Somogyi Néplap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

type wh *■ ; ‘-.-f ■ Ara : Î forint Sóimmal Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam 232. szám 1978. október 1., vasárnap Az elődök hitével, tovább az úton Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte a barcsi Vörös Csillag Az időjárással évezredek óta hadakozó, föl­det művelő embert tegnap Barcson a termé­szet is köszöntötte. A föld szomját oltó regge­li eső elcsendesedett az ünnepség kezdetére, szeptember végi simogató napsugár köszöntöt­te a Vörös Csillag megalakulásának harmin­cadik évfordulójára gyülekezőket. Sora érkeztek a művelődési házba az alapí­tók, az elsők, s az őket követők. Eljöttek a megye, a járás párt- és állami irányítói, a testvér termelőszövetkezetek elnökei és nyug­díjas elnökök, akik építő részesei voltak szö­vetkezeti mozgalmunknak. Meleg kézfogások, baráti ölelések: «rég láttalak, mi újság Őszö­dön?«, Aiát neked hogy telnek a nyugdíjas napjaid?" Zsúfolásig megtelt a művelődési ház színház­­terme, ahol tíz órakor a Himnusz hangjai után megkezdődött a jubileumi ünnepség. «Aratni kell, az életet csak a levágott rent­iek adják...« Baranyi Ferenc verse volt a nyitány, majd Horváth Lajos, a szövetkezet pártbizottságának titkára köszöntötte a meg­jelenteket, külön üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Losonczi Pált, a Politikai Bi­zottság tagját, az Elnöki Tanács elnökét, a harminc éve alakult szövetkezet első elnökét, Romany Pált, a Központi Bizottság tagját, me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Szabó Istvánt, a Központi Bizottság­­ tagját, a TOT elnökét, Varga Pétert, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és Böhm Józsefet a megyei tanács elnökét. Az ünnepségen Bogó László, a termelőszö­vetkezetek megyei szövetségének titkára mon­dott beszédet. — Emlékez­ni és ünnepel­ni jöttünk — kezdte beszé­dét a szónok. — Emlékezünk a történelmet alakító, a falut, a mezőgazda­ságot gyökere­sen átformáló termelőszövet­kezeti mozga­lom kibonta­kozására. Ün­nepeljük hat, akik az l­en­nek úttörői, megingatha­tatlan és el­szánt voltak. harcosai* Ha naptár szerint nem is a leg­első, de a moz­galom céljai­nak megvalósításában, a fej­lődésben vitathatatlanul me­gyénk első szövetkezete volt a barcsi Vörös Csillag, és az ma is. Történelmi mértékkel igen rövid idő alatt forradalmi je­lentőségű eredményeket ért el a termelőszövetkezeti lom — mondta Bogó­mozga­László, majd név szerint megemléke­zett azokról, akik 1948 októbe­rében Szilonicspusztán szövet­kezetet alakítottak. Abban az évben Somogyban tizenegy szövetkezet jött létre, öszesen százötven taggal. Az előadó hangsúlyozta, hogy a magyar parasztság előtt a szövetkezés nem volt isme­retlen, hiszen élt bennük a Ta­nácsköztársaság emléke. A Ma­­gyar Kommunista Párt kezdet­től fogva feladatul jelölte meg a termelőszövetkezeti mozga­lom kifejlesztését, és ezt támo­­­gatták a szegény parasztok­­ szervezetei. A nagy társadalmi átalakulás sodrásában az esz­me elsősorban őket ragadta magával. Az első szövetkezetek igen szerény anyagi alappal indul­tak, és hihetetlen gyorsaság­gal erősödtek. Szilonicsban a közös vagyon alig volt több 130 katasztrális holdnál, ezen kí­vül néh­ány mázsa búza, kuko­rica, három pár­ló, egy-két romos gazdasági épület és az a két-kétezer forint, melyet négy gazda adott össze jószágvá­­sárlásra. Három év múlva másfél millió lett a közös va­gyon, ma pedig ötszázmillió körül van.