Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

f I LAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! <¥*&**} »btäfük S O MOG Y» M EGYE I B I ZOT T Sg-A-Tr-fw r.a aä XXIX. évfolyam 152. szám Iskolapadon kívül Némi bosszúsággal gondol­hatunk vissza a Kaposvári Városi Tanács két év előtti vb-ülésének egyik felszólaló­jára, aki elmondta, hogy nem érdemes több energiát fordí­tani a felnőttoktatásra; ha valaki eddig nem végezte el az iskolát, az önszántából ez­után sem fogja, erőltetni pe­dig nem érdemes. Az idő egészem mást bizo­nyított: különösebb erőltetés nélkül is jelentkeznek a dol­gozók továbbtanulási igén­­nyel. Gyorsam bebizonyosodott, hogy a lemondó szemlélet nem helyénvaló, ám az is ki­derült, hogy nem mindenütt értették meg a dolgozók to­­vábbtanulásának fontosságát. Kevés esti iskola, tanfolyam indult Somogyban, pedig fel­hívást tett közzé az év ele­jén az SZMT és a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya is. A megyei kommunista nevelők ugyancsak a klivaértekezletén elhangzott, nem lehetünk elégedettek hogy a felnőttoktatás mostani álla­potával megyénkben. A legutóbbi SZOT-tanács­­kozás újra erre irányítja fi­gyelmünket. Virszlay Gyula, a SZOT titkára beszámoló­jában külön is szólt a mun­kások, a dolgozók iskolázta­tásáról, művelődéséről. S va­lóban, nemcsak bizonyítvány­szerzésből, hanem állandó önművelésről, művészeti, tu­­d­om,sú<ly«s érdeklődés felkel­­téséről van szó. Fölvetette, hogy az előrelépésben egyre nagyobb szerep vár a köz­­művelődési intézményekre, a művelődési házakra. A fölvetés vitathatatlanul jogos, sőt bizonyos mértékig »szerencsés­ i is a művelődési házakra nézve. deklődéshiányról Krónikus év­panaszkod­nak a nagy intézmények ve­zetői is. A munkások műve­lésébe bekapcsolódni szép feladat, és tegyük hozzá, jó­részt elmulasztott feladat is. Hiszen nemcsak az általános iskolai bizonyítvány meg­szerzéséhez nem nyújtottak elegendő segédkezet eddig, hanem — néhány kivételtől eltekintve — arra sem fordí­tottak elég energiát, hogy a közművelődés más formáinak részesévé tegyék őket. Na­gyon kevés a munkásfiatal a műkedvelő együttesekben, a munkáskórus-mozgalom — jóllehet három kórusunkat is meghívták a Vándor Sándor fesztiválra — sok tekintetben nélkülözi a munkás részve­vőket. Az irodalmi színpadok versmondói között ugyancsak kevés a munkásfiatal. A tárgyi feltételek, műve­lődési házak, tiszteletdíjak adottak, néhol a lelkesedés, a hozzáállás hiányzik csupán. Az ismeretek hiányoznak és nem a bizonyítványok — hangsúlyozta a SZOT titkára. Adottságaik alapján nagyon sokat tehetnek tehát a mű­velődési intézmények a vizs­gára felkészítésben is. Nemrégiben egy sajtótájé­koztatón arról beszélt a mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, hogy szeptembertől az ál­talános iskolát, szakmunkás­­képzőt végzett, s középisko­lát elvégezni kívánó dolgo­zóknak rövidített időtartamú szakközépiskolákat indítanak. Bizonyára így lesz Somogy­ban is, hiszen a szakmunkás­­bizonyítvány mellé a közép­iskolai ismeretek megszerzé­se nemcsak a dolgozók, ha­nem az iparosodó megye ér­deke is. Ehhez tulajdonkép­pen csak annyit tehetünk hozzá, hogy "a rövidített ide­jű középiskolai v­égzők még­­inkább rászorulnak az intéz­mények segítségadására" £.u*0 ■ >­ Ara: I forint j 1973. ú­ius 1., vasárnap Négytagú szovjet küldöttség utazik Helsinkibe Elutaztak a delegációk Bécsből EREDMÉNYES SZAKASZ VOLT AZ ELŐZETES KONZULTÁCIÓ A Szovjetunió Miniszterta­nácsa határozatának értelmé­ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben július 3-án kezdő­dő külügyminiszteri szintű el­ső szakaszán* négytagú szovjet küldöttség vesz részt: Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, mint a küldött­ség vezetője, Igor Zemuzkov és Anatolij Kovaljov külügy­miniszter-helyettesek, vala­mint Viktor Malcev, a Szov­jetunió finnországi nagyköve­te. Szombaton délután befeje­ződött azoknak a delegációk­nak elutazása Bécsiből, ame­lyek részt vettek az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szolgáló tárgya­lások előkészítő konzultáció­ján. Mint ismeretes, ezek tárgyalások január 31-én kez­­­dődtek és június 28-án feje­ződtek be. Részt vett a kon­zultáció munkájában a Ma­gyar Népköztársaság küldött­sége is, amely szombaton dél­után­ visszautazott Budapestre. A sajtóközpont is bezárta kapuit és majd csak október utolsó napjaiban fogadja is­mét az újságírókat, amikor megkezdődnek az érdemi tár­gyalások. Volt idő, amikor az előzetes konzultációról tudósí­tók száma meghaladta a há­romszázat. Az előzetes konzultáció be­fejezése alkalmat adott arra, hogy a nemzetközi sajtó kép­viselői az eltelt munkát értékeljék öthónapos és kom­mentálják. A tudósítók jelen­téseiből egyöntetűen megálla­pítható, hogy általában ered­ményes munkaszakasznak te­kintik az előzetes konzultá­ciót: a delegációk lerakták az érdemi tanácskozások alapjait. A konzultációkon az egyenlő biztonság elve jutott érvényre, ami azt jelenti, olyan intézke­déseket kell hozni, amelyek egyik fél biztonságában sem okoznak kárt. Ami a bécsi munka folyta­tását illeti — állapították meg a konferenciához közel álló körökben — annak útjai jó alapokat kaptak. A küldöttsé­gek most jelentést tesznek kormányuknak, kimunkálják álláspontjaikat,­­amelyeket az érd­em­i munkánál, mindenek­előtt a napirend végleges ki­alakításánál kívánnak képvi­selni. Bécsben ugyanis az elő­készítő szakaszban nem álla­pították meg véglegesen az ok­tóber 30-án kezdődő tanácskozás napirendjét, érdemi csak főbb irányvonalát határozták meg. Még nem eldöntött, hogy ez a fórum miilyen szintű lesz, plenáris üléseket tart-e, illetve hogy munkaszervezete számá­ra bizottságokat vagy munka­csoportokat hoz-e létre. A küldöttségek úgy vettek egymástól búcsút, hogy októ­ber 30-án­­ tárgyalásokat kez­denek a fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről Közép-Euró­­pában­. A korábbi döntés alapján továbbra is 17 európai ország, továbbá az Egyesült Államok és Kanada vesz részt a munkában. Mint ismeretes, a május 14-i plenáris ülés ha­tározata alapján 11 állam tel­jes, azaz döntési joggal, míg nyolc ország — köztük a Ma­gyar Népköztársaság — külön­leges tanácskozási joggal ren­delkezik. Lényeges, hogy a­­ teljes joggal felruházott or­­s­­­zágok. c-uk egy hangú dönté­­­­seket hozhatnak. Segíteni kész brigádok A múlt hét közepén szinte egyszerre több helyen is meg­indultak a kombájnok, meg­kezdődött az aratás a megyé­ben. A nagy igyekezetet a hét végi esők máris megtörték. Ez a körülmény, már a kezdetkor jelentkező nehézségek, ismétel­ten arra intenek, hogy nehéz aratásra számíthatunk, foko­zott szükség van arra, hogy a rendelkezésre álló eszközök a lehető legnagyobb teljesít­ményt érhessék el. En­nek egyik lényeges feltétele, hogy a legkisebbre csökkenjenek a meghibásodás miatti kiesések. A Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vál­lalat a hagyományokhoz híven ebben az évben is megkülön­böztetett gondossággal készült a mezőgazdasági üzemek segí­tésére. Elsősorban olyan hibák gyors megszüntetésére, melye­ket az üzemek általában nem tudnak