Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
/r.': .a ;r * ^■té£í-%*ííi$fr 4*1/11 (’ "■ **■ V UlGfiRpl El A R J 4A, EGJffcS U U £ 4R K. i OG XXXVII. évfolyam, 1. szám ARA: 1,80 Ft NÉPLAP 1981. január 1., csütörtök FODOR LÁSZLÓ az új év küszöbén Az 1980-as naptárt az asztalfiókunkba tettük. Búcsúzunk az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. 365 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt s tudva szinte belső kényszert érzünk, hogy számvetést készítsünk jóról és rosszról egyaránt. F. számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor végiggondoljuk családunk,k, környezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett eseményekben. 1980. márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai eseményekre utaljunk. Ezeken a fórumokon or- Lívig—világ elé tárjuk — Kádár elvtárs szavait idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai főlát, népünk építi irányvonal szocialista társadalmat.fejlett Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervet. És, hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhető: a világgazdasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet közben újra értékelni, és ahol kellett, módosítani gazdaságpolitikai gyakorlatunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az 1980-as évben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rendszerek se mérhetően pozitív beépítőfolyamatokat indított el. Hogyan voltunk erre képesek? Úgy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkalmazkodott a gazdálkodás nehezebb feltételeihez, a mezőgazdaságban dolgozók mellett kivették részüket nehéz betakarítási munkákból az ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy tovább folytattuk a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gumijainkról. Dolgozó népünk pedig párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkával honorálta. Így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől búcsúzva sommásan úgy közönhetünk el: a tervciklustn a vártnál nehezebb teltesek között, sok erőfeszítés áldozatos munka nyoma továbbhaladtunk, ők és korszerűsödtek bea laizmus anyagi—műalapjai, emelkedett az in vonal, javultak az élmények, fejlődtek a lsta termelési viszonyok. Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termékek 13—11, a lakossági termelése fogyasztás 11 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a hatodik ötéves terv? Az 1989. decemberi országgyűlés után — ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségvetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibontakoztatására irányul. Ez alapozza meg ugyanis a népgazdasági egyensúly megszilárdítását és további fokozatos javítását, a lakosság életszínvonalának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is nehéz lesz, még, a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van, és így lesz az elkövetkező években, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag lenni ezeken De úrrá tudunk a nehézségeken. Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatkozott: »A magyar népgazdaság és a világgazdaság mai helyzetében a terv egészében kiválóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűen alakítja a célok és eszközök rendszerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében. Igen, van jó tervünk az idei és a következő esztendőkre, van jó törvényünk, mely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, mely az MSZMP elfogadott XII. kongresszusán határozatokban foglalt társadalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen,kinek-kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Mindent embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítsanak minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Ezt ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évet köszöntve a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az új évben és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon áll. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva még nagyobb lehet az rajtuk, örömünk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adassék meg minden népnek szerte a földtefeen. Állami elismerés a munkáért Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializmus építésében kifejtett eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Magyarországért érdemrend kitüntetést adományozta Sitli Géza nehézipari miniszterhelyettesnek, a Munka érdemrend arany fokozatát Dakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari valamint Sovasi Sándorné könnyűipari nyerteseknek. A miniszter hekitüntetéseket Losonczi Pál, az Emnasi Trics elnöke szerdán az Országház Nándorfehérvári termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az EB titkára, Marjai MSZMP József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Boldog érett A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar NépköztárSársag~VI.ötévfeo tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzatai a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek.i A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásokhoz Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—30-ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének haságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. ■ Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kis mértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Korszerűsítettük az ipari termelést csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közelül loan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagiműszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és s 'mély-'állítási teljesítmények az igények(Folytatnn a 2. oldalon) Az óév utolsó munkanapján készült el két PHG—40-es présgép a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehéz gépgyárában. A gépeket a MALÉV nak és a latiin szövetkezetnek szállítják.