Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-14 / 241. szám

1 fit A © PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXVII. évfolyam 241. szám. Októberi napsütésben Talán ez az időszak az, amikor mezőgazdasági üze­meinkben a legfeszítettebb a munka. Egy időben kell két fontos feladatot végezni: be­takarítani a még kinn lévő terményeket és az őszi kalá­szosok vetésével, a mélyszán­tással megalapozni a jövő év eredményes gazdálkodását. A két tennivaló egyenrangúan döntő. Csúcsmunkaidő — így szok­ták jellemezni ezt az idősza­kot, amikor falvainkban va­lóban minden dolgozni embernek van feladata. tudó kit a nagyüzem, a közös szólít nap mint nap, kit pedig a háztáji. A hosszas aszály, a sok kétség és aggodalom után az időjárás olyan feltételeket teremtett, amikor úgymond, be lehet, pótolni azokat az esetleges késéseket, amelye­ket a korábbi kedvezőtlen kö­rülmények okoztak. Szorgos munkának, törekvő igyekezetnek lehetünk tanúi szerte a megyében. Az árpa és a rozs szinte teljes egészé­ben, a búzának mintegy fele földben van már. De sokezer a hold vetésre készen áll; ahogy fölmérések mutatják, a százötvenezer hold őszi kalá­szos háromnegyeden elvégez­ték a talajelőkészítést. Hu­szonöt százalék van tehát vissza, ám nem egy év ta­pasztalata bizonyítja, hogy mindig az utolsó ezer holdak okozzák a legtöbb gondot. Mert egyre jobban, egyre na­gyobb mértékben a betakarí­tás függvénye lesz a vetés elvégzése. Most október közepén úgy mondhatjuk, hogy mezőgaz­dasági üzemeink jól állnak, a tavalyinál jobb ütemben vég­zik a betakarítást. Hiszen nincs már kinn burgonya, napraforgó fele, a kukorica negyede biztonságban van. Ám ezek nemcsak az eddigi igyekezetet tanúsítják, hanem beszélnek arról is, hogy na­gyon sok még a visszalevő tennivaló, betakarítását kivált a kukorica illetően, nem beszélve a több mint száz­nyolcvanezer hold mélyszán­tásról. Az utolsó ezer, az utolsó száz holdak a legnehezebbek. Mert ma meg süt a nap, ma még porhanyó földet forgat­nak az ekék —, de ki tudja a holnapot, a jövő hetet? Ezért lehet hallani — és jó, hogy így van —, sokfelé ményt: most mindent a véle­bele. Szervezésben, erőfeszítés­ben, munkavégzésben. Az el­határozáshoz csak egy gondo­latot szeretnék hozzáfűzni. A mezőgazdaság ősszel az átla­gosnál többet kíván, többet vár az emberektől. Természe­tes ez, de fokozott gondosko­dást igényelnek azok is, akik napestig vagy késő éjszakáig gépen ülnek, vagy éppen két kezük munkájával járulnak hozzá a megsokasodott fel­adat elvégzéséhez. Megérdem­lik a megbecsülést, rászol­gálnak a törődésre. Ne feledkezzünk meg erről sem! Péter János felszólalása az ENSZ-közgyűlés politikai vitájában Az ENSZ közgyűlés politikai vitáján tegnap délután fel­szólalt Péter János külügyminiszter, aki — egyebek közt — az alábbiakat mondotta: A közgyűlés mostani, hu­szonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete létének második negyedszázada kezde­tén. Az alapítástól a huszonöt éves jubileumig sokat válto­zott a világ, de sokat változott ez a szervezet is. Itt az ülésteremben, a válto­zások jelentős­­ részét különö­sen jól megvilágítja az a kö­rülmény, hogy ma már a tag­államok képviselői alig fér­nek el a teremben. Ez mit je­lent? Ennek az épületnek a tervezői nem számoltak azzal, hogy történelmileg ilyen rövid idő, huszonöt év alatt 51 he­lyett 131 tagállama lesz az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek. Vagyis sem az épület ter­vezői, sem az ENSZ alapítói közül sokan nem gondolták, hogy a gyarmati rendszer régi formái ilyen rövid idő alatt felbomolhatnak. Most jogosan lehet kérdez­ni, milyenné változik a világ és benne az Egyesült Nem­zetek Szervezete a­ következő negyedszázadban. Gyerme­keink és unokáink megün­­neplik-e az Egyesült Nemze­tek Szervezetének ötvenedik évi jubileumát? Most új remény kezd szü­letni az Egyesült Nemzetek jövője szempontjából A világ népességének egynegyede, egy 800 milliós ország volt mind­eddig kizárt állapotban a szer­vezet működéséből. Ez az or­szág