Somogyi Néplap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] /// AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 103. szám 1976. május 1„ szombat Arat 1 forint A munkásosztály teljesíti történelmi hivatását Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa nevében köszöntötte a Kossuth rá­dióban, illetve a televízióban az ország valamennyi dolgo­zóját, egész lakosságát. Áttekintve május elseje történelmi ha­gyomá­nyai­t, Timmel József, a SZOT titká­ra megállapította: — Id­eá ünnepünknek külö­nös jelentőséget ad mind nem­zeti, mind pedig nemzetközi vonatkozásban a néhány kieme­lk­edő közelmúlt fontossá­gú eseménye. A magyar mun­kásosztály, a magyar nép ve­zető ereje, egységének ková­­csolója, a Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly tartott XI. kongresszusa nemcsak utat mutatott, nemcsak mérleget készített, hanem azt is­­ meg­állapíthatta, hogy munkásosz­tályunk, népünk — történel­mi hivatás­ána­k teljesítése közbeni — olyan sikereket ért el a szocialista építésében, amelyek a társadalom megbíz­ható alapot adnak hosszú tá­vú terveink valóra váltásá­hoz, a fejlett szocializmus fel­építéséhez. Hazánkban a munkáshata­lom kiteljesedésének körül­ményei között minden osz­tály és réteg, de az egyes em­ber is, az alkotó munka je­gyében, a munka értelmének­­­gen, tudatában bontakoztatja ki képességeit. Élhet olyan lehe­tőségekkel, amelyek történel­me során korábban még soha nem álltak rendelkezésre. És ezen az úton, a dolgozó osz­tályok szövetségének erejéből táplálkozva formálódik egy­ségessé szocialista társadal­munk. Olyanná, amelyet a közös célok ismerete és megvalósítás szándékának kö­­­zössége avat igazán megbont­­hatatlanná. Ezt a gondolatot fejezte ki a magyar szakszer­vezetek decemberi nagy se­regszemléje, a XXIII. kong­resszus is. A küldöttek reális, őszinte szavakban megfogal­mazott felszólalásai jól tük­rözték a dolgozó emberek vé­leményét, azt, hogy a hétköz­napi munka valamennyiünkért van. Felelősségtől áthatott munkánknak köszönhetjük, hogy ma jobban élünk mint tegnap és mai munkánk egyúttal a holnapi sikereket, holnapi, jobb életünket is szolgálja. Nyíltan beszéltünk kongresszusunkon gondjaink­ról is, és barátaink, ellenfe­leink számára egyaránt nyil­vánvalóvá válhatott, hogy a magyar munkásosztály, dol­gozó népünk szívével és eszé­vel is azonosul szocialista tár­sadalmunkkal. Akkor is szá­míthatunk egymásra, amikor nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy céljain­kat — terveinknek megfele­lően —­ valóra válthassuk.­­ Valamennyien tudjuk jobb, az eredményesebb munkával, ötéves tervünk, nemzeti programunk teljesí­tésével a mind teljesebb, gaz­dagabb életet, a közös és a személyes célok egymást ki­élünk és munkánk arra irá­nyul, hogy ezt a szebb életet holnapra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. Mindnyájan tudjuk, hogy céljainkat csak békében, olyan körülmények között ér­hetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi lehettünk a nemzetközi életben. A békés egymás mellett élés lenini el­vei mindinkább tért hódíta­nak a nemzetközi kapcsola­tokban és az enyhülés folya­mata egyre inkább visszafor­díthatatlanná válik. Azt a békeprogramot, amelyet a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusán hirdettek meg, a közelmúltban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősítette és továbbfejlesztette. l­ói A békeszerető emberek mit­megelégedéssel vehették , [ tudomásul, hogy a világ első • oly­­ szocialista állama, a Szovjet­unió külpolitikája legfonto­sabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzését, a nemzetközi kapcsolatokban az ez a háttér adott erőt, távla­tot küzdelmükhöz a haladás híveinek. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nemzetközi munkás szolidaritás felelőssé­gére és felbecsülhetetlen ér­tékű erejére, jelentőségére irányítja figyelmünket, külö­nösen most, május elsején. A világ haladó erői, a fel­­szabadulásukért küzdő népek s az imperializmus, az új­gyarmatosítás és a faji üldö­zés, valamint a fasizmus min­den formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók számíthatnak a magyar és a nemzetközi munkásosztály cselekvő szolidaritására. Ez az erő, az internacionalizmus, az osztálytestvériség, a nem­zetközi összefogás, a szolida­ritás ereje akadályozhatja csak meg, hogy az enyhülés, a békés egymás mellett élés ellenségei pusztító világégés­be sodorják az emberiséget. A nemzetközi munkásosztály ereje és közös cselekvése az egyik legfőbb biztosítéka an­nak, hogy kontinensünkön, de az egész világon is kivívhas­enyhülés és az együttműködés !