Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; E­G­Y­E­S­Ü­L­J­ET­E­K 1 Ara: 80 fillér AZ MSZMP SOM­O­GY M­EGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 63. szám 1978. március 15., szerda Minőség és választék Ülést tartott az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja Ülést tartott tegnap délelőtt — Szokola Károlyné dr. vezetésével — az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja. Többek között a tavaszi ülésszakra való felké­szülés és a csoport 1978. évi munkaterve szerepelt a napi­renden. Sokoldalú vita bontakozott ki a belkereskedelmi törvény tervezetével összefüggésben a somogyi ellátás gondjairól, eredményeiről, lehetőségeiről. Részt vett és fel­szólalt a képviselőcsoport ülésén Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára is. Nyilvánvalóan nagyon soka­kat érdekel: változik-e majd a belkereskedelmi törvény hatályba lépése után a bol­tokkal, vendéglátó helyekkel való ellátottság, illetve ho­gyan befolyásolja az új jog­szabály az áruk minőségét, a választékot. Természetes a fo­kozott várakozás, ám több ol­dalról kell megítélni az ellá­tás színvonalát. Somogy me­gye két sajátossága ezen területen is érezteti hatását; a az tudniillik, hogy jelentős az idegenforgalom és hogy a me­gye aprófalvas település. A kereskedelem fő gondjai e kettő köré csoportosíthatók. Kiderült ez azon a két fóru­mon is, amelyet a múlt év vége felé tartottak. Ezek a rendezvények ugyanakkor jól­­ közvetítették a Somogyban­­ élők igényeit, elvárásait is. A kevésbé tájékozottak ön­kéntelenül »behúzzák a nya­­­­kukat«, ha ilyen adatokat­­ hallanak : a belkereskedelmi forgalomban jelenleg 200 ezer féle cikk árusításáról kell gondoskodni, s naponta négy­millió vásárlót kell kiszolgál­ni. Már csak ebből a két adatból is következtetni lehet ,a munka rendkívüli bonyo­lultságára, s ezt tarkítja még a megyében az előbb emlí­tett két sajátosság. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy míg az utolsó években a ke­reskedelem és vendéglátás tárgyi-technikai feltételi lé­nyegesen javultak, addig személyi feltételek ezzel nem­­ tudtak lépést tartani. Somogy megyében 16 ezer ember dolgozik a kiskereske­delemben. Nagyon jelentős részt vállal az ellátásban a szövetkezeti szektor: több mint 50 százalékos a része­sedése a forgalomban. A múlt évben — hallottuk a képvi­selőcsoport ülésén — 10,1 százalékkal emelkedett me­gyénkben a kiskereskedelmi forgalom, ám ez nem éri el az országos szintet. Így is 8,8 milliárd forintot hagytunk 1436 boltban és a 996 vendég­látó helyen. Még egy sajá­tosság jellemzi a megyei hely­zetet: bár a tervezett létesít­mények elkészülnek, mégis lassú a bolthálózat fejlődése, mert a vállalatok és a szö­vetkezetek nagyon sok boltot »kisele­j­teznek«. A múlt évben — a fogyasz­tók védelme érdekében — lé­nyegesen több vizsgálatot tartottak ellenőrzést, Somogy megyében, mint 1976-ban. Nö­vekedett — 23,3 százalékkal — a felelősségre vonások szá­ma. Súlyosabbak lettek pénzbüntetések, s ebben sze­­­rep jut az idegenforgalomnak is. Jól ismert ma már, hogy többen próbálják­­ a nyári időszakot gyors pénzszerzésre felhasználni. S miközben több az ellenőrzés, súlyosabbak a bírságok, még mindig gond, nem kellően hatékony a vál­lalati belső ellenőrzés. Pedig ez is a fogyasztók­nők védelmét szolgálná,érdekei­Szóba került a képviselő­­csoport ülésén a Balaton-part nyári ellátása is. Nemcsak annak okán időszerű ez, hogy az országgyűlési képviselők a belkereskedelmi vaslat megvitatására törvényre­készül­nek, hanem azért is, mert kö­zeleg az idegenforgalmi sze­zon. Sőt: a szakemberek már »benne is vannak«. Úgy tű­nik, hogy a felkészülés során a korábbiaknál fokozottabban kell gondoskodni a megfelelő bolthálózatról, az áruválaszték jó csoportosításáról, és van javítanivaló a nyitva tartás rendjén is. Hogy mindebből mit sikerül megvalósítani, az nemcsak az elfogadásra váró belkereske­delmi törvényen múlik. An­­­nyi bizonyos, hogy a kiskeres­kedelmi ellátásért felelősek munkája az új jogszabály alapján is mérhető majd. Az igény : a belkereskedelem gondoskodjon megfelelő men­­­nyiségű, minőségű és válasz­tékú áruról, kereskedelmi, vendéglátó- és idegenforgal­mi szolgáltatásról. Hétmillió tonna kőolaj Növekvő A magyar ipar és külkeres­kedelem számára a szocialis­ta közösség országai nemcsak szilárd felvevőpiacot, hanem biztos beszerzési forrást is je­lentenek, s ennek a jelenlegi világgazdasági helyzetben kü­lönösen nagy a jelentősége. 1977-ben kereken 137 milliárd forint értékű árut hoztunk be az európai szocialista orszá­gokból, 16 milliárd forinttal többet, mint egy évvel koráb­ban. E fejlődés azt is jelzi, hogy egyre több olyan termé­ket is be tudunk szerezni a szocialista országokból, amit azelőtt tőkés cégektől vásá­roltunk. E folyamatra hívja föl a fi­gyel­met a Minisztérium Külkereskedelmi is, amikor a vállalatokat arra öztönzi, hogy fokozottan tanulmányoz­zák a KGST-államok kíná­latát, s onnan szerezzenek be ■ minél több olyan cikket, amit eddig tőkés valutáért vásároltunk. Valamennyi szocialista or­szágban jó lehetőségek kínál­koznak az import fokozására.­­ A Szovjetunióból az idén 7—8 I százalékkal nő a behozata­lunk, s fontos cél az is, hogy­­ a többi szocialista államból származó importunk az idén már az exportot meghaladó mértékben növekedjék. A megállapodások értelmében Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK- ból és Romániából együtte­sen az idén 14 százalékkal több árut hozunk be, mint ta­valy, miközben exportunk 11 százalékkal nő. Ily módon 20 százalékkal növelhetjük az idén szocialis­ta gépimportunkat — minde­nekelőtt azokét a berendezé­sekét, amelyeket szakosítási vagy kooperációs egyezmé­nyek keretében gyártanak. Az NDK például tehergépkocsi-szállításai fölöslegessé teszik azonos teherbíró képességű járművek hazai — gazdaság­talan — gyártását, s jól ki­használhatók a híradástechni­kában, a számítástechnikában kialakult kooperációk is. A fogyasztási cikkek behozatalá­ban tízszázalékos­sel lehet számolni.növekedés­A Szovjetuniónak szinte valamennyi ágazata rendkí­vül fontos termékeket küld az idén is hazánkba: mintegy 7 millió tonna kőolaj, 4,4 mil­liárd kilowattóra villamos energia, gépiparunk­­ anyagel­látásához 650 000 tonna henge­relt áru, 15 ezer tonna réz, 11 ezer tonna ólom és több más színes­fém érkezik a Szovjetunióból. tunk szinte teljes Vaskohásza­egészében szovjet vasércet dolgoz föl. A Lada gépkocsikhoz nálunk ké­szülő 410 ezer készlet részegy­ség ellenében 28 500 személy­­gépkocsi érkezik (ennek 90 százaléka Lada típus), ezen­kívül több mint 6000 teher­gépkocsit és több száz úgyne­vezett haszonjárművet is be­hozunk. Jó néhány vállalatunk kor­szerű gépeket, automatákat szerzett be a szocialista or­szágokból, s a kedvező ta­pasztalatok alapján újabb be­rendezésekre adtak föl ren­delést import a szocialista országokból Ma ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését március 15-re ös­­­szehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdések­ről szóló tájékoztató, valamint a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetére, tovább­fejlesztésének feladataira vo­natkozó előterjesztés megvita­tását javasolja a Központi Bi­zottságnak. (MTI) Együttes fellépés a második fordulóban Megállapodott a francia baloldal Kézfogás­t hat hónap után Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti Párizsból. Háromórás megbeszélés után közös nyilatkozatot írtak alá a Francia Szocialista Párt, a kommunista párt és a balol­dali radikális mozgalom veze­tői a nemzetgyűlési választá­sok második fordulójában va­ló együttes fellépésről, a győ­zelem esetén megalakuló kor­mány által életbe léptetendő szociális reformokról és a leg­jobb helyzetben levő baloldali jelöltek javára való kölcsönös visszalépésről. A politikai meg­állapodás gyors tető alá hozá­sa létfontosságú volt a balol­dal számára, ha meg akarta őrizni esélyeit a jövő vasár­napi szavazásra. Ebben az ed­digi kormánypártoknak a ko­rábban vártnál nagyobb lehe­tőségeik vannak­­ a parla­menti