az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik, a pillanat, amelyben a Kínai Népköztár­saság jogait helyreállítjuk eb-­éretlen »forró drót« rendsze­­ben a szervezetben. Ugyanis rének tökéletesítésére a nem­­itt nem arról van szó, a no­­zetközi élet egyik legfontosabb eddig a Kínai Népköztársaság jogos képviselőinek a meghí­vását, ártottak ennek a szer­vezetnek, általában a nemzet­közi viszonyoknak, a Kínai Népköztársaságnak, és nem utolsósorban saját maguknak. Örömmel állapítható meg, hogy itt a közgyűlésen növek­szik azok száma, akik a Kínai Népköztársaság teljes jogának helyreállítása mellett vannak az Egyesült Nemzetek Szerve­zete működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kí­nai Népköztársaság képvisele­tének a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegá­ció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínának kell egymással rendeznie Világos, hogy Tajvan is vitáit, az egyetlen Kína elmélete alap­ján áll. A múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nem­zetközi viszonyokban. A vál­tozások egyik okát már emlí­tettem azzal, hogy az Egyesült­ Nemzetek Szervezeténk ajta­ja nyílni k­észül a Kínai­ Nép­­köztársaság előtt. Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges em­ber számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszö­bölésére és a Moszkva—Wa­shington között létesített köz­gyan egyesek feltüntetik, hogy valamelyik országot ki akar­ja híre. A nemzetközi viszonyok rá­juk zárni, hanem arról, hogy vitájához tartozik a stratégiai az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében az egyik alapító tag visszakapja eredeti jogait. Azok, akik ellenezték mind­ fegyverek korlátozására irá­nyuló tárgyalások folytatása körültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új világ­háborútól és a termonukleáris háború veszélyétől csak az általános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése ment­heti meg. A most létrejött (Folytatás a 2. oldalon.) Gázkitörés Ö­rt Algyő A szegedi szénhidrogén-me­dencében, Algyő határában, az egyik szelektív — vagyis olaj­­termelésre és visszanyomásra egyidejű víz­­kiképzett — kútnál kedden délelőtt iszap­pal történő feltöltés közben — eddig ki nem derített okból — a béléscső felrepedt. Ennek következtében gázkitörés ke­letkezett, amelynek elfojtásá­ra azonnal riasztották a ter­melő és a feltáró üzemben le­vő mentőbrigádokat. Szállító járművek egész sora vitte a helyszínre a 277-es furáspont­­hoz az elfojtáshoz szükséges eszközöket, a nagyfajsúlyú iszapot. Egyelőre ezt igyekez­nek a termelőcsőbe juttatni, s a feltörő gázok útját elzárni. A helyszínre sietett a rend­őrség, a tűzoltóság is; a 47-es számú műút közelében rend­szeresen mérik a levegő össze­tételét, hogy idejében intéz­kedhessenek, ha esetleg a szennyezettség veszélyes mé­reteket öltene. Óránként ugyanis jelentős mennyiségű — a becslések szerint leg­alább 20 000 köbméter — föld­gáz kerül a felszínre. (MTI) 1971. október 14., csütörtök a magyar parlamenti delegáció az Dr. Beresztóczy Miklósnak, országgyűlés alelnökének vezetésével szerdán hazaérke­zett Japánból a magyar or­szággyűlés küldöttsége. Dr. Beresztóczy Miklós a Ferihe­gyi repülőtéren elmondotta az MTI munkatársának: — Utunk célja tulajdon­képpen az elmúlt évben ná­lunk járt japán parlamenti küldöttség látogatásának vi­szonzása volt, s ezen túlmenő­en kapcsolataink elmélyítése, a baráti szálak szorosabbra fű­zése. Valamennyiünket meg­lepett az a meleg fogadtatás, amelyben részesültünk, a meg­különböztetett érdeklődés, amellyel országunk dolgait fi­gyelik. Szándékaink találkoz­tak: a két parlament kontak­tusának erősítésére töreksze­nek Japánban is, s ahogy mi, ők is keresik, az erre legmeg­felelőbb formákat. Épül a balatoni autópálya második nyomsávja közötti 56 kilométeres szakaszán jó átépítő Vállalat a 24-es kilométer­ Az M 7-es balatoni autóút Bu­dapest—Székesfehérvár üzemben épül a második, jobboldali pályatest. A Bele­nél már megkezdte a­ betonozást. A Finischer betonozó géplánccal nyolc és fél méter