Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

■ ú r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara; 80 fillér Somogyi Néplap MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXXIII. évfolyam 153. szám 1977. július 1., péntek Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Beszámoló a vízgazdálkodásról Interpellációk hálózatba. Javaslom, hogy környezetvédelmi alap sürgő­­­sen nyújtson segítséget a leg­inkább szorító kérdések meg­oldásához. Szakértői becslés alapján az említett három tér­ség problémája mintegy 15— 18 millió forintból megoldha­tó lenne és a befektetés más területen bőségesen megtérül­ne. Radnóti László végül a tás­kás termálvíz hasznosításáról érdeklődött. — Mi, somogyi képviselők — mondotta — e helyen már korábban fi gyermet arra. felhívtuk a fi­hogy Fonyód közelében magas hőfokú, bő­séges hozamú termálvízbázis áll rendelkezésre, melynek hasznosítássa egyrészt az ide­genforgalom növelése szem­pontjából igen jelentős lenne, másrészt a balatoni idény meghosszabbításának lehető­ségét hozná magával. Ezért tisztelettel megkérdez­ném az államtitkár elvtársat, hogy mikorra várható döntés és a vizsgálatok jelenlegi ál­lásából ítélve, kedvező lesz-e? Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye) örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosság­nak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez szem­ben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szem­pontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elér­ték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagy­részt még ni­ncs vezetékes ivó­víz. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsí­tani a zalai községek bekap­csolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a me­gyei pártbizottság első titkára (Csongrád megye) elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év bel­vizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Az óriási (Folytatás a 2. oldalon) íven Az országgyűlési tegnap folytatta tanácskozását, ame- Losonczi Pál és Lázár György is részt vett. téseket már többször megerő­sítették, de ez is kevésnek bi­zonyult. Szükséges, hogy vízügyi szervek tanulmányter­­­vet készítsenek a Tárna folyó védelmi rendszerének tovább­fejlesztésére. A folyót és mel­lékágait a­ legnagyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tart­ja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szük­ségtározók helyett végleges tá­rozókat építsenek. Az OHV elnökének beszámolója Dr. Gergely István államtit­kár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke beszámolt a víz­­gazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb víz­­felhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a válla­latok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskod­­­nak, az OVH feladata felszíni és a felszín alatti víz­a készleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehan­golni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz. Egyik központi kérdés a lakosság el­látása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsol­nak be a vezetékes vízellátás­ba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegye­dére. Külön is foglalkoznak a a nagy munkáslakta városok és közegészségügyileg veszé­lyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak meg­nyugtató és gyorsított megol­dásával. Folytatják a szennyvíztisz­­­­tító telepek bővítését, ami el­­­­sősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat,­­ főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védeke­zést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 ki­lométernyi töltésrendszer az ország területének egynegye­dét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő nép­gazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő bizton­ságot ad, másik felének kiépí­tése folyamatban van. Ez azt jelenti, hogy egészen rendkí­vüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek el­len, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműkö­dés. Az öt szomszédos ország­gal kötött kétoldalú egyezmé­nyeink megfelelő alapot ad­nak az árvizek elleni védeke­zésre, a vizek szennyezése el­leni hatékony intézkedésekre. A vita Dr. Cselőtei László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető tanára (Pest megye) az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmá­csolva egyebek között a villa­­mosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta —, hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasz­nosítani. A százhalombattai hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban hal­­t­enyésztésre, az inotai hőerő­műét egy zöldséghajtató tele­pen hasznosítják s hasonló próbálkozások vannak a Ga­garin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képvise­lő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklós”* a f­eldeb­­rői Rákóczi Tsz párttitkára ' A somogyi képviselő felszó­lalásában utalt arra, hogy a.. V. ötéves tervben még mindig kb. 2,5—3 millió lakost nem tudtunk bekapcsolni a közmű­ves vízhálózatba. E lakosság számottevő része aprófalvas településeken lakik, melyeket nem lenne célszerű törpevíz­művel ellátni. Egészséges ivó­vizet az itt élőknek is juttatni kell, hiszen különösen a cse­csemők és­­ kisgyerekek egész­sége a fertőzött ivóvíz miatt veszélyeztetve van. — Javaslom tehát annak a lehetőségnek a megvizsgálását — mondta —, hogy miként le­hetne sürgősen jó minőségű, palackozott ivóvízzel ellátni a településeket, vagy a felnö­vekvő generáció egészségének megóvása érdekében az­ egész­séges ivóvízellátásnak milyen egyéb (pl. benzinkúthoz ha­sonló rendszer) módját talál­ni. Az aprófalvas településeken kívül még a városokban szívesen fogyasztana a lakos­­s­­ág az erősen klórozott víz he­lyett jó minőségű forrásvizet és dús­ítatlan,­­gázmentes ivó­vizet, ahogy ezt számos szám példája is bizonyítja.or­Radnóti László ezután a Dráva szabályozásáról beszélt: — Jelenleg a választókerü­letemhez tartozó Mura-torko­lat alatti Dráva-szakasz sza­bályozatlan, helyenként az i ősállapotot megközelítő hely­zetben van — mondotta. — Így kisebb árvizek is elöntést okoznak, károsítva a mező­gazdasági kultúrákat, bizony­talanná téve a mezőgazdasági területek hasznosítását a part menti térségekben. A Dráva, amely kisebb megszakí­tásokkal Őrtilostól valamivel tovább mint Dráva­­szabolcs, 158 k­m hosszú határ­folyó, érzékelteti a szomszédos népekkel való egymásra utalt­ságunkat is. Szabályozását az utóbbi évszázadok alatt több­ször megkezdték és abbahagy­ták. Közben a vízgazdálkodás sokat fejlődött és végre napi­rendre kerülhetett a passzív szabályozás helyett a haszno­sítás jellegű beavatkozás, a folyó csatornázása. A nép­gazdaság fejlődésére igen je­lentős­ hatást gyakorolna, ha e munkát meggyorsítanák és jelentőségével, hasznosságá­val arányban levő anyagi esz­közöket biztosítanának e cél­ra. A csatornázás a magyar fo­lyók közül viszonylag a Drá­ván a legjelentősebb, a folyó nagy esése miatt, mivel vízgazdálkodási hatásokon kí­­­­ül együtt jár az energiater­melés is. A szomszéd államok közül Ausztriában eddig 6, Jugoszláviában 8 vízilépcső már megépült és a két ország területén további 4 építés alatt van. A Dráva felső sza­kasza így lényegében kiépí­­­ettnek tekinthető. Ennek folytatását képezi a Mura-tor­kolat — Ortilos — Durdevác — Barcs vízi lépcső rendszer, amely lényegében egy-egy ví­zilépcsőt és erőművet jelent­­ mindkét országban. A Barcsra tervezett magyar vízilépc­­ő megépítésével több mint 20 százalékra csök­k­enne az árvízveszély, rendszeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 km hosszú folyószakasz. Szükségtelen lenne a folyó Barcs feletti, igen költséges szabályozása, ugyanakkor je­lentősen javítaná a terület környezetvédelmi adottsá­gait. A képviselő ezután a Bala­ton védelmével foglalkozó L.. Rámutatott, milyen gondot okoz, hogy nem kielégítő a szenny­vízt­ szűtő berendezé­sek tervezése és építése.­­ Különösen a Balaton dé­li partján, Fonyód, Balaton­­lelle, Zamárdi térségében van szükség szennyvíztisztító be­rendezésekre — mondotta. — A tisztító rendszerre való rá­kötés jelenleg is már 160—180 százalékos. Ilyen körülmények között a szennyvizek nem­­ ke­rülhetnek megfelelően tisztí­tott állapotban a Balatonba. De a települések fejlesztését is akadályozza az a körül­mény, hogy a tisztító beren­dezések túlterheltsége miatt a vízügyi hatóságok nem enge­délyezik az épülő létesítmé­nyek bekötését a szennyvíz­(Heves megye) a megyének arról a gondjáról szólt, hogy­ a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett válla­latoknak, mezőgazdasági üze­meknek. Az árvízvédelmi tél­ Radnóti László felszólalása Sv Út a XXI. századba Nehéz út vezetett a­­ BAM végleges terveinek elkészül­téig. Szibéria természeti környezete ugyanis nemcsak se­bezhető, de igen szilu­s is. . A BAM teljes hosszának jelen­tős része az örökön fatty birodalmán kralod kérészéül, fo­lyók, lápok, ■ mocsarak és hegyek sokaságát, szeli át. (A vasút Limára a hegyekbe fúródó alagutak hossza összesen 24 kilométer.) A száz fokos hőmérsékleti különbség (plusz 40 C fok­ és mínusz 60 C fok), amelyhez nem könnyű, hoz­­zá­szoknia a melegebb vidékről érkezőnek — egyike a ter­mé­szeti erők kegyetlen megnyilatkozásainak. A hegyvidé­keken nem ritkák a lavinák, a földcsuszamlások, a­­ zuha­­tagok. Ezért a legjobb erők fogtak össze a BAM tervezé­sére és­­ felépítésére. Hiszen ez az építkezés tíz év alatt új­rarajzolja Szibéria térképét és utat nyit a­­ XXI. századba. Befejeződött a jubileumi konferencia Prágában Prágában tegnap befejező­dött a »Béke és Szocializmus­“ a kommunista és munkáspár­tok elméleti és tájékoztató fo­lyóirata által »A Nagy Októ­ber és a mai világ­ címmel rendezett Háromnapos