Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

V!LIGFEOUTAtIA!;ÍOy|5PIJEIEr| XXXVI. évfolyam, 127. szám Fárad­ozásukat megköszönjük Június első vasárnapja sok éve a nevelők ünnepe. Óvó­nőké, tanítóké és tanároké az általános iskolákban csakúgy, mint a középiskolákban vagy az egyetemeken, főiskolákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a vakáció — ismét maga mögött tudhat a nevelő és a tanítvány egy tanévet. 1968 és 1975 között évente 150—170—190 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, ezt követően viszont ismét csök­kenő volt a gyermeklétszám. A görbe felfelé ívelése an­­­nyit jelent: a nyolcvanas évek közepéig a korábbi idő­szaknál mintegy 800 ezerrel több kisdiák koptatja majd az általános iskolák padjait. Jelenleg az óvodák és az ál­talános iskolák bizonyulnak szőkéknek: az óvónők, illet­ve a tanítók helyzete a leg­nehezebb a pedagógusok csaknem kétszázezres társa­dalmában. A gyarapodó gyermekl­ét­szám — örömünk forrása — a település-struktúra válto­zásaival egyidejűleg sokféle módon okoz gondokat,vet föl megoldandó kérdéseket az iskolai életben. A nagyváro­sok, illetve a nagyobb telepü­lések lakótelepein már jelen­leg is harmincöt—negyven kisdiák kerül egyazon osz­tályba. Szőkék az amúgy is sok helyütt szűkre mérete­zett tantermek, kevés a nap­közis hely, s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez hatványozottan tapasztalható az óvodákban. Másutt, főleg a kis településeken ugyanak­kor az elnéptelenedő kisisko­lák megszüntetése, a körzet­határok módosítása okoz ide­­ig-óráig feszültségeket. Új, korszerűbb matemati­kaoktatás, új tantervek, át­dolgozott nevelési tervek, fo­lyamatosan változó tanköny­vek, mindez csak néhány példa arra, hogy a helygon­­dokkal együtt pezseg, sok szempontból átalakul forr, az oktatás. Tessék csak dolni: ezernél több új elgon­tan­könyv kerül a »fogyasztók­hoz« ezekben az esztendők­ben folyamatosan az általá­nos és a középiskolákban. Fa­kultációra kerül sor a gimná­ziumokban, 11 napos tanítási rendet terveznek a középis­kolák számára is, átdolgozott tantárgyak és újfajta tanítási módszerek, pedagógiai kísér­letek jelentkeznek. A nevelők egymás közt sokszor megvitatják a hely­zetüket, gondjaikat, teendőik alakulását. Most, a közelgő szakszervezeti kongresszust megelőző számvetések során például a legtöbb tantestület­ben, szakszervezeti és más­ fórumon szó esik az oktató és nevelőmunka távlatairól, a megoldásra váró kérdések­ről. Természetes, hogy a tan­év végére a fáradság érzete is felerősödik, hogy nemcsak a diák várja a kiérdemelt va­kációt, hanem a tanító, a ta­nár is. A katedrákat borító virá­gok szereteiről és háláról ta­núskodnak. Diák és szülő kö­szönetéről. Ifjú nevelőknek és évtizedek katedrái tapasz­talatait már maguk mögött tudó idős pedagógusoknak egyformán kijut a figyelmes­ségből. Fáradozásukat köszöni, méltányolja az meg­ál­lam, a társadalom is a leg­jobbaknak kijáró jutalom­mal, kitüntetésekkel , a pe­dagógusok őszinte m­egbecsü­­­­lésév­el, l Am? 1,60 Ft 1980. június 1., vasárnap /­r­f, . Negyedik nap a Szal­jut-6-on Az űrhajósok hangulata, munkabírása kitűnő Negyedik közös munka­napját kezdte meg szomba­ton reggel a Szaljut—6 űr­komplexumon a Popov— Rjumin és a Kubászov— Farkas űrpáros. A földi irá­nyítási központban kapott