­suk és megőrizhessük a békét; egészítő megvalósítását szol­­i elmélyítését tekinti. Ennek a | azt a légkört és azokat a le­­gáljuk Személyes vágyaink ^ hetőségeket amelyek keze­megvalosulasa egyben azt is I­s K pette a dolgozó ember bet­jelenti, hogy hazánkban szeb­­b alapot ad a kommunista j köznapi munkára,, nagyszerű jobban, kulturáltabban ! építés programra. Világszerte I alkotásokra képes. Elkészült 65 lakás Kaposváron Kaposváron az V. ötéves ter­vi lakásépítés kiemelt fontos­ságú területén, a Béke—Füre­di -tömbbelsőben, elkészültek az első lakások. Április 21-én 35 lakást adtak át műszakilag, 27- én pedig újabb 30-at — a szer­ződésben ígért néhány nappal, határidő előtt A 65 lakásba május 13-án, beköltözhetnek a lakók. Az itt készült három-, két és másfél szobás otthonokat egy ideiglenes konténerkazán fűti, a másikat a nyáron­ szere­lik be. Az épülő lakótelepen már készen varnnak az utak és a gépkocsiparkolók is. Parkosí­tás még­ nincs, ők csak akkor kezdenek dolgozni, ha az építő­ipari munkások elhagyták ezt a területet. Az év végéig még 335 lakás készül el. Ezen a területen — két tízemeletes épülettel — jö­vőre fejezik be a munkát. Megkezdődött az öntözési szezon Az elmúlt napokban sok­felé kapott esőt a határ. A földek jóformán egész télen át nélkülözték a nedvesség­utánpótlást, és most jól érté­kesítik a csapadékot, amely azonban egyelőre még mindig nem elegendő, ezért a mező­­gazdasági nagyüzemekben megkezdődött, az öntözési sze­zon. A téli és a kora tavaszi szárazság ellensúlyozására az öntözésre berendezett 450 000 hektáros területből eddig mint­egy 10 000 hektár kapott vizet, főleg az alföldi vidékeken, ahol a talaj nedvességtartalma az elmúlt hónapokban alapo­san megcsappant, miután az éves csapadékmennyiségből sok helyen 80—100 milliméter is hiányzott. Ezt pótolják most az öntözővízzel. A mezőgazdasági üzemek­ben ezekben a napokban ka­pott először mesterséges esőt a zöldség, valamint a ros­­­szabb vízgazdálkodású talajon élő őszi gabona- Hozzáláttak az ilyenkor szokásos, úgyne­vezett kelesztő öntözésekhez is, ezekkel a frissen elvetett magok megeredését siettetik. Az 1976. évi üzemi gazdál­kodási tervek készítésénél a termelők nagyobb területen irányozták elő az öntözőberen­dezések rekonstrukcióját, il­letve újabb öntözőrendszerek telepítését. Számítások sze­rint az V. ötéves terv idősza­kára előirányzott 100 000 hek­táros területbővítésből az idén mintegy 20 000 hektár valósul meg. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt időarányosan, terv­szerűen, évről évre nagyjá­ból azonos nagyságú területen rendezkednek be a gazdasá­gok újabb földek mesterséges vízellátására. További feladat a már meglevő rendszerek korszerűsítése, rekonstrukció­ja. A korszerűsítés és az új te­lepek lehetővé teszik a hoza­mok fokozását, különösen azoknál a növénykultúráknál — például a zöldségféléknél —, amelyek termesztése leg­jobban függ az időjárási té­nyezőktől. Az Országos Vízügyi Hivatal messzemenően támogatja gazdaságukat, azon túl, hogy a megfelelő vízkészletet tartalé­kol számukra díjtalanul szak­tanácsot is nyújt az optimális felhasználásra. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem kutatói országos felméréseket végez­nek ezzel kapcsolatban, az így nyert adatokat később szintén a termelők rendelke­zésére bocsátják. 