Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

y­I­L­A Ö PRoLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI ^ A­Z MS­ZMP §€ r EIB­ÍVO­TT­SÁG­Á­N­A­K L­APJA *: XXXVIII. évfolyam, 204. szám AZON A SZEPTEMBER ELSEJÉN... „Európa egyelőre nem táj, nem környezet, hanem egy­szerűen csak terep", írta a publicista Bálint György 1939 szeptemberének első napjaiban, amikor körülötte „látszólag semmi sem válto­zott. A fák levesei úgy zi­zegtek az esőben, mint más­kor, a házakban felvonógé­­pek közlekedtek, simán és zökkenés nélkül, és bizonyá­ra akadt valahol kohó, aki egy pillanatra lehunyta a szemét, és egy rímen gon­dolkozott. . A ma szeptember elsején — a 43 évvel ezelőttin — az emberek arra ébredtek, hogy háború van, de csak kevesen ébredtek rá arra, hogy ez mit jelent. Ma isko­lában tanítják, hogy azon a hajnalon, megtámadásával Lengyelország­ kezdetét vette a második világhábo­rú. Azon a szeptember else­jén péntek volt, ha jól tu­dom, a gyerekek készültek a tanévnyitóra, s nem volt száma a háborúnak, amiről a rádió hírt adott, s amit vi­lágháborúnak is csak vasár­nap neveztek, miután — Bá­lint György tanúsága szerint — egy közismerten szenve­­délytelen angol rádiióbemon­­dó hangja szenvedélyesre fordult. Azóta beszámoztuk a világháborúkat: I . II. és tudjuk róluk, hogy mindket­tő a tőkés rendszeren belüli összetűzésként keletkezett, hogy mindkettő a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődé­sének törvényszerű követ­kezménye volt. Arról a szep­tember elsején kezdődő vi­lágháborúról ma már azt is tudjuk, hogy elődjétől — csekély negyedszázaddal ko­­­rábbi öldökléstől — nem el­sősorban az a pusztult embe­rek számában különbözött (hiszen ötvenkét millió áldo­zatot a háborút követő „bé­keévek" fegyveres konfliktu­sai is követeltek, hanem ab­ban, hogy a már létező szo­cializmus ellen is szövetke­ző imperialista hat­,«ni cso­portosulások közül az egyik — a fasiszta Németország vezérletével — az Arámi po­litika rangjára emelte az agressziót. Azóta sokat tanultunk. Még a háború után szüle­tett nemzedék számára is nyilvánvaló, hogy kettésza­kított világban él, s hogy ez a megosztottság nem föld­rajzi, nem regionális, hanem — az egész világot áthatóan — társadalmi, ideológiai jel­legű. Megtanultuk, hogy a ka­pitalizmusból a szocializmus­ba való átmenet korszaká­ban békében együtt kell él­nünk társadalmi, ideológiai ellenfeleinkkel, mert ezt né­peink — minden nép — biz­tonsága megköveteli. Azon a szeptember elsején Európa néptömegei még csak féltek attól, ami bekövetke­zett. Ma — 43 évvel később — tudatosabb a fegyverkor­látozásért, a leszerelésért küzdő tömegek békevágya, s cselekedni akarnak, mielőtt megbénítaná őket a félelem. Mert más esetben nemcsak Európában, de sehol a vilá­gon, s nemcsak­­ egyelőre , hanem végérvényesen válna tereppé a táj, egy esetleges újabb világégés hajnalán. Nem zizegnének a fák leve­lei az esőben, nem működ­nének a liftek, s rímen töp­rengő költő sem akadna. Mert azon a szeptember elsején kezdődött az utolsó túlélhető világháború... I­Ál A Magyar Szolidaritási Bizottság tegnap nyilatkoza­tot tett közzé az őszi szoli­daritási akciósorozat alkal­­­­mából. Nehéz időszakot él át az emberiség. Évtizedek óta nem volt ennyire feszült, ellentmondásokkal, ívekkel terhes a világ. veszé­ly ••Egyesült Államok politikájá­ban az éles konfrontáció, a fegy­verkezési verseny új hulláma került előtérbe. Földünkön mélyülnek és szaporodnak a nemzetközi biztonságot fenyegető helyi válságok; mindezek miatt az világ országai növekvő bel­ső gazdasági nehézségekkel küzdenek — állapította meg bevezetőben a dokumentum. A békét féltő tömegek mind bátrabban és erőtelje­sebben lépnek fel az embe­­­­riséget fenyegető veszélyek ellen. E világméretű küzde­lemben — elsősorban a ha­tékonyabb szocialista építő­­munkával — részt vállal a magyar nép is. A Szovjet­unió, a szocialista országok, a világ népei és haladó erőinek cselekvő szolidaritá­sa, összefogása a békéért, a háborús politika feletti győ­zelem döntő feltétele. A Magyar Szolidaritási Bizottság ez évben is szep­tember 1-től, az antifasiszta világnaptól kezdődően meg­hirdeti hagyományos őszi akciósorozatát. Az akció ke­retében sorra kerülő politi­kai fórumok, szolidaritási gyűlések, kiállítások és más rendezvények segítik, hogy közvéleményünk