Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

/r.': .a ;r * ^■té£í-%*ííi$fr 4*1/11 (’ "■ **■ V UlGfiRpl El A R J 4A, EGJffcS U U £ 4R K. i OG XXXVII. évfolyam, 1. szám ARA: 1,80 Ft NÉPLAP 1981. január 1., csütörtök FODOR LÁSZLÓ az új év küszöbén Az 1980-as naptárt az asz­tal­fiókunkba tettük. Búcsú­zunk az óévtől, s köszöntjük az új esztendőt. 365 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt s tudva szinte belső­ kényszert érzünk, hogy számvetést ké­szítsünk jóról és rosszról egyaránt. F. számvetést elvégzi az egyes ember és elvégzik az ország vezetői. Ilyenkor vé­giggondoljuk családunk,k, kör­nyezetünk, hazánk sorsának alakulását, és előre tekin­tünk. Az elmúlt esztendő bővel­kedett eseményekben. 1980. márciusában ülésezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé já­rultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyű­lésben és a tanácsokban kép­viselik érdekeinket. Decem­ber közepén a szakszerveze­tek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a leg­fontosabb politikai esemé­nyekre utaljunk. Ezeken a fórumo­kon or- Lívig—világ elé tárjuk — Ká­dár elvtárs szavait idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő­lát, népünk építi irányvona­l szocialista társadalmat.fejlett Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szem­pontból is, hogy a számunk­ra igencsak nehéz, kedvezőt­len világgazdasági helyzetben befejeztük az ötödik ötéves tervet. És, hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhat­juk ezt ki, az annak köszön­hető: a világgazdasági vál­tozásokkal és a hazai köve­telményekkel összhangban volt erőnk népgazdasági, iparági és vállalati méretek­ben alaposan elemezni, menet k­özben újra értékelni, és ahol kellett, módosítani gaz­daságpolitikai gyakorlatun­kat. Főleg a tervidőszak má­sodik felében, s az 1980-as évben a gazdasági egyensúly javulása érdekében tett in­tézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka ha­tékonyabbá tétele, az új sza­bályozó rendszerek se mérhetően pozitív beépítő­folya­matokat indított el. Hogyan voltunk erre ké­pesek? Úgy, hogy mind több vállalat és szövetkezet alkal­mazkodott a gazdálkodás ne­hezebb feltételeihez, a me­zőgazdaságban dolgozók mellett­­ kivették részüket nehéz betakarítási munkák­­­ból az ipari üzemekben tevé­­kenykedők is. Úgy, hogy to­vább folytattuk a párt be­vált gyakorlatát, a tervidő­szak minden évében őszin­tén és nyíltan tájékoztattuk népün­ket gazdasági helyze­tünk alakulásáról, eredmé­nyeinkről és gumijainkról. Dolgozó népünk pedig párt őszinte és nyílt politi­­­káját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatéko­nyabb munkával honorálta. Így aztán most, 1980-tól, az ötödik ötéves tervtől bú­csúzva sommásan úgy kö­zönhetünk el: a tervciklus­­tn a vártnál nehezebb tel­tesek között, sok erőfeszí­­t­és áldozatos munka nyo­­ma továbbhaladtunk, ők és korszerűsödtek be­­a la­­izmus anyagi—mű­­­alapjai, emelkedett az in vonal, javultak az­­ élmények, fejlődtek a lsta termelési viszo­nyok. Öt év alatt a nemzeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgaz­dasági termékek 13—11, a lakossági termelése fogyasz­tás 11 százalékkal növeke­dett. És milyen lesz az új esz­tendő, mit tartogat számunk­ra a hatodik ötéves terv? Az 1989. decemberi országgyűlés után — ahol elfogadták a Magyar Népköztársaság ha­todik ötéves tervét és az 1981. évi állami költségve­tést — erre már könnyen tu­­dunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelésé­re, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés ki­bontakoztatására irányul. Ez alapozza meg ugyanis a nép­­gazdasági egyensúly meg­szilárdítását és további foko­zatos javítását, a lakosság életszínvonalának megőrzé­sét, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javítását. Más szóval, 1981-ben és a hatodik ötéves tervben is nehéz lesz, még, a régebben megszokottakhoz vi­szonyítva lassul a fejlődés, az előrehaladás. S hogy ez így van, és így lesz­ az elkö­vetkező években, azt tőlünk független tényezők diktálják. A világpiaci árak évek óta tartó gyors emelkedése leg­erősebben az olyan országo­kat sújtja, mint­­ hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag­ lenni ezeken De úrrá tudunk a nehézsége­ken. Kidolgoztuk minden ne­hézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatko­zott: »A magyar népgazda­ság és a világgazdaság mai helyzetében a terv egészé­ben kiválóan jelöli ki a köz­ponti feladatokat, újszerűen alakítja a célok és eszközök rendszerét. A terv sok szem­pontból újszerű, új fejezetet­­ nyit a hazai tervezés törté­­n­­etében.