többség megőrzésére. A Georges Marchais által »jó megegyezésnek« nevezett közös nyilatkozat nem foglal­kozik konkrétan azokkal a vi­tás kérdésekkel (az államosí­tandó vállalatok száma, kato­napolitika, pénzügyi intézke­dések stb.), amelyeken hat hó­nappal ezelőtt az 1972-es kö­zös program időszerűsítéséről folytatott tárgyalások zátony­ra futottak. Viszont leszögezi: »az elengedhetetlenül szüksé­ges szociális erőfeszítés meg­valósítása« és hatékony foly­tatása megköveteli azoknak a reformoknak — köztük az ál­lamosításoknak — keresztül­vitelét, amelyek biztosítani fogják az ugyancsak elenged­hetetlenül szükséges gazdasá­gi, pénzügyi és politikai esz­közöket e szociális pro­gram­­hoz. Az FKP főtitkára a nyilat­kozathoz fűzött kommentárjá­ban hangsúlyozta, hogy az le­hetővé teszi majd március 19-e után a közös program időszerűsítéséről folytatott tár­gyalások befejezését. Az FKP eredetileg azt hangsúlyozta, hogy a közös program idősze­­rűsítését még a második for­duló előtt be kell fejezni. A megegyezés azt mutatja: ezt a kérdést a párt rugalmasan ke­zelte, és mindent megtett a közös fellépésért. (Folytatás a 2. oldalon) Szajut—6 tr új világcsúcs A Szaljut—6 szovjet űrállo­más személyzete, Jurij Roma­­nyenko és Georgij Grecsko hivatalosan is új világcsúcsot állított föl a világűrben tar­tózkodás kategóriájában. A nemzetközi repülőszövetség szabályai értelmében az új rekordnak legalább 10 száza­lékkal kell meghaladnia az előzőt, így csak a világűrben töltött 93. napon vált hivata­lossá — az előző csúcs ugyan­is 84 nap volt. Az űrveterá­­nok már a 95. napot is el­kezdték tegnap reggel, s ja­vában készülnek a visszatérés­re. A csomagoláson és az űr­állomás berendezéseinek »ál­lagmegóvásán« kívül Roma­­nyenikónak és Grecskónak az átlagosnál több időt kell for­dítania a testedzésre, s egy­úttal a pihenésre is. Március 15-re emlékezünk PETŐFI Változatok Ferenczy béni szobrára­ ­. Álltam széken, szavaltam tojásért — »kicsi vagyok én, majd megnövök én« —, néha tán úgy álltam a földön, akár egy szál hal a rémülettől egy kopasz úr fején. Álltam iskolapadokban, mögöttem megizzadt az osztály, de lehet, épp mert mindig jól tudtam a leckét: meztelen álltam doktorunk­ előtt, amíg a szívem megkeresték... Álltam ablakokkal szemben, néztem bennük­­ magamat, hídon is, mely felúszott, mégis állt. Álltam az őrület beomló partján, és szinte hittem a halált. Álltam egy apa előtt, akár a szabónál, hogy rólam mértéket vegyen . — Kicsi a zseb, túl bő a nadrág... — Hogy segít ez a nemzeten?... Álltam a Lépcsőn, erkélyeken és ablakokban, s a szájam soha be nem állt... Lent a nép ...S a fáklyáknak még akkor csak a fénye, nem a füstje szállt. Megálltam százszor, míg százan szétfutottak, de hiába lökött utánuk akármi .. . Mikor a lándzsán fölcsillan a halál, tudom, így fogok akkor is megállni. II. Gyöngének szült, ki szült. Sovány, tiszta voltam, mint lehántott fűzfaág, mely a szélben eltöri magát­— a legutolsó lehettem volna tán. Verset írtam, lettem a legnagyobb bolond: azt kellett tennem, mit nem tud senki más. A legutolsónak kellett volna lennem, de a legelsőnek nincs szabadulás. (Én költő vagyok! De ki is a költő? Egy ember, ki talán a félelemtől bátor, s mire észrevenné, hogy tilosba tévedt, nem menekülhet el már a haláltól.) így kellett lenni: száműztem magamból azt, ki méltatlan volt arra, hogy én legyek — A hozzám méltatlan hozzátok legméltóbb vezér lett, s mert vezér lett — hajtsatok fejet. III. Asszonyom inkább magába zárna, de amúgy se futhatok semmi áron. Jön, jön a végső, nagy végső szabadság, biztosan, akár a halálom. Mint összeharapdált nyelv, e kis nép majd nélkülem ráng száz évig, mint ezer óta — ránk zárja megsápadt, kegyes ajkait némán a nagy-nagy Európa. De az anyanyelv rám csukja kelyhét, halálból, földből kiringat, ki virágkoporsóban őrzi álmainkat. P. s. : Tán ilyen voltam... De sokak hitét hittem, s azzá kellett lennem, mivé ők akartak: hős, magyar, a legkeményebb ember ' ' — és kitaláltam egy forradalmat. Csiki László

Next