minél szé­lesebb körben­­ megismerje a rendkívül bonyolult, nemzet­közi helyzet a világbékéért, összefüggéseit, a politikai enyhülésért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a­­ le­szerelésért, Európa békéjé­ért és biztonságáért, a tár­sadalmi­ haladásért folyta­tott­ világméretű­ küzdelem legfontosabb eseményeit, az imperializmus ellen küzdő népek jogos és igazságos harcát- A programsorozat jó alkalom arra, hogy a ma­gyar nép ismételten kifeje­zésre juttassa a nemzetközi helyzet alakulásáért, a tár­sadalmi haladásért, a szocia­lizmusért, a béke ügyéért érzett mély felelősségét, cse­lekvő szolidaritását az el­nyomott népek felszabadító antiimperialista harcával. A Magyar Szolidaritási­ Bizottság a magyar felhívással fordul határozottan közvéleményhez: ítélje el • az Amerikai Egyesült Államok­nak és szövetségeseinek, NATO-nak agresszív, a vi­­­lágbéke szempontjából be­láthatatlan következmé­nyekkel járó konfrontációs politikáját A bizottság nyilatkozatá­ban köszönetét fejezi ki azoknak a kollektíváknak és egyéneknek, akik önkéntes hozzájárulásukkal lehetővé tették, hogy az év első felé­ben segítséget nyújtsanak angolai, a namíbiai, a nica- a­raguai, az etióp, a vietnami. Palesztinai, a libanoni, a laoszi, az afganisztáni, az a kambodzsai népnek hősies küzdelmükhöz a­ függetlenségért, és enyhítsék a társa­dalmi haladásért harcoló né­pek szenvedéseit. A dokumentum a további­akban leszögezi­, a világ kü­lönböző népei a jövőben is számítanak támogatásunkra, ami jelentősen erősíti szo­cialista hazánk nemzetközi tekintélyét. A Magyar Szo­lidaritási Bizottság ezért köszönettel fogadja a szám­lájára történő önkéntes be­fizetéseket Abban a meggyőződésben hirdetjük meg az őszi ak­ciósorozatot hogy az a ma­gyar nép internacionalista hagyományaihoz méltóan ezúttal is kifejezésre juttat­ja társadalmunk egészének tevékeny­ hozzájárulását békéért, a nemzetközi eny­a­n­dülésért vívott küzdelemhez, nemzeti felszabadítási mozgalmak harcának támo­gatásához — fejeződik be a nyilatkozat . A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Őszi szelid­aritási akció Termelőerők, termelési viszonyok A termelőerők és a terme­lési viszonyok változása a mezőgazdaságban címmel háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött­­ teg­nap a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. Bíró Fe­renc rektor megnyitója­ Után Huszár István, az­ MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Inté­zetének főigazgatója tartott előadást a plenáris ülésén részt vevő több száz szak­ember előtt a mezőgazdaság szocialista gyarországi fejlődésének ma­tapasztalatairól. Hangsúlyozta, hogy a tuda­tos, szocialista agrárpoliti­kának, valamint a tudomá­nyos és technikai vívmányok gyors alkalmazásának ered­ményeként a magyar mező­­gazdaság számos, világvi­szonylatban is jelentős sikert ért el. A mezőgazdasági nagyüzem ma már döntő té­nyező a települések életében, a szövetkezetek és az állami gazdaságok tevékenyen részt vesznek a falvak arculatá­nak formálásában. A gazda­ságokban alkalmazott mo­dern technika­­ pedig egy me­rőben új agrárműszaki réteg kialakulásához vezetett. A plenáris ülést követően a résztvevők négy szekció­ban folytatták a tanácsko­zást, a mezőgazdasági ter­melőerők fejlődéséről, a föld­­használat közgazdasági kér­déseiről, a termelési viszo­nyok változásairól és a nagyüzemi földhasználat agronómiai kérdéseiről. A szekcióülések munkájának eredményeit szerdán összeg­zik, s a tanácskozás csütör­tökön szakmai nappal feje­ződik be. ; ÍV­ Hazánkba érkezik a norvég külü­gym­­iniszter Svenn Stray, a­ Norvég Ki­rályság Puja Frigyes külügyminisztere ter meghívására külügyminisz­ma hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik. ÁRA: 1,40 Ft 19S2. szeptember 1., szerda %k­­ ^ fi A gépiparban és a gépgyártásban a bonyolult geometriai formájú alkatrészek döntő többségét még ma is forgácsolással állítják elő. Ez nem gazdaságos, mert a ki­induló anyagnak általában 50—60 százaléka forgácsként el­vesz. A korszerű tömeggyártásban egyre inkább tért hódíta­nak a forgács nélküli gyártási eljárások; ezek közé sorol­ható a már régóta ismert precíziós öntés is, amelynek a hagyományos öntéshez viszonyítva igen sok előnye van. Képünkön egy új módszeren alapuló héjformába-öntés Új, környezetvédő módszerek Szakmai