tudo­mányos-elméleti konferencia. A tanácskozáson 611 kommu­nista és munkáspárt, valamint 10 forradalmi, demokratikus és nemzeti felszabadító párt, illetve szervezet képviselői Nagy Októberi Szocialista For­­a radalom 60. évfordulója al­kalmából elemezték annak történelemformáló szerepét és a jelenlegi nemzetközi és nemzeti folyamatokra gyako­rolt hatását. A jubileumi konferencián részt vett az MSZMP kül­döttsége is, Győri Imrének, a KB titkárának vezetésével. Hazaérkezett az MSZMP-küldöttség Tegnap hazaérkezett Prága- gévei­ből a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Győri Imrének, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével részt vett a Béke és Szocia­lizmus című folyóirat által rendezett, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatásá­val és nemzetközi jelentősé­foglalkozó elméleti ta­nácskozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt dr. Václav Mora­­vec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Ma nyit a 6. pécsi ipari vásár Kétszáznál több hazai és harminchat külföldi kiállító Apró — mindössze néhány­­ napos — fácáncsibékkel, eme­­­let magasságú Rába trakto­rokkal és új Ikarusz autóbu­­­szokkal találkozik először a látogató a ma nyíló pécsi ipari vásáron. A hétezer négyzetméter fedett és a ti­zenötezer négyzetméter sza­badtéri bemutatón viszont több mint kétszáz hazai és harminchat külföldi mutatja be termékeit. kiállító Egye­dül a szomszédos Jugoszlá­viából — főként Eszékről — huszonhat cég hozta el termé­keit. Bútorokat, textilipari termékeket — közöttük sok farmert — mutatnak be. mint a tegnapi sajtótájékozta­­­tón elmondták, a Jugoszláviá­ból érkezett termékek — a kishatármenti malom keretében árucsere-sor­— hazánk­ban találnak majd a vásár után gazdá­t. Elküldte a pé­csi ipari vásárra termékeit Baranya bulgáriai testvérme­­gyéje, Szliven is: csodálatosan szép szőnyegeket, bútort és textilipari terméket mutatnak még be. A hazai kiállítók között nyolc somogyi gyár, vállalat, gazdaság és szövetkezet mu­tatja be termékeit. A pécsi ipari vásár a Chemical Építő­vegyianyagokat Gyártó Vál­lalat már bemutatja a termékeit, amelyeket azokat 1978- tól barcsi új gyárában készít majd. Az idén minden eddi­ginél több kiállító érkezett az Alföldről és szaporodott a bu­dapesti kiállítók száma is. Mindez azt is jelzi, hogy pécsi ipari vásár kezdi kinő­a­ni kereteit: nemcsak a dél-dunántúli megye — négy Ba­ranya, Tolna, Somogy és Zala — ipari termékeinek sereg­szemléje. Több országos nagy­­vállalat ezt az alkalmat ra­gadja meg, hogy a vásárlók véleményét kérje új termé­keiről, mielőtt a fogyasztási cikkeket bemutató őszi BNV-n kiállítja. Az érdeklődés miatt a régi vásárterület is egyre szűkebb. A Köztársaság téri és a Móricz Zsigmond téri is­kolák mellett éppen ezért az idén már vásárterület lett az új sportcsarnok is. Itt mutat­ja be termékeit a magyar bú­toripar, s teszi lehetővé a vá­sárlást is. A kiállítók többsége ban nem árusítani akar, azon­ba­nem bemutatni új termékeit, fejlesztési elképzeléseiket, azokat az új eljárásokat és módszereket, amelyek fokoz­zák a termelékenységet, csök­kentik az önköltséget és im­portot takarítanak meg. A vá­sár mindig árupropaganda: hasznos információkat nyújt a fogyasztóknak éppen úgy, mint a gyártóknak és a keres­kedelmi vállalatoknak. A Pé­csi Ipari Vásárnak nem tit­kolt célja, hogy segítse a vál­lalatok közötti rés kialakítását, együttműkö­denti áruforgalom a kishatár­fejleszté­sét, s teremtsen lehetőséget az üzletkötések bővítésére. Sorrendben már a hatodik az idei pécsi ipari vásár. A legtöbb kiállító — összesen 73 — a könnyűipar területéről érkezett. A gépipari ágazat hatvannégy kiállítója mellett az élelmiszer-, a vegyipar, az építőipar és a szolgáltatóipar is jelentős számban vesz részt. A mezőgazdaság területéről mindössze hét kiállító érke­zett. Közöttük van a Ka-Hyb vállalkozás, valamint a Dél­somogyi Állami Gazdaság is. A vásár területén egy ki­csit Dél-Dunántúllal is talál­kozik a látogató: a teljesség igénye nélkül mutatják be e gazdasági körzet iparának legjellegzetesebb termékeit, fejlődését, s a népgazdaság­ban betöltött szerepét. A ki­állítók nem nagy üzletköté­sekre számítanak, a vásároknak nem is ez a vidéki fel­adatuk. Annál inkább arra, hogy a következő tíz nap­­ jó lehetőséget teremt a szakmai találkozókra, megbeszélések­re. A kiállított áruknak, fo­gyasztási cikkeknek viszont propaganda a vásár. A pécsi ipari vásár termék­díjaira közel száz vállalat ne­vezett az idén. A nagydíjra negyven cég nyújtotta be »igényét«, a vásári díjra pe­dig több mint ötvenen pá­lyáztak. A bíráló bizottság munkájában a vásárlátogatók is részt vesznek, hiszen sza­vazataik alapján adják majd ki az utolsó nyitva tartási na­pon — július 10-én — a kö­zönség díját. A látogatóknak a vásár ideje alatt 33 száza­lékos kedvezményt biztosít a vasút.

Next