Somogyi Néplap, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
TÄfi Könyv- és dokumentumkiállítás nyílt Csurgón Csokonai-kutatók Két évet töltött Csokonai Somogyban. 1788 áprilisában érkezett Keszthelyről Csökölybe, onnan Nagybajomon át Kiskorpádra, Kisasszondra, majd Hedrehelyre, Kadarkába és Gigére vezetett az útja, hogy végül is Csurgóra érkezzen 1799 májusában, és betölthesse a gimnáziumban a helyettes tanári állását. Csokonai 200. születésnapján az itt járt költőre emlékeztek tegnap Csurgón, majd innen kisugárzóan megyeszerte fölelevenítik az emlékét. A nagy hírű um falai között Pápa gimnáziImre, a nagyközségi tanács elnöke köszöntötte a Csokonai-napokra érkezett vendégeket, a tudományos tanácskozás részvevőit. — Büszkék vagyunk arra, hogy Csurgó elindítója lehet egy ünnepségsorozatnak, melyet a nagy költő, Csokonai Vitéz Mihály születése 200. évfordulójának tiszteletére rendeznek Somogy megyében. Jelképesnek is tartjuk ezt, hiszen itt járt és tanított az a költő, aki korának egyik szellemi fáklyavivője volt. Jelképes azért is, mert a csurgói gimnázium a haladó eszmék hirdetője volt, és falai között itt maradt Csokonai szelleme. Bennünk, csurgóiakban a Csokonai-kultusz mindig elevenen élt. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar diákszínjátszás Csurgón kelt életre, és a Csokonai-napok ünnepségsorozata is a nagy költő iránti megbecsülésünket, tiszteletünket fejezi ki. A gimnázium dísztermében nagyszerű kiállítást készített a megyei könyvtár, a tárlókban értékes Csokonai-emlékeket láthatunk. A könyv- és dokumentumkiállítást Svenda István, a megyei művelődésügyi osztály vezetője nyitotta meg. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium műemléki könyvtárának gazdag anyagában kutatva a kiállítás összeállítói és rendezői élménnyel fedezték föl az első kiadású könyvek régen nyomott, szép tipográfiájú szövegoldalai között a kor és a költő szellemét, a korabeli Somogyot, az itteni szellemi és irodalmi életet, melynek akkoriban Nagybajom volt a központja. A korabeli pedagógiai művek bizonyító erővel idézik számunkra, hogy a csurgói segédtanár Csokonai sokat olvasott, nagy műveltségű fiatalember volt, s tankönyv híján maga írt tankönyvet diákjai számára. A megújuló idő Csokonai mellett új neveket hozott az irodalmi életbe: Kisfaludy Sándort, Berzsenyit, az itt élő Pálóczit, az innen származó Virág Benedeket, és az ország távolabbi részeiben Kölcsey, Kazinczy írta halhatalan sorait. A könyv- és dokumentumkiállítás megnyitása után neves Csokonai-kutatók részvételével tudományos tanácskozás folyt az intézetben. Dr. Lengyel Dénes vitaindítója elsősorban azokhoz a Csokonai-kutatókhoz szólt, akik a jeles poéta életének és munkásságának új összefüggéseit keresik. A felvilágosodás magyarországi hatását jelentősebbnek ítélte a vitaindító annál, ahogy ma általában erről vélekednek. A Csokonai-zsengékben pedig kimutatta a jelentős költővé érő poéta fiatalkori érettségét. A Lilla-dalok elemzése után a vitaindító kimondta: — Csokonai helye a magyar klasszikusok között van. Világirodalmi rangját pedig az emeli, hogy korában a filozófiát senki sem fordította le olyan költőien, ahogy azt Csokonai tette. A vitaindítót korreferátumok követték. Elsőnek az intézet volt diákja, Berták László elemezte Csokonai életművét. leletet, hogy Arra keresett feCsokonai költészete élő költészete napjainkban. Előadásával a Csokonai-költészet elsősorban megszerettetéséhez