Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
■ ú r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara; 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXXIII. évfolyam 153. szám 1977. július 1., péntek Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Beszámoló a vízgazdálkodásról Interpellációk hálózatba. Javaslom, hogy környezetvédelmi alap sürgősen nyújtson segítséget a leginkább szorító kérdések megoldásához. Szakértői becslés alapján az említett három térség problémája mintegy 15— 18 millió forintból megoldható lenne és a befektetés más területen bőségesen megtérülne. Radnóti László végül a táskás termálvíz hasznosításáról érdeklődött. — Mi, somogyi képviselők — mondotta — e helyen már korábban fi gyermet arra. felhívtuk a fihogy Fonyód közelében magas hőfokú, bőséges hozamú termálvízbázis áll rendelkezésre, melynek hasznosítássa egyrészt az idegenforgalom növelése szempontjából igen jelentős lenne, másrészt a balatoni idény meghosszabbításának lehetőségét hozná magával. Ezért tisztelettel megkérdezném az államtitkár elvtársat, hogy mikorra várható döntés és a vizsgálatok jelenlegi állásából ítélve, kedvező lesz-e? Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elérték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs vezetékes ivóvíz. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsítani a zalai községek bekapcsolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Az óriási (Folytatás a 2. oldalon) íven Az országgyűlési tegnap folytatta tanácskozását, ame- Losonczi Pál és Lázár György is részt vett. téseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tárna folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Az OHV elnökének beszámolója Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata felszíni és a felszín alatti víza készleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a a nagy munkáslakta városok és közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szennyezése elleni hatékony intézkedésekre. A vita Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villamosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta —, hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A százhalombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az inotai hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklós”* a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára ' A somogyi képviselő felszólalásában utalt arra, hogy a.. V. ötéves tervben még mindig kb. 2,5—3 millió lakost nem tudtunk bekapcsolni a közműves vízhálózatba. E lakosság számottevő része aprófalvas településeken lakik, melyeket nem lenne célszerű törpevízművel ellátni. Egészséges ivóvizet az itt élőknek is juttatni kell, hiszen különösen a csecsemők és kisgyerekek egészsége a fertőzött ivóvíz miatt veszélyeztetve van. — Javaslom tehát annak a lehetőségnek a megvizsgálását — mondta —, hogy miként lehetne sürgősen jó minőségű, palackozott ivóvízzel ellátni a településeket, vagy a felnövekvő generáció egészségének megóvása érdekében az egészséges ivóvízellátásnak milyen egyéb (pl. benzinkúthoz hasonló rendszer) módját találni. Az aprófalvas településeken kívül még a városokban szívesen fogyasztana a lakosság az erősen klórozott víz helyett jó minőségű forrásvizet és dúsítatlan,gázmentes ivóvizet, ahogy ezt számos szám példája is bizonyítja.orRadnóti László ezután a Dráva szabályozásáról beszélt: — Jelenleg a választókerületemhez tartozó Mura-torkolat alatti Dráva-szakasz szabályozatlan, helyenként az i ősállapotot megközelítő helyzetben van — mondotta. — Így kisebb árvizek is elöntést okoznak, károsítva a mezőgazdasági kultúrákat, bizonytalanná téve a mezőgazdasági területek hasznosítását a part menti térségekben. A Dráva, amely kisebb megszakításokkal Őrtilostól valamivel tovább mint Drávaszabolcs, 158 km hosszú határfolyó, érzékelteti a szomszédos népekkel való egymásra utaltságunkat is. Szabályozását az utóbbi évszázadok alatt többször megkezdték és abbahagyták. Közben a vízgazdálkodás sokat fejlődött és végre napirendre kerülhetett a passzív szabályozás helyett a hasznosítás jellegű beavatkozás, a folyó csatornázása. A népgazdaság fejlődésére igen jelentős hatást gyakorolna, ha e munkát meggyorsítanák és jelentőségével, hasznosságával arányban levő anyagi eszközöket biztosítanának e célra. A csatornázás a magyar folyók közül viszonylag a Dráván a legjelentősebb, a folyó nagy esése miatt, mivel vízgazdálkodási hatásokon kíül együtt jár az energiatermelés is. A szomszéd államok közül Ausztriában eddig 6, Jugoszláviában 8 vízilépcső már megépült és a két ország területén további 4 építés alatt van. A Dráva felső szakasza így lényegében kiépíettnek tekinthető. Ennek folytatását képezi a Mura-torkolat — Ortilos — Durdevác — Barcs vízi lépcső rendszer, amely lényegében egy-egy vízilépcsőt és erőművet jelent mindkét országban. A Barcsra tervezett magyar vízilépcő megépítésével több mint 20 százalékra csökkenne az árvízveszély, rendszeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 km hosszú folyószakasz. Szükségtelen lenne a folyó Barcs feletti, igen költséges szabályozása, ugyanakkor jelentősen javítaná a terület környezetvédelmi adottságait. A képviselő ezután a Balaton védelmével foglalkozó L.. Rámutatott, milyen gondot okoz, hogy nem kielégítő a szennyvízt szűtő berendezések tervezése és építése. Különösen a Balaton déli partján, Fonyód, Balatonlelle, Zamárdi térségében van szükség szennyvíztisztító berendezésekre — mondotta. — A tisztító rendszerre való rákötés jelenleg is már 160—180 százalékos. Ilyen körülmények között a szennyvizek nem kerülhetnek megfelelően tisztított állapotban a Balatonba. De a települések fejlesztését is akadályozza az a körülmény, hogy a tisztító berendezések túlterheltsége miatt a vízügyi hatóságok nem engedélyezik az épülő létesítmények bekötését a szennyvíz(Heves megye) a megyének arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi tél Radnóti László felszólalása Sv Út a XXI. századba Nehéz út vezetett a BAM végleges terveinek elkészültéig. Szibéria természeti környezete ugyanis nemcsak sebezhető, de igen szilus is. . A BAM teljes hosszának jelentős része az örökön fatty birodalmán kralod kérészéül, folyók, lápok, ■ mocsarak és hegyek sokaságát, szeli át. (A vasút Limára a hegyekbe fúródó alagutak hossza összesen 24 kilométer.) A száz fokos hőmérsékleti különbség (plusz 40 C fok és mínusz 60 C fok), amelyhez nem könnyű, hozzászoknia a melegebb vidékről érkezőnek — egyike a természeti erők kegyetlen megnyilatkozásainak. A hegyvidékeken nem ritkák a lavinák, a földcsuszamlások, a zuhatagok. Ezért a legjobb erők fogtak össze a BAM tervezésére és felépítésére. Hiszen ez az építkezés tíz év alatt újrarajzolja Szibéria térképét és utat nyit a XXI. századba. Befejeződött a jubileumi konferencia Prágában Prágában tegnap befejeződött a »Béke és Szocializmus“ a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóirata által »A Nagy Október és a mai világ címmel rendezett Háromnapos tudományos-elméleti konferencia. A tanácskozáson 611 kommunista és munkáspárt, valamint 10 forradalmi, demokratikus és nemzeti felszabadító párt, illetve szervezet képviselői Nagy Októberi Szocialista Fora radalom 60. évfordulója alkalmából elemezték annak történelemformáló szerepét és a jelenlegi nemzetközi és nemzeti folyamatokra gyakorolt hatását. A jubileumi konferencián részt vett az MSZMP küldöttsége is, Győri Imrének, a KB titkárának vezetésével. Hazaérkezett az MSZMP-küldöttség Tegnap hazaérkezett Prága- géveiből a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Béke és Szocializmus című folyóirat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi jelentőséfoglalkozó elméleti tanácskozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Ma nyit a 6. pécsi ipari vásár Kétszáznál több hazai és harminchat külföldi kiállító Apró — mindössze néhány napos — fácáncsibékkel, emelet magasságú Rába traktorokkal és új Ikarusz autóbuszokkal találkozik először a látogató a ma nyíló pécsi ipari vásáron. A hétezer négyzetméter fedett és a tizenötezer négyzetméter szabadtéri bemutatón viszont több mint kétszáz hazai és harminchat külföldi mutatja be termékeit. kiállító Egyedül a szomszédos Jugoszláviából — főként Eszékről — huszonhat cég hozta el termékeit. Bútorokat, textilipari termékeket — közöttük sok farmert — mutatnak be. mint a tegnapi sajtótájékoztatón elmondták, a Jugoszláviából érkezett termékek — a kishatármenti malom keretében árucsere-sor— hazánkban találnak majd a vásár után gazdát. Elküldte a pécsi ipari vásárra termékeit Baranya bulgáriai testvérmegyéje, Szliven is: csodálatosan szép szőnyegeket, bútort és textilipari terméket mutatnak még be. A hazai kiállítók között nyolc somogyi gyár, vállalat, gazdaság és szövetkezet mutatja be termékeit. A pécsi ipari vásár a Chemical Építővegyianyagokat Gyártó Vállalat már bemutatja a termékeit, amelyeket azokat 1978- tól barcsi új gyárában készít majd. Az idén minden eddiginél több kiállító érkezett az Alföldről és szaporodott a budapesti kiállítók száma is. Mindez azt is jelzi, hogy pécsi ipari vásár kezdi kinőani kereteit: nemcsak a dél-dunántúli megye — négy Baranya, Tolna, Somogy és Zala — ipari termékeinek seregszemléje. Több országos nagyvállalat ezt az alkalmat ragadja meg, hogy a vásárlók véleményét kérje új termékeiről, mielőtt a fogyasztási cikkeket bemutató őszi BNV-n kiállítja. Az érdeklődés miatt a régi vásárterület is egyre szűkebb. A Köztársaság téri és a Móricz Zsigmond téri iskolák mellett éppen ezért az idén már vásárterület lett az új sportcsarnok is. Itt mutatja be termékeit a magyar bútoripar, s teszi lehetővé a vásárlást is. A kiállítók többsége ban nem árusítani akar, azonbanem bemutatni új termékeit, fejlesztési elképzeléseiket, azokat az új eljárásokat és módszereket, amelyek fokozzák a termelékenységet, csökkentik az önköltséget és importot takarítanak meg. A vásár mindig árupropaganda: hasznos információkat nyújt a fogyasztóknak éppen úgy, mint a gyártóknak és a kereskedelmi vállalatoknak. A Pécsi Ipari Vásárnak nem titkolt célja, hogy segítse a vállalatok közötti rés kialakítását, együttműködenti áruforgalom a kishatárfejlesztését, s teremtsen lehetőséget az üzletkötések bővítésére. Sorrendben már a hatodik az idei pécsi ipari vásár. A legtöbb kiállító — összesen 73 — a könnyűipar területéről érkezett. A gépipari ágazat hatvannégy kiállítója mellett az élelmiszer-, a vegyipar, az építőipar és a szolgáltatóipar is jelentős számban vesz részt. A mezőgazdaság területéről mindössze hét kiállító érkezett. Közöttük van a Ka-Hyb vállalkozás, valamint a Délsomogyi Állami Gazdaság is. A vásár területén egy kicsit Dél-Dunántúllal is találkozik a látogató: a teljesség igénye nélkül mutatják be e gazdasági körzet iparának legjellegzetesebb termékeit, fejlődését, s a népgazdaságban betöltött szerepét. A kiállítók nem nagy üzletkötésekre számítanak, a vásároknak nem is ez a vidéki feladatuk. Annál inkább arra, hogy a következő tíz nap jó lehetőséget teremt a szakmai találkozókra, megbeszélésekre. A kiállított áruknak, fogyasztási cikkeknek viszont propaganda a vásár. A pécsi ipari vásár termékdíjaira közel száz vállalat nevezett az idén. A nagydíjra negyven cég nyújtotta be »igényét«, a vásári díjra pedig több mint ötvenen pályáztak. A bíráló bizottság munkájában a vásárlátogatók is részt vesznek, hiszen szavazataik alapján adják majd ki az utolsó nyitva tartási napon — július 10-én — a közönség díját. A látogatóknak a vásár ideje alatt 33 százalékos kedvezményt biztosít a vasút.