Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYIAra: 1,40 Ft XXXVIIl. évfolyam, 282. szám * NÉPLAP 1982. december 1., szerda Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését december­­­re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előter­jesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) FOLYTATÁS /ANUÁRBAN Szovjet—amerikai tárgyalások Centben Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai kö­zepes hatótávolságú nuk­leáris fegyvereik korlátozásá­ról tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttség. Ezzel lezá­rult a megbeszélések jelen­legi szakasza. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a tárgyalásokat 1983. január 27-től ismét folytatják. • • • Tegnap Genfben teljes ülést tartottak a hadászati fegyverzet korlá­tozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon. Megemlékezés a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójáról Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége kedden a Parlament Va­­rjasz-termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksé­ge. A tanácskozást Apró Atal, az MSZBT elnöke nyi­totta meg, majd a Szovjet­unió megalakulása 60. évfor­dulójára emlékezve méltatta a szovjet állam létrejöttének történelmi jelentőségét. Hangsúlyozta: hat évtizede annak, hogy a forradalom győzelme után öt esztendő­vel a Nagy Október logikus folytatásaként államszövet­ségre léptek a győztes for­radalom egyes köztársaságai. December 30-án jött létre, szerveződött államszövetség­be a világ első, sok nemzeti­ségű, egységes munkás-pa­raszt szocialista állama. A sok nemzetiségű szovjet állam létrejötte a lenini nem­zetiségi politika gyakorlati megtestesülése — mondotta Apró Antal Az MSZBT elnöke emlé­keztetett rá : a soknemzetisé­gű szovjet állam ma egysé­gesebb, sadalmi, összeforrottabb tár­politikai, eszmei, ideológiai szem­pont­ból­, mint a világ bannelyik egynem­­zetiségű állama. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak a szocia­lista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelé­se területén elért eredmé­nyeit, körvonalazta a továb­bi teendőket. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: speciális és fontos teendői vannak e téren a társadalmi szerveze­teknek, közöttük a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak is. Az MSZBT, mint az egész társadalmat átfogó mozgalom sokat tesz tömeg­azért, hogy népünk, ifjúságunk megismerje a Szovjetuniót, az SZKP politikáját, a ma­gyar-szovjet együttműködés múltját és jelenét, távlatait, hozzájárulva a magyar ifjú­ságnak a szocialista hazafi­ság és proletár internacio­nalizmus szellemében törté­nő neveléséihez. A vitában felszólaló Köp­ Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára hang­súlyozta: az ifjúságnak a társadalom­ban elfoglalt he­lyeiből, szerepéből, hivatásá­ból fakad, hogy nagy fon­tosságot kell tulajdonítani annak, miként gondolkodnak a fiatalok a nemzet, a haza, a ne­mzetköziség kérdéséről. A magyar szakszervezetek munká­jurc szervei tekintik a dolgozó részének fiatalok hazafias-internacionalista nevelését —­ mondotta töb­bek között Timmer József, a SZOT titkára. A munkahe­lyeken a szakszervezeti bi­zottságok és tisztségviselők arra törekszenek, hogy ér­zékeltessék a fiatalokkal mai cselekvő hazafiság való­a­di tartalmát, a munkában való mindennapos helytál­lást a feladatok időben és jó minőségben való megol­dásának fontosságát. m­ént tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A képen: Apró Antal, az MSZBT elnöke beszél A jakutiai gyémántlelőhelyek felfedezése nagy lendü­letet adott a hazai nyersanyaggal dolgozó szovjet drágakő­­metsző ipar fejlődésének. A bányászatban és a geológiában is használnak gyémántot. A kutatófúrást ma már óriási mélységekben, a korábbiaknál sokkal keményebb kőzetek­ben kell végezni. Erre pedig csakis a gyémánt fúróvéső al­kalmas. Képünkön: a nagy pontosságú csillagászati távcső alkatrészeit gyémánt segítségével munkáltak meg Megszüntetik a gazdaságtalan ültetvényeket Jelentős raktárfejlesztésre van szükség A szőlő- és gyümölcstermesztés helyzete a TOT elnökségi ülésén A termelőszövetkezetek­ben a szőlő- és gyümölcs­­termelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A kö­zös gazdaságok az országos termelőterületnek min­tegy kétharmadát művelik, fel­­dolgozó üzemeik teljesítmé­nye azonban az országos ka­pacitásnak csak negyedét te­szik rá és az összes tároló­térnek mindössze 13 száza­lékát adja. A szőlő- és gyü­mölcstermelés, illetve