kívánt hozzájárulni. Takáts Gyula a »tudós költő« formaművészetéről beszélt kimutatta hatását Aranyra és Weöres Sándorra. Vargha Balázs Csokonai csurgói emlékeiről beszélt Pókos Ferenccel egybehangzóan. A tudományos tanácskozáson két fontos javaslat is elhangzott: Csurgó kezdeményezze a magyar nyelvi tagozatos gimnáziumi osztályok szervezését, és szorgalmazzák Csokonai latin nyelvű verseinek magyarra fordítását. A gimnázium bejárata előtt áll Csokonai mellszobra, ahol délután Gál Ambrus, az intézet igazgatója mondott emlékbeszédet. — Csokonai itt élt és működött majdnem egy évig. Tanított és alkotott. Mint tanár ma is példaképe lehet a pedagógusoknak. Itt érvényesült először az igazi diák— tanár viszony, az első oskoláról A Jövendölés Somogyban, a Dorottya, az özvegy Karnyóné és még sok más alkotása Csurgón született. Csokonai áldásos működésének hagyományai tovább élnek Csurgón. A csurgói Csokonai-napok megnyitója jól sikerült. Este a gimnázium irodalmi színpada emlékműsort mutatott be. Horányi Barna Pénteken bemutatják a Kurázsi mamát Elindul az ekhós szekér Még díszletezők sürögnek a színpadon. A zenekar hangos rendezkedik. Szabó Kálmán Eilif alakítója a kellékterét keresi, Ardai Kati a cipőjét próbálja, Olsavszky Éva a szekeret »vizsgáztatja«. Még mozgásban van minden. Azután Babarczy László rendező utasítására elkezdődik a próba. Elindul az ekhós szekér, melynek rúdja mellől egy-egy stációnál majd elmarad valaki. És az Őrmester a szemébe vágja a fiait védelmező asszonynak: »...a háborúból élsz, mert különben hogyan élnél miből élnél? De hogy legyen háború, ha nincs katona?« Bertolt Brecht Kurázsi mama című drámáját mutatja be pénteken a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata. A német író, költő, rendező, drámaesztéta egyik legizgalmasabb, legérettebb darabja ez. Hol a helye az életműben, erre a kérdésre próbálunk feleletet adni. Hosszú volt az út, melyet Brecht az 1918-ban publikált verstől (Legenda a halott katonáról) a Kurázsi mamáig megtett. Állomásai közé tartozik a Koldusopera, melyet Magyarországon először a Vígszínház tűzött műsorára 1930-ban. A néző érzelmei helyett az értelmére akart hatni Brecht, ahogy ezt Piscatorral kidolgozott elméletükben vallja. (Kaposváron a Kurázsi mama rendezője, Babarczy László vitte diadalra a Koldusoperát.) 1926-ban az író marxista munkásiskolába iratkozott, ennek hatása új korszakának művein mérhető le. Gorkij Az anya című regényének adaptációja mérföldkő pályáján. A fasizmus elől idegen országokba menekül. Antifasiszta darabjai közül a Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban című, huszonnégy mikrodrámáját összefogó mű emelkedik ki. A marxista kritika szerint újításait a drámai hagyománnyal egységesíteni az 1938—39-ben írt darabjaiban sikerült. (Galilei élete, Kurázsi mama és gyermekei, Jó embert keresünk.) 1947-ig az Egyesült Államokban élt, ezután menekült vissza Európába a hírhedt McCarthy-bizottság elől. 1949- től haláláig az NDK-ban feleségével, Helena Weigellel önálló társulatukat vezették. Pénteken este tehát elindul az ekhós szekér Kurázsi mamával — Olsavszky Éva Kossuth-díjas színművésznő alakítja —, azzal az asszonnyal, aki a háborúban a gyerekei számára akart nyerészkedni, s aki mellől »elfogytak« a gyerekei .. L. L. Egy Nobel-díj margójára Nagyon kevesen hatják nálunk, hogy jól állítismerik az ausztráliai irodalmat. Könyvkiadásunk nem kényeztetett el bennünket az ott élő írók