Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1981. december 1., kedd ARA: 1,40 Ft XXXVII. évfolyam, 281. szám Véget értek a magyar—ciprusi tárgyalások Kádár János fogadta Szpirosz Kiprianut Közös közlemény a tárgyalásokról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn délelőtt az MSZMP KB székházában ta­lálkozott Szpirosz Kiprianu­­val, a Ciprusi Köztársaság elnökével. A szívélyes légkö­rű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai bizton­ság és együttműködés erősí­tésének ügyére. A találkozón részt vett Lo­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. •­­ • Hétfőn délelőtt a külügy­minisztérium Mátyás Király úti vendégházában magyar— ciprusi egyezmények aláírá­sára került sor. Hetényi István pénzügymi­niszter és — a ciprusi állam­fő kíséretében Budapesten tartózkodó — Nikosz A. Ro­landisz külügyminiszter egyezményt írt alá a kettős adózás elkerüléséről. A meg­állapodás — amelyhez hason­lót eddig Olaszországgal, Franciaországgal és az NSZK- val kötöttünk — lehetővé teszi, hogy az egymás or­szágában üzemelő vállalatok, cégek a jövőben csak anyaországban adózzanak.az Dr. Markója Imre igazság-ügyminiszter és Nikosz A. Rolandisz aláírta az első ma­gyar—ciprusi jogsegély­egyezményt. A dokumentum szabályozza a polgári, a csa­ládjogi ügyekben és a bűn­ügyekben a két ország igaz­ságügyi hatóságai közötti érintkezést. Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes és Georgiosz Pelagiasz, a külügyminiszté­rium főigazgatója pedig iegy­­zékváltás útján megállapo­dott a vízumkényszer eltör­léséről szolgálati és diploma­taútlevelekre. Az egyezmények aláírásá­nál jelen volt a külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa, jogéletünk számos vezető személyisége. * * * Szpirosz Kiprianu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke, va­lamint kíséretének több tag­ja hétfőn délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. Először a Kelenföldi la­kótelepre hajtattak, majd megtekintették a várnegye­det, a Mátyás templomot, s a Halászbástyáról Budapest panorámájában gyönyörköd­tek. A vendégeket elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. A délutáni órákban eluta­zott Budapestről Szpirosz Kiprianu, aki Losonczi Pál­nak, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének meg­hívására — felesége társasá­gában — hivatalos látogatást tett Magyarországon. A cip­rusi államfővel együtt el­utazott kísérete, amelynek tagja volt Nikosz A. Rolan­disz külügyminiszter, Geor­­giosz Pelagiasz, a külügymi­nisztérium főigazgatója és Harisz Vovidisz, az elnöki iroda igazgatója. A magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen bú­csúztatták a magyar és a cip­rusi zászlókkal díszített Or­szágház előtt. A Kossuth Lajos tér­en, ahol felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja, a búcsúztatás­ra megjelent Losonczi Pál és felesége, az Elnöki Trautmann Rezső, Tanács helyettes elnöke, Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, Katona Imre, az elnöki tanács tit­kára, továbbá az Elnöki Ta­nács, a kormány több tagja, politikai, gazdasági, kulturá­­­­lis életünk több más vezető személyisége. Kürtszó har­sán­t, a díszzászlóalj parancs­noka jelentést tett Szpirosz Kiprianunak, majd felcsen­dült a két ország himnusza. Ezután a magas rangú ven­dég Losonczi Pál társaságá­ban elhaladt a díszzászlóal­j előtt. A ciprusi államfő és kíséretének tagjai elköszön­tek a magyar közéleti sze­mélyiségektől, valamint a budapesti diplomáciai kép­viseleteknek megjelent veze­tőitől. Az ünnepélyes búcsúz­tatás a katonai díszzászlóal­j díszmenetével zárult, amelyet Szpirosz Kiprianu Loson­czi Pállal együtt tekintett meg. Ezután úttörők virág­csokrot nyújtottak át a Cip­rusi Köztársaság elnökének és feleségének, majd Szpi­rosz Kiprianu Losonczi Pál­lal együtt gépkocsiba szállt és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre haj­tatott. A légikikötő betonján vendégek és vendéglátók szí­n­­élyes búcsút vettek egy­mástól, majd Szpirosz Kip­­rianu különgépe a magasba emelkedett. • • • Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő hivatalos magyarországi látogatása al­kalmából nyilatkozatot adott a ciprusi televíziónak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkára hétfőn találkozott Szpirosz Kiprianuval, a Ciprusi Köztársaság elnökével Minden út járható őrjáratok Somogyban A KPM Közúti Igazgató­ságának útügyeletétől kap­tunk tegnap este tájékozta­tást a somogyi utakról. Esze­rint megyénkben hétfőn reg­gelre minden utat járhatóvá tettek. Az úgynevezett járatos utakon , tehát ez­az egy és a két számjegyű fő­útvonalakon, valamint a fon­tosabb összekötő utakon — háromszor mentek végig a munkagépek. Sóztak és le­tolták a latyakot. Ezekkel az utakkal már vasárnap vé­geztek, és tegnap hajnalra csak a bekötőutak maradtak. Kiszórtak 360 tonna sót. Kedden — azaz ma — nul­la órakor indultak újra az őrjáratok, mert a nappali olvadás után kemény éjsza­kai fagyot jósoltak a meteo­­rolágusok, ezért több­­ után már este megkezdődött a je­gesed­és. Jó tanács az autósoknak vigyenek magukkal lapátot, mert minden veszélyes út­szakaszon — főleg az észak­ra néző lejtőknél — száz méteren belül elérhető az önmentő homok, ám lapát nélkül bajos lenne a jégre szórni. A települések belterületén sajnos valamivel rosszabb volt a helyzet, mint a KPM útjain. Ez évek óta így van. (Vajon miért?) A járdákról ne is beszéljünk. Azaz an­­­nyit: a mentők nem mentet­tek a szokásosnál több em­bert utcai lábtöréssel, de ez inkább a szerencsének kö­szönhető, mint a járdatisztí­tásnak. Az országos helyzet a sp­ar mv- hoz hasonló. /r. Púja Frigyes Bukarestbe utazott Púja Frigyes külügymi­niszter Bukarestbe utazott a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának ülé­sére. Búcsúztatásán a Kele­ti-pályaudvaron jelen volt Victor Bolojan, a Szocialista Köztársaság Román bu­dapesti nagykövete. Atomki­ Magfizikai elektronikus mérőműszereket ké­szítenek a debreceni Atommagkutató Intézetben, s ezeket a tudományban, az oktatásban és a gyógyászatban egyaránt alkalmazzák. De nemcsak a hazai piacot látják el, külföldi megrendelésre is dolgoznak, így például Kubában, Algériá­ban, Irakban, Kínában és a KGST-országokban is találkoz­hatunk a magyar műszerrel. A képen: a magfizikai mérő­műszerek ellenőrzése (MTI-fotó: Oláh Gábor felv. — KS) Genfben megkezdődtek a tárgyalások Ma tartják az első érdemi ülést Jurij A. Kvicinszkij nagy­követnek, a szovjet delegá­ció, és Paul Kitze nagykö­vetnek, az amerikai küldött­ség vezetőjének találkozójá­val hétfőn délelőtt Genfben kezdetét vette az európai nukleáris fegyverzetek korlá­tozásával foglalkozó szovjet —amerikai tárgyalássorozat A Szovjetunió genfi misszió­ján hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdődött találkozó tech­nikai jellegű volt, amelyen megbeszélték lebonyolításával a tárgyalások összefüggő szervezési — tehát nem ér­demi — kérdéseket. A ta­nácskozás valamivel több mint egy órán át tartott. A két küldöttség vezetőjét a tanácskozás előtt hosszan fotografálták, de egyikük sem nyilatkozott. Az első érdemi ülést ked­den délelőtt tartják az ame­rikai küldöttség hivatali he­lyiségeiben. *■ • • Paul Henry Nitze nagykö­vet, a genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője hétfőn délután rövid nyilat­kozatot olvasott fel a fontos eseményre Genfbe érkezett újságírók előtt. Az amerikai delegátus ebben beszámolt arról, hogy hétfőn délelőtt a genfi szovjet misszió épüle­tében — első alkalommal — találkozott­­ a szovjet delegá­ció vezetőjével, Jurij Ale­­­xandrovics Kvicinszkij nagy­követtel, és 90 perces, szívé­lyes, tárgyszerű eszmecserét folytatott vele a soron kö­vetkező tárgyalások technikai módozatairól. Figyelembe vé­ve kormányaik ide vonatko­zó ajánlásait, a két nagykö­vet megállapodott abban, hogy tekintettel a tárgyalá­sok rendkívül fontos és bi­zalmas jellegére , azokat zárt ajtók mögött, a nyilvá­nosság kizárásával folytatják majd. Mint mondotta, „csak­is abban az esetben tudjuk megvitatni a bonyolult, ben­nünket elválasztó kérdéseket, és csakis akkor van remé­nyünk azok megoldására, ha kölcsönösen tiszteletben tart­juk a tárgyalások bizalmas jellegével kapcsolatos eljárá­si megállapodásokat”. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy követve a SALT- tárgyalások gyakorlatát, a sajtóval csakis a találkozók időpontját és helyét közlik majd a jövőben, így Nitze nagykövet bejelentette, hogy az európai nukleáris fegyver­zetekről folyó szovjet—ame­rikai tárgyalássorozat első plenáris ülését kedden dél­előtt tartják a genfi ameri­kai misszió épületében. Az amerikai nagykövet rö­vid nyilatkozatában kitért az amerikai kormánynak a gen­fi rakétatárgyalásokkal kap­csolatos — a közelmúltban Reagan elnök által ismerte­tett — álláspontjára és jelez­te, hogy küldöttsége eredmé­nyes tárgyalások reményével" érkezett a Lac Léman part­jára. A svájci konferencia-vár­­osban hétfőn este több ha­ladó nőszervezet csendes bé­ketüntetést szervezett, hatá­rozott leszerelési intézkedé­seket sürgetve. (Folytatás a 2. oldalon) Megtartotta első ülését a bér- és mun­kaügyi tanács Rácz Albert­nak, az Állami államtitkár­Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöké­nek vezetésével hétfőn meg­tartotta első ülését a bér- és munkaügyi tanács. A tanács­ban — kormányhatározat alapján — számos miniszté­rium képviselője vesz részt, valamint a Minisztertanács felkérése alapján a SZOT, a KISZ, a Szövosz, az Okisz, a TOT és a Kereskedelmi Kamara is képviselteti ma­gát. Az ülésen megvitatták és elfogadták a tanács ügy­rendjét, am­ely rögzíti a to­vábbi munka módszereit, feltételeit, eleget téve a kor­mányhatározatban foglalt követelményeknek. A tanács alapvető feladatának tekinti, hogy állást foglaljon s vé­leményt mondjon mindazok­ban a bér- és munkaügyi, munkajogi kérdésekben, amelyekről az állami bér- és munkaügyi hivatal vőben a Minisztertanács a jl­és bizottságai elé javaslatokat, jelentéseket, előterjeszté­seket készít. A tanács meg­vitatta az ötnapos munka­hét bevezetésének tapasz­talatairól és a rövidített munkahétnek további terü­letekre történő kiterjeszté­séről szóló előterjesztéseket is. Anyaggazdálkodás a textiliparban Súlyosabbak a külföldiekénél A textil- és textilruházati ipar mintegy 180 ezer tonna elsődleges nyersanyagot hasz­nál fel évente. Ennek 15 szá­zalékát hazai forrásokból biztosítják, 20 százalékát más szocialista országokból, a fennmaradó nagyobb részt — 65 százalékot — nem ru­bel elszámolású piacokról szerzik be. Az arányok jel­zik: népgazdasági szempont­ból sem közömbös, hogyan gazdálkodik a textilipar az értékes nyersanyagokkal. Az anyaggazdálkodás komplex programjának kere­tében az Ipari Minisztérium a Textilipari Kutató Intézet­tel és az ágazat több mint húsz nagyvállalatának közre­működésével átfogó vizsgála­tot indított az anyaggazdál­kodás helyzetének felmérésé­re, az anyagmegtakarítás le­hetőségeinek feltárására. Megállapították, hogy a tex­tiliparban elsődleges nyers­anyagok és félkésztermékek feldolgozása során évente mintegy 30 ezer tonna hul­ladék keletkezik, ami nem sokkal kevesebb, mint az egész nyersanyag-szükséglet 20 százaléka. A hulladékkép­ződés egy része a termelés szükségszerű velejárója, ará­nya a textiliparban szakága­zatonként eltérő. A vizsgálatok során azon­ban egyebek közt azt is ki­mutatták, hogy a hazai tex­til- és textilruházati ipar termékei súlyosabbak a kül­földön gyártottaknál. Emel­lett az alapanyagok eseten­ként nem megfelelő minősé­ge is növeli az anyagszük­ségletet, illetve a hulladékok arányát. A vizsgálatok, felmérések befejeződtek, s a tapaszta­latok alapján az Ipari Mi­nisztérium a textil- és a tex­tilruházati vállalatokkal bű­zösen kidolgozta az anyag­­gazdálkodás intézkedési programját, amely elsősorban szervezési intézkedésekre, a nagyobb költségeket nem igénylő gyors megoldásokra épül. Az ágazat konkrét ten­nivalóit rövid és középtávra megjelölő program végrehaj­tása egyes területeken már megkezdődött. A kötőipari vállalatok például elkezdték az anyagelszámolás, az anyaggazdálkodási ösztönző­rendszer fejlesztését, a ma­radék fonalak hasznosítási feltételeinek kidolgozását. Vállalkoztak a még általá­nosan nem alkalmazott vesz­teségszámítási rendszer széles körű elterjesztésére, valamint arra is, hogy a vállalatok si­kerrel alkalmazott módsze­reiket kölcsönösen átadják egymásnak, és bevezetésük­höz segítséget nyújtanak. A pamutiparban — vállalaton­ként és gyártási fázisonként — felülvizsgálják az anyag­­gazdálkodás rendszerét, hulladéknyilvántartást, és az a eredményes módszereket ugyancsak adaptálják vala­mennyi vállalatnál. A gyap­­júinarban kidolgozzák a hul­ladék kezelésének, nemesíté­sének, a másodlagos nyers­anyagok újrapasztrofi­tá­i­nak módszereit.

Next