Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

Szellemi munkások falun Értelmiségiek között Babócsán M­i vonz egy orvost, me­zőgazdászt, pedagó­gust, más képzettségű értelmiségit valamely köz­ségbe? És­ mi tart ott? Mi­lyen tényezők játszanak köz­re abban, hogy ne csak ke­reső tevékenysége színhelyé­nek, hanem életvitele hos­­­szú távra elfogadott, sőt ja­­vítani kész keretének tekint­se a falut? ■ E kérdésre kerestem vá­laszt egy 2200 lakosú dél­somogyi községben, Babó­­csán, ahol 60 felsőfokú kép­zettségű szakember él és dolgozik. (Rajtuk kívül még tizennyolcan laknak itt, ám dolgozni máshova járnak.) Abban valamennyi beszél­gető társammal egyetértet­tünk: a munkahelyi körül­mények állnak az első he­lyen a letelepedést befolyá­soló feltételek rangsorában. A felkínált munkakör minő­sége, azaz alkotásra lehető­séget adó jellege. Ebben ter­mészetesen az is beletarto­zik, hogy ki-ki olyan felada­tot kapjon, amely megfelel végzettségének, sőt azon be­lül sajátos érdeklődésének. Ezek szerint vizsgálva a babócsai értelmiség helyze­tét, közérzetét, általában kedvező képet kapunk. Két körzeti orvos öt éve ké­­­szült rendelőben dolgozik, munkájuk feltételeivel elé­gedettek; a pedagógusok kö­rében a szűkös elhelyezés a tanteremhiány okoz feszült­séget De már türelemmel viselik a kétműszakos taní­tás hátrányát, mert hama­rosan megkezdődik az új is­kola építése. Még valamit azonban meg kell említeni, ami a kisebb iskolákban má­sutt is gondot okoz: a sza­kos oktatás ugyan a nevelők képzettségét tekintve csak­nem teljesnek mondható, de az átfedések miatt többen nemcsak a saját szakjukat oktatják.­­ A mezőgazda­ságban foglalkoztatott ér­telmiségiek is képzettségük­nek megfelelő, és többségük esetében érdeklődésükkel összhangban levő munkakör­ben dolgoznak. A tsz-elnök szerint közülük néhány ma­gasabb beosztásban is meg­állná a helyét. Bár lehet — tette hozzá —, hogy az nem jelentené egyszersmind szak­mai törekvésük teljesebb ki­elégítését is. Persze, a főiskolai, egye­temi álmok megvalósításá­nak igénye önmagában csak kevés embert vonz egy mun­kahelyre. Ettől elválasztha­tatlan: hogyan lehet megélni a felkínált munkakörből, be­osztásból? Nos, aranybányá­nak ez a község sem mond­ható, a mellékes­­ jövedelem lehetőségei nagy­jából az át­lagos somogyi községekének felelnek meg. Az értelmisé­giek mégsem élnek rosszul. Hadd mellőzzem a számokat,­­ és csak utaljak arra, hogy pedagógusok szakköri és egyéb túlórából, díjakból fizetésük negyedét-harmadát keresik meg. A körzeti or­vosok is elégedettek. A me­zőgazdaságban dolgozó szak­emberekről annyit: a tsz adottságai és eredményei kö­zepeseknek mondhatók, veszélyes zónát tavaly is el­­­kerülte. És ez fontos szem­pont a jövedelmeknél. Emel­lett néhányan intenzíven fog­lalkoznak háztájival. (Ez egyébként a pedagógusokra nem jellemző: még az illet­ményföldet sem igénylik.) A jövedelmi viszonyokról árulkodik az életmód másik fontos meghatározó eleme: a lakás. Harminchárman saját tulajdonú otthonukban lak­nak. Többségük komfortja az átlagosnál magasabb szintű, a berendezések vi­szonylagos jómódról tanús­kodnak. A pedagógusok fele vette igénybe a kedvezmé­nyes építési kölcsönt. Az át­lagosnál kedvezőbb jelenség, hogy a mezőgazdászok 63 százaléka is­ saját házat épí­tett magának. Babócsán lé­nyegében a családos em­­be­reknek nincs lakásgondjuk Az egyedülállók többsége pe­dig a szüleinél