Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

T KÜ.Vi. »LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTS XXIX. évfolyam 70. szám lr,S . > Ara 80 fillér 1973. március 24. szombat Társadalmi, állami és gazdasági rendünk hatékonyabb védelmét segíti Dr. Korom Mihály előterjesztése Elöljáróiban az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségrevonás rendjét meg­állapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és sze­mélyek jogait s kötelezettsé­geit szabályozó rendelkezése­ket tartalmazza. — E törvény­­javaslat jogrendszerünk fej­lesztésének abba a folyamatá­ba tartozzik — mondotta —, amelynek során az országgyű­lés a múlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészsé­gekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polyan per­­rendtartást. Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi mi­niszter — az a rendeltetése, hogy lő­­ fegyvert« adjanak a bűnüldöző és az igazságszol­gáltató hatóságok kezébe tár­sadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnül­dözés hatékonyságának növe­lése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindan­­­nyiunkna­k. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnö­zést kiváltó okokat megszün­tetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lé­nyegesen visszaszorítani. Eb­ben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erő­feszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye, ha­­ kapcsolódik hozzájuk az ál­lami és­­ társadalmi szervek munkája, az állampolgárok tá­mogatása is. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűség­ből került az országgyűlés elé. Az 1362. évi 8. számú tör­vényerejű rendelettel megal­kotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte fel­adatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették­­ büntetőeljárásunknak. A vitathatatlanul helyes el­vek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok eset­ben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszol­gáltatást. Majd így folytatta: A tö •­javaslatban három a­­­ jut kifejezésre: e szocia­ist bi erősítése, érvényesség továb­b követelményének differenciálás jobb érvé­­vényre juttatása és a büntető szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatá­sunk vezérfonala, hogy az el­járás minden szakaszában ér­vényesüljenek a törvényesség követelményei — hangsúlyoz­ta dr. Korom Mihály. — Bün­tető törvényeink azokat az elő­írásokat tartalmazzák, ame­lyek meghatározóak mind bűnüldöző hatóságok, mind az a érintett állampolgárok számá­ra. A büntetőeljárás szabályoz­za, hogy a társadalom védel­mében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosul­tak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az el­járás alá vont állampolgáro­kat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettsé­gek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden ren­delkezését áthatják, és új ren­delkezések kifejezik a törvé­nyesség továbbfejlesztésére, il­letve garanciáinak biztosításáé­ra irányuló törekvéseket. Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állam­polgár elnyeri megérdemelt büntetését — mondotta a mi­niszter. — A büntetésben ki­fejezésre jut a társadalom íté­lete is. Az pedig a törvényes­ség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt bünte­tést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ellert szögezi le a törvény­javaslat: "Senki sem tekintendő bűnösnek mindad­dig, amíg büntetőjogi felelős­ségét a bíróság jogerős határo­zata nem állapította meg­. Ebből a fontos elvből kö­vetkezik az is — folytatta —, így akivel szemben a bünte­tőeljárást kötelezhekő folytatják, az nem ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség­­i­eljárás egyszerűsítése m­­­ rnden­zonyítása az eljáró hatóságok az »ártatlanság vélelme« elnevezésű jog­elv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által el­fogadott emberi jogok egyete­mes deklarációjával — eddig a is érvényesítettük ezt az elvet, törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogal­mazza. Az ártatlanság vélelme pél­dául nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogierős bírói íté­ltet — az újságok ne adhassa­nak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személy­ről. Továbbra sem nélkülöz­hetjük a sajtó, a rádió és a te­levízió közvéleményt tájékoz­tató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közle­ményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósíta­nak. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák to­vábbá erősítését szolgálják javaslatnak azon új rendelke­­­zéseit, amelyek — alkotm­á­­­nyurikkal összhangban — az eljárás minden szakaszára ki­terjesztik a védő jogait.. . Büntető törvényeink előír­ják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy bün­­tetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bí­róságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányok­kal járó büntetésekkel, a­ pénz fő- és mellékbüntetések, a va­gyonelkobzás alkalmazásával,­ amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállí­tását. Ennek törvényi feltéte­leit és a jogalkalmazás egy­séges irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni — emelte ki után —, hogy a bűnösök ez­el­nyerjék megérd­emelt bünteté­süket, és azzal őket és máso­kat is visszatartsunk rekmények elkövetésétől.bűncse­A büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rende­let a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. lehetővé vált az Ennek alapján is, hogy most benyújtott törvényjavas­a­lat a kisebb jelentőségű, egy­szerű ténybeli és jogi megíté­lésű ügyekben vétségi eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntető eljárást is jobban dif­ferenciálja. Ez egyben az eljá­rás egyszerűsítését is szolgál­ja. Érzékeltetheti ennek gya­korlati jelentőségét, hogy 1972- ben a bűncselekményeknek nagy többsége (körülbelül 70 százaléka) volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsí­­tett eljárás szabályai lesznek manyadok, Befejezte tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot A bűncselekmények általá­nos megelőzése és az egyes személyeknek a bűncselek­mény elkövetésétől való vis­­­szatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncse­lekményeknek és azok elköve­tőinek gyors felderítése és bí­rósági felelősségre vonása. A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a tö­rekvés a büntetőeljárás haté­konyságának növelésére, vala­mint a törvényességi és a ga­ranciális érdekek megsértése nélkül történő­­ gyorsítására és egyszerűsítésére. így pél­dául a vétségi eljárást külö­nösen az jellemzi, hogy a nyo­mozás során a tanúk kihallga­tásáról és más eljárási cselek­ményekről jegyzőkönyv felvé­tele helyett jelentés készít­hető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat; első fokú bíró­ságon vétségi eljárásban rend­szerint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja va­n —, hanem egyes­­bíró jár el. A bírósági felleb­bezési eljárásiban a másodfo­kon eljáró bíróság jogköre je­lentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyo­mozásban azzal is, hogy meg­szünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gya­núsítotti eljárás mellett ket­tősséget jelentett, és­­ csak papirosmunkát növelte. (Eltör­­­lésének van azonban egy má­sik indoka is: ugyanis a ter­heltté nyilvánítás fogalmának a magyar nyelvben egészen másfajta — nem éppen hízel­gő — értelmezése is van.) Az ügyészi munkával kap­csolatban dr. Korom Mihály kiemelte, hogy a javaslat sze­rint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bí­rósági tárgyaláson, ahol bűn­tettet bírálnak el. Beszélt ar­ról is, hogy az eljárás bíró­sági szakaszában az ügyész eddig — többek között — el­ejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kö­tötte. Ezt most megszünteti a javaslat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehhet — büntetőeljárás. Végül — egyebek között — a­ bírósági tárgyalás előkészí­tésére, az adminisztráció kor­­szerűsítésére (például bizo­nyos esetekben a jegyzőkönyv­­vezés helyettesíthető magne­­tofonfelvétellel vagy más kor­szerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javaslatból. Beszéde befejezéseként Korom Mihály hangsúlyozta:dr. A beterjesztett javaslat — az írásos indoklással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szer­vektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társada­lomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság to­vábbi erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba fog­lalt eljárási rendelkezések kö­vetkezetes, törvényes végre­hajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikánk céljai. Az igazságügyi miniszt­­r vé­gül a kormány nevében kér­te az országgyűlést, hogy a