Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
VILÁG PRoLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! SOMOGYf AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXXVII. évfolyam, 179. szám * 1982. 91kf«sttos 1„ rosémap fi jó munkás Ha valakiről azt mondják: „jó munkás”, ebben a két szóban benne van minden, amit róla tartanak,jó munkás, tehát jó ember, becsületes, tisztességes ember. Nem is tesznek hozzá többet. Minek? Aki akarja, ebből a két szóból is tudhatja az emberről a véleményüket. Igazuk van. Mert minősítés ez a két szó. Minősítés a javából, még akkor is, ha soha nem kerül bele a káderjellemzésbe. Bár jó volna, ha belekerülne, mert nincs magasabb értékű dicséret egy dolgozó minősítésére, az: „Jó munkás ember.”mint A „jó munkás" minősítésnek akkor isi értéke volt, amikor még Horthyék Magyarországán százezrek kínálták munkaerejüket az emberpiacon. És ma is érték, még azokban a kapitalista országokban is, ahol a munkaadók válogathatnak a munkanélküliek milliói között. Kádár János mondta a Hazafias Tanácsának Népfront országos ülésen: „Most arra van szükség, hogy mindenki jól dolgozzon, hogy mindenki jobban dolgozzon: az ország irányítását, a vállalaton czereset végző emberek is, meg a gépeken, az íróaszmok mellett és a munkapaupa mellett dolgozó emberek is.” Talán sohasem volt még olyan nagy szükség e hazában a jó munkára, mint most amikor a munkánk minőségétől függ, hogyan alakul az ország gazdasága, kereskedelmi mérlege, s tudjuk-e tartani eleiteielszínvonalunkat. Némely vállalatnál, gazdaságban meg sincs elég becsülete, nincs kellő értene a jó munkásnak. A kollegák, a szaktársak mindenütt tudják, ki a jó munkás. El is ismerik, fel is néznek rá. Tisztelettel és becsülettel emlegetik a nevét. De sajnos a munkaügyi és személyzeti osztályokon nem mindenütt ismerik eléggé. A minősítésekben sokszor nagyobb hangsúlyt kap a „jó modor", a „hajlékonyság", a formális „képzettség”, mint a jól végzett munka. Pedig a jó munkást nem nehéz felismerni. Mindennél fényesebben világítja meg az ember értékét a teljesítménye. Lehet valaki vezető vagy beosztott; ülhet íróasztal mellett, állhat a munkapadnál, irányíthat gépet, forgathat kézi szerszámokat, kutathat, tervezhet, taníthat, gyógyíthat, szolgálhat az utcán, árulhat a pultnál — a munkája elárulja, milyen ember. A jó munkás nem tud, nem hajlandó rosszul dolgozni! Egyesek azt mondják: a jó munka drága, a jó munkást meg kell fizetni. Valóban, a jó munka értéke nagyobb, a jó munkás többet érdemel. De nem a jó munka a drága, hanem a rossz. Mert a rossz munka terméke vagy eladhatatlan, vagy újra kell vele dolgozni, a hibát ki kell javítani, és így dupla időbe, dupla munkába, dupla pénzbe kerül. A rossz munkást hiába fizetik jobban, az akkor is rossz munkát csinál. A jó munkás viszont — ha pénzt kér is — nemcsak a pénzért dolgozik, nála számít a becsület: ha a nevét adja a munkához, akkor az olyan lesz, amiért vállalja a felelősséget. És ez mindennél több! Ha a jó munkának az országban mindenütt nagyobb lesz a becsülete, az a mi, szocializmust építő hazánk becsületét is növelni fogja a világban. /f /!o e'.SNé ^ 100 'i ^a ’ NÉPLAP Többnapos kényszerpihenő után Befejezéshez közeledik az aratás Több száz mázsa szőlő Budapestre A több napos eső okozta kényszerpihenő után a végén ismét megindultak hét a betakarítógépek a gabonaföldek többségén. Sok helyen nagyobb lendületet kapott