a fel­dolgozás és a tárolás között mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az eddiginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezek­nek az ágazatoknak a jöve­delmezőségein — állapította meg a TOT elnöksége keddi budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetet­ték, hogy a rendelkezések egyenlőre még külön vá­lasztják a szőlő- és gyü­mölcstelepítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászkodást, holott vagyits egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgo­zás viszonylagos elmaradott­ságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesítményű bo­rászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vi­dékeken. A beruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehet­ne fedezni. Részben azonos gondok mutatkoznak a ter­melőszövetkezeti alma­ter­mesztésben is, szűkösek a tárolóik. Legalább 250 ezer tonnás raktárfej­lesztésre len­­ne szükség ahhoz, hogy a felkínált téli almát megfe­lelő módon óvhassák az őszi, téli időszakban. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a ho­zam, gyakran csak úgy le­het segíteni, ha a gazdaság­talannak bizonyult ültetvé­nyeket megszüntetik és he­lyüikre korszerű nagyhozamú új fajtákat telepítenek. A szükséges szaporí­tóanyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség megvitatja a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek anyagi érdekel­tő­ségének új vonásairól szóló előterjesztést. Egyetértett a munkadíjazás szabályozásá­nak továbbfejlesztésével, és azzal, hogy a tagok és a szö­vetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a továb­biakban még inkább elmé­lyítsék. Budapesten is gyártják az Interferont A finn Cari Canteíl bieoló­gus kísérletei alapján Buda­pesten is megkezdődhet az Interferon gyógyszer gyártá­sa. Három cég közös társu­lásából — a Szegedi Orvos­tudományi Egyeten Mikro­biológiai Intézet az Országos Haematológiai és Vértransz­fúziós Intézet, és az EGYT Cynteysaervegyészti Gyára — alakult nagy laboratóriu­­mában teljesen steril körül­mények között, évente hat­millió dollár értékben — egyelőre — klinikai kísérlet céljaira exportálják az In­terferont. A vérfeldolgozás folyamán keletkező mellék­­termékekből — az eilő fehér vérsejtek­ből — nyerik majd a bonyolult laboratóriumi úton az alfa-interferonokat, amelyek bizonyos betegségek ellen hatékonyan alkalmaz­hatók. A képen: Az előké­szítő részlegben.­­MTI Fotó — Balaton József felvétele — KS­ 1 Jelentősek a lehetőségek Megtalálták szá­m­ításu­kat Tanácskozott a Szövosz elnökség• A Hungaromnart és a Mavad vállalatok külkeres­kedelmi tevékenységét érté­kelte kedden a Szövosz el­nöksége. Megállapították: mindkét vállalatnak sikerült megerősítenie helyzetét a külföldi nagyrészt piacokon, és ezzel ellensúlyozták gyakran kedvezőtlen értéke­­­sítési lehetőségeket. A vál­lalatokkal együttműködő termelőüzemek is megtalál­ták anyagi számításukat. Az elmúlt időszakban mindkét vállalat szorosabb­ra fűzte kapcsolatait belföl­di partnereivel. A közös anyagi érdekeltség kialakí­tásával örvendetesen­kedett a jobb minőségű, neve­az exportkövetelményeknek is megfelelő áruk aránya. A gazdaságosabb export érde­kében a vállalatok szerve­zeti korszerűsítést hajtottak végre. A Hungarofruct Met­ró hívta az Expoirt Akna Társaságot, amely a legje­lentősebb termelőket tömö­ríti, s más szervek közbeik­tatása nélkül közvetlenül a külkereskedelemnek szállít­­ja a gyümölcsöt, ezzel is csökkentve az önköltséget. A Mavad társasági formában 411 mezőgazdasági, illetve erdő- és vadgazdasági üzem­mel amely épített ki kapcsolatot, segíti a vadászati szolgáltatások színvonalá­nak emelését a devizabevé­telek fokozását. A vállalat — részben társulási formá­ban — megkezdte a vadfel­dolgozó üzemek hálózatának kiépítését, Öreglakom és Ve­­csésen már átadták az új létesítményeket, amelyekben évente 3200 tonna, a kül­piacon keresett vadhúst ál­lítanak elő. Az elnökség megállapítot­ta azt is, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok és a ter­­m­ékn­zetnek kapcsolatában még mindig sok a kihaszná­­latlan lehetőség. Ezért 1983. március végéig — az elnök­ség határozatának értelmé­ben — a szervezeti és a gazdasági együttműködés kereteinek korszerűsítésére új tervezetet dolgoznak ki. Az elnökség arra biztatta a vállalatokat, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a szövetkezeti vállalatokra és javítsák tovább a más or­szágok szövetkezeteivel ki­alakított együttm­űködést

Next