szé­lességben naponta ädü métert haladnak az útépítők. (MTI Fotó : Kovács Sándor) ABC-K A PEREMKERÜLETEKEN Javult Kaposvár élelmiszerellátása Ahol csomagolják, s ahol tapossák a kenyeret • Szesz a piaci pavilonokban Kaposvár élelmiszerellátásá­nak helyzete volt az egyik napirend a városi tanács teg­napi ülésén. Az előterjesztést a Somogy megyei Élelmiszer- Háztartási­ és Vegyiáru Kis­kereskedelmi Vállalat készí­tette, de a tanácstagok hozzá­­j~­gásaikban nemcsak “ernek a kereskedelmi vállalatnak a tevékenységéről, fejlesztéséről beszéltek, hanem szóvá tették mindazt, ami gond körzetük­ben. Maga az a tény, hogy en­nek a vállalatnak a 169 bolt­jából 87 kaposvári, azt is mu­tatja, hogy alapvetően meg­határozza a város ellátását. Kovács Lajos igazgató a ta­nácsülésen jelentette be: 1973 végéig befejezik az úgyneve­zett ABC-programot. Azt je­lenti ez, hogy a peremterüle­teken kis alapterületű ABC- áruházakat építenek, illetve a meglévő boltokat ilyen rend­szerűre alakítják át. A prog­ramban szerepel a kalinyini ABC-áruház bővítése is két­millió forintos költséggel. Ezekre a munkákra összesen tízmillió forintot költ a válla­lat fejlesztési alapjából, illet­ve bankhitelből. A jobb áru­ellátást szolgáló beruházásokat évről évre segíti a városi ta­nács is. A közös munka égető gon­dokat old meg, hiszen bármi­lyen furcsán hangzik, Ka­posváron is van olyan terület, ahol tíz deka felvágottért fél órákat kell gyalogolni. A ke­leti városrész, a Gorkij utca, a Róma-hegy, a Lonka-hegy környékének különösen rossz ellátását interpellációnak fel­érő hozzászólásban tették szó­vá a tanácstagok. Elismeréssel szóltak a válla­lat kereskedelmi munkájáról is: maga az a tény, hogy az év első felében az országos át­lagnál is gyorsabban nőtt a forgalom — s már elérte a fél milliárd­ról tanúskodik, forintot — ar­hogy kere­sik, kutatják a beszerzési lehetőségeket. A Somogy me­gyében dolgozó vállalatok mellett más megyéből is hoz­nak árut. Zöldségért, gyümöl­csért pedig elmennek az Al­földre is. Régóta kísérleteznek a házhoz szállítással. A kapos­váriak azonban nehezen ked­velik meg ezt az árusítási formát. A hónap elején még van ilyen megrendelés a bol­tokban, a hónap vége fele azonban már alig. Az előre­­rendelést inkább megkedvel­ték a lakók­. A tanácsülésen szóvá tették, hogy még mindig lehet talál­kozni lejárt szavatossági idejű áruval, rendkívül nagy a pro­pagandája a szeszes italnak, s nem mindig zökkenőmentes a kenyérellátás. Kovács Laos igazgató érdekesen reagált er­re: elmondta, hogy szeszes italt minden boltnak árusíta­nia kell. De nemcsak az élel­miszerboltok, hanem a zöld­­ség-gyümölcsboltok és a tsz­­ek piaci pavilonjaiban is gyak­ran a fő helyet foglalja el bor és a pálinka. (Előfordult, a­hogy ezen kívül csak konzer­­vet árusítottak. Burgonyát, zöldséget nem!) Ez már egyál­talán nem megnyugtató. Az esetenként előforduló kenyér­hiányt pedig meg lehetne aka­dályozni, ha a városban mű­ködő pékeket köteleznék arra, hogy bejelentsék, mikor nem sütnek kenyeret. Ilyenkor nő meg az (Általában élelmi­szerboltokban a kenyér iránti kereslet, s erre nem tudnak felkészülni.) Sok szó esett az élelmiszerek kezelésével kap­csolatos egészségügyi rendsza­bályok betartásáról. Azt álla­pították meg, hogy sok tenni­valója van még a boltok dol­gozóinak, de a szállító válla­latoknak is. Mert például ren­delet írja elő a kenyér csoma­golását, de a boltokba gyakran ponyvával takart érkezik az áru, s a teherautón rakodó­­munkások utcai cipőben jár­nak a kenyér között. Szó volt a jobb húsellátás lehetőségének megteremtéséről is: minden bizonnyal segítene a mostani gondokon, ha a hús­ipar hosszúlejáratú szerződést kötne a vállalattal a szállítás­ra. Szóvá tették, hogy kevés a húsbolt a városban. Ezen az ABC-program megvalósítá­sa segít: akkor ugyanis a leg­több boltban árusítanak majd. Ez, s a félkész termékek for­galmának növekedése már új gondot is fölvet: a hűtőkapa­citás növelését, a hűtőlánc ki­alakítását. A vállalat e gond megoldását az 1973-at követő évelre tervezi,

Next