Somogyi Néplap, 1971. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1971-10-27 / 252. szám

XXVII. évfolyam 252. szám 1971. október 27., szerda Válasz a választóknak Az idősebb korosztály talán még emlékszik azokra a kor­teshadjáratokra, amelyek a hajdani választásokat meg­előzték. Versengés folyt az akkori képviselők között: ki tud többet ígérni? Az nyert, aki legjobban eltalálta a vá­lasztók óhajait A baj csak akkor kezdődött, ha a képvi­selő nem tudta, — vagy nem is akarta — megvalósítani a programbeszédében tett ígé­reteket. Persze, nem könnyű oda­állni a választók elé, és megmondani, hogy ...de a válaszadás elől kitérni, az az állampolgárok lebecsülését is jelenti. A szocialista demokratiz­mus értelmében a tanácstagi és képviselőválasztásokat megelőző jelölő gyűléseken bárki felszólalhatott, elmond­hatta közérdekű javaslatait, sőt egyéni panaszát is. Somogyban 11 700 felszóla­lás volt, ebből 7457 a közér­dekű bejelentés, az egyéni panasz pedig 629. Egy javaslat elhangzása ön­magában alig ér valamit. Je­lentősége a megvalósításban tükröződhet igazán. Ott, hely­ben eldönteni egy indítvány szükségességét és a megvaló­sítás lehetőségét természete­sen nehéz, s az alaptalan és felelőtlen ígérgetés rossz vért szül. De ha egy javaslat ész­szerű is meg szükséges is, és mégsem valósul meg? Hát igen, ez előfordulhat. Ahhoz ugyanis, hogy a jelölő gyűlé­seken elmondott igényeket ki­elégítsék, pénz kell. Méghoz­zá nem is kevés: 630 millió forint. Az igények és a lehe­tőségek között azonban nagy a különbség. 630 millió he­lyett csak 300 millió van erre a célra. Mit mondjunk most az em­bereknek — tette föl a kér­dést a megyei tanács elnöke az összesítés után, de rögtön megadta a választ, csakis az igazat. Igen, előfordulhat, hogy okos, ésszerű javaslatok nem valósulhatnak meg ebben az ötéves tervben. Az emberek­nek azonban tudniuk kell, hogy miért nem. Hogy miért nem épül járda, iskola vagy közmű mindenhova, ahol kel­lene. Minden családban van költségvetés. Egy családi ház­tartásban ugyanúgy nem jut pénz minden igény kielégíté­sére, mint a megye vagy az állam háztartásában. Ugyan­úgy a legfontosabbat kell elő­térbe helyezni kicsiben, mint nagyban. A szocialista demokratiz­mus nemcsak lehetőségeket teremt arra, hogy a magyar állampolgárok részt vegyenek a tervezésben, hanem el­várja az aktivitást. Ugyanak­k­­kor — természetesen — érte­sülnie kell a lakosságnak tervek végrehajtásának lehe­­­tőségeiről vagy akadályairól. Őszintén, kertelés nélkül. Ez már sok helyütt meg is történt. A tanácsok testületei önálló napirendi pontként megtárgyalták a javaslatokat, és a felszólalók megkapták a választ. Ahol még nem, ott az év végéig vagy a jövő év elején okvetlenül napirendre tűzik. Az, hogy egyes javaslatok nem valósulhatnak meg, elő­fordul. De az, hogy a javas­latokat válasz nélkül hagyják, az nem fordulhat elő, mert az az állampolgárok lebecsü­lését és a szocialista demok­ratizmus megsértését jelen­tené. i Ma Somogyba látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, a barcsi vá­lasztókerület országgyűlési képviselője kétnapos hivata­los látogatásra érkezik ma délelőtt Somogy megyébe Mai és holnapi hivatalos út­ján több termelőszövetkezetbe is üzembe ellátogat, tájékoz­tatókon ismerkedik a megye fejlődésével, jelenlegi helyze­tével. A cél: a békés alkotó munka és a kölcsönös megértés Leonyid Brezsnyev Párizsban Az SZKP KB főtitkára a vezetők történelmi felelősségéről Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára kedden délelőtt koszo­rút helyezett el az ismeret­len katona sírján, a Diadalív­nél, majd Marcellin belügymi­niszter kíséretében a párizsi városházán tett látogatást. A városháza előtti téren — akárcsak előzőleg, a Diadal­ív közelében és a Champs Elysées-n — hatalmas tömeg gyűlt össze: a párizsiak lel­kes éljenzéssel fogadták az SZKP KB főtitkárát és a kísé­retében levő szovjet állam­férfiakat. Jean Cherioux, a párizsi ta­nács elnöke, a városi tanács és Párizs lakossága nevében üd­vözölte Leonyid Brezsnyevet, és hangsúlyozta, hogy a pári­zsiak rendkívül nagyra értéke­lik a szovjet és a francia né­pet összekötő hagyományos barátságot. Leonyid Brezsnyev válaszá­ban mindenekelőtt kijelentette, hogy Párizs szépsége rendkí­vül mély benyomást tett rá, majd megemlékezett arról a hősies magatartásról, amelyet Párizs lakói a hitlerista meg­szállók ellen tanúsítottak, és­­az 1944 augusztusában lezaj­lott fegyveres felkelésről, amellyel a párizsiak megvéd­ték városukat az elpusztítás­tól. (Folytatás a 2. oldalon) A megyei tanács-vb napirendjén Vízgazdálkodás, vízminőségvédelem és hasznosítás Érdekes, hogy egy olyan me­zőgazdasági jellegű megyében, mint Somogy, ilyen és ennyi gondot okozzon a környezet­­védelem, illetve a nagy mér­tékű szennyeződés. Minden­esetre a megyei tanácson — az országban az elsők között — felismerték, hogy sürgősen tenni kell valamit. Somogy megyében ugyanis — ponto­sabban a Kapos vízgyűjtő te­rületén — a víz szennyezett­sége konkrétan kimutatható károkat okozott, és okoz ma is a mezőgazdaságnak, s ho­vatovább a megyeszékhely igen fontos zöldségellátásának egyik legfontosabb gátjává lett A kérdés — a Kapos szen­­­nyezettsége — azonban nem ennyire egyszerű, hanem hi­hetetlenül bonyolult, szerte­ágazó feladat, amelyről az elő­terjesztések és a kiegészítések folyamán mindenki megyőző­­dött a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén. A Kapos völgyében gazdál­kodó termelőszövetkezetek már évek óta használták öntö­zésre a folyó vizét. Öntöző berendezéseket szereztek be s kertészetüket is az öntözésre alapozták. Ám a Kaposvárra települő ipar, s a fejlődő me­gyeszékhely elhasznált vize mind ide ömlött, s így ma a Kapos szennyezettsége or­szágos viszonylatban is igen »előkelő« helyet foglal el. Az ipari szennyezők közül az el­ső számú a kaposvári cukor­gyár, olyannyira, hogy a kam­pány idején a Kapos nyílt szennyvízfolyásnak minősül. Vizét azonban a Kaposvári Tejipari Vállalat, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat, továb­bá a Húskombinát elhasznált vizei is fertőzik. Ehhez járul­nak még a kocsimosásokból származó különböző olajos szennyvizek is. Ugyanakkor a város lakosságának úgyneve­zett házi szennyvize is a Ka­posba torkollik. Mivel az iparosítás és a vá­ros fejlődésének a szintjével jelenleg nem azonosak a szennyvíztisztítás feltételei, a Kapos vize annyira megtelt idegen szennyező — sőt mér­gező — anyagokkal, hogy ön­tözésre egyáltalán ne­m alkal­mas. S így azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek idáig ön­tözéssel kertészetet tudtak lé­tesíteni, most nem jutnak víz­hez, és öntöző kapacitásuk is kihasználatlanul áll. Az egyik legfontosabb fel­adat tehát a víz szennyezett­ségének megszüntetése. Most épül Kaposvár új csatornahá­lózata és a szennyvíztisztító telepe, amelybe — befejezése után — az ipari üzemek szennyvízcsatornáit is be lehet kötni. Az ipari szennyvizek ugyanis a házi használt víz­zel együtt tisztíthatók legelő­nyösebben. További eredmény az is, hogy a VBKM Kapos­vári Villamossági Gyáránál víztisztító berendezést helyez­tek üzembe, s ez kivonja a mérgező anyagokat a szenny­vízből. A cukorgyárban is üzembe lépett az úgynevezett »J« diffúziós technológia első egysége, amely visszafogja és üzemen belül hasznosítja a ká­ros savanyúvizeket De az szintén a kép teljességéhez tartozik, hogy Kaposváron az idén eddig mintegy kétmillió forintot fizettek a különböző üzemek szennyvízbírság címén. A jelenlegi helyzet meg­követeli, hogy a tisztító telep első szennyvíz­­üzemének befejezése után sürgősen el kell kezdeni a második épí­tését is, mert csak így lehet megoldani valamennyire biztonságosan a Kapos vízmi­­i­nőségének védelmét A másik gond, amely a víz­­hasznosítással kapcsolatban felvetődött, az, hogy a patak vize nem használható fel tet­szés szerinti mennyiségben. Magyarul: nagyobb a felhasz­nálásra vonatkozó igény, mint amennyi a víz. Gyökeresen megváltozna azonban a hely­zet, ha jó néhány víztározót építenének, amelyekből tete­mes mennyiségű öntözésre al­kalmas vizet lehetne nyerni. A tározók építésének legna­gyobb akadálya a pénzhiány. A véghajtó bizottsági vita összefoglalójában Böhm Jó­zsef, a megyei tanács elnöke javasolta: a vb bízza meg Sási János elnökhelyettest, hogy alakítson egy bizottságot, amelynek az lenne a feladata, hogy a helyzetet tanulmányoz­va komplex intézkedési tervet készít, s ezt három hónapon belül a vb elé terjeszti. A végrehajtó bizottság a ja­vaslatot elfogadta. Toronto után Havanna Koszigin Kubába érkezett A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a kubai kormánynak meghívá­sára kedden baráti látogatás­ra Kubába érkezett Alekszej Koszigin szovjet­nök, az SZKP KB miniszteres­Politikai Bizottságának tagja. A havan­nai repülőtéren Fidel Castro kubai miniszterelnök, a KRK1 KB első titkára és lelkes ün­neplő tömeg fogadta a szovjet kormányfőt, aki nyolcnapos kanadai látogatás után érke­zett Torontóból Havannába. (MTI) Történelmi jelentőségű döntés Helyreállították a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogait A tajvani rezsim küldöttsége kivonult Köves Tibor, az MTI tudósító­ja jelenti New Yorkból. Tegnap hajnali 4.20 órakor (magyar idő) Adam Malik, az ENSZ-közgyűlés 26. üléssza­kának elnöke nagy ováció közepette kihirdette: 76 sza­vazattal 35 ellenében (17 tar­tózkodással) a közgyűlés jó­váhagyta az úgynevezett al­bán határozati javaslatot. A megfigyelők egybehangzóan »történelmi jelentőségű dön­tésnek« minősítik a szavazást. Az albán javaslat előírja a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogainak helyreállítását és Csang Kai-sek-rezsim képvi­­­selőinek haladéktalan eltávo­lítását az ENSZ összes szer­veiből. Közvetlenül az albán javas­latról megejtett név szerinti szavazás előtt Tajvan képvise­lője bejelentette, hogy küldött­sége a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ egyetlen szer­vének munkájában sem, majd a Csang Kaj-sek-rezsim kép­viselői testületileg kivonultak az ülésteremből. E kivonulásra csak azután került sor, hogy előzőleg döntő vereséget szenvedett a Tajvan kizárását »fontos kérdésnek« minősítő ame­rikai ügyrendi javaslat. A helyi idő szerint este 7 — magyar idő szerint a kedd­re virradó éjjel 1 órakor — befejeződött egyhetes vitát több mint 4 órán át tartó (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódtak a külügyminiszteri tárgyalások Kedden délután a külügymi­nisztériumban folytatódtak a hétfőn megkezdett magyar— NDK külügyminiszteri tárgya­lások Péter János és Otto Winter kölcsönösen tájékoz­tatták egymást kormányaik­nak a nemzetközi élet leg­fontosabb, időszerű kérdései­ben kialakított álláspontjáról A MEZŐGAZDASÁGI IFJÚSÁGI TANÁCS ÜLÉSE A KISZ központi bizottsága mezőgazdasági ifjúsági tanácsa tegnap Kaposváron a me­gyei pártbizottságon tartotta ülését. Megvitatták a kongresszusi réteghatározat tervezetét és a kongresszusi beszámoló »Adatok, tények« gyűjteményének anyagát, az 1971—1975. évekre szóló kollektív szerződések megkötésének tapasztalatait, és értékelték a KISZ kb­­ kongresszusi levelét tárgyaló alapszervezeti taggyűlések tanulságait. Művelődésügyi miniszterek tanácskozása let 1974. október 26-án értekez­kezdődött Budapesten, amelyen részt vett Ilku Pál, a Magyar Népköztársaság mű­velődésügyi minisztere, Pavel Matev, a Bolgár Népköztársa­ság kulturális és művészeti állami bizottságának elnöke, Miroslav Válek, a Szocialista Köztársaság Szlovák kul­­turálisügyi minisztere, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság delegációjának vezetője, Czeslaw Wisniewski államtit­kár, a Lengyel Népköztársa­ság kulturális- és művészet­ügyi minisztériumának veze­tője, Klaus Gysi, a Német De­mokratikus Köztársaság kul­turálisügyi minisztere, Dumit­­ru Popescu, a Román Szo­cialista Köztársaság kulturá­lis és nevelési tanácsának el­nöke és J. A. Furceva, a Szovjetunió kulturálisügyi minisztere. A részvevők a szocialista országok közötti kulturális együttműködés néhány idősze­rű kérdését vitatják meg. ÍMT*

Next