­ Igen, van jó tervünk az idei és a következő eszten­dőkre, van jó törvényünk, mely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, mely az MSZMP elfogadott XII. kongresszusán határozatokban foglalt társadalmi és gazda­sági célok megvalósítását szolgálja. De hogy a tervből, a törvényből realitás legyen,­­kinek-kinek a maga posztján jobban, eredményesebben kell dolgoznia. Mindent em­bertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irá­nyítás posztján tevékenyke­dőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív munkaal­kalmat biztosítsanak minden dolgozónak. A munkástól pe­dig, hogy legjobb tudása sze­rint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Ezt ígérjük meg most mindan­­­nyian, amikor az új évet köszöntve a jövőre gondo­lunk. Hogy mekkorát lépünk az új évben és a hatodik öt­éves tervben, az mindan­­­nyiunkon áll. Békés, de nehéz esztendő­től búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gon­dokat, mert túljutva még nagyobb lehet az rajtuk, örö­münk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adassék meg min­den népnek szerte a f­öld­te­­feen. Állami elismerés a munkáért Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a szocia­lizmus építésében kifejtett eredményes munkássága elis­meréseként, nyugállományba vonulása­ alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismerése­ként, nyugállományba vonu­lásuk alkalmából a Szocia­lista Magyarországért ér­demrend kitüntetést ado­mányozta Sitli Géza nehéz­ipari miniszterhelyettesnek, a Munka érdemrend arany fokozatát Dakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari valamint Sovasi Sándorné könnyűipari nyerteseknek. A miniszter­ he­kitünteté­seket Losonczi Pál, az Em­­nasi Tr­­ics elnöke szerdán az Országház Nándorfehér­vári termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari miniszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az EB titkára, Marjai MSZMP József, a Minisztertanács elnökhe­­l­yettese és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Boldog érett A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az össz­hangban van a Magyar Nép­­köztárSársag~­VI.­ötévfeo tervé­vel, annak céljait konkreti­zálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányza­tai a népgazdaság fejlődésé­nek 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az ös­­­szes behozatali többlet jelen­tősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áru­forgalmi mérleg a tervezett­nél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági sza­bályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedé­sei hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás sza­bályozásában az előző évben elért eredm­ények megerősöd­tek.­­­­i A nemzeti jövedelem a ter­vezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emel­kedett. A­­ termelő ágazatok­ban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mérték­ben csökkent, a munka ter­melékenysége nőtt. Az egy­ségnyi termelésre jutó­ esz­közráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövede­lem belföldi végső felhaszná­lása a tervezettnél valame­lyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhal­mozás, főleg az állóeszközfel­­halmozás mérséklődött, ki­sebb a számítottnál a készlet­­felhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott.­ A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az ipari termelés a terve­zett 3,5—4 százalékos növe­kedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a ko­hászat és a gépipar termelé­se az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ága­zatában a gazdaságtalan ter­melés és kivitel mérséklésé­nek, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy ré­sze a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törek­vés a szabad kapacitások­hoz­ Folytatódott az ipari ter­melés szerkezetének korsze­rűsítése. A termelés haté­konyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatar­tás kialakítása azonban az in­dokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel jár­nak az 1979—30-ban beveze­tett energiatakarékossági in­tézkedések, törekvés tapasz­talható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének haságos kivitelre, vagy im­porthelyettesítésre történő hasznosítására. ■ Az ipari termékek értéke­sítése irányában és arányai­ban megfelelt a terv céljai­nak. A termelő célú kibocsá­tás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú ér­tékesítés kis mértékben csök­kent, a beruházási javak ér­tékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett.­­ Korszerűsítettük az ipari termelést csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem ha­ladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelést meg­haladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelke­dett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A ter­melés szakmánként és körze­tenként differenciáltan ala­kult, a csökkenés az átlagos­nál nagyobb volt a mélyépí­tőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari válla­latok vállalkozói magatartá­sa, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó pia­ci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatot­tak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest­ nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes idő­járás, az ár- és belvizek elle­nére — a­­ tervezetthez közel­ül loan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a terve­zettnél. A burgonya, a zöld­ség- és gyümölcsfélék termés­­mennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számí­tottnál kisebb. Az állatte­nyésztés a tervezettet vala­melyest meghaladóan fejlő­dött. A mezőgazdaság anyagi­műszaki ellátottsága kielégí­­­tő. Az energiafelhasználásban takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelke­dett. Az áru- és s 'mé­ly-­'állítá­si teljesít­m­ények az igények­(Folyta­tnn a 2. oldalon) Az óév utolsó munkanapján készült el két PHG—40-es présgép a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának Kaposvári Neh­é­z gépgyárában. A gépeket a MALÉV nak és a latiin­ szövetkezetnek­­ szállítják.

Next