a munka, ugyanis több üzem — ahol befejeződött már az aratás — kombájnjait kölcsönadta, s így a „megerősített” gépparkkal igyekeznek behozni a lemaradást. A Hajdúságban és Fejér megye földjein, ahol a legtöbb csapadék hullott, egyelőre még nehezen haladhatnak az aratók, a megdőlt kalászok között, a süppedő talajon küszködtek szombaton a kombájnok. Amennyiben a visszatért szárazabb idő továbbra is ilyen marad, néhány nap alatt itt is végezhetnek e munkával. Vas megyében már mindenütt a megszokott ütemben takaríthatják be a gabonát, itt inkább a szem magas nedvességtartalma okoz gondot. Éppen ezért szombaton és vasárnap is éjjel-nappal működnek a szárítók, megőrizve a termés minőségét, ám emelve a ráfordítás költségeit. Több megyében a hétvége egyben már az aratás befejezését jelentette, így az elhúzódó munkák ellenére Nógrádban, Tolnában, Csongrádban letették a betakarítás gondját. Ez azonban nem jelent pihenőt, hiszen a kombájnosok máris „átnyergeltek” a traktorokra, hogy az összekötözött, bálákba rakott szalmát elszállítsák a földekről, helyet adva a szántásnak és a másodvetéseknek! Az aratás mellett a többi munkával is jó ütemben haladnak a gazdaságok. . Igen fontos most a párás, fülledt idő miatt a növényvédelem. A kártevők okozta terméskiesések megelőzésére a hét végén tizedszerre indultak munkába a kecskemét környéki szőlős gazdaságokban permetezőgépek. Izsák, Kunbaja, Kiskunhalas és Kiskőrös határában helikopterek permetezték a vegyszereket a dús lombozatú szőlők fölött. Dolgoztak háztáji szőlősökben is, ahol a a védettebb környéken megérett a Csabagyöngye. Innen és Csongrád szőlőseiből szombatom hajnalban a kistermelők több száz mázsa szőlőt szállítottak utánfutós kocsikon Budapestre. Győr-Sopron megye nagyszemei és háztáji kertészeteiben is serény munka folyt szombaton és vasárnap. Nagy tömegű zöldségfélét szedtek le és szállítottak el a konzervgyárakba és a városi piacokra. A cukorrépatáblák egy részén, ahová kevesebb csapadék hullott, újból megindult az öntözés. Zavartalan a kombájnok üzemanyag-ellátása Az országos irányító szervek a Mezőgép mellett az Áfor mezőgazdaságot ellátó tevékenységét is példaadónak ítélték az aratás időszakában. Zavartalan a kombájnok üzemanyag-ellátása. A vállalat ezekben a hetekben minden más kötelezettségét megelőzve gondoskodik a mezőgazdaság siszolgálásáról. A somogyi nagyüzemeket Dombóvár mellett marcali és barcsi tarosóálloamások látják el. A szerződések szerint ötnapos szállítási határidőt vállalt, az Afor, ám legtöbbször azonnal eleget tettek a sürgető kéréseknek. 20—25 nagy tartálykocsijuk folyamatosan a megye járja országútjait, s hogy a csaknem kilencven nagyüzem kiszolgálása mekkora feladat, jelzi, hogy gépkocsivezetőik havi munkaideje legtöbbször már a hónap közepén letelt. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy bár a mezőgazdaság továbbra is az Afor legnagyobb megyei megrendelője, a gazdaságok üzemanyagfogyasztása a 2—3 évvel ezelőttihez képest sokat mérséklődött. Ez nagyrészt az ésszerűbb energiafelhasználás és ,-váltás eredménye. A mostaninál is nagyobb erőfeszítéseket követel majd a javartalan ellátás megszervezése az őszi betakarítás időszakában. Ekkor ugyanis nagyobb szükség lesz a szárításra, és a betakarítógépek mellett teljes számban dolgoznak a traktorok is. A gazdaságok nagyobb részében már van üzemanyagtároló, ahol azonban nincs, ott