Somogyi Néplap, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

THAO PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MSZMP SO­MOGY B­I­ZOTTSÁGÁNAK L­A­PJ­A XXXI. évfolyam 27. szám Ara: 80 fín*r 1975. február 1. szombat Mérhetetlen erő A mezőgazdaságban dolgo­zók figyelme ma­ az ősi vá­ros, a 900 éves Szolnok fordul. A jubiláló város felé ad ma otthont a­­ m­inden év februárjában visszatérő fon­tos eseménysorozat megnyitó ünnepének; dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a hónap legelső napján itt nyitja meg a mezőgazdasági szakiroda­­lom ünnepi hónapját. Minden ünnep, minden ese­mény mérlegelésre készteti az emberi. haságunkat. És ha­ mezőgaz­élelmiszergaz­daságunkat tekintjük, jogos büszkeség tölthet el bennün­ket. Az egykor elmaradt ag­rárország olyan eredménye­ket mondhat magáénak, amelynek némelyike szerénytelenség nélkül mellé oda­írható a jelző, világszín­vo­nal. A magyar mezőgazdaság történetében példa nélküli fejlődés tanúi vagyunk, olyan módszerek, olyan eszközök, olyan hozamok válnak meg­szokottá, amelyek felülmúl­ják terveinket, elképzelé­seinket. A mozgató rugó, minden siker, minden ered­mény kiapadhatatlan forrása az ész, a tudás. Jól nyomon követhető a folyamat; ahogy helyet kért a gazdálkodás­ban,­­a mindennapi­ban, a szervezésben a munka­tudo­mány, úgy sokszorozódtak meg, nem várt sebességgel nőttek az eredmények. Lehetne szólni itt a nagy hozamú fajtákról, a célnak leginkább megfelelő, az em­ber tudatos elhatározását szolgáló hibridekről, a nagy teljesítményű géprendsze­rekről, arról a dialektikáról, amely a termelési rendsze­rekben úgy hozza működésbe az egyes tényezőket, hogy fi­gyelembe veszi a kölcsönha­tásokat. Mindez egyetlen cél, a minél jövedelmezőbb, gaz­daságosabb, eredményesebb termelés érdekében történik. De a mi társadalmunk em­berközpontú, az eredmények nálunk az embert szolgálják, m­inden munkafolyamatnak, minden tevékenységnek nem­­csak tervezője és végrehajtó­ja, hanem célja és értelme is maga a dolgozó ember. Aki nem rekedhet meg tudás, az ismeretek egy adott a lépcsőfokán, aki úgy formál­ja a fejlődést, hogy közben nélkülözhetetlenül saját ma­gának is fejlődnie kell. Tu­dásban, hozzáértésben, szak­értelemben. Ma már egyre szűkül és ho­vatovább megszűnik a me­zőgazdaságban az a terület, ahol az adott részfeladatot szakértelem nélkül is el le­het végezni. Ahogy igénnyé vált az embert kímélő tech­nológiák alkalmazása, épp­úgy igénylik a hozzáértést is. Ennek az igénynek a tel­jesülését szolgálja immár ne­gyed század óta a mind gaz­dagabb szakirodalom. Tíz­ezer kiadvány látott napvilá­got huszonnyolcmillió pél­dányban az utóbbi huszonöt év alatt. És tizennyolc éve annak, hogy a február ha­zánkban a mezőgazdasági szakirodalom ünnepi hónapja lett. Ebben az időszakban a me­zőgazdaságban dolgozók ér­deklődése fokozott és — hadd tegyük hozzá — egyre fokozódó mértékben a szak­­irodalom felé fordul. Ünne­pi, de egyben nélkülözhetet­len eseménysorozat kezdődik ma, arra irányítva a mező­gazdaságban dolgozók figyel­mét: merítsenek minél töb­bet abból a kiapadhatatlan forrásból, len­erőből, abból a mérhetet­tudás jelent­,amelyet a szak­saját magukért, mindany*­nymukul. Nyolc nagy bemutatót rendeznek A budapesti nemzetközi vásárközpont idei