4 ®»*' A MUNKA ÜNNEPE Kádár János és Lázár György fogadta Hans-Dietrich Genschert Sajtóértekezlet a tárgyalásokról Kádár János, a Magyar Szó­­­ utazott felesége, valamint ki so­cialist­a Munkáspárt Központi K­­ete is. Bizottságának első titkára pén­­t Búcsúztatásukra a Feri-he­­teken a Központi Bizottság j­gyi repülőtéren megjelent Púja székházában fogadta Hans­­i Frigyes és felesége, Nagy János Dietrich Genschert, a Német­­ külügyminiszter-helyettes és Szövetségi Köztársaság­áb­an­ a Külügyminisztérium több re­cellárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke szintén fogadta Hans-Dietrich Genschert, az Országháziban. A találkozókon jelen­ volt Púja Frigyes külügyminiszter, Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykö­vete, illetve Herman Kersting, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. Hans-Dietrich Genscher, Német Szövetségi Köztársaság a alkancellárja és külügyminisz­tere, aki Pója Frigyes külügy­miniszter meghívására hivata­los látogatást tett Magyaror­szágon, pénteken, délután el­utazott Budapestről. Hans- Dietrich Genscherrel együtt fi­zető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Hamburger László, a Magyar Népköztár­saság bonni nagykövete és Her­man Kersting, a Német Szö­vetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. Magyarországi hivatalos lá­togatását befejezve, Budapest­ről elutazása előtt Hans-Diet­­rich Gencher, a Német Szövet­ségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere a Intercontinental-szállóban, Duna ta­lálkozott magyar újságírókkal és az NSZK sajtójának képvi­selőivel. — Első alkalommal jártam hivatalos látogatáson Magyar­­országon — mondta Genscher. (Folytatás a 2. oldalon) A VÖRÖS CSILLAG ÜNNEPE Több évtizedes példa A barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet nem először hallat magáról. A tegnapi ün­nep a maga nemében mégis kiemelkedő a szövetkezet csaknem három évtizedes tör­ténetében. Három község ös­­­szefogása. 1975. január elseje egy kicsit az újjászületés nap­ja volt ebben a nagyüzemben , és az egyesülés első éve után elnyerték a Miniszterta­nács vörös zászlaját. A barcsi művelődési házban ünnepi közgyűlésre gyűltek össze tegnap délután a szövet­kezet tagjai. A Himnusz el­hangzása után Horváth Lajos, a szövetkezet pártbizottságá­nak titkára köszöntötte a meg­jelenteket, köztük Varga Pé­tert, a Központi Bizottság tag­ját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét, Bogó Lászlót a Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének hii­­t kor példamutató tevékenysé­g árát és Gyenesei Istvánt, KISZ megyebizottságának tit­­­kárát. Az ünnepi közgyűlésen Varga Péter mondott­ beszé­det. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Minisztertanács, vala­mint a megyei pártbizottság nevében tisztelettel köszöntök minden megjelentet, a barcsi Vörös Csillag tagságát, egész dolgozó kollektíváját — ezek­kel a szavakkal kezdte ünne­pi beszédét, majd megemléke­zett arról, hogy a szövetkezet történetében kiemelkedően jelentős közgyűlés egybeesik a munkásosztály nagy nem­zetközi ünnepével, május el­sejével. Hangsúlyozta, hogy a barcsi Vörös Csillag a szövetkezeti mozgalom lenini elveinek ma­gyar alkalmazásában minden­­et végzett. Csaknem har­mincéves múltjával példáját adta a nagyüzemi gazdálkodás fölényének, a szövetkezetpoli­tikai elvek helyes alkalmazá­sának. A mostani magas elis­merésnek az ad különös je­lentőséget, hogy az egyesülést követő első évben nyerte el a­ gazdaság. Ez a még önállóan működő három termelőszövet­kezet jó munkájának és a körültekintően előkészített, megalapozott egyesülésnek kö­szönhető. Nem kis feladatot jelentett a hat községb­en­ élő, több mint másfél ezer tsz-tag rendszeres foglalkoztatása, élet- és munkakörülményei­nek következetes­­ javítása, különböző érdekek, hagyomá­n­­yok, munkadíjak, társadalmi és szociális juttatások össze­hangolása­ A nehéz feladatot a szövetkezet párt- és társa­dalmi szervezetei segítségével sikerrel oldották meg. Széle­sedett, tartalmasabbá vált a szocialista brigádmozgalom, a kis kollektívák kezdeményezői, segítői az újnak, a korszerű­nek. — A szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a ta­gság rendszeres tájékoztatására, az üzemi demokrácia fejlesztésé­re — mondotta Varga Péter. — A közös ügyek intézésében nagyon­ jelentősek a negyed­évenként megtartott brigádér­­tekezletek, ahol a tervekről, az időszerű kérdésekről tájékoz­tatják a tagságot. A közösen elhatározott célok mindenkor színvonalasabb munkára ösz­tönöznek. Beszéde további részében azokra a kimagasló eredmé­nyekre utalt az előadó, ame­lyeket a szövetkezet az egye­sülés első évében elért. Emlé­keztetett arra, hogy a terme­lés növelésének, az életszín­vonal emelésének sok össze­(Folytatás a 3. oldalon) Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje !

Next