tanácskozás, bemutató Bogláron A Balatonboglári Állami Gazdaság mindig szívesen vállalkozott az új módszerek kipróbálására, és sokat tett azért, hogy az élenjáró mód­szerek mielőbb elterjedje­nek. A Viticooppal, a nö­vényvédő állomással, az ag­rártudományi egyesület ker­tészeti szakosztályával közö­sen tegnap ismét ilyen cél­ból hívták meg a szőlőter­melő társulás taggazdasá­gait, a dunántúli növényvédő ál­lomások, szakemberek­,kutatóintézetek Két fő téma állt a nagy érdeklődéssel kísért szakmai program középpontjában: a szőlő tápanyaggazdálkodása és növényvédelme. A táp­anyag-visszapótlás most ter­jedő, új módszeréről, a fo­lyékony műtrágyázásról két előadás hangzott el. Az egyik a folyékony mű­trágyázás elméleti jelen­tőségével foglalkozik, a másik — amelyet Vas János termelési igazgató­helyettes tartott — a mód­szer gyakorlati alkalmazását taglalta. Ez a technológia azon túl, hogy hatékonyabb­­ lehetőséget teremt a nö­vény szakszerűbb, pontosabb táplálására, fontos környe­zetvédő szerepe is van, hi­szen az oldott műtrágya szinte mind hasznosul. Má­sutt is, de kivált a Balaton vízgyűjtő területén, ennek igen nagy a jelentősége. A szakmai nap másik té­maköre a termelés biztonsá­gát befolyásoló vegyszeres gyomirtás volt. Erről három előadás hangzott el Egyik részletesen tájékoztatta résztvevőket az állami gaz­a­daságban végzett vegyszeres kísérletek tapasztalatairól. A délelőtti előadásokat délután bemutató követte. A gyomirtás mellett a résztve­vő szakemberek megismer­kedhettek­ azzal a gépsorral is,­­melyet a folyékony mű­­trágyázásra fejlesztett ki a gazdaság. Hoventa, Protenvita, A vásárváros készül a BNV-re Élénkül a kőbányai vásár­város, készül a szeptember 17-én megnyúló őszi -buda­pesti nemzetközi vásárra. Már naponta érkeznek kül­földről a kamionok, s a ki­állítási árukkal megrakott teherautók. Benépesülnek a pavilonok is, megkezdődtek a szerelési, berendezési munkák. Az idei őszi BNV-n Ma­­gy­arországgsal együtt 41 or­szág és a Palesztinai Felsza­badítási Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztási cikk­újdonságaikat. A szocialista országok közül a szovjet, a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK -beli vállalatok, a tőkés országok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria, Görögország, Kenya és Kuvait, Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras első ízben vonultatja fel ex­portcikkeit. A vásár kiállí­tóinak száma előreláthatóan meghaladja a múlt évit: ös­­­szesen mintegy lódc hazai és külföldi cég mutatja be áru­kínálatát. A bemutatásira ke­rülő termékeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében 12 árucsoportra osztották. Az őszi BNV-vel egyidőben há­rom szakkiállítást is rendez­nek. A Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás az ötödik, a Protenvita nemzet­közi környezetvédelmi kiállí­tás a harmadik, a Studexpo oktatási eszközök nemzetközi kiállítása a második alka­lommal nyitja meg kapuit. Szakemberek nemzetközi találkozója Húszéves a Barátság Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajveze­téken megindult a rendsze­res kőolajszállítás Magyaror­szágra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött teg­nap Hajdúszoboszlón a ve­zeték építésében és üzemel­tetésében részt vevő orszá­gok — Csehszlovákia, Len­­----------------------------------------------­gyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételé­vel. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy Barátság kőolajvezeték-rend­­­szer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnöke­ként épült meg. A vezeték­­rendszer északi ágán Len­gyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaság­nak, déli ágán pedig Cseh­szlovákiának és Magyaror­szágnak szállít a Szovjetunió kőolajat a Volga menti me­zőkről. 1962-től ez év szep­temberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyaror­szágra a Barátság kőolajve­zeték-rendszeren, a felhasz­náló négy országba együtt­véve pedig több mint­ 700 millió tonna. A Barátság ve­zetéken érkező olaj nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszerű magyar kőolajfel­dolgozó és petrolkémiai ipar megteremtése. A tanácskozáson részt ve­vő szakemberek szerkcióüése­­ken tárgyalják meg a két évtizedes működés tapaszta­latait, s egyeztetik a követ­kező időszak tennivalóit

Next