programjért A budapesti nemzetközi vásárközpontban Földes Lász­ló, a Hungexpo vezérigazgató­ja, dr. Körösvölgyi László ve­zérigazgató-helyettes és Pandúr Ferenc, a BNV igazgatója pénteken sajtótájékoztatón számolt be az új vásárcentrum ez évi fejlesztéséről és vásár­programjáról, matos szakmai programot. A nyitás és a zárás napját, vala­mint­­ a hétvégét kivéve min­dennap tartanak szakmai na­pot a beruházási javak tava­szi szakvásárán, és mindössze ennél eggyel kevesebbet a fo­gyasztási cikkek őszi nemzet­közi seregszemléjén. A vásárcentrum ez évi prog­ramja iránt megnyilvánuló fo­kozódó érdeklődést jelzi, hogy a március közepén nyíló Auto­service ’75 nemzetközi szak­­kiállításra máris többen je­lentkeztek, mint két évvel ko­rábban. Mintegy 20 százalék­kal több kiállító jelentette be, hogy részt vesz az április kö­zepén sorra kerülő Hungaro­­plast 75 kiállításon. Az idén rendezik meg 68. alkalommal az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást s ez­zel egyidőben az Agromasexpo ’75 nemzetközi mezőgazdasági gép- és műszerkiállítást, amelyre máris 22 országból 97 külföldi vállalat, továbbá 20 hazai szervezet jelentkezett. Az idei vásárprogram érde­kes bemutatója lesz Bulgária jubileumi kiállítása, amelyet júliusban rendeznek a baráti­­ bolgár népnek a felszabadulás Tegnap Belgrádban a szö­vetségi képviselőház épületé­ben ünnepélyes külsőségek között megkezdte tanácskozá­sát az Interparlamentáris Uni­ónak az európai együttműkö­déssel és biztonsággal foglal­­óta elért három évtizedes ipa­­r­kozó II. konferenciája. Ezen­­ 25 európai ország, r­ mezőgazdasági, tudományos és eredményeiről. Hangsúlyozták: a múlt évi vásárokon végzett széles körű közvéleménykutatás igazolta, hogy bevált a szakosítás. Az idén is elsősorban a szakkö­zönség érdeklődésének kielé­gítését, az üzleti tárgyalások lehetőségeinek bővítését, újabb kooperációs és kereske­delmi kapcsolatok felvételét segítik a vásárrendezés kor­szerű eszközeivel. Az idén is növekedett az érdeklődés Bu­dapest nemzetközi szakvásárai és szakkiállításai iránt. Ennek megfelelően a tavaszi BNV megnyitásáig újabb 5000 négy­zetméteres fedett kiállítási te­rületet hoznak létre a *&■* je­lű új csarnok első szakaszának megépítésével. Az év végéig fölépítik a mintegy 4000 négy­zetméter alapterületű új »F« jelű csarnokot is. Ezenkívül mintegy 10 ezer méternyi kő­zúzalékos út- és térburkolatot váltanak föl aszfaltozással, parkosítással, és bővítik víz-, csatorna-, villany-, tele­­­fonhálózatot is. A korszerű kőbányai vásár­­centrumban az idén nyolc nagy bemutatót rendeznek: három szakvásárt, négy szak­kiállítást és bolgár jubileumi kiállítást. Valamennyi nem­zetközi vásáron és szakkiállí­táson külön dokumentációs anyaggal és bemutatóval em­lékeznek meg Magyarország felszabadulásának 30. évfordu­lójáról. A tavaszi és az őszi BNV-n a szakmai, kereskedelmi tevé­kenység támogatása érdekében a korábbitól eltérően állapít­ják meg a nyitás és zárás idő­pontját. Mindkét szakvását egyaránt szerdai napon nyit­ják és a következő hét csütör­tökén zárják. Így csak egy hét­vége, egyetlen szombat és va­sárnap »zavarja meg« a folyó­ Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitat­ta az állampolgársági, vala­mint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség to­vábbi erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett föl és válasz­tott meg, végül egyéb ügye­­­­ket tárgyalt. Kü­l­ügy­m­­i­niszter-hely­ettesek értekezlete­ in Moszkvában január 29—30- megtartották a Varsói Szerződés tagállamai külügy­miniszter-helyetteseinek ta­nácskozását, amelyen részt vettek: a Bolgár Népköztársa­ság részéről Andon Trajkov, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság részéről Frantisek Krajch­, a Lengyel Népköztár­saság részéről Stanislaw Trep­­czinski, a Magyar Népköztár­saság részéről Marjai József, a Német Demokratikus Köztár­saság részéről Herbert Kroli­­kowski, a Román Szocialista Köztársaság részéről Cornel Pacoste, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége széről Nyikolaj Rogyionov­ ré­A tanácskozás munkájában részt vett Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé­nek főtitkára. A tanácskozáson, amely gyümölcsöző együttműködés, a a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlott le, véleménycserére került sor egyes kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A tavaszra tervezett konferencia előkészítése Brüsszelben Brüsszelben pénteken foly­tatta tanácskozását az Euró­pai Biztonság és Együttműkö­dés Nemzetközi Bizottságá­nak kibővített ülése. A ta­nácskozáson az európai köz­vélemény képviselői tavasz­ra tervezett konferenciájának napirendjéről, munkamódsze­réről volt szó. A vita részve­vői megállapították, a közvé­lemény képviselőinek át kell tekinteniük az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia alakulását, meg kell vizsgálniuk milyen intéz­kedésekkel segítheti elő a közvélemény a biztonsági kon­ferencia sikerét, az ott lét­rejött megállapodások valóra váltását és hogyan lehet az együttműködés révén tovább­fejleszteni az enyhülési folya­matot. A tavaszi konferencia a ter­vek szerint négy bizottság­ban vizsgálja meg ezeket a kérdéseket. A vitában számos küldöttei szólaltak föl, ország köz­tük a magyar nemzeti bizott­ság képviselői. A bizottságot négy delegátus képviseli, dr Bart­ha Tibor református püs­pök, alelnök vezetésével. Alagútépítés A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének vájárai építik a Gellért-hegy gyomrában azt az alagútrend­szert, amely majd összeköti a Gellért-, a Rudas- és a Rácz-fürdőt. Az építők a Kelenhegyi út alatt m­ár elérték a Gellért Gyógyfürdő épületét. A munkálatok során forrá­sokat tártak föl, amelyeknek hévizeit később csőrendsze­ren szállítják a gyógyfürdőkbe. Képünkön: A kész alagút­­szakasz egy részlete. (MTI-fotó — Bara István felvétele — KS) Huszonhat ország küldöttei Belgrádban műszaki­valamint az­­ Egyesült Államok és Kanada kulturális , parlamenti csoportjainak kép­viselői vesznek részt. A­ kon­ferencián részt vevő magyar küldöttségeket Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke vezeti. A konferencia M. G. S. Chiltonnak, az Interparlamen­táris Unió elnökének, meg­­­nyitójával kezdődött, majd Petar Sztambolics, Jugo­szlávia államelnökségének al­­elnöke üdvözölte a részvevő­­­­ket. Ezt követően ismertet­ték Tito jugoszláv államfő­nek és Waldheim ENSZ-főtit­­kárnak a konferenciához in­tézett üdvözletét. A küldöttek az ülésszak elnökévé Peko Dabcsevicset, az Interparla­mentáris Unió jugoszláv ta­gozatának