ja­vaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. A Helytaítas a Z őhdakmi Pénteken a Parlamentben folytatta mun­káját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Ma­­­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­­gának­ tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvény­javaslat meg­vitatásával folytatták munkájukat a képvi­selők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. ! Magyar KDN pírlkszi megbeszélések Az NSZEP meghívására az NDK-ban tartózkodó Óvári Miklós (balról a második), az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Katona István (balról a harmadik), rgs MSZMP KB tagja és osztályvezetője tanácskozik Werner Lamberz-cel (jobbról a harmadik), a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjával, a központi bi­zottság titkárával. (Telefotó: ZB—­MTI—KB) Jó munkalégkör a helsinki konzultáción 11 biztonsági értekezlet minél több fontos vonását vitassák meg Tizennégy nagykövet szólalt fel Az európai biztonsági és együttműködést előkészítő helsinki értekezletet tanácsko­zás harmadik fordulója során a nagykövetek pénteken, fog­lalkoztak először a tervezett konferencia lényegbe vágó ügyrendi, eljárási és munka­­módszerbeli kérdéseivel s eh­hez kapcsolódva a lebonyolí­tás pénzügyi vonatkozásaival is. A harmincnégy érdekelt or­szág képviselőinek heti szoká­sos plenáris ülését igen aktív, jó munkajogkör jellemezte. A vitában nem kevesebb, mint tizennégy nagykövet kért szót. A felszólalók többsége , kö­zöttük Rónai Rudolf magyar nagykövet hangsúlyozta azt az igényt, hogy az előkészítő ta­nácskozás mostani, egy kissé hosszabbra nyúló harmadik szakaszában a tervezett biz­tonsági értekezlet minél több fontos kérdését vitassák meg és megnyugtatóan zárják is le a részvevők. A pénteki plenáris ülésen a konferencia háromszakaszos­­ külügyminiszteri találkozó, majd szakértői bizottságok­ban tárgyalás a négy napiren­di pontról, végül magas szin­tű zárókonferencia és a közös dokumentumok aláírása —le­bonyolításán kívül a nagykö­vetek szót ejtettek a részve­vők köréről és bizonyos ügy­rendi kérdésekről is. A szerkesztő mint csoport délutáni ülésén a diplomaták és szakértők a stabilitást és bizalmat erősítő intézkedések problémakörével foglalkoznak. A helsinki tanácskozás leg­közelebb a jövő szerdán, tart plenáris ülést. (MTI) Tárgyalások és nehézségek Dél-Vietnamban Újabb foglyokat bocsátottak szabadon Dél-Vietnamban folytatódott a fogolycsere ,s a DIFK tegnap — jóindulata jeléül — a meg­állapodásokban elő nem irány­zott fogolyátadást is végrehaj­tott. Egyidejűleg ülést tartott a négyoldalú katonai vegyes bizottság is. A dél-vietnami fogolycsere harmadik szakaszának menet­rendje értelmében csütörtökön a DIFK 314 saigonit, a Thieu­­rezsim pedig 1200 foglyot bo­csátott szabadon. Pénteken DIFK soron kívül három ez­­­redest is átadott a­ eaigoni kor­mányzat képviselőinek. Ülést tartottak tegnap négyoldalú katonai vegyes bi­­­zottságban részt vevő küldött­ségek vezetői, valamint a bi­zottság három albizottsága. A küldöttségvezetők háromórás ülésén a VDK képviselője új­ból tiltakozott az amerikai fél­nek a Laosziban őrzött foglyok­kal kapcsolatos álláspontja miatt. Hangsúlyozta: ezt a magatartást logikátlannak és a párizsi egyezménnyel ellenté­tesnek tekinti. Kijelentette, hogy a VDK és a DIFK kész az amerikai foglyok névsorá­nak azonnali átadására, és fel­­­­készült az amerikai foglyok március 24-i, illetve 25-i sza­badon bocsátására, azzal az egyetlen feltétellel, hogy az Egyesült Államok mind egy szálig kivonja katonaságát Dél-Vietnamból. Jubileumi ülést tartott a Duna-bzottság Huszonöt éve kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt,­ amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalapították Duna menti országok nemzet­­­közi kormányközi szervezetét, a Duna-bizottságot. Az évfor­duló alkalmából a Duna-bi­­zottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese is. A tagorszá­gok kormányküldöttségeinek vezetői szólaltak föl, s meg­emlékeztek a belgrádi kon­venció jelentőségéről. Vasárnapi számunk tartalmából CSUPOR TIBOR: ÉRTEKEZÜNK (3. oldal) LESKÓ LÁSZLÓ: Csillognak a rögök (4. oldal) RÖHRIG GÁBOR: A telefonok orvosa (5. oldal) TRÖSZT TIBOR: Egy kiállítás krónikája (7. oldal) MUNKÁSOKÉ LETT A GYÁR (8. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Nemcsak éjjel, nappal is? (Ml. oldal)

Next