lakik. N­em elhanyagolható tm életkörülmények kö­zött a közvetlen kör­nyezet sem. E tekintetben Babócsán a korszerűsödés több jele fedezhető fel. Er­re utalnak a rendezett ut­cái, közterei, csaknem teljes út- és járdahálózata. És legfontosabb: a községben —­­ mint közismert — nemcsak víz-, hanem gázvezeték is segít kényelmesebbé tenni az életet. Egészítsük ki még az­zal a felsorolást, hogy az igé­nyeket kielégítő bölcsőde és óvoda is működik a 1 rizsei­ben. Az általános iskolát végzettek Barcs és Nagyatád középfokú intézményei kö­zött válogathatnak , mindkét irányban jó bejárási lehető­­ség van. A közlekedés egyéb­ként is kedvező. De hát nemcsak munká­val, háztartással, gyermek­­neveléssel telnek a napok. Azért még a legelfoglaltab­­baknak is jut idejük arra, hogy hivatásuk gyakorlása mellett hasznosítsák magu­kat, gazdagítsák, bővítsék is­mereteiket, és kedvenc idő­töltésüknek hódoljanak. A közélettel kezdem, mert ebben a lakosság okkal szá­mít az átlagosnál magasabb műveltségű szakemberekre. Elöljáróban szükségesnek tartom megjegyezni: a köz­ség politikai és gazdasági ve­zetői diplomás emberek. Mégpedig jórészt munka mellett szereztek felsőfokú képzettséget. A statisztiká­ban tehát — amely szerint 21 párttag és 11 tanácstag van az értelmiségiek között — ők is szerepelnek. A nép­frontbizottságok munkájában ugyancsak tizenegyen vesz­nek részt, de ott találhatjuk őket a Vöröskereszt, s sport­kör és több más társadalmi szervezet irányításában is. És természetesen az úttörő­­mozgalomban. Szavuknak te­hát társadalmi helyzetüknek megfelelő súlya van a köz­ség életében, fejlődésében. Azt azonban itt is szóvá tették, miként más települé­sen, hogy néhányan túlzott megterheléssel dolgoznak, mások pedig — akiknek ezt családi körülményei igazán lehetővé tennék — elzárkóz­nak a kisebb feladatok elől is. Második helyen említemi művelődési viszonyai­­kat, le­hetőségeiket. A pedagógusok szakmai továbbképzésük ter­­­heire panaszkodnak, moziba nemigen járnak, színházba is ritkán jutnak el. Hasonlóan nyilatkoztak a többi rétegek képviselői is. De azért em­lítsük meg, hogy ketten most fejezik be a községből marxista esti egyetem sza­­­kosítóját, és többen járnak különböző szakmai és politi­kai tanfolyamra, továbbkép­zésre Kaposvárra, Barcsra. A könyvtárban viszont ritka vendégek. Ezt azzal magya­rázzák, hogy állandóan bőví­tett házi gyűjteményük van, és a legújabb szakkönyveket úgysem találják meg az egyébként szépen és gazda­gon berendezett községi könyvtárban. óta Amiben viszont hosszas idő kiemelkedik Babocsa : az amatőr képzőművészet magas színvonala. Csaknem húszan járnak a szak­körbe, de természetesen nemcsak értelmiségiek, hanem fizikai dolgozók és alkalmazottak is. Rend­szeres bemutatójuk évek óta szerves része a község mű­velődési életének. Szobrász­­kodó, fafaragó, karikaturista, olajjal dolgozó, akvarellista egyaránt akad az önműve­lésre sokat adó, igényes köz­ségben. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül a honisme­reti gyűjtőmunkát se­m, amelyben ugyancsak szép számmal vesznek részt értel­miségiek, bár értő és lelkes vezetőjük nem közülük ke­rül ki. És még valamit: igaz, jelenleg hullámvölgybe ke­rült és újjászervezés alatt áll, de évekig kitűnően, mű­ködött a művelődési otthon vegyes kara, amelynek nem­csak vezetője és zenei kísé­rője, hanem tagjainak jó ré­sze is a pedagógusok közül került ki. Kikapcsolódást, szórako­zást nyújt a diplomások mintegy ötödének a horgá­­szat, illetve a vadászat is. A kirándulás, országjárás az itt élők több mint a felének je­lent kedvelt időtöltést. Ehhez harmincnégyen rendelkez­nek gépkocsival, tizenegyen balatoni nyaralóval C­supán a legjellemzőbb vonásokat megragad­va így él az értelmiség Babócsán. Talán jobban, »otthonosabban«, mint má­sutt. Ez azonban nemcsak a kedvező körülményeknek kö­szönhető — itt mindenekelőtt a gázvezetékre gondolok —, ■ hanem annak­­ is: élve a le­hetőséggel, tudatos alakítói életüknek. Fú­ Laszlo Monográfiák a Balatonról A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Aka­démiai Bizottságának 1973 decemberében tartott plená­ris ülésén hoztak határoza­tot a VEAB környezetvédel­mi és tájhasznosítási kuta­tásának fő irányáról. A kör­nyezetvédelmi és tájhaszno­sítási koordinációs tanács sokoldalú konzultációk alap­ján készítette el az első öt­éves programot (1975-től 1979-ig), amely két táj, Balaton—Bakony és a tata­a­bányai medence kutatását szolgálja. Az idén a Balaton-kutatás újabb eredményeit bemuta­tó ülésükön, melyet a VEAB a balatoni környezetvédel­mi kutatásokat koordináló tanáccsal együtt rendezett, a vízi makrofitonok és a mik­robiológiai kutatások, mint a Balaton-fenék vala­üle­dékvizsgálatai eredményei­nek megvitatását tűzték na­pirendre. Az előadások és a vita során fölvetett problé­mák nemcsak a Balaton víz­minőségét befolyásoló ténye­zők, hatások megismerését szolgálták hasznosan, hanem hozzájárultak az aktív kör­nyezetvédelmi munkához is A felolvasó ülés anyagát Iftost. nyomtatásban adták teást«. Még fényes a zászló Az endrédi huszonkettő Egy kissé kopottas — né­hol pókhálós is — ez a KISZ-klub, de a bejárattal ■szemközt, a falon rubinpi­ros a zászló; arra emlékez­tet, hogy 1978-ban a Köz­ponti Bizottság kiválónak minősítette a balatonendrédi alapszervezetet. Talán a »di­csőség­« is megkopott kissé azóta, bár együtt a csapat, amely oly sok érdem­et szer­zett a falu társadalmi éle­tében. Mind a huszonketten itt ülnek a beszámoló és veze­tőségválasztó taggyűlésen, s azon meditálnak, hogy a múlt évben vajon miért nem sikerült megvalósítani mind­azt, ami a tervükben szere­pelt. A hangsúlyt a »mind« kapja. Hiba volna ugyanis részünkről (akiknek mó­dunkban áll más alapszer­­vezetük munkájával össze­hasonlítani az ő tevékenysé­güket) vészharangot kongat­ni, pontosabban: a beszámo­ló hangvételét, indokolatla­­nul sötét tónusát e jegyzet­be átvenni. Mert — kétség­telen — sokkal többet ter­veztek, mint amennyit meg­valósítottak, de amit megva­lósítottak, az sem kevés. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a huszon­két fiatal csak esténként és vasárnaponként balaton­endrédi, ipari és mezőgaz­dasági munkások, s van köz­tük technikus, pincér, kö­zépiskolás diák is. A titkár, Nagy Sándor mindössze két hónapja vi­seli tisztségét — az építő­­­iparban dolgozik technikus­ként —; szavaiból érződik: tudja, mire vállalkozott. Hogyne tudná, hiszen »egy­szerű KISZ-tagként« is eb­ben a közösségben tevé­kenykedett, s ezt a közössé­get — ingázó tagjai miatt — lakóhelyi alapszervezetnek nevezik. A »lakóhelyi« elne­vezés azt jelenti, hogy az alapszervezet tagjainak csu­pán a lakóhelye közös (mun­kahelyük másutt, más tele­pülésen van), következéskép­pen ritkábban lehetnek együtt, s ez a tény megne­hezíti a szervezést, a moz­galmi munkát. Mint emlí­tettük, általában