saját maguk elháríta­ni. A vállalat valamennyi gyá­ra aratási ügyeletet tart, mun­kanapokon reggel héttől tizen­kilenc óráig, szombaton reggel héttől tizenhét óráig, és vasár­nap ugyancsak reggel héttől tizenkét óráig. Minden gyárban külön ara­tási brigád alakult, mely a hozzájuk forduló gazdaságok rendelkezésére áll. Hogy a se­gítség valóban gyors legyen, a meghibásodás miatti állásidő a minimálisra csökkenjen, va­lamennyi brigádot gépkocsival látták el, megerősítették és korszerűbb eszközökkel szerel­ték föl a szervizhálózatot. Er­re ,valamint az egyéb szolgál­tatás jellegű feladatokra, eb­ben az évben a vállalat egy­millió 600 ezer forintot for­dított a fejlesztési alapjából. Mindenütt gondosan feltöl­tötték a raktárakat cseremo­­torokkal, akkumulátorokkal, Diesel-adagolókkal, hengerfe­jekkel, hidraulikus berendezé­sekkel és egyéb alkatrészek­kel. Ennek érdekében az első­­ fél évben elkészítették az­ egész évre tervezett, tízmiliós értékű, pótalkatrészek nagyob­bik részét. A vállalat do­gozói szerelték össze a megyébe ér­kezett új­­ kombájnokat, eddig összesen nyolcvanhármat. Még mintegy huszonöt érkezésére számítanak, felkészülve arra, hogy soron kívül összeszerelik ezeket is. Igaz, hogy nem kifejezetten a kaposvári vállalat aratással összefüggő tevékenységéhez tartozik, de említésre méltó, amit a MEZŐGÉP Tröszt tett segítségképpen. Az NDK-kom­­bájnok iránti igényeket gyártó cég nem tudta mind ki­­­elégíteni. Ezért a tröszt mint­egy másfél száz dolgozóját ki­küldte az NDK-ba, ott is segí­tenek a gépek összeszerelésé­ben, így százötvennel több kombájnhoz juthat az ország. Gondos felkészülés, segíteni kész brigádok. A Kaposvári­­ MEZŐGÉP Vállalat így igyek­­­­­szik részt vállalni a mezőgaz­daság legnagyobb nyári mun­­­­kájából. Koszigin kedvező légkörben utazik kedden Ausztriába A szovjet-osztrák viszony­­­­ban gyakorlatilag nincsenek vitás, sem tisztázatlan kérdé­­­­sek, ezért Koszigin szovjet mi­niszterelnök kedden kezdődő bécsi tárgyalásai, amelyek az európai biztonsági értekezlet­tel, valamint a bilaterális gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok fejlesztésével összefüggő kérdésekre összpontosulnak majd, jó eredményeket ígér­nek. A kormányfői látogatás kü­szöbén Moszk­vában hangoztat­ják, hogy Koszi­gin kivételesen kedvező légkörben utazik az oszttrák fővárosba. Az utazás ténye és időpontjának megvá­lasztása pedig megfigyelők szerint annak a jelentős sze­repnek a hangsúlyozott elis­merését jelenti, melyet a sem­leges Ausztria a háború utáni időszak nagy részében játszott a nemzetközi együttműködés fokozásában, a kontinens biz­tonságának megszilárdításá­ban. A szovjet miniszterelnök bé­csi útja diplomáciai szenzá­ciók nélküli munkalátogatás­­nak ígérkezik, amely nem utolsósorban a magas szintű személyes kapcsolatok ápolá­sát szolgálja, minthogy szovjet vezető — Nyikolaj Podgornin — legutóbb 1966-ban járt Ausztriában. 1967-ben Klaus volt kancellár, 1963-ban pedig Franz Jonas elnök volt Moszk­vában. fl Magyar Néphadsereg parancsnoki és törzskari gyakorlata A Magyar Néphadsereg Id­ I képzési terveinek megfelelően 1973. június 25—29-e között­­ magasabb törzsek és csapatok — köztük szövetséges szovjet csapattörzsek részvételével — parancsnoki és törzskari gya­korlat levezetésére került sor. A gyakorlatot Oláh István vezérőrnagy, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöke, mi­­niszterhelyettes vezette. A végrehajtott parancsnoki és törzskari gyakorlat eredmé­nyes volt. A részvevő parancs­noki állomány, törzsek és