az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani az üzemanyag-szállítmányok fogadására. Nem ritkán megközelíthetetlenek a tsz-majorok, s az üzemanyag éjszakai átvételét csak kevés üzemben oldották meg. Nadrág exportra — dzseki belföldre Tetszetős bélelt, úgynevezett női szabadidő nadrágokat készítenek bérmunkában a barcsi Dráva Ipari Szövetkezetben az NSZK részére. A többféle színű nadrágból egyelőre 5000 darabot gyártanak ebben a negyedévben, de már tárgyalnak újabb megrendelésről. Új termékük a sertésvelúrból készülő, műszőrme béléssel, panofix gallérral ellátott férfidzseiki — sportkabát —, ezt a hazai kereskedelemnek szállítják. Ebből 3200 darabot gyárt a szövetkezet az idén. Korábban is jó kapcsolatban álltak a Pécsi Kesztyűgyárral, mert mintegy 24 milliós megrendelést vállaltak, 6000 juhnappá férfi bőrkabátot gyártanak. Képeink a szövetkezet új üzemcsarnokában készültek, ahol a szabadidő nadrágokat I és a sportkabátokat varrták, I Komputert alkalmaznak a prágai Károly Egyetem orvosi karának bio- és Magfizikai Intézetében a daganatkutatásban. A modern technológia az onkológiai vizsgálatok gyorsabb és pontosabb kiértékelését teszi lehetővé. A főleg kísérleti munkával foglalkozó laboratórium a betegség megelőzésének lehetőségét vizsgálja. A képen, a televíziós képernyőn megjelenő színes kép segítségével ellenőrzik a kamera helyes beállítását. Békemenet :82 Kijevbe érkeztek a résztvevői A Stockholmból indult, immár 15 napja szovjet földön tartózkodó békemenet résztvevői szombaton Kijevbe érkeztek. Ukrajna 4,5 millió embert veszített a második világháborúban, népe tehát ugyancsak ismeri a béke értékét — mondotta a menet részvevőit üdvözlő beszédében Oleg Goncsar író, az ukrán békebizottság elnöke. A menet végigvonult fennállásának 1500. évfordulóját ez évben ünneplő ukrán főváros utcáin, a leszerelést számtalan nyelven sürgető transzparenseknél. A felvonulókhoz több ezer helyi lakos csatlakozott, s a Kijevben üdülők százai — közöttük egy Amerikából érkezett turistacsoport is. A békemenet útja Budapesten keresztül Pozsonyba, majd Bécsbe vezet, ahol augusztus 6-án nemzetközi nagygyűlést tartanak, tiltakozásul a világ békéjét fenyegető atomháborús veszély ellen. Gazdasági intézkedések Jugoszláviában Minden szinten hat hónapra befagyasztották az árakat, megszigorították a kölcsönfolyósítási hiteleket, és a foggyászás korlátozását, a vágtató infláció megfékezését szolgáló további intézkedéseket hoztak Belgrádban. A hat hónapig érvényben levő árrögzítésről Anton Polajner, a szövetségi árügyi közösségi árhivatal elnöke sajtóértekezletén kijelentette: a határozatot nem szabad rövid távú, intervenciós intézkedésnek tekinteni, mert a kormány a félév elteltével sem szándékozik kiengedni a kezéből az árak alakulásának szilárd ellenőrzését. Az árbefagyasztás okairól szólva elmondta, hogy az árak az első félévben mértéktelenül emelkedtek, és különösen júliusban ugrottak meg. A kiskereskedelmi árak júliusban 4,1, az év elejétől pedig összesen 19,3, a létfenntartási költségek júliusban 3,5, az év elejétől pedig összesen 21,3 százalékkal nőttek. A júliusi hirtelen helyzetromlást hús, a tej, a liszt és a sütőa ipari termékek, valamint a kőolajszármazékok megdrágulása okozta. Mindez természetesen kihatott az infláció alakulására is, amely július végén már 31 százalékos volt az egy évvel korábbi szinthez mérten. A fogyasztás állandó növekedésével szemben az ipari termelés stagnál: az első félévben mindössze 1,3 százalékos növekedést ért el, júliusban pedig 1,1 százalkkal alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor. Egy kicsit eleven... !— Eleven egy kicsit gyerek, de meglátjátok, nem lesz vele semmi baj — biztatják a szülök a gyanútlan rokonokat, mielőtt azok hazafelé indulnának. A sok tanulás után kell a kölyöknek a friss levegő, a falusi szénaillat, az esti tücsökciripelés. És reggel a frissen fejt tej... A gyerek pedig közömbösen bámul a távolodó Láda után, aztán Erzsi neve mögött baktatva elindul fölfedezni a következő két hétre kijelölt új lakhelyét. Plafonig érő agy, amelyen nincs parketta.Padló: — Ezt meg miért nem tetszettek már elvinni a MÉH- be? Az illető tárgy a tűzhely. Erzsi néne szusszan eszget, s valamit mormol a foga között az illetlen városi gyerekekről. De már a baromfiudvar, az istálló, a szerszámoskamra következik, s az teljesen leköti az ifjú ember figyelmét. — Nini, nyuszka! — Látod, kisfiam, milyen helyesek a tapsifülesek? — Igen, csak ne lennének olyan büdösek. Erzsi nene fölszisszen. Ismeretlen ez a gyereknek, majd megszokja. Megszereti. Hagyni kell, hogy maga fedezze fel a környezetét. Időközben bökenU a szomszédéit Juditkája, s a két emberpalánta leplezetlen érdeklődéssel méregeti egymást. — Jössz játszani? — Attól függ, hogy mit — Másszunk, fara, jó? A fa cseresznye érlelésére hivatott. A fürge leányzó meg sem kottyan neki, de a gyakorlatlan kezdőt már nehezen tűri. A gyerek, miután nemigen boldogul, egyszerűbbnek látja, ha az tájában levő ágakat letört A baj csak az, hogy visszafelé épp ezekre az ágakra van szükség. — Reccs! — már lent is a karmolással, srác, horzsolással, szakadt nadrággal. — Na, ebből elég .. . Azokhoz a nyulakhoz viszont érdemes volna visszatérni! — Nyuszi-muszi, nézd mit hoztam neked! Finom rágógumi, kóstold meg!... Mi lesz, nem kell? Mit fintorgatod az orrodat? Kapod be de rögtön?! Ügyes vagy, látod ... Most mit ugrálsz, miért nem veszel levegőt? ... Az átétt állatot a ház asszonya szabadítja meg a gyerektől, rövid előadásban ismertetve a háztáji kisállatok takarmányozásának tudnivalóit. Marad tehát a tyúkól. Ha a nagyokosok igazat beszélnek, ott a tollasoknál tojásnak is kell lennie. — Pipi-pi, gyere csak ide! Hol ez a tojás? Az ólban nincs. Akkor meg benned kell lennie! Na, mutasd magad!... Ne csípj, te átok, akkor is előkerítem, ha belegebedsz! Belegebedt. — Erzsi néne, nézze csak, hoztam egy csirkét, tessék már kirántani! — Csirkét?! Kakas volt ez, te nyavalyás! A második hét végére gyerek megerősödött, kizáróalag mezítláb járt, tudott vizet húzni a kútból, tudott baromfit etetni, és segíteni az aratóknak. Értett a málna és a ribiszke szedéséhez. De ... ez alatt az idő alatt kimúlt három kacsa, mert nem akarták elszívni a csikket; a kiskert egy jól sikerült focimeccs után még romjaiban sem emlékeztetett eredeti önmagára. A házban itt-ott még mindig szállingózott a pehely, mert a gyerek kíváncsi volt, hogy mi van a dunyhában; a szomszéd leányzónak most kétcentis a frizurája, mert a gyerek megmutatta, hogy otthon mit művel a fodrász az anyja hajával. . . Megérkeznek a szülők. Fájó szívvel búcsúzik a srác. Erzsi nénéék hosszasan integetnek ... Aztán kitörő örömmel borulnak férjével egymás nyakába, s megkezdik a nyaralás nyomainak eltüntetését. Istenkém, nem is olyan rossz ez a gyerek, csak eleven egy kicsit... A. A.