Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

Ara: 1,40 A SOMOGYI NÉPLAP XXmn. évfolyam, 77. szám Kitüntetés a művészi munkáért felszabadulásunk évfordulóján Az alkotó ember megbecsülése Khajló és érdemes művész kitüntető címeket nyújtottak át tegnap a Parlamentben a szocialista kultúra fejleszté­se terén szerzett kimagasló érdemek elismeréséül, ránk felszabadulásának ha­37. évfordulója alkalmából. Az ünnepségem részt vett: Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. A kitüntetetteket Pozsgay Imre művelődési miniszter köszrötötte. Beszédében hangsúlyo t*: a szocialista társadalom­nak olyan művekre, művé­szi eszközökre van szüksége, amelyek igaz tartalmukkal, szépségükkel, az erkölcsi jót szolgáló szándékukkal örö­met okoznak alkotónak te befogadónak egyaránt. A kitüntetéseknél ennek szel­lemében választottak a sok érték közül, világossá téve egyúttal azt is, hogy a nép­nek elkötelezett tehetség­gel alkotott ki­emelkedő mű­veket részesítik előnyben. A miniszter ezután arról be­szélt, hogy művész és kö­zönség kapcsolataiban alap­vető szerepe van az esztéti­kumnak, s így na­gv és e társadalom a magyar számá­ra is jelentős, hogy az esz­tétikai nevelés hazáinkban hivatalos program, az értő közönség­­­ megteremtésének programja. A művészetek fontosságáról szólva Pozs­­gay Imre rámutatott: a továbbiakban a legnagyobb műveknek a katartikus él­ményen túlmenően tanító és nevelő erejű­k van­, megtaní­tanak bennünket az ember, a társadalom és a történe­lem ismeretére, sőt még m­ás egyéb hasznos ismeretet képesek tolmácsolni, ugyan­is akkor gondolkodásunkat és érzelemvilágunkat is gaz­dagítják. — Egy ország alkotóereje sok mindenben megnyil­vánulhat. Ezért ma, amikor a kormány nevében kitünte­téseket adományozokár -ai­kor gondoljunk arra is, hogy ebben benne foglalta­tik népünk nagyszerű alko­tó­képességének felismerése és vele azok személyes tel­jesítményének­­­ elismerése, akik ezeket a műveket vi­lágra hozták — mondotta­ Pozsgay Imre, majd átnyúj­totta a kitüntetéseket­ Az ünnepség után foga­dást­ adtak a Parlamentben a kávák­ és érdemes művész cím új birtokosad tsn­téteté­­re. Hazánk felszabadulásá­nak 37. évfordulója alkal­mából, eredményes munkás­ságuk elismeréseként a kul­turális és művészeti élet számos képviselőjének iro­dalmi és művészeti díjat adományozott a művelődési miniszter. A kitüntetéseket szerdán a Vigadó nagyter­mében megtartott ünnepsé­gen — méltató szavak kísé­retében — Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes nyújtotta át. Az ünnepségen megjelen­tek Aczél György miniszter­elnök-helyettes és Óvári Miklós, az MSZMP­ Közpon­ti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. (A kitüntetettek névsorát lapunk 2. oldalán közöljük.) A 3200 kilométer hosszú Bajkál—Amur vasútvo­nal építése során 15,7 km hosszú alagutat is készítenek, a hidak százait emelik a biztonságos közlekedés megteremté­se érdekében. A tizenegyedik ötéves terv éveiben kétszer annyi munkát végeznek itt az építők, mint öt évvel koráb­ban, a munkások létszáma viszont — 130 ezer ember — változatlan, épp ezért csak fokozott gépesítéssel oldható meg a nagy feladat. Képünkön: ilyen óriások is dolgoznak­­ a BAM mentén Korszerű exporttermékek a szocialista országokba A szocialista országok pa­­ceroak külkereskedelmi for­galmunkban továbbra is meghatározó a szerepük. A behozatal szinten tartása mellett kivitelünk — hason­lóan a múlt évihez — 8 szá­zalékos bővülésével szarad­ külkereskedelmünk. A magyar vaskerekeast­as felén több mint 150 ezer tompa hengereltárut szállít szocialista partnereinek ter­mékcsere keretében. A hen­gerelt cikkek kétharmadát a Lenin Kohászati Művek, többit a Dunai V­asemű és az a Ózdi Kohászati üzemek ál­lítják elő. Az év első ne­gyedében az exportszállít­mányokat ütemesen indítot­ták útnak, így a terv idő­arányosan teljesült. Az Ikarus-gyár idén ké­szülő 13 és fél ezer jármű­véből több mint 9000-et szállít a szocialista piacra. Ez év első három hónapjá­ban 2520 autóbuszt at, néhány kivételével adtak va­lamennyit a szovjet meg­rendelőknek. Kubába a he­lyi összeszerelő üzembe 100 városi autóbuszt expor­tálták, főegységekre bontva.­­ Autógyár az első ntegy szervokor- 2050-et ikszlovákiába, és Roma­­k jelentős autógyár­­micr­ szikut> gi A Bábolnai Mezőgazdasá­Kombinát legnagyobb partnere a Szovjetunió. Má­jusban fejezik be azt a nagy szovjet beruházási progra­mot, amelyhez több mint 508 komplett baromfitelepet exportáltak. A Hungarofinct az elmúlt három hónapban, több mint 83 ezer tonna konzervet szántott a szocialista or­szágokba, ennek 70 százalé­kát a Szovjetunióba. A szov­jet partner kívánságának megfelelően főleg vegyes be­főttet, töltött paprikát és natúr lecsót szállítottak kon­­­zerváruként számukra. Eze­ket a termékeket a sziget­vári, a debreceni, a kecske­méti, a nagykőrösi és a nagyatádi konzervgyár ké­szíti. 5 f 1962. április Pécs legnagyobb lakótelepe«. Kertvárosban működik a nevelési központ, amely három bölcsődét, három óvodát és két iskolát foglal magába. Az épület legalsó szintjén, az elő­adótermekben délutánonként tizenegy műhely, áll a­­ lakótelepi gyermekek — és minden hónapban kétszer, az úgynevezett „nyílt napokon” felnőttek — rendelkezésére Népfronttanácskozás a társközségek helyzetéről Az átUr­u­tcáttyázás kiülön­­bósaö aántsem, d­e a társadal­mi szervezetiekben már tért hódított az a felemelés, hogy az aprófalvak, elsősor­­ban a közös tanácsú, úgyne­vezett társközségek fejleszté­siére, az ott élők é várásainak, ereefel­tételeinek, kulturális lehetőségeinek javításaira az eddigieknél több figyelmet szükséges ferdíte a. A felis­­merésit azonban cselekvésinek is kell követnie: mind sür­getőbb a településfejleszztés­­ben tapasztalható korábbi egyenlőtlenségeket íétező­­ maim. Így foglalt állást teg­napi ülésén a Hazafias Nép­front településpolitikai mun­­katoiaottsága. A részvevők egy tavalyi vizsgálat tapasztalatait vi­tatták meg, melynek során a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a népfrontti mozga­­lom­­mal közösen csaknem száz társközségben mérte fel az alapellátás színvona­lát, a helyi körületi fóru­mok működését, a tanácsi munka eredményességét. Raft Miklós, a tanácsi hiva­tal elnökhelyettese e vtas- galockis tapasztó kitart öss­­szegezve megal­lapitottag az adatok is egyértelm­űen je­lezték, hogy kietézségeimrc fejlődése, gyarapodása szá­mottevően elmaradt az el­múlt évtizedekben a telepü­léshálózat egészétől. Az el­maradás nemcsak a városok dinamikus növekedéséhez viharmyrfcra érzékelhető, ha­nem egyes területek, körze­tek között is lényeges kü­lönbségeik alakultak ki. A sokszínű képbe tehát egy­aránt beletartoznak a meg­újulásra képtelen, fokozato­san elnéptelenedő falviak, il­­letve a szülte egy kertváros hangulatát árasztó, kényel­mes élet feltételeit nyújtó községek. Ez utóbbiak élet­­képességét általában a hely­ben, vagy a közelben lévő gazdálkodó egységeik, mun­kahelyek­ adják, de az or­szágban nyitott szemmel uta­zók azt is láthatják, mi­lyen nagy szerepe van pél­dául a kazáesvedési feltéte­leknek; milyen különbség lehet a főutak mentén el­terülő, iletve az­ „etetegofd­” települések arculata között. Az aprófalvak némelyike valóban fejlődésképtelenné vált, mesterséges „életben tartásukra” nincs elég pénz, de ez nem is lenne célsze­rű. Ahol lehet azonban, ott nagyobb segítsége­t szükséges nyújtani a betelepülési elvnek népességmegtartó képessé­gük erősítéséhez, ahhoz, hogy valódi otthont teremt­hessenek lakóiknak. Vala­mennyi településen legyen egészséges ivóvíz, lehetőség a napi bevásárlásra, s elér­hetőek legyenek helyben, vagy a közelben az oktatás, a kultúra, az egészségügy alapintézményei — ezek az igények jogosak, támogatást ér­d­emelnek. Számos új keademérr­yenés jelzi e szándék erősödését — tette hozzá Raft Miklós. — így például soto helye­tt ará­nyosan, a kisebb faláakra­­ figyelve bővítik a kereske­delmi hálózatot, másutt fel­vevőhelyek kijelölésével oldják meg sanlgertatt Spairi egy-egy körzet­i igényeit, vége a teemeáSs BB teetóSeneti busást igénybevételével te­rem­tenek közvetlenebb kap­csolatot a városokkal, táj­egységi központokkal. kedvező törekvések támoga­­­tásában a megyei tanácsot átgondoltabb, arányosabb­­ fejlesztési polit­ikája , m­elett nagyobb szerepet­­ kíván tálr­­alni a központi irányítás is, jobban ösztönözve a j rendel­­kezésre álló eszközök ki­egyenlített, igazságos ak­asztására.­­­ Szólt arról is, hogy a kö­zös községi tanácsok létree­­hozása néhol inkább gátolta, mintsem segítette a kisebb települések fejlődését. A vi­táiban elhangzott hozzászó­lások legtöbbjével is ö­ssz­­hangban leszögezte: a nép­­képviseleti­ igazgatás kebt­­vezet ésszerűsítése eScessió­­ivetetlen lépés volt, ha nexi az anyagi és szellem­i ennek egyesítse jelen­tősen bővítes­­te a fejlesztés helyi lehető­­ségeit. A szervezeti lépések azonban csak akkor kebel­nek ered­mésty­eeefe, ha­­ a tár­sadalom taaraggatasa fefeiik­i azokat. S a megvalósuSsufe iegfiontastí* nöíkMrrtjr Sokhelyütt ugyanis a na­gyobbá is köz­ös tanatÄsS egységek munkája masn­­­egyik társközségnek érté­kelhető hasznot hajt, ám számos falu az átszervezés nyomán, in­dokoltan úgy: magáb­a hagyták.érezte Miként a résztvevők rá­mutattak­: a továbblépés leg­főbb záloga a népképvisele­­­­ti fórumok tevékenységének tartalmi fejlesztésben rejlik. A kisközségek, sajátos érde­keik érvényre juttatásáért valós eséllyel léphessenek fel, érdemben képviselhes­sék: a demokratizmus szin­te nem lakóik véleményét, tö­rekvéseit. Ezzel szorosan összefügg az is, hogy ezeken a településeken élénk, cse­lekvő közélet bontakozzék ki, alyan közélet, amely ala­pot adhat e közösségek «*­­fejlesztő képességének meg­­sziárdításához. A Hazafias Népfront helyi testületeinek e közéleti tevékenység szer­vezésében, a lakossági érde­kek következetes képvisele­­téban van elengedhetcffél szerepe — hangoztatták a tanácskozáson. „h, >

Next