tájékoztatás szerint az űr­hajósok egészségi állapota jó, hangulatuk, munkaked­vük és munkabírásuk ki­tűnő. Anatólij Jegorov, a repü­lésvezető orvosbiológiai kér­désekkel foglalkozó helyet­tese, •0­ 2. orvostudományok doktora, aki szombaton reg­gel beszélgetett az űrhajó­sokkal, sajtótájékoztatóján A szovjet—magyar űrexpe­díció szombati programjában szerepelt „Bioszféra—M” program célja az érdekesebb földfelszíni képződmények és a természeti jelenségek tanul­mányozása. E kísérletben az űrhajósok személyes dönté­sük, szabad szemmel végzett megfigyeléseik alapján készí­tenek kézi kamerájukkal szí­nes fényképfelvételeket. A „Bioszféra—M” program négy egységből áll. A „Kár­pát” kísérletben geomorfoló­giai célból fényképezik a földfelszín meghatározott te­rületeit — köztük a Kárpát­medencét; a „Metamorf” kí­sérletben a geológiai határvo­nalak és törésvonalak terüle­tét, s az átalakulás szakaszá­ban lévő geológiai képződmé­­­­nyeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fényképezik; az „Okeán” kísérletben az óceánokról készítenek felvé­teleket: vizsgálják a partvo­nal alakulását, a nagy kiterje­désű óceáni örvényeket, a víz mozgását, tisztaságát, planktonfelhalmozódásokat; a a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfi­gyelhető meteorológiai jelen­ségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra—M” program keretében vizsgálni kívánt te­rületekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes leírást vittek ma­gukkal, ezeken­ belül azonban saját megfigyeléseik alapján szabadon választhatják ki a megfigyelési táikat Bertalan objektumokat és Valent elmondotta, hogy a­ két »vendég« könnyen alkalmaz­kodott a súlytalanság körül­ményeihez. A mindenre kíváncsi új­ságírók részletes tájékozta­tást kértek az űrkomplexum személyzetének táplálkozási szokásairól. Jegorov meg­említette Farkas Bertalan egy tréfás megjegyzését: A magyar űrhajós azt mondta, »fél, hogy elhízik«. Ilyen rövid űrutazás ese­tében ez az »aggodalom« túlzott — nyugtatták meg a szakemberek Farkast, bár tény, hogy a több mint más­ Kuhászov a többi kísérletnél is nagyobb kedvvel ■ hajtja végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rádiókap­csolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc fogla­latosságai közé tartozik a földfelszín fényképezése,megfigyelése és A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatták a lég­kör kutatását. E célt­­ szolgál­ja a „Polarizáció— 1” és a „Polarizáció—2” kísérlet — mindkettő a navigációs fel­adatok végrehajtásához kap­csolódik. A navigációs optikai készü­lékek által végzett adatai attól függően mérések változ­nak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a földtől, s hogy az adott térségben mi­lyen a légtér állapota.­ A „Polarizáció—1” kísérlet célja a különböző atmoszferi­kus helyzetek hatásainak ku­tatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a föld külön­böző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űrhajósok polari­­zációmérő-eszköz segítségével hajtják végre. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontot”. föld megvilágításának külön­­­böző körülményei között a „földi horizont” megfigyelésé­nek feltételei is változnak, egyes esetekben a megfigyelés­­ erősen megnehezül. A „Pola­rizáció—2” kísérlet célja a „földi horizont” megfigyelési feltételeinek javítása speciá­lis fényszórok segítségével. fél hónapja űrkonyhán élő Popov és Rjumin 1—1,5 ki­logrammot hízott. Ami az étrendet illeti, nemzetközi űrpáros étkezé­­­se alaposan megszínesítette a menüt, kiegészítve azt a hagyományos magyar éte­lekkel. A 70 fogásból álló étrendben, amely a legké­nyesebb gasztronómiai igé­nyeket is kielégíti, egy-egy étel minden hetedik napon ismétlődik csak. Az űrhajósok naponta négyszer étkeznek, összesen 3100 kilokalóriát vesznek magukhoz. Az űrállomás minden szállítója, legyen az Progressz vagy ember ve­zette űrhajó, igyekszik to­vábbi különlegességgel elő­segíteni a menü változatos­ságát. Legutóbb Rjumin fok­hagymát kért, és vittek fel almát és más friss gyümöl­csöt­­ is. A »magyar csomag­ból« a szovjet kollégáknak különösen a sertéspörkölt, az aszpikos marhanyelv és a libamájpástétom ízlik. A szovjet űrkonyha kínálatából Farkas legjobban az űr­pirí­­tóst, a sült sertéskarajt, a virslit és­­ a csokoládét sze­reti. Szombaton az űrnégyes ismét tudományos kísérlete­ket végzett. Popovék a föld­felszín különböző képződ­ményeiről készítettek felvé­teleket. Georgij Grecsko űr­hajós hasonló fényképeket mutatott be a földi irányí­tási központban. A Bahama­­szigetek környékén készült felvételek kék és zöld szín­­változatai alapján például százméteres pontossággal megjelölte a világóceán vizsgált körzetének vízmély­ségeit. * A tegnapi kísérletek Kézi festékszórók. A Mechanikai Művek »Mag­naspray« néven új elektromos kézi festékszórókat gyárt, ame­lyek alkalmasak a családi és hétvégi házaknál a különféle barkácsm­unkák elvégzésére. Készül a Domus Hatvan ember serénykedik Hirtelen nőtt ki a földből nemrég a kaposvári Domus áruház impozáns tömbje. Mondták is az emberek, hogy szép, gyors munka. Egy ideje nincs már ilyen látványosság, az épület nem növekszik, ha­nem kívülről kevésbé észre­vehetően gyarapodik tovább. Hatvan munkás serényke­dik ezekben a napokban is az építkezésen. Festenek, készí­tik a márványburkolatot, üvegesek, bádogosok, villany­­szerelők, fűtésszerelők dolgoz­nak. Ha semmi sem jön közbe, augusztus 31-én kész lesz az áruház, és szeptember köze­péig lebontják a épületet, rendezik fölvonulási Kaposvár új büszkeségének környezetét. Ha semmi sem jön ... Miért kell ez a fordulat? A Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalatnál a következőket tud­tuk meg: az áruház légkondi­cionáló berendezését a Cső­szer készíti, ez a cég „aka­dályt jelentett”, mert neki meg a Fűtőber nem szállított­ határidőre néhány fontos be­rendezést A Fűtőbernek van persze indoka ... Ám ez­es úttal a szokásos „tengerikí­gyót” sikerült nyakon csípni: ígéret már van arra, hogy a Domus mindenütt zöld kap. Hasonló ígéretet tett utat a felvonót szerelő és szintén késlekedő Ganz-MÁVAG is. A Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalatnál is érdeklődtünk: ők hogyan ké­szülnek? Megnyugtató, hogy a kereskedők szorgalmazták: ne csússzon a határidő. A sok Domus-építést megélt Bútor­­értékesítő Vállalat biztosított­nak látja a határidő tartását. Az iparcikk-kisker pedig a negyedik negyedévben meg akarja nyitni a Domust. Az áruház műszaki átadása után egyhónapos próbaüzem következik. A szervezést, az áruházon belüli anyagmozga­tást, az árufelvételt és kiszál­lítást hadgyakorlathoz hason­ló pontossággal próbálják majd ki.