Somogyi Néplap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-01 / 128. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI Ára: 1.40 Ft NÉPLAP Y, *,4-MS2MP.SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1983. június 1., szerda XXXIX. évfolyam, 128. szám Budapest — IPU-konferencia Vessenek véget a fegyverkezési versenynek Plenáris ülésen, az elfogadott napirendnek megfelelően általános vitával folytatódott kedden az Országházban az Interparlamentáris Unió V. európai együttműködési és biztonsági konferenciája. A 28 országból érkezett mintegy 200 parlamenti képviselő elsősorban az európai biztonságot érintő kérdéseket elemezte, s —■ más-más szempontból ugyan — az együttműködés szorosabbá tételének lehetőségeit kereste. Az általános vita résztvevői egyetértettek abban, hogy a törvényhozó testületeknek fontos szerepük van a jelenlegi, kiélezett nemzetközi problémák megoldásának elősegítésében. Bár az európai és a világhelyzet megromlásának okairól a vélemények természetesen eltértek, közös volt az az álláspont, hogy a budapesti tanácskozásnak — éppúgy, mint az IPU eddigi hasonló konferenciáinak —, hozzá kell járulnia az európai légkör megjavításához, a fegyverkezési verseny megállításához, a leszereléshez. A felszólalók részletesen foglalkoztak a helsinki záróokmány alapelveinek megvalósulásával, a biztonsági konferencia résztvevőinek madridi tanácskozásával. Számos kérdésben, így humanitárius témák, az emberi jogok problémái terén nem egyszer egymásnak ellentmondó nézetek hangzottak el. Több, a NATO-országokból érkező például az Atlanti Képviselő Szövetség közismert álláspontjának adott hangot, egyetértés mutatkozott azonban abban, hogy következetesen meg kell valósítani a záróokmány rendelkezéseit, s Madridban haladék nélkül megfelelő, kölcsönösen elfogadható megállapodásra kell jutni. Hasonlóképpen ellentmondó vélemények ütköztek a vitában a fegyverkezés, az eurorakéták tárgyalásánál, de közös volt az óhaj, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek, amely súlyos veszélyt jelent Európa népeinek. A keddi ülés első felszólalója a görög Dimitriosz Nianiasz olyan különleges bizottság felállítását javasolta, amelynek feladata lenne megvizsgálni: mi módon akadályozható meg az európai megosztottság elmélyülése. Hans Klein, az NSZK delegációjának tagja a nemzetközi feszültség okaira kitérve visszautasította a szocialista országok küldötteinek elemzését, védelmébe vette az úgynevezett nullamegoldást. Andreasz Fantisz, ciprusi delegátus támogatásáról (Folytatás a 2. oldalon) Plenáris ülésen folytatódott kedden az Országházban az Interparlamentáris Unió konferenciája, amelyen 28 ország mintegy kétszáz képviselője vesz részt Megkezdődött a főszezon a Nagyatádi Konzervgyárban Az első szállítmány Görgetegről jött A zöldborsó feldolgozásával tegnap megkezdődött az idei szezon a Nagyatádi Konzervgyárban. Már reggel nagy volt az izgalom, hiszen a kaposfőiek és a görgetegiek egyszerre kezdték a betakarítást, így bármelyik pillanatban várható volt, hogy beérkezik az első zöldborsószállítmány. Ám a gépek késtek. Tizenegy óra kilenc perckor gurult a mérlegre a görgetegi téesz Sí 26—85 rendszámú tehergépkocsija, ál,6 mázsa szemet hozott. — Elég szemetes — mondta Zarka György mérlegházvezető, amikor szemrevételezte a konténerek tartalmát. — És a minőség? Varga János nyersanyagminősítő maroknyi szemet helyezett egy kis műszerbe. — Negyvenötös. — Vagyis? — A zsengeségét mértük; a negyvenöt azt hogy kiváló minőségű,jelenti, Zóka Gábor üzemvezető ugyancsak mozgott az első szállítmány láttán. Még legutolsó pillanatban is akadt a teendő a gépek körül. — Elvileg minden készen áll, kipróbáltuk mind a hat vonalat, de még így is előjöhetnek apra kell figyelni...bajok. Nagyon Tizenegy óra harmincnégy perc: fölkerült az első konténer zöldborsó a gyártósorra. Mosták, tisztították, válogatták , hogy a délutános műszak már készíthesse a konzervet. Délután már a raktárba kerültek az első üvegek. Hamarosan azonban továbbviszik őket: a jövő héten már az üzletekben lesz az idei zöldborsókonzerv. A görgetegi, a kaposfői, a kaposmézői, a magyaratádi, a segesdi, a gyékényes termelőszövetkezettől, valamint a Dél-somogyi Állami Gazdaságból :>00 vagon borsót várunk. Az utolsó pillanatban de még jóikor jött az eső — hallottuk Vojkovics István főmérnöktől. — Várhatóan bejön a tervezett mennyiség, s így július 10-ig 900 vagon készterméket gyárthatunk; ebből 700 vagonnyit exportálni fogunk. A többi a hazai boltokba kerül, illetve saját felhasználásra megy, különböző termékeinkhez. A Nagyatádi Konzervgyárban tegnaptól ismét három műszakban dolgoznak. Természetesen szombaton is, és ha szükséges, akkor a vasárnap sem lesz pihenőnap. A jövő hétre várják a cseresznyét, mintegy húsz vagonnyit, a hónap közepétől pedig meggