Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
T KÜ.Vi. »LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTS XXIX. évfolyam 70. szám lr,S . > Ara 80 fillér 1973. március 24. szombat Társadalmi, állami és gazdasági rendünk hatékonyabb védelmét segíti Dr. Korom Mihály előterjesztése Elöljáróiban az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségrevonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait s kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. — E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozzik — mondotta —, amelynek során az országgyűlés a múlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polyan perrendtartást. Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy lő fegyvert« adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1362. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntetőeljárásunknak. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. Majd így folytatta: A tö •javaslatban három a jut kifejezésre: e szociaist bi erősítése, érvényesség tovább követelményének differenciálás jobb érvévényre juttatása és a büntető szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei — hangsúlyozta dr. Korom Mihály. — Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind bűnüldöző hatóságok, mind az a érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják, és új rendelkezések kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosításáéra irányuló törekvéseket. Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését — mondotta a miniszter. — A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ellert szögezi le a törvényjavaslat: "Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Ebből a fontos elvből következik az is — folytatta —, így akivel szemben a büntetőeljárást kötelezhekő folytatják, az nem ártatlanságának bizonyítására, a bűnösségieljárás egyszerűsítése m rndenzonyítása az eljáró hatóságok az »ártatlanság vélelme« elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig a is érvényesítettük ezt az elvet, törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogierős bírói ítéltet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák továbbá erősítését szolgálják javaslatnak azon új rendelkezéseit, amelyek — alkotmányurikkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait.. . Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni — emelte ki után —, hogy a bűnösök ezelnyerjék megérdemelt büntetésüket, és azzal őket és másokat is visszatartsunk rekmények elkövetésétől.bűncseA büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. lehetővé vált az Ennek alapján is, hogy most benyújtott törvényjavasalat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntető eljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti ennek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972- ben a bűncselekményeknek nagy többsége (körülbelül 70 százaléka) volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek manyadok, Befejezte tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot A bűncselekmények általános megelőzése és az egyes személyeknek a bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint a törvényességi és a garanciális érdekek megsértése nélkül történő gyorsítására és egyszerűsítésére. így például a vétségi eljárást különösen az jellemzi, hogy a nyomozás során a tanúk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyv felvétele helyett jelentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat; első fokú bíróságon vétségi eljárásban rendszerint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van —, hanem egyesbíró jár el. A bírósági fellebbezési eljárásiban a másodfokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is, hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gyanúsítotti eljárás mellett kettősséget jelentett, és csak papirosmunkát növelte. (Eltörlésének van azonban egy másik indoka is: ugyanis a terheltté nyilvánítás fogalmának a magyar nyelvben egészen másfajta — nem éppen hízelgő — értelmezése is van.) Az ügyészi munkával kapcsolatban dr. Korom Mihály kiemelte, hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bírósági tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak el. Beszélt arról is, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehhet — büntetőeljárás. Végül — egyebek között — a bírósági tárgyalás előkészítésére, az adminisztráció korszerűsítésére (például bizonyos esetekben a jegyzőkönyvvezés helyettesíthető magnetofonfelvétellel vagy más korszerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javaslatból. Beszéde befejezéseként Korom Mihály hangsúlyozta:dr. A beterjesztett javaslat — az írásos indoklással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezések következetes, törvényes végrehajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikánk céljai. Az igazságügyi minisztr végül a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. A Helytaítas a Z őhdakmi Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. ! Magyar KDN pírlkszi megbeszélések Az NSZEP meghívására az NDK-ban tartózkodó Óvári Miklós (balról a második), az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Katona István (balról a harmadik), rgs MSZMP KB tagja és osztályvezetője tanácskozik Werner Lamberz-cel (jobbról a harmadik), a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjával, a központi bizottság titkárával. (Telefotó: ZB—MTI—KB) Jó munkalégkör a helsinki konzultáción 11 biztonsági értekezlet minél több fontos vonását vitassák meg Tizennégy nagykövet szólalt fel Az európai biztonsági és együttműködést előkészítő helsinki értekezletet tanácskozás harmadik fordulója során a nagykövetek pénteken, foglalkoztak először a tervezett konferencia lényegbe vágó ügyrendi, eljárási és munkamódszerbeli kérdéseivel s ehhez kapcsolódva a lebonyolítás pénzügyi vonatkozásaival is. A harmincnégy érdekelt ország képviselőinek heti szokásos plenáris ülését igen aktív, jó munkajogkör jellemezte. A vitában nem kevesebb, mint tizennégy nagykövet kért szót. A felszólalók többsége , közöttük Rónai Rudolf magyar nagykövet hangsúlyozta azt az igényt, hogy az előkészítő tanácskozás mostani, egy kissé hosszabbra nyúló harmadik szakaszában a tervezett biztonsági értekezlet minél több fontos kérdését vitassák meg és megnyugtatóan zárják is le a részvevők. A pénteki plenáris ülésen a konferencia háromszakaszos külügyminiszteri találkozó, majd szakértői bizottságokban tárgyalás a négy napirendi pontról, végül magas szintű zárókonferencia és a közös dokumentumok aláírása —lebonyolításán kívül a nagykövetek szót ejtettek a részvevők köréről és bizonyos ügyrendi kérdésekről is. A szerkesztő mint csoport délutáni ülésén a diplomaták és szakértők a stabilitást és bizalmat erősítő intézkedések problémakörével foglalkoznak. A helsinki tanácskozás legközelebb a jövő szerdán, tart plenáris ülést. (MTI) Tárgyalások és nehézségek Dél-Vietnamban Újabb foglyokat bocsátottak szabadon Dél-Vietnamban folytatódott a fogolycsere ,s a DIFK tegnap — jóindulata jeléül — a megállapodásokban elő nem irányzott fogolyátadást is végrehajtott. Egyidejűleg ülést tartott a négyoldalú katonai vegyes bizottság is. A dél-vietnami fogolycsere harmadik szakaszának menetrendje értelmében csütörtökön a DIFK 314 saigonit, a Thieurezsim pedig 1200 foglyot bocsátott szabadon. Pénteken DIFK soron kívül három ezredest is átadott a eaigoni kormányzat képviselőinek. Ülést tartottak tegnap négyoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő küldöttségek vezetői, valamint a bizottság három albizottsága. A küldöttségvezetők háromórás ülésén a VDK képviselője újból tiltakozott az amerikai félnek a Laosziban őrzött foglyokkal kapcsolatos álláspontja miatt. Hangsúlyozta: ezt a magatartást logikátlannak és a párizsi egyezménnyel ellentétesnek tekinti. Kijelentette, hogy a VDK és a DIFK kész az amerikai foglyok névsorának azonnali átadására, és felkészült az amerikai foglyok március 24-i, illetve 25-i szabadon bocsátására, azzal az egyetlen feltétellel, hogy az Egyesült Államok mind egy szálig kivonja katonaságát Dél-Vietnamból. Jubileumi ülést tartott a Duna-bzottság Huszonöt éve kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt, amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalapították Duna menti országok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna-bizottságot. Az évforduló alkalmából a Duna-bizottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A tagországok kormányküldöttségeinek vezetői szólaltak föl, s megemlékeztek a belgrádi konvenció jelentőségéről. Vasárnapi számunk tartalmából CSUPOR TIBOR: ÉRTEKEZÜNK (3. oldal) LESKÓ LÁSZLÓ: Csillognak a rögök (4. oldal) RÖHRIG GÁBOR: A telefonok orvosa (5. oldal) TRÖSZT TIBOR: Egy kiállítás krónikája (7. oldal) MUNKÁSOKÉ LETT A GYÁR (8. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Nemcsak éjjel, nappal is? (Ml. oldal)