elnökét választották meg. Az ünnepélyes megnyitó után a konferencia az álta­­­­lános­ vitával megkezdte érde­­­mi munkáját. Tizenöt éves a honismereti mozgalom •nyolcvanhat község, készítette el az adattárat A Hazafias Népfront a gaz­dája a honismereti és az ol­vasó népért mozgalomnak. Feladatainak úgy tehet ele­get, ha a tömegmozgalom kap­csolatot teremt a tömegszer­vezetekkel, s közös akarattal tesznek egyre többet a köz­­művelődésért. Röviden így summázhatjuk dr. Kanyar Józsefnek, a Somogy megyei Honismereti Bizottság elnö­kének a múlt évi munkát ér­tékelő és az idei feladatok­ról szóló előadásának lénye­gét, amely az év első ülésén hangzott el. Hazánk fölszabadulása 30. évfordulójának a történelmi jelentősége országosan egye­dülálló kezdeményezésre buz­dította a somogyi honismere­ti mozgalmat, amikor tavaly­­ elindította a községi adattár készítését. A bizottság elnöke a levéltár igazgatója beszá­molt­­ ennek a feladatnak a­­ végrehajtásáról,­­ hogy nyolcvanhat s elmondta, községben töltötték ki az adattárat,­­ amely tükre a végbement vál­tozásoknak, a felszabadult­­ élet­ gazdagodásának. Példa­­i mutató alapossággal készítet­ték el a községi adattárat Ba­­­­latonszentgyörgyön, elma­­­­radt a feladat teljesítésében a kaposvári járás. A honismereti mozgalom fejlődésének a rugója a szer­vezeti keretek további fino­mítása. Elsősorban a járási honismereti szakkörök készsé­­­­gesebb támogatását kell szor­­­­galmazni. A Honismereti Hír­­­­adó rendszeres megjelenését is elő kell segíteni. A honismereti mozgalom ebben az évben ünnepli meg­alakulásának tizenötödik év­fordulóját. Pécsen júniusban kétnapos emlékülést tartanak­­ ebből az alkalomból.­­ A Somogy megyei Hon­­i­­smereti Bizottság albizott­­­­ságainak a titkárai tartalmas munkatervekről adtak képet. A helytörténeti, továbbképzé­si albizottság továbbra is se­gítséget nyújt a pedagógusok továbbképzésében, az iskolák szemléltető anyaggal való el­látásában. Fontos célkitűzé­se a múzeumi albizottságnak, hogy a honismereti mozgalom lelkes gyűjtőinek a munkái­ból rendszeresen jelentet meg kiadványokat. Fölmérik az­­is­kolai és magángyűjteményeket is. A szennai néprajzi gyűjte­mény elindításában fontos ré­sze volt a műemléki albizott­ságnak, mely beszámolt arról, hogy évi 500 ezer forintos tá­mogatással megnyílt a lehető­ség a tervek végrehajtására. A mikei tsz kezdeményezésé­re helyreállítják a kastélyt. A természet- és környezetvédel­mi albizottság a természeti ér­tékek fokozottabb megóvásá­ra hívta fel a figyelmet. H. lí. Mai számunkban A IV. ötéves terv idősza­kában 464 955 dolgozót üdül­­tetett a SZOT Dél-balatoni Üdülési Igazgatósága. A nagycsaládosok üdültetését kiemelt programként tartja szem előtt az igazgatóság — a 3. oldalon olvashatunk róla —, ennek bizonysága, hogy hét üdülőt az ő szá­mukra tartanak fenn. 1975. január 1-vel meg­nőtt a marcali járás terüle­te. Dr. Ress Zoltán, a járá­si hivatal elnöke a megnövekedett feladatokról nyilatkozott lapunkban. 3. oldalon részletes tájékoz­­­tatót adunk az átszervezés­ről. •■ F. Istvánt letérdeltették, követelték, hogy mert meg­verték, kérjen — olvashatjuk a bocsánatot!A Botrányhősök, garázda bűnözők a bíróság előtt című írásban, amely a oldalon értékes erkölcsi ta­­­­nulságokat summáz.

Next