Somogyi Néplap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJA!; EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam 18­. szám­ára: 1 forint 1976. augusztus 1., vasárnap indiai pártmunkáskü­ldöttség Moszkvában Az SZKP KB meghívására Moszkvában tartózkodott az Indiai KP pártmunkás-kül­döttsége Gin Praszadnak, a párt országos tanácsa tagjának vezetésével. Az Indiai vendé­gek megismerkedtek az SZKP pártszervezési munkájának ta­pasztalataival, valamint a pártszervezeteknek a kong­resszusi határozatok megvaló­sítására irányuló tevékenysé­gével. A küldöttség tagjai megbeszéléseket folytattak, amelyek során mindkét fél aláhúzta a szovjet és az indiai nép közötti barátság és együttműködés, valamint két párt közötti szoros kapcso­a­latok jelentőségét. Az Európai Biztonság és Együ­üilétes Magyar Nemzeti Bizottságának nyilatkozata Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága tegnap a kö­vetkező nyilatkozatot tette közzé: — Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű veze­tői kormányaik nevében Hel­sinkiben aláírták az európai s Európában végbe­ment nagy biztonsági és együttműködési­­ fontosságú változásokat. A értekezlet záróokmányát. E­­ szocialista országok és a­nyu­­történelmi jelentőségű doku­ j gat-európai országok józan mentumban Európa államai I gondolkodású vezetőinek, ha­­először ismerték el, hogy a j ladó erőinek erőfeszítése három évtized alatt végbe-­­ eredményeként, kontinensen­­ment változások megmásítha­­t kön mindinkább tért hódít­az­tatlanok. A záróokmányban­­ enyhülés: sokoldalúan fejlőd­­foglaltak következetes végze­­i­nek a különböző társadalmi hajtása lehetővé teszi, hogy I berendezkedésű az európai béke és biztonság és népek kapcsolatai, országok valóban tartós alapokra, a 1 — a hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi hala­dás erőivel szemben, támad­ják a szocialista országokat, önkényesen egyoldalúan ér­­­telmezik a megállapodást. Aknamunkájuk a záróokmány jelentőségét, kedvező hatását egészében véve a helsinki konferencia eredményeit vet­te célba, mert bizonyos im­perialista körök fogva ellenezték az kezdettől európai béke megszilárdítását, a fegy­verkezési hajsza beszünteté­sét és a különböző társadal­mi rendszerű államok egymás mellett élésének békés ki­bontakozását.­­ Éppen ezért meggyőző­désünk, hogy a béke, a biz­tonság és az együttműködés ügyét támogató társadalmi erőknek továbbra is őrizniük kell helsinki szellemét, kitar­tó türelemmel azon kell fára­­dozniuk, hogy a konferencia népek közötti barátságra,­ záróokmányában foglalt meg­együttműködésre épüljön. E nemes célok elérése minden tisztességes, a földrész sor­sáért felelősséget érző ember akcióprogramjává vált. — Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta állapodások mielőbb valóra váljanak. E küzdelemhez fon­tos támogatást és útmutatást nyújtott az európai kommu­nista és munkáspártok nem­rég befejeződött berlini ta­nácskozása is. — A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájárulni ahhoz, hogy Európa a jövő­ben is a béke és biztonság, a népek közötti barátság és együttműködés színtere le­gyen — hangzik a nyilatko­zat. (MTI) r Állam- és kormányfők az évfordulóról A Za Rubezsom című szov­jet hetilap szerkesztősége kér­déseket intézett számos euró­pai ország állam- és kor­mányfőjéhez, akik egy évvel ezelőtt részt vettek a helsinki biztonsági és együttműködési konferencián. Viho Kekkonen finn köz­­társasági elnök nyilatkozatá­ban hangoztatta: — A hetvenes évek eleje és különösen az európai biz­tonsági és együttműködési­ konferencia összehívása »frontáttörést­« jelentett az enyhülési folyamat további erősítése útján. A finn fővá­rosban eredményese­­ zárult az európai biztonsági konfe­rencia. Helsinki szelleme új reményeket és várakozásokat ébreszt, különösen a leszere­lés területein megteendő to­vábblépés tekintetében. magam részéről optimizmus­­­sal várom a jövő évi belgrádi találkozót, valamint az euró­pai biztonsági konferencia folytatását jelentő más intéz­kedéseket. Jacques Chirac francia mi­niszterelnök rámutatott: — Az európai biztonsági és együttműködési konferencia bebizonyította, hogy e fóru­mon részt vett harmincöt ál­lam a párbeszédre törekszik. A konferencia önmagában ugyan nem oldotta meg az európai