este talál­koznak, munka után, néha fáradtan. Talán ez az oka annak is, hogy a politikai vitakörök az utóbbi időben vesztettek vonzerejükből, épp a vita sekélysége miatt. Mintha nem volnának ér­veink, jegyezte meg a KISZ- titkár kissé keserűen i s foly­tatta : elhatároztuk, hogy irodalmi színpadot, tánccso­portot szervezünk, és most azt kell mondanom, mindez csak terv maradt. Valaki megjegyezte, hogy sok és sokféle vetélkedőt rendeztek Siófokon, s az endrédi fiatalok ezeken egy­szer sem képviseltették ma­gukat. Nem akar az ember leégni a városiak előtt, men­­ ­­ tegette magát és társait az egyik fiatalember. Az utób­bi megjegyzést önérzetesebb vélemények követték. Iga­zuk volt azoknak, akik azt fejtegették, hogy a többségé­ben valamilyen középisko­lát végzett tagságra nem le­het jellemző a kisebbségi ér­zés. Ami a társadalmi mun­kát illeti, e téren mindig élen jártak. Ott voltak az óvoda építésénél, parkosítot­ták a művelődési otthon környékét, az iskola udvarát, 500 facsemetét ültettek el a faluban. Dezső Gábor isko­laigazgató, a községi párt­­alapszervezet titkára a be­számolónál optimistábban szólt a szelleméről fiatalok közösségi és munkájáról. Méltán hangsúlyozta — bi­zonyítékként — a KISZ- esek és az úttörők jó együtt­működését. Az ifivezetők lelkiismeretesen, pedagógiai érzékkel végzik munkájuka az úttörőcsapatban, példát mutatnak, élményt adóan szervezik meg közös rendez­vényeiket. Kétségtelen, sokkal színe­sebb is lehetne az endrédi fiatalok mozgalmi élete, de elkeseredésre, pesszimizmus­ra egyenlőre nincs Arra törekednek — és okuk, ez csak tőlük függ — hogy to­vábbra is fényes maradjon a zászló, s ne fakítsa el közöny, a széthúzás, a hét­a köznapi gond. 8*. A. ’1HÉTVÉG17 TÁJOLÓ Szombaton 15 órától ifjúsági nagygyűlést és ün­nepi műsort ren­deznek a barcsi Móricz Zsi­gmond Művelődési és If­júsági Központ színháztermében a forradalmi ifjúsá­gi napok kereté­ben. A vízügyi szakközépiskola irodalmi színpa­da és együttes a Boróka működik közre. Tizennyolc órától a Láma együttes fellépté­vel színesített diszkóműsor zaj­lik majd, ugyan­így vasárnap 19 órától is, Bodnár Miklós­ közremű­ködésével. Ugyancsak ez az intézmény ad ott­hont szombaton délelőtt az úttörő művészeti szemle szakági bemutatójá­nak. Kezdés: 9 órakor. Vers­mondók és színjátszók vetél­kednek. Politikai vetélkedőt tarta­nak szombaton 15 órakor a csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Művelődési­­ Központ­ban a járási KISZ-alapszer­­vezetek részvételével. gimnáziumban ebben az idő­­­pontban rendezik meg a Jó­zsef Attila versmondóver­senyt. Tizenhat órakor a Petőfi-szobornál nagygyű­lést tartanak. Csurgó fejlő­déséről nyílik képkiállítás a helytörténeti gyűjtemény anyagából a SEFAG-gy­ár­egység éttermében, szomba­ton. Ez 22-ig látható. Vasár­nap az I. számú általános iskola csapatbemutatóját tartják 14 órakor. Bóbita, bóbita táncol — ez a címe a Láma együttes és Monyók Gabi műsorának, melyet szombaton 10 óra 30 perctől adnak elő a nagyatádi hely­­­­őrségi művelődési házban a gyerekeknek. Tizenkilenc órától a nevelők bálját hir­dették meg. A »zebegényi műhely« kiállítása nyílik szombaton az atádi Gábor Andor Művelődési Központ­ban. A kaposvári Kasán György Ifjúsági és Úttörő Művelő­dési Központban ma este 13 órakor a fiatal utazók talál­koznak; klubjukban Lengyel András, a mezőgazdasági fő­iskola tudományos főmunka­társa tart élménybeszámoló előadást Ugyancsak mai Ausztráliáról. rendezvény a középiskolák központi kol­légiumában a filmtörténeti és esztétikai szabadegyetem foglalkozása 19 órakor: a Nevadai hajtóvadászat című amerikai filmet is vetítik. Molnár Edit fotóiból nyí­lik kiállítás ma a Somogyi Képtárban. Címe: Muzsiku­sok, költők, művészek. Ti­zenhét órakor Fodor András József Attila-díjas költő nyitja meg. A kiállítás ápri­lis 13-ig látható. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban szombaton Kálmán Imre Csárdáskirály­nő című nagyoperettjét ad­ják elő Ács János főiskolai hallgató rendezésében. Ed­­vin szerepében Rózsa Sán­dort, az Operaház művészét látjuk, halljuk a bérletszü­­neti előadásban 19 órakor. Vasárnap 14 órakor a Kaba­ré című világhírű musical kerül színre Gazdag Gyula rendezésében. A beteg Raj­hona Ádám szerepét Galkó Bence vette át. Vasárnap 19 óra 30 perckor szintén bér­­letszünetes előadáson újra a Csárdáskirálynőt adják elő, a címszerepben Nagy Anikóval. Cecitiát Olsavszky Éva Kossuth-díjas színmű­vésznő alakítja, Bónit Spind­­ler Béla, Stázit Csákányi Eszter játssza. A Vörös Csillag Filmszín­házban dokumentumfilm kockái peregnek. A színes, olasz, Sebességláz című al­kotás az autóversenyzésről ad közelképet. A Szabad If­júság moziban a 16 órai elő­adáson az Akció a fegyver­tárnál című izgalmas, szí­nes, szinkronizált lengyel filmet vetítik. Jan Lomnicki rendezte. Színhely: a meg­szállt Varsó, 1942—43 telén. A »Szürke seregek" n­evű el­­lenállócsoport akcióiról szól a film. Az esti két előadá­son a Bankrablás című szí­nes, amerikai kalandfilmet játsszák. Képünkkel a barcsi Dráva Múzeumban látható Victor Vasarely-kiállításra hívjuk fel a figyelmet. A neves, magyar származású művész grafikái naponta 10—18 óráig tekinthetők meg, hét­fő szünnap. Vasarely Zebrák című alkotásának reproduk­ciójával igyekszünk kedvet teremteni a kiállításhoz Egyetemi, főiskolai kulturális napok 800 vendéget várnak Nyolc egyetemi, főiskolai városban rendezik meg az idén a felsőoktatási intéz­mények kulturális szemléjét. Kaposváron tartják a buda­pesti és a dunántúli irodal­mi színpadok, vers- és pró­zamondók, pol-beat együtte­sek és szólisták bemutatóját Négyszáz főiskolás, egyete­mista vendég érkezik a so­mogyi megyeszékhelyre már­cius 31-én, ugyanennyi kö­zépiskolás és ifjúmunkás utazik Kaposvárra az egye­temi és főiskolai kulturális napok keretében megrende­zésre kerülő Művészet és if­júság bemutatójára. Az egyetemi és főiskolai amatőregyüttesek seregszem­léjére 18 színjátszó együttes készül, 50 vers- és próza­mondó, nyolc pol-beat együttes és ugyanennyi szó­lista mutatja be műsorát Kaposváron. A legismertebb irodalmi színpadok közül itt szerepel az ELTE U­niver­si­­tas irodalmi színpada, a mű­szaki egyetem Xene és a pécsi Glosszátor. A kaposvá­ri tanítóképző színjátszói Fry Nem ritka a főnix cí­mű művével készül a bemu­tatóra. A mezőgazdasági fő­iskola és a tanítóképző egy­­egy vers- és prózamondója szerepel majd a rendezvé­nyen.­­ A kaposvári rendezvénye­ket a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Köz­pontban, a Latinca Sándor Művelődési Központban és a megyei könyvtárban tartják. A kaposvári tanítóképző­sök nemcsak a helyi rendez­vényen vesznek részt. A női ipar és a Cantus kamarakó­rus Pécsen szerepel. A me­zőgazdasági főiskolával kö­zösen alakított Kaláka nép­táncegyüttes a keszthelyi bemutatón vesz részt.

Next