csa­patok bonyolult körülmények között gyakorolták a korszerű összfegyvernezői harc megter­vezésének, megszervezésének és vezetésének kérdésére, to­vábbá a szövetséges törzsekkel való együttműködést. Saigoni húzódozások Nehezítik a fogolycserét HANOI A dél-vietnami felek kétol­dalú katonai vegyes bizottsá­gának fogolykérdésekkel­ fog­lalkozó albizottságában a jú­nius 16—27 között megtartott négy ülésen a saigoni fél hi­bájából egy tapodtat sem ha­ladt előbbre a polgári és kato­nai foglyok átadásának kérdé­se. Nem sikerült dűlőre jutni azzal kapcsolatban sem, hogy meghívják a lengyel és a ka­nadai vöröskereszt képviselőit, keressék fel a különféle fo­golytáborokat — jelenti a dél­vietnami­­ Felszabad­ulas Hír­ügynökség. A saigoni kormányzat kül­döttsége közölte, hogy olyan utasítást kapott, hogy csak 500 polgári és 33 katonai fogoly át­adásához járuljon hozzá. fogolycsere elodázása érdeké­­­ben a saigoni küldöttség kü­­­l­önféle vitákart kezdeménye­zett a csere lebonyolításával és színhelyeivel kapcsolatban. PHNOM PENH A kambodzsai népi felsza­­badító fegyveres erők szomba­ton ostromgyűrűbe fogták Kompomg Spen tartományi székhelyet, amely a fővárostól, Phnom Penh-től 45 kilométer­re fekszik nyugatra. A szom­baton hajnalban elindított tá­madás következtében a kor­­mán­y­csapatok meghátrálásra kényszerültek és a felszaba­dító erők másfél kilométerre megközelítették a várost. Rekordforgalom a konténerkikötőben 1971 óta működik üzemszerűen a MAHART Kikötői S­zemlg’Thatóságának csepeli konté­ner rakodó áHaiu­­.?. 1973 első negyedévében rekordforgalmat bonyolítottak le a konténer­­kikötőben. 100 százalékkal több árut raktak ki és be, mint 1972 tizenkét hónapja alatt. Képünkön: a kikötő. (MTI Fotó : Bara István — KS) Egyesült Államok A kongresszus és az elnök kompromisszuma tus 16-től kezdődően fosztja meg a kormányzatot az indo­kínai hadviselés pénzalapjai­tól. Mint Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke magyarázta, az így ki­alakult kompromisszum kö­vetkeztében augusztus 15-e után a hadműveletekben való részvételre csak a kongresszus jóváhagyásával kerülhet sor. Hozzáfűzte, a törvényhozás arra számít, hogy a haladék­ként kapott 45 napot a mányzat nem használja fel két­légiháború eszkalálására, vagy a az indokínai térség más terü­leteinek bombázására. A szenátus egyúttal 92 sza­vazattal, ellenszavazat nélkül olyan irányelvet fűzött a pót­költségvetési törvényhez, amely szerint a külön jóváhagyású kongresszus nélkül az Egyesült Államok nem fizet­het jóvátételt vagy »újjáéépí­­tési segélyt« a VDK számára. A képviselőház 370 szava­zattal 11 ellenében olyan ja­vaslatot szavazott meg pénte­ken, amelynek értelmében kongresszusi felhatalmazás nélkül Ázsiában, Európában és Afrikában nem létesíthetők új amerikai támaszpontok. A szenátus a külföldi se­gélyprogramhoz csatolt módo­sító indítványt. A 48 szavazat­tal 43 ellenében elfogadott döntés értelmében a kormány­zat szeptember végéig nem in­díthat új segélyprogramokat. Nixon elnök pénteken ener­­gia-takar­­ossági programot jelentett be. Az államok kor­mányzóihoz intézett levelében elrendelte, hogy a közhivata­­lokban hét százalékkal csök­kentsék az energiafogyasztást, a lakosságot pedig felkérte, öt százalékkal mérsékelje az üzemanyag-felhasználást. az Az amerikai kongresszus és elnök kompromisszumot kötött az indokínai amerikai hadviselés kérdésében és ez­zel elhárult a fenyegetőnek tekintet alkotmányos válság. A kompromisszum lényege az, hogy a törvényhozás nem jú­lius 1-től, hanem csak augusz-

Next