­­ A fejlődés az ellenfor­radalom leverésével, az MSZMP agrárpolitikája kidol­gozása után kapott igazi len­dületet — mondta az előadó. — Helyreállították a lenini normákat, nőtt a mezőgazda­ságnak nyújtott támogatás, ja­vult az anyagi, műszaki ellá­tás. E politika alapján fejező­dött be megyénkben a mező­­gazdaság átszervezése, s vele együtt folyamatosan emelke­dett a termelés is. Teljesült a párt által kitűzött kettős fel­adat, megteremtették a ter­melőszövetkezetek megszilár­dulásának alapját. A tények magukért beszél­nek. Termelőszövetkezeteink az átszervezést követő nem egészen húsz­ ■ .év alatt iga.., nagyüzemekké váltak, átala­kult a paraszti munka, merő­ben új alapokra került a szo­ciális ellátás; tudatban, gon­dolkodásban, műveltségben új szocialista parasztság alakult ki, és egységesebb lett. Ez a történelmi változás tovább tart napjainkban is, bár van még számos ki nem használt lehetőség a gazdálkodásban, a­­ termelésben. Az eredményekre méltán lehetünk büszkék: a termelőszövetkezeti mozgalom, a a szocializmus véglegesen gyö­keret eresztett falun, a pa­rasztság lelkében. — Sokan kérdezik, mi a titka a fejlődésnek, mi a fej­­­lődés hajtóereje — folytatta az előadó. — A legfontosabb pártunk következetes és inga­dozástól mentes politikája, több mint két évtizede folyta­a­tott agrárpolitika. Ezt az ál­landóságot, a dolgozó paraszt­ság iránti bizalmat fejezi ki az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata, amely a fej­lődés új követelményeit álta­lánosítva, a népgazdaság hely­zetéhez igazodva a korábbinál nagyobb feladatok megoldásá­ra ösztönöz. Bogó László versenymozgalom a szocialista mellett a barcsi szövetkezet törekvéseit vezetési, gazdálkodási mód­szereit méltatta. Az eredmé­nyek egyik »titka« a közös vagyon szakadatlan gyarapí­tása, a nagyüzem teremtette lehetőségek kihasználása, az új és a korszerű módszerek keresése, és felhasználása. Ez­zel párosult a szervezés, a ve­zetés, az irányítás jobbításá­ra való szüntelen törekvés. A szövetkezet vezetői korán fel­ismerték, hogy a fejlődés­­egyik fő forrása saját munká­juk állandó javítása. Az elő­adó beszédében két követésre méltó tényezőt emelt ki: az egyik az állandó brigádok, a nagy önállósággal rendelkező szervezetek létrehozása, a másik­ az anyagi ösztönzés. Az önelszámolás rendszerét elsőként alkalmazták Barcson. Ugyancsak az elsők között is­merte föl a szövetkezet, hogy a termelésben az alapvető, döntő szerep az emberé. Ezért a a sokoldalúan képzett, művelt emberért sokat tett és tesz a­ nagyüzem. Bogó László végezetül So­mogy termelőszövetkezeteinek feladatairól szólt. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság márciusi határozatának vég­rehajtása — az országos át­lagnál kedvezőtlenebb adott­ságok miatt — a termelés minden szintjén az­­ átlagosnál nagyobb követelményeket tá­maszt. Ám az is igaz, hogy szövetkezeteink egy sor belső tartalékkal rendelkeznek, me­lyek kiaknázása nagyon fontos a hatékonyság, a jövedel­mező­ség fokozásához. Kádár János távirata Tisztelt Elnök Elvtárs! Kedves Elvtársak! Ezúton köszöntöm Önö­ket szövetkezetük, a barcsi »Vörös Csillag« megalakulá­sának 30. évfordulója alkal­mából. Hosszú utat tett meg, sok és nehéz akadályt küzdött le pártunk, népünk attól az időtől kezdve, amikor a ma­gyar parasztság elindult a szövetkezés, a szocialista mezőgazdaság útján. Most is van feladat, gond, mégis a megtelt útra, az eredmé­nyekre, az elért színvonalra gondolva büszke lehet né­pünk, parasztságunk, amely példásan helytállt az elmúlt három évtized alatt. Pártunk Központi Bizott­sága nevében köszöntöm e jubileumi napon a barcsi »Vörös Csillag« Termelő­ Szövetkezet alapítóit, veze­tőit, tagságát, minden dol­gozóját. Azokat köszöntöm, akik ott voltak az úttörők, az első­ kezdeményezők kö­zött, akik szorgalmas mun­kájukkal, jó eredményeik­kel, mint mindenkor, ma is ösztönzően hatnak a Somogy megyében, az vidékein dolgozó ország más szövetke­zeti parasztokra. Üdvözlöm az ünnepség minden részvevőjét. Gratu­lálok helytállásukhoz, eddig elért szép eredményeikhez; jó egészséget, jó munkát, újabb sikereket kívánok mindnyá­juknak. 