelős politikai té­nyezőnek tudomásul kell ven­nie. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szocialista országoknak az össz-európai (Folytatás a 2. oldalon.) Az MSZMP KB első titkára Tolna megy­ében Kádár János üzemeket és intézményeket látogatott meg Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Tolna megyei látogatá­sának második napján, csü­törtökön . K. Papp József­nek, a megyei pártbizottság első titkárainak és SzabopdS Antalnak, a megyei tanács el­nökének társaságában — ipa­ri, mezőgazdasági üzemeket, kulturális intézményeket kere­sett fel Képünk a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi egységében készült: Kádár János emléksorokat ír az üzem Garai János brigádjának naplójába. (Képtávíron érk. —MTI—KS) A háborús veszély csökkentése érdekében a szovjet és az amerikai külügyminiszter aláírta a két egyezményt Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön washingtoni idő szerint dél­előtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium termében ünnepélyes tanács­külső­ségek között aláírta a SALT- megbeszélések első »mellék­­termékeként« létrejött két egyezményt. Az első részletes intézkedé­seket tartalmaz a tévedés foly­tán keletkező nukleáris balese­tekből származó háborús ve­szély csökkentésére, a máso­dik pedig a Moszkvát Washing­tonnal jelenleg összekötő »for­ró drót« távközlési műhold­­rendszer útján történő korsze­rűsítését irányozza elő. Az aláírásnál megjelent Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és Gerald Smith, a SALT-megbeszéléseken részt vevő amerikai delegáció ve­zetője. Jelen voltak a wa­shingtoni diplomáciai képvise­letek vezetői, s közöttük dr. Szabó Károly, a Magyar Nép­köztársaság nagykövete. A diplomáciai megfigyelők­kel és a nemzetközi sajtó kép­viselőivel zsúfolásig megtelt teremben Rogers külügymi­niszter rövid megnyitó beszéd­ben meleg elismerését fejezte ki a SALT-megbeszéléseken részt vevő szovjet illetve ame­rikai delegációnak az ered­ményes munkáért. Ezután fotó-, televízió- és filmriporte­­­­rék kameráinak pergőtüzében került sor a két egyezmény angol, illetve orosz nyelvű hi­vatalos példányainak aláírásá­ra. Az aláírási ünnepséget kö­vetően Rogers külügyminisz­ter méltatta elsőként a most létrejött megálllapodások je­lentőségét.­ Válaszbeszédében Gromiko szovjet külügyminiszter meg­elégedését fejezte ki, hogy a Szovjetunió nevében aláírhat­ta ezt a két egyezményt, amely — mint hangsúlyozta — »az első kézzelfogható eredménye az 1969 végén megkezdett tárgyalásoknak«. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások »sem­miképpen sem oldják meg a stratégiai fegyverkorlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek to­vábbra is erre az el nem vég­zett feladatnak a megoldásá­ra kell törekedniük. Ugyanak­kor — folytatta — ezek az egyezmények a helyes irány­ban tett lépések, mivel a nem­zetközi feszültség enyhülését szolgálják, és csökkentik nukleáris háború kirobbanásá­a­­ak kockázatát. Következés­képpen a megállapodások tel­jes összhangban vannak Szovjetunió külpolitikai irány­a vonalával, és megítélésünk szerint minden nemzet és va­lamennyi nép érdekeit szolgál­ják.« Gromiko szovjet külügymi­niszter befejezésül azt a re­ményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további megállapodások fogják követni a két ország között, illetve a két ország részvételével folyó tárgyalásokon. Az aláírást követően Gro­miko és Rogers külügyminisz­ter a washingtoni szovjet (Folytatás a 2. oldalon.) Péter János eszmecseréje a 26. ülésszak elnökével Péter János külügyminisz­ter az ENSZ-közgyűlés csü­törtöki plenáris ülése előtt felkereste Adam Malik indo­néz külügyminisztert, a 26. ülésszak elnökét, és a kétol­dalú kapcsolatokról, valamint a közgyűlés időszerű problé­máiról tárgyalt vele, beleért­ve személyi kérdéseket is. A megbeszélésen jelen volt Szarka Károly nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képviselő­­je is

Next