problémákat, hiszen Európa különböző rendszerű, kultúrájú, társadalmi hagyo­mányú és különböző gazdasá­gi fejlettségű országokból áll. Lehetővé tette azonban az ál­lamok számára, annak a fel­ismerését, hogy ezek a kü­lönbségek nem indokolhatják a konfrontáció politikáját. Nézetem szerint nagy remé­nyekkel biztat az az egyönte­tűség, amellyel az európai biztonsági konferencián pészt­­a vett országokban hitet tesznek Helsinkiben elvek mellett, és meghirdetett kifejezésre juttatják készségüket, hogy ezeket az elveket maradékta­lanul megvalósítják. Anker Jorgensen dán tiszterelnök megállapította:mi­— Véleményem szerint az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró­okmánya fontos akcióprogram az európai együttműködés és kölcsönös bizalom további fej­lesztéséhez. Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellár ezeket mon­dotta: — A magam részéről kez­dettől fogva támogattam az európai biztonsági konferencia összefovását, mivel az enyhü­lés folyamata — és ez az osztrák államszerződés meg­kötésének pillanatában kez­dődött — állandóan újabb impulzusokat és további kiszé­lesítést igényel. — Ausztria rendkívül érde­kelt abban, hogy a konferen­cián részt vett államok 1977. évi belgrádi találkozóján már lehetőség nyíl­jon arra, hogy megvonják a konferencián el­fogadott határozatok végrehaj­tásának pozitív mérlegét. Minden téren latba veti tehát erejét, hogy a maga részéről megteremtse az ehhez szük­séges feltételeket. Ifjúsági napok Szegeden Az Express Ifjúsági és Diák­utazási Iroda és a KISZ szegedi bizottsága az idén ti­zedik alkalommal rendezi meg a szegedi ifjúsági napok programsorozatát. A hét végi eseményeken mintegy tízezer fiatal vesz részt az ország minden részéből. A fiatalok — akik már pénteken este jelké­pesen birtokukba vették város kulcsait — a találkozó a második napján, szombaton is jól szórakozhattak. A délelőti órákban Széchenyi-, a Klauzál-, és a a Dugonics téren ifjúsági önte­vékeny művészeti rögtönzött műsorai együttesek teremtet­tek fesztiválhangulatot. Békés, Csongrád, Hajdú, Szol­­­nok és Tolna megyei tánccso­portok, citerazenekarok mel­lett fellépett Szabadkáról s a finnországból Turku­ból érke­zett folklór-együttes is. V<f­­i Ezervagonos siló készül Harminchat méter magas lesz az a betonsiló, mely Kapos­váron a nagymalom mögött épül, és mintegy ezer vagon ter­méket lehet elhelyezni benne. A Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói már elkészítették a fogadószintet, s a daru munkába állításával megkezdték a betonsiló csúszó­zsaluzással való elkészítését, mely mintegy húsz napig tart majd. Naponta száz köbméter betont dolgoznak bele a ha­talmas épületbe. Meghiúsult a nemzetközi vöröskereszt újabb akciója A nemzetközi vöröskereszt­­ biztonságáért. E­közben a tá­­mentőakciója tegnap reggel­­­kor egyik svéd orvosától drá­­harmadszor is meghiúsult. A­­ mai hangú üzenet érkezett a legújabb tűzszüneti megálló­­t Teli Zaatar védőinek helyre­­potlás ellenére a Bejrút köz­­i tőről. »Ha három napon belül nyékén Tel Zaatar palesztin i nem érkezik meg a segítség, menekült tábort ostromló vízhiány miatt a sebesültek jobboldali fegyveresek újabb­­ lxtlokainak sérüléseikbe«­­ feltételeket támasztotta«.. A,, vöröskereszt mentőautój­a [hangzott a radiofelhívás. jobboldaliak követelése értel­­­mében nem haladhattak volna át egy bizonyos közelebbről meg nem határozott ponton és a mentőszolgálat ilyen körül­mények között nem vállalhat­ta a felelősséget a sebesültek Negyedszázados jubileum Huszonötezer pajtás — százezernyi emlék Azok, akik Balatonlellén, néphadseregünk Petőfi Sán­dor úttörő táborában először üdültek, ma már felnőtt em­berek. S bizonyára sokuknak a gyermeke is töltött itt az­óta emlékezetesen szép na­pokat. Huszonöt esztendeje, nyarán fogadta a tábor 1951 az első vendégeit, az eltelt ne­gyedszázad alatt éppen hu­szonötezret. Bizonyára szám­talan emléket tudnának fel­sorolni a tábor egykori lakói — meg a mostaniak is —, akik tegnap bensőséges népségen emlékeztek meg mn­a negyedszázados jubileumról. De sokat beszélhetnének a régi sátrak helyén emelt épületek is arról, hogyan­ vál­toztak meg a feltételek, s ma milyen nagyszerű körülmé­nyek között élvezhetik a Ba­latont, az iskolai szünetet az ide érkezők. A régi és az éppen pihenő gyermekek pedig arról szól­hatnának, hogy sok minden megváltozott a 25 év alatt­, csak egy, nem: a szeretet, a gondoskodás, amiben minden nyáron egyformán részesül­nek az itt üdülő pajtások, hiszen a tábor dolgozói úgy várják őket, mint saját gyer­mekeiket. — Szocialista államunk mindent megtesz annak érde­kében, hogy minél több gyer­mek üdülhessen, nyaralhas­son, s a pihenés feltételei mind jobbak, kedvezőbbek legyenek — mondotta ünnepi megemlékezésében Csernus László, az úttörőszövetség tit­kára, ennek&iletve a mozga­lom megalakulásának 30. év­fordulójára is. Ezután leleplezték az em­léktáblát. A márványba vé­sett betűk sok nemzedék fia­taljainak a figyelmét hívják majd fel 1951 júliusára, a tá­bor­­ alakulásának évére, s a negyedszázados jubileumra is. Sasvári Ferenc ezredes, 7203 magasabb egység politi­­­kai osztályának vezetője, a katonafiatalok nevében pótzászlót nyújtott át a csa­tá­bor lakóinak, s arra kérte őket: úttörőként, kedve is legyenek s felnöve­hnek a zászlóhoz, szeressék igazán hazánkat, s tegyenek meg mindent gazdagításáért­, gyarapodásáért. Nagy József táborvezető vette át a zászlót, s az üdülő pajtások meg az itt nyaraló csehszlovák úttörők három­szoros »hajrá« kiáltása volt az ígéret, a felelet a zászlót adományozók kérésére. Több katonai alakulat, úttörőcsapat és KISZ-szervezet képviselői kötöttek szalagot a zászlóra. Varga Erika, a leilei Ady Endre úttörőcsapat nevében üdvözölte a tábor lakóit. Vitay Ildikó művésznő megzenésített Petőfi verseket adott elő, majd a DI­ VSZ-in­­duló hangjai csendültek föl a katonaz­enekar előadásában. Erdei György százados út­törőként maga is a tábor la­kója volt, két fia, Laci és Ta­más nem győzi sorolni az el­telt két hét élményeit. — Édesapánk javasolta, hogy üdüljünk itt, és nem csalódtunk. Nagyon jó min­den, úgy elröppennek a na­pok, sajnos, már csak né­hány van vissza és hazame­gyünk ... Itt voltak a tábor első ve­zetői, s eljött nagyon sok régi dolgozója is. Ők is emlékeket keresve járták körül a hatal­mas parkot, a szépen beren­dezett hálószobákat, étterme­ket, szakköri helyiségeket, s a színház- és mozitermet. Me S valamennyien megilletőe­­nézegették a tábormú­zeumban összegyűjtött doku­mentumokat, a raj- és csa­­patnaplókat, a fényképeket.­­­ Azokat a képeket, amelyek Leonov űrhajóssal való talál­kozásukat örökíti meg, s a többit, a változást, a fejlődés­tükrözőket. Ide, a tábormúzeumba ke­rül most a szalagokkal fel­díszített csapatzászló is, me­lyet a jövő nemzedéke, is bi­zonyára éppen olyan tisztelet­tel és megbecsüléssel fog őrizni, mint azok, akik most átvették. Sz. L. k WíM : Sasvári Ferenc alezredes átadja a csapatzászlót. Gabonarekord Böhönyén A marcali járás két szom­szédos termelőszövetkezetétől, a böhönyeitől és a tapsonyi­­tól kaptunk hírt tegnap, mindkettő szép eredmények­ről, segítőkészségről szól. Gabonarekordot értek el a böhönyei Szabadság Termelő­szövetkezetben — erről tájé­koztattak tegnap elsőként. A gazdaság végzett az aratással, s minden eddiginél gazdagabb termést takaríthattak be kalászosokból­: 800 hektár át­a­lagában 46,3 mázsát értek el. Legjobban az őszi és a tava­szi árpa fizetett, az egyik 52, a másik 46,7 mázsát adott h­e káronként. A gabona átlag­termése egyébként — összes­ségében — 9 mázsával halad­ja meg a tavalyit. A Szabad­ság Tsz valamennyi gabona­­betakarító gépe ma a kéthe­­lyi termelőszövetkezethez vo­nul, az ottani aratás gyorsí­tására. A böhönyeiek szomszédja, a tapsonyi tsz ugyancsak túlju­tott a nyári munkák nehezén — erről tudósított tegnap a másik telefonhívás. Ebben az üzemben a többi növényféle­ség területnagyságához viszo­nyítva az átlagosnál jóval nagyobb a gabona részaránya: a szántónak 48 százalékán termelnek kalászosokat! Teg­napig a zab kivételével min­dent learattak — 1525 hek­tárról került le a termés —, s ebben a nyolc saját kom­bájnjuk mellett jelentős sze­repet játszott a Böhönyei Ál­lami Gazdaságtól érkezett ugyancsak nyolc, bérmunká­ban dolgozó kombájn. Az összefogás nagyfokú gondos­sággal párosult az aratásban, s főként ennek tulajdonítható, hogy minimális szemveszte­­séggel, jó minőségben sike­rült biztos helyre juttatniuk a szemet, s végül is 85 vagon­nal több gabonát takaríthat­tak be, mint­ amennyit ter­veztek.

Next