1978. IX. 29. KÁDÁR JÁNOS Paradicsomszüret Hatvan környékén — az ország legnagyobb paradicsom­­termő körzetében — a kedvezőtlen időjárás miatt kissé meg­késve kezdődhetett meg a paradicsom betakarítása. Jelenleg több gazdaságban géppel szedik a paradicsomot, s azt a Hatvani Konzervgyár üzemeiben dolgozzák fel. (MTI fotó: Manek Attila felvétele / KS) Ma foly­tatják a megbeszéléseket Carter—Gromiko találkozó Washingtonban James Carter amerikai el­nök és Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter szomba­ton csaknem négy órán tárgyalt az új SALT-megálla­­t­podásról és a kétoldalú kap­csolatok más kérdéseiről. A tárgyalások Andrej Gro­miko és amerikai kollégája, Cyrus Vance között nemcsak szombaton, hanem — az ere­deti tervekkel ellentétben — vasárnap is folytatódnak. Befejeződött az ideológiai értekezlet Varsóban Befejeződött Varsóban az a pártközi tudományos konfe­­­rencia, amelyen a testvérpár­­tok központi bizottságainak küldöttei a demokrácia fejlő­désének és az emberi jogok megvalósításának kérdéseivel foglalkoztak. A küldöttek há­rom munkabizottságban te­vékenykedtek, majd beszámo­lójukat a plénum elé terjesz­tették. Az első számú bizottság a demokrácia tökéletesítés­ének kérdéseivel foglalkozott, a második­­ az emberi jogok­nak a szocializmusban való érvényesülésével, a harmadik pedig az embernek a békében éléshez való jogával. A konferencián Andrzej Werblan professzor, a LEMP KB. titkára, a kb marxizmus­­leninizmus intézetének igaz­gatója tartott záróbeszédet Méltatta a szovjet párt és a szovjet állam óriási tapaszta­latainak jelentőségét és rámu­tatott arra, hogy értékesen já­rulnak hozzá a szocialista de­mokrácia fejlődésének kibon­takozásához, a testvéri orszá­gok nemzeti hagyományai és a szocialista demokráciát megvalósító társadalmi-poli­tikai rendszerei. Pcsztilcscs alatt­­ a távvezeték Szombatra virradó éjszaka megkezdték az Albertirsa— Vinnyica között létesült, 750 kilovoltos távvezeték szovjet szakaszának feszültség alá he­lyezését. Európa legnagyobb ilyen magas feszültségű táv­vezetékének szovjet szakasza három hónappal határidő előtt készült el. Vinnyicától a szovjet határig 569 kilomé­ter hosszúságban szereltek fel vezetéket, a két végpont között a távolság egyébként AM kilométer. Szekszárdim menny­iották h múzeumi és műemléki hónapot múzeumokat akarnak, amelyek nem csupán tárolók, hanem élő, eleven intézmények. Attól élők, ha beleszólnak a mai em­ber életébe, ha minden törté­­­­nelemhamisítás és hamis pár­huzamot elkerülve válaszolnak a mai ember kérdéseire! — hangsúlyozta Pozsgay Imre kulturális miniszter, az orszá­gos múzeumi és műemléki hó­nap idei rendezvénysorozatá­nak szombati szekszárdi meg­nyitóján. Pozsgay Imre elismeréssel szólt a muzeológusok és a mű­emlékvédők szoros ködéséről, amelynek együttmű­eredmé­nyeként helyreállították a sár­vári Nádasdy várat, megújít­ják a tatai várat, folytatják a visegrádi vár rekonstrukcióját, fokozottan törődnek többek közt Sopron, Kőszeg, Pécs, Mo­sonmagyaróvár műemlékeivel. A megnyitó beszéd után a miniszter kitüntetéseket adott át. Múzeumaink mindinkább a teljességre törekednek az em­ber és a természet, az ember, a termelés és a társadalomtör­ténet bemutatásában. Nyitott I

Next