műveivel. Jószerével csak Dymphna Cusack bestseller-gyanús regényei voltak kaphatók az utóbbi években. A Világirodalmi Lexikon első kötetéből tudjuk, hogy az ausztráliai prózairodalom is két egymással ellentétes úton fejlődött tovább. Az egyik irányzat a nemzeti iskola témái is keretei között, de annak eddigi hagyományaival elégedetlenül a pszichikai ábrázolás felé fordult... ítéleteit sokszor az allegória és a szimbólum mezébe öltöztette. Jelentős írói: K. Mackenzie, E. Dark, X. Herbert, H. Porter és P. White. A sorban utolsó írónál állunk meg. Patrick White kapta ugyanis az idei irodalmi Nobel-díjat. Azt is el kell mondanunk, hogy nem kis meglepetésre. Hiszen az idei jelöltek sorában olyan írók is voltak, mint Alberto Moravia, vagy Graham Greene. Van-e honnan ismernünk Patrick White-ot? Tavaly a Magvető Könyvkiadó adta közre harminchárom íves regényét, Az élet fáját. Addig magyarul nem olvashattunk tőle semmit. Patrick White egyébként nem ausztráliai írónak indult Tanulmányait Angliában folytatta. Londonban újságíró, színműszerző. 1941-ben jelent meg Élők és holtak című regénye, melynek két hőse — férfi és nő — testvérek. Ütjük kezdetben messze kanyarodik egymástól. lány — halott szerelme után — Spanyolországba megy, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon. Ez készteti arra bátyját, az irodalombúvárt, hogy a valóságba tekintsen, s elhagyja az »elefántcsonttornyot« Az író második világháborúbeli katonáskodása után, 1047-ben telepedett le Ausztráliában. A nagynéni történetében a talaját vesztett birtokoslányt ábrázolja, akit életmódja, neveltetése nem tesz alkalmassá arra, hogy a való világban éljen. Ezután születik meg Az élet fája című regény. Az égi szekér utasai a következő mű, melyben — akárcsak Ezékiel próféta jövendölésében — négy kiválasztottról van szó. White »kiválasztottjai« azonban egy kivételével nem kerülhetik el végzetüket. Elzüllőnek, életképtelennek bizonyulnak. Műveinek nagy része egy, — az író által teremtett, de jellemző — ausztráliai kisvárosban, Sarsaparillában játszódik. Faulkner teremtett meg regényeiben egy ilyen képzeletbeli, de nagyon is reális, fülledt déli kisvárost. Egyébként nemcsak ez köti White-ot a faulkneri világhoz, stílushoz. Cselekményvitele, elbeszélői ábrázolásmódja személyváltásai, is. Novelláinak gyűjteménye 1964-ben Megperzseltek címen jelent meg az angolszász könyvpiacon. Regénye, a Színes üveggolyó a legutolsó sikák műve, ahogy eddig pubert Zentai Éva Az élet fája című regény magyar kiadásának előszavában írja. A szó szoros értelmében »hétköznapi« regény ez a magyarul is megjelent mű. Minden romantikától mentesen egy telepes család életét rajzolja meg benne az író. »Szabályos«, szürke emberek a hősei. A múlt század végi realista regények stílusát, lassú hömpölygését idézi számunkra White műve. Csak éppen szereplői sokkal kisszerűbbek azokéinál, s ezáltal sokkal »életesebbek«. Nem történik úgyszólván semmi, s ha nagynéha döccen egyet életük szekere, arról hetekig társalognak a szereplők. Stan Parker és felesége, Amy Parker körül lassan benépesül a környék. Hiába akarja őket árvíz és tűz pusztítani. A vész elmúlik fejük fölül, egyre inkább elszigetelődnek, egyre inkább magukba fordulnak. Mondhatnánk így is: boldogtalanok. A lét peremén élnek, igazságok, törvényszerűségek felismerése nélkül. Pedig Amy Parker néha vágyódik valami más után. Egy ott nyaraló földbirtokoslány életformája után sóvárog is egy ideig, azután