Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYIAra: 1,40 Ft XXXVIIl. évfolyam, 282. szám * NÉPLAP 1982. december 1., szerda Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését decemberre összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) FOLYTATÁS /ANUÁRBAN Szovjet—amerikai tárgyalások Centben Kedden Genfben teljes ülést tartott az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereik korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Ezzel lezárult a megbeszélések jelenlegi szakasza. A felek megállapodtak abban, hogy a tárgyalásokat 1983. január 27-től ismét folytatják. • • • Tegnap Genfben teljes ülést tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó szovjet —amerikai tárgyalásokon. Megemlékezés a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójáról Ülést tartott az MSZBT országos elnöksége kedden a Parlament Varjasz-termében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A tanácskozást Apró Atal, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójára emlékezve méltatta a szovjet állam létrejöttének történelmi jelentőségét. Hangsúlyozta: hat évtizede annak, hogy a forradalom győzelme után öt esztendővel a Nagy Október logikus folytatásaként államszövetségre léptek a győztes forradalom egyes köztársaságai. December 30-án jött létre, szerveződött államszövetségbe a világ első, sok nemzetiségű, egységes munkás-paraszt szocialista állama. A sok nemzetiségű szovjet állam létrejötte a lenini nemzetiségi politika gyakorlati megtestesülése — mondotta Apró Antal Az MSZBT elnöke emlékeztetett rá : a soknemzetiségű szovjet állam ma egységesebb, sadalmi, összeforrottabb tárpolitikai, eszmei, ideológiai szempontból, mint a világ bannelyik egynemzetiségű állama. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak a szocialista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelése területén elért eredményeit, körvonalazta a további teendőket. Egyebek között hangsúlyozta: speciális és fontos teendői vannak e téren a társadalmi szervezeteknek, közöttük a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak is. Az MSZBT, mint az egész társadalmat átfogó mozgalom sokat tesz tömegazért, hogy népünk, ifjúságunk megismerje a Szovjetuniót, az SZKP politikáját, a magyar-szovjet együttműködés múltját és jelenét, távlatait, hozzájárulva a magyar ifjúságnak a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szellemében történő neveléséihez. A vitában felszólaló Köp Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára hangsúlyozta: az ifjúságnak a társadalomban elfoglalt helyeiből, szerepéből, hivatásából fakad, hogy nagy fontosságot kell tulajdonítani annak, miként gondolkodnak a fiatalok a nemzet, a haza, a nemzetköziség kérdéséről. A magyar szakszervezetek munkájurc szervei tekintik a dolgozó részének fiatalok hazafias-internacionalista nevelését — mondotta többek között Timmer József, a SZOT titkára. A munkahelyeken a szakszervezeti bizottságok és tisztségviselők arra törekszenek, hogy érzékeltessék a fiatalokkal mai cselekvő hazafiság valóadi tartalmát, a munkában való mindennapos helytállást a feladatok időben és jó minőségben való megoldásának fontosságát. mént tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. A képen: Apró Antal, az MSZBT elnöke beszél A jakutiai gyémántlelőhelyek felfedezése nagy lendületet adott a hazai nyersanyaggal dolgozó szovjet drágakőmetsző ipar fejlődésének. A bányászatban és a geológiában is használnak gyémántot. A kutatófúrást ma már óriási mélységekben, a korábbiaknál sokkal keményebb kőzetekben kell végezni. Erre pedig csakis a gyémánt fúróvéső alkalmas. Képünkön: a nagy pontosságú csillagászati távcső alkatrészeit gyémánt segítségével munkáltak meg Megszüntetik a gazdaságtalan ültetvényeket Jelentős raktárfejlesztésre van szükség A szőlő- és gyümölcstermesztés helyzete a TOT elnökségi ülésén A termelőszövetkezetekben a szőlő- és gyümölcstermelési ágazatok évente mintegy tízmilliárd forint értéket állítanak elő. A közös gazdaságok az országos termelőterületnek mintegy kétharmadát művelik, feldolgozó üzemeik teljesítménye azonban az országos kapacitásnak csak negyedét teszik rá és az összes tárolótérnek mindössze 13 százalékát adja. A szőlő- és gyümölcstermelés, illetve a feldolgozás és a tárolás között mutatkozó aránytalanság felszámolásáért a következő időszakban az eddiginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatoknak a jövedelmezőségein — állapította meg a TOT elnöksége keddi budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a termelőszövetkezeti szőlő- és gyümölcstermelés helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetették, hogy a rendelkezések egyenlőre még külön választják a szőlő- és gyümölcstelepítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászkodást, holott vagyits egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonylagos elmaradottságát felszámolhassák, a jövőben mintegy százezer hektoliter teljesítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlőtermelő vidékeken. A beruházásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsönökből lehetne fedezni. Részben azonos gondok mutatkoznak a termelőszövetkezeti almatermesztésben is, szűkösek a tárolóik. Legalább 250 ezer tonnás raktárfejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a felkínált téli almát megfelelő módon óvhassák az őszi, téli időszakban. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban túlságosan alacsony a hozam, gyakran csak úgy lehet segíteni, ha a gazdaságtalannak bizonyult ültetvényeket megszüntetik és helyüikre korszerű nagyhozamú új fajtákat telepítenek. A szükséges szaporítóanyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség megvitatja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek anyagi érdekeltőségének új vonásairól szóló előterjesztést. Egyetértett a munkadíjazás szabályozásának továbbfejlesztésével, és azzal, hogy a tagok és a szövetkezet közötti vagyoni kapcsolatrendszert a továbbiakban még inkább elmélyítsék. Budapesten is gyártják az Interferont A finn Cari Canteíl bieológus kísérletei alapján Budapesten is megkezdődhet az Interferon gyógyszer gyártása. Három cég közös társulásából — a Szegedi Orvostudományi Egyeten Mikrobiológiai Intézet az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet, és az EGYT Cynteysaervegyészti Gyára — alakult nagy laboratóriumában teljesen steril körülmények között, évente hatmillió dollár értékben — egyelőre — klinikai kísérlet céljaira exportálják az Interferont. A vérfeldolgozás folyamán keletkező melléktermékekből — az eilő fehér vérsejtekből — nyerik majd a bonyolult laboratóriumi úton az alfa-interferonokat, amelyek bizonyos betegségek ellen hatékonyan alkalmazhatók. A képen: Az előkészítő részlegben.MTI Fotó — Balaton József felvétele — KS 1 Jelentősek a lehetőségek Megtalálták számításukat Tanácskozott a Szövosz elnökség• A Hungaromnart és a Mavad vállalatok külkereskedelmi tevékenységét értékelte kedden a Szövosz elnöksége. Megállapították: mindkét vállalatnak sikerült megerősítenie helyzetét a külföldi nagyrészt piacokon, és ezzel ellensúlyozták gyakran kedvezőtlen értékesítési lehetőségeket. A vállalatokkal együttműködő termelőüzemek is megtalálták anyagi számításukat. Az elmúlt időszakban mindkét vállalat szorosabbra fűzte kapcsolatait belföldi partnereivel. A közös anyagi érdekeltség kialakításával örvendetesenkedett a jobb minőségű, neveaz exportkövetelményeknek is megfelelő áruk aránya. A gazdaságosabb export érdekében a vállalatok szervezeti korszerűsítést hajtottak végre. A Hungarofruct Metró hívta az Expoirt Akna Társaságot, amely a legjelentősebb termelőket tömöríti, s más szervek közbeiktatása nélkül közvetlenül a külkereskedelemnek szállítja a gyümölcsöt, ezzel is csökkentve az önköltséget. A Mavad társasági formában 411 mezőgazdasági, illetve erdő- és vadgazdasági üzemmel amely épített ki kapcsolatot, segíti a vadászati szolgáltatások színvonalának emelését a devizabevételek fokozását. A vállalat — részben társulási formában — megkezdte a vadfeldolgozó üzemek hálózatának kiépítését, Öreglakom és Vecsésen már átadták az új létesítményeket, amelyekben évente 3200 tonna, a külpiacon keresett vadhúst állítanak elő. Az elnökség megállapította azt is, hogy a külkereskedelmi vállalatok és a terméknzetnek kapcsolatában még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. Ezért 1983. március végéig — az elnökség határozatának értelmében — a szervezeti és a gazdasági együttműködés kereteinek korszerűsítésére új tervezetet dolgoznak ki. Az elnökség arra biztatta a vállalatokat, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a szövetkezeti vállalatokra és javítsák tovább a más országok szövetkezeteivel kialakított együttműködést