­­ Az áru biztosítására is gon­doltak már. A bútorgyárak tudnak az új Domusról és azt mondták: tele vannak áruval, lesz mit eladni. Lakberendező , szakemberek tervei szerint ál­lítják ki a mintadarabokat, rendelkezésre állnak majd panellakások pontos alapraj­a­zai és az eleméri bútorok rész­letes prospektusai is. A lak­­berendezési cikkek és a tapé­ták szintén helyben megvásá­rolhatók. Lesz tanácsadó szol­gálat ... Azaz minden, ami az ország hasonló áruházaiban van. A készülődés tehát minde­nütt tart A vásárlók körében is. Lakás fiatal házasoknak Ezekben a hónapokban sok kaposvári lakásigénylő várja a végleges névjegyzék megjelenését, köztük most is — mint minden évben — sok a fiatal. A fiatal háza­sok családalapítását, lakás­­helyzetének megoldását elő­segítő intézkedésekről és a tervekről tájékoztatta a me­gyei tanács ifjúságpolitikai albizottságát dr. Kovács Fe­renc, a Kaposvári Városi Tanács elnöke. A városban mintegy har­mincezer fiatal tanul, dol­gozik. A városi tanács fon­tos feladatának tartja csa­ládalapításuk segítését, en­­nek azonban feltétele, hogy mielőbb lakáshoz jussanak. Az elmúlt évek adatai sze­rint az igénylők fele fiatal házas, ők az elosztott laká­sok harminc százalékát kap­ják. Bár az arány jó, a gon­dok korántsem megoldottak. Az igényjogosult fiatal csa­ládok hetven százalékában már van gyermek, így az elosztásban elsősorban a la­kásviszonyokat, a családi körülményeket és a szociá­lis helyzetet veszik figye­lembe. A lakáskiutalási név­jegyzék kifüggesztésénél évente mintegy ötszázan tesznek észrevételt. A­ tanács ezeket felülvizsgálja, s az ezt követő változás általá­ban 8—10 százalékos. A munkáslakások juttatá­sánál a vállalatok tesznek javaslatot, az elmúlt öt év­ben ezekből a fiatalok ré­szesedtek nagyobb arányban.­­1­974-ben kezdte el a Za­­ranyi lakótelep kialakítását a városi tanács, az elkészült 232 lakásban kevés kivétel­lel fiatalok teremtettek ott­hont. A gyermekes ifjú há­zasok 1—5 év alatt kapják a meg a lakást, az OTP-st és­­ lakásépítő szövetkezetit gyorsabban, a tanácsi bér­es szövetkezeti lakásoknál azonban hosszabb a várako­zási idő. Törődni kell a gyermek­ü­­ket egyedül nevelő anyák­kal, fontos feladat, hogy helyzetüket megkönnyítsék. A tanács évente 15—20 ilyen gondot tud megoldani. Az egyedülálló fiatalokról sem lehet megfeledkezni, közül­ük 250—300-an szeretnének la­kást. Náluk elsősorban a garzonforma az előnyös, melyből 1976-ban 70 (OTP-s) épült, az idén 48—48 tanácsi bér- és OTP-s garzon vár­ható. A gyermektelen há­zasoknál megfelelne az­ egy­szobás lakás — legalábbis átmenetileg a család bővü­léséig —, ilyen azonban alig épül. A lakáshelyzeten részben enyhítene a tetőtérbeépítés és az emeletráépítés, melyre a városban eddig csak ke­vés példa volt (most alakí­tottak ki egy ilyet a­ Rákó­czi téren). Ezeket a tomná­kat azonban több jogi és pénzügyi kötöttség nehezíti. Nem túl nagy a magánerő­ből építő fiatalok száma, itt elsősorban a közművek hiá­nya okoz gondot a telekel­­­osztásnál. Bár még a lakás megszer­zésével sem szűnik meg a családalapító fiatalok prob­lémája — hisz annak be­rendezése, fenntartása, tör­lesztése újabb gond —, ám törekedni kell arra hogy mi­nél könnyebbé tegyék nekik az otthon megteremtését. j. e.

Next