szinte örül, amikor kiderül: az sem az igazi. Hosszú vegetálás aprólékos, részletező rajza a mű. Az idei Nobel-díj tehát nem méltatlanra »szállt«. Patrick White a nagy összegből irodalmi díjat alapított hazája íróinak. Leskó László Ü BEEg Emléksorok Győrök Györgyről Nyolcvanöt évvel ezelőtt halt meg a múlt század egyik híres, következetes polgári demokratája, Győrök György. A szabadságharc alatt aktív szerepet vállalt, később hadbíró múltja miatt bújdosni kényszerült az őt üldöző bécsi kopók elől. A rejtőzködés éveiben Nagyatádon húzódott meg. Itt rövid időre jegyzőséget is vállalt. A múlt század ötvenes éveiben ismert alakja volt az akkor még kicsi somogyi községnek, Atádnak. Hol az ő házánál, hol barátainál jöttek össze azok az emberek, akik nemcsak szólni, hanem tenni is készek voltak a vérbe fojtott szabadság ügyéért. Győrök György volt a számra kicsi, de lelkes, elszánt csoport összetartója, szellemi és politikai irányítója. Később, már mint neves lapszerkesztő, kisebb cikkekben,a tárcákban kedélyesen emlékezett vissza a Somogyban és az Aradon eltöltött esztendőikre. <Ő alapította a Balatonfüredi Napló c. hetilapot, majd később Sopronban ő szerkesztette a Magyar Felföld című újságot. 1866-tól Keszthelyen volt nyomdatulajdonos és az első keszthelyi újság szorgalmazója, gondozója. Bár Atádon vesztette el kedves feleségét, Novákovics Annát, akit csöndes részvéttel temettek el 1851. május 15-én a kis temetőbe, mégis a következő szép gondolatokkal emlékezett meg Atádról és az atádiakról: I **■• •• lelki nagy bánatomban itt értek a legszebb segítségek, és testi keservemben jó volt átnéznem a békét kínáló horvát hegyek világára. Mert ottan, ahol éltem, ezt láttam, és nem az emberek gőgjét, ostobaságát és rosszindulatát.« Győrök György Nagyatádról Kivadarra került ügyvédnek. A feljegyzések szerint itt kezdett először foglalkozni a műkedvelő színészet pártfogolásával. (Alig pár év múlva, 1858-ban már jelentős munkája látott napvilágot ebben a tárgyban. A »Devecseri Színműkedvelők Emlékkönyve« volt ez, amelyet még több hasonló írása követett.) Kivadári napjai békés nyugalomban, tanulmányokba mélyedve teltek. Családi életét itt sem kísérte a szerencse, mert ikrei közül előbb elvesztette az alig öthónapos Lajost, majd nem sokkal később sokat dédelgetett kislányát, Annát is. Később, mint író és szerkesztő, sokat fáradozott Balaton és környéke közlekedésének föllendítéséért. (Igen jó barátságban volt Roboz Istvánnal, az első somogyi újság, a »Somogy« című lap szerkesztőjével. Lehet, hogy valami baráti, titkos megállapodás is volt közöttük, mert amikor Roboznak »Fürdőlevele« jelent meg a Balaton déli partjának balkáni állapotáról, egy-két nappal később Győrök is jelentkezett hasonló cikkel. Az északi part mostoha viszonyait úgy ostorozta, hogy hivatkozott barátja közölt és elhallgatott adataira. Ha viszont Győrök cikke jelent meg előbb, ugyanezt tette Roboz István is...) Talán máig legérdekesebb, és napjainkban is figyelmet érdemlő követelése volt Győrök Györgynek egy önálló — a Balaton mellett élők és szórakozók részére írt — tudományos és művészeti témájú hetilap indítása. S hogy kísérlete annyi kitartó fáradozás után zátonyra futott, keserű szavakra késztette egyik cikkében, melyet a jó barát, Roboz István is átvett tőle »Somogy« című lapjában: »... mert olyan a Balaton egy ilynémű újság nélkül, mint több, parti mondén nyaralóhely vendéglő, kávésház, beszálló nélkül...« D. R.