Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEICI Somul AZ MSZMP SOMOGY­ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 26. szám Ara: 80 fillér Szaktudás és művelődés »Múlhatatlanul megkíván­­tatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értel­mére nézve nagy céljaihoz képzett legyen, mert egyedül az ily nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak...« Másfél év­századdal ezelőtt vetette pa­pírra e szavakat Berzsenyi Dániel. Megállapítása időt ál­ló, s ma különös hangsúlya van. Épp két évtizede annak, hogy első ízben volt február a mezőgazdasági könyv, a szakirodalom ünnepi hónap­ja. A mostani, valójában ju­bileuminak is tekinthető könyvh­ónap országos nyitó­ünnepélyének ugyancsak egy jubiláló város, Sopron ad ott­hont néhány nap múlva. Az ünnepi esemény mindig alkalom az összegezésre és alkalom arra, hogy az idő­szerű tenni­valóink jegyében újrafogalmazzuk feladatain­­­kat. Az elmúlt februárok so­rán sohasem csupán általá­nosságban fordult a figyelem a szakirodalom felé, minden könyvhónapnak megvolt sajátos központi célja, gondo­­­lata. A kiadók ezeknek a cé­loknak a szolgálatába állítot­ták az ünnepi eseményre megjelentetett új műveket. Nem véletlen, hogy a mosta­ni, a huszadik mezőgazdasá­gi köny­vitanapnak­ sajátos je­lentőséget ad sa új közműve­lődési törvény. A korábbi megállapítás — a sma­rt könyv munkaeszköz — kár rémül az­­zal, hogy ezt a munkaeszközt megfelelően használni csak pallérozott, tájékozott, mű­velt emberek képesek. Az általános műveltség a szakma megszerzésének feltétele. Egyik a másik nél­k­­kül nem képzelhető el. Úgy is lehet mondani, hogy kor­­követelmény: az ember tá­maszkodjék tudatosan és szüntelenül fejlesztett képes­ségeire. A tennivaló temér­dek. Egyetlen adat csak: ha­zánkban a termelőszövetke­zeti parasztság hetven száza­lékának nincs meg az általá­nos iskolai végzettsége. Me­zőgazdasági szakirodalmunk robbanásszerűen fejlődik, ám a korszerű szakismeretektől nem várhatunk csodákat. Az új termelési eljárások, a né­hány éve még nem álmodott »okos« gépsorok, a mezőgaz­daság iparosodása nem csu­pán új ismereteket, hanem új gondolkodásmódot is köve­telnek. A földet művelni kell, az ember művelődik. Nem óhaj ez csupán, hanem nagyon is lényeges ,társadalmi szükség­­szerűség. Az útkeresés idő­szakát éljük. A kultúra, közmű­velődés még nem köz­n­agy falun; a­ könyvhónap központi gondolata ezért a közművelődés és a termelés fejlesztésének összhangja, az ehhez vezető út megkeresése. Ez jelzi egyben azt is, hogy nem kampány, hanem folya­matos, mindig megújuló és soha véget nem érő folyamat ez. Nagy vívmány, hatalmas lépés, hogy a szakkönyv, a szakirodalom termelőerővé, munkaeszközzé vált. Ám a mai, modern falusi családi otthonok jó részéből hiány­zik még egy nem túl drága bútordarab : a könyvespolc. Alapvető érdekünk, fontos célunk, hogy továbblépjünk, hogy a könyvet is minden­napjaink részévé, értelmesen szervezett, alkotó életünk nélkülözhetetlen elemévé te­gyük. Berzsenyi szavaival : »Múlhatatlanul megkívánta­­tik, hogy a földművelő nép... nagy céljaihoz képzett le­gyen.« 1977. február 1., kedd Budapestre érkezett a jugoszláv külügyminiszter Megkezdődtek a tárgyalások Hétfőn délután Budapestre érkezett Milos Minics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának el­nökhelyettese, külügyminisz­ter, aki Pója Frigyes külügy­miniszter talos, baráti meghívására hova­látogatást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a jugoszláv vendég és kísérete fogadására megjelent Frigyes és Halász József, Púja a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete, valamint a külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykö­vete. Hétfőn délután a Külügy­minisztériumban megkezdőd­tek a magyar—jugoszláv hi­vatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Pu­ja Frigyes külügyminiszter. A jugoszláv tárgyaló csoportot Milos Minics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnök-helyettese, külügyminiszter vezeti. Magyar részről a tár­gyalásokon részt vett Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Tóth Elek, a külügy­minisztérium csoportfőnöke, Halász József, hazánk belg­rádi nagykövete, dr. Petrán János és Zegnál János külügy­­minisztériumi főosztályveze­tők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyalásokon dr. Vi­tomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti tag Krdzsics nagykövete, Miod­­külügyminiszté­­riumi főosztályvezető, Slavko Lukovics, a kabinetfőnöke külügyminiszter és Milenko Nebrigics, a jugoszláv külügy­minisztérium magyar refe­rense. (MTI) Kongresszustól kongresszusig Értékelték a megyei Vöröskereszt munkáját Fontos szerepe van a felkészülésnek Ülést tartott tegnap a Magyar Vöröskereszt So­mogy megyei vezetősége. Megtárgyalta a Vöröskereszt TV. kongresszusán kitűzött célok megyei teljesítését, il­letve elfogadta az V. kong­resszus évének, 1977-nek a feladatait. Mindkét jelen­tést Honfi Istvánné megyei titkár terjesztette elő. A Vöröskerezt munkájá­nak értékelésében — miként a vállalt feladatok sorában is — első helyen állott a népe­sedéspolitikai határozat vég­rehajtását segítő Vöröskereszt­munka. Az iskolai tan­tervek­ben szerepel a családi életre való nevelés; a szervezet vál­lalta, hogy kiegészítő felvilá­gosító munkával hozzájárul a fiatalok neveléséhez. A fel­nőtteknek 174 szülők iskolája tanfolyamot tartottak; örven­detesen emelkedett az isme­retterjesztő előadások száma a tanácsi társközségekben, a munkahelyeken is. Megyénkben sok öreg él, közülük sokan szorulnak csa­ládon kívüli gondozásra. 1976- ban 571-gyel bővült a gondo­zásra szorult öregek száma ; 8—10 százalékuk szociális ott­honban való elhelyezésre szo­rul, így több gondozóra szükség van. Minden tisztele­ts­tet megérdemel az az 1186 társadalmi aktíva, aki eddig is szorgalmasan végezte az idő­sek gondozását. Az alkoholizmus elleni küz­delemből a kereskedelmi vendéglátó-munkabizottság is vette ki a részét a legeredmé­nyesebben; több ellenőrzést is tartott a Balatonnál. Az el­vonókúrára való azonban változatlanul irányítás körül­ményes; ennek fő oka, hogy az intézetben hely gonddal küszködnek. A tisztasági mozgalom, falvak és városok tisztaságá­n­­ak megőrzése a Vöröskereszt­munkában hagyományosnak számító feladat, az utóbbi idő­ben azonban a környezetvé­­delem révén különösen előtér­be került. Hétezer liter vért ajánlott meg a véradómozgalom 1976-ra. Az 5,8 százalékos túltelje­sítéshez elsősorban Siófokon, Kaposváron, Nagyatádon és Marcaliban járultak hozzá számottevően. A véradók kö­zül 15 640-en többszörös vér­adók. Tizenkilenc új helyi szerve­zettel, 1499 új vöröskeresztes taggal gyarapodott a szerve­zet a múlt évben. — 1977 őszén tartja V. kongresszusát a Magyar Vö­röskereszt — mondotta össze­gezésként Honfi Istvánné. — A megyei vezetőség munka­­tervében az erre való fölké­szülésnek fontos szerepe van. A kongresszust megelőző ve­zetőség- és küldöttválasztó taggyűléseket, konferenciákat úgy kell előkészítenünk, hogy egyben az 1977. évi feladato­kat is megoldjuk. A megyénkben, a tanácsok székhelyén működő több köz­séget összefogó csúcs­vezetősé­gek­et is ebben az időszakban választják meg. Munkában a helikopter Két-három percet tölt csak a levegőben, de ezalatt öt hektárnyi területen teríti szét a műtrágyát a Nega Ka—26 típusú mezőgazdasági helikopter. 630 hektár, területet kell fejtrágyázni a háromfai Május 1. Tsz területén. 28-án kezdte a munkát a kaposújlaki gép. A nagy hatásfokú he­likopter egyszerre 500 mázsa műtrágyát vihet magával. Újabb előkészületi tanácskozás Belgrád­ban Kilenc semleges és el nem kötelezett ország megbízottai tárgyalnak a júniusi nemzetközi konferencia napirendjéről. Négy és fél hónappal a belgrádi konferencia előtt — sorozatos kétoldalú megbeszélések után megnyitása — hétfőn megkezdődött a jugoszláv fővárosban az első többoldalú tanácskozás. Ezúttal az európai semle­ges országok: Ausztria, Finn­ország, Svájc, Svédország, Lichtenstein és San Marino, valamint az el nem kötelezett Málta, Ciprus és Jugoszlávia külügyminisztériumainak meg­bízottai tárgyalnak a belgrádi konferencia előkészületeiről, szervezeti és ügyrendi kérdé­seiről. A kétnapos nem hiva­talos munkatalálkozón szó esik a Helsinkiben aláírt zá­róokmányban foglaltakról, az európai biztonság és együtt­működés realizálásának to­vábbi teendőiről. Jugoszlávia — mint a nyá­ron kezdődő konferencia házi­gazdája és egyben részvevője — immár hónapok óta kétol­dalú megbeszéléseken mun­kálkodik a találkozó előkészí­tésén. Ennek eredményeként többé-kevésbé kialakult a ta­nácskozás várható programja: a helsinki konferencián részt vett 35 ország képviselői jú­nius 15-től július végéig a le­bonyolítás technikai kérdéseit vitatják meg, és megállapod­nak a konferencia napirendjé­ben. Ezt követően — az augusz­tusi »nyári szünet­« után — szeptemberben kezdődnek az érdemi tárgyalások. Ez utób­biak során értékelik majd az 1975 óta elért eredményeket, és a helsinki záróokmány szellemében további feladato­kat tűznek ki az európai bé­ke, biztonság és együttműkö­dés megszilárdítására. Belgrádban úgy vélik, hogy a konferencia semmilyen kö­rülmények­­ között sem válhat a­ vádaskodás színhelyévé. Nagy érdeklődéssel és várako­zással tekintettek Milos Mi­­nicsnek, a kormány elmélkének és külügyminiszterének hét­főn kezdődött magyarországi látogatása elé, amelynek al­kalmával szó esik majd a belgrádi konferencia edóké­születeiről is. A­ jugoszláv külügyminisztérium szóvivő­je egyébként a sajtónak adott nyilatkozatában nagy elisme­réssel méltatta a két ország viszonyát. Milos Minies sza­vai szerint: »a szomszédos Magyar Népköztársasággal már évek óta nagyon ked­vezően alakultak kapcsola­taink. Együttműködésünk pe­dig, a kölcsönös erőfeszítések eredményeként, minden terü­leten jól fejlődik.« Területelőkészítés­i útépítéshez Kaposváron megkezdték az északi tehermentesítő út Mező Imre úti csomópontjának rületelőkészítését. Az idén 2,6 kilométernyi szakasz épül, 58 millió forintos költséggel, de­A csomóponton már ássák a csatornák helyét is. Új akció a KISZ évfordulójára Befejezte munkáját a VI. országos diákparlament­ ­iumok, a szakközépiskolák és­­ a szakmunkásképző intéze­tek — tanulói külön-külön tanácskoztak sajátos gondjaik­ról, feladataikról, célkitűzé­seikről. Ezután a kollégisták találkoztak egymással és a diákotthonokat érintő idősze­rű kérdéseket vitatták meg. Az üléseken részt vettek az Oktatási Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium ve­zető munkatársai is, majd a szerkesztő bizottság látott munkához, hogy megfogal­mazza a diákparlament állás­­foglalását. A VI. országos diákparla­ment hétfőn az ajánlások el­fogadásával befejezte mun­káját. A parlament — többek között — javasolta, hogy ter­jesszék ki a gyors- és gépíró­iskolák tanulóira a többi kö­zépiskolás diák számára biz­tosított szociális kedvezmé­nyeket. Szükségesnek tartja a pályairányítási propaganda javítását az általános iskolák végzős­­ tanulói körében. A Kommunista Ifjúsági Szövetség az idén ünnepli megalakulásának 20. évfordu­lóját. A baranyai diákok kez­deményezésére a parlament felhívással fordult a középis­kolák KISZ-szervezeteihez és osztály-diákbizottságaihoz, hogy az évforduló tiszteletére 20 év — 20 óra elnevezéssel szervezzenek társadalmi mun­kaakciót. Ennek során minden diák legalább húsz órányi tár­sadalmi munkával járuljon hozzá iskolája, illetve kollé­giuma fejlesztéséhez, hűsítéséhez, szépítéséhez.korsze­ Pécsen vasárnap szekcióülé­sekkel folytatta munkáját a VI. országos diákparlament. Délelőtt az orvostudományi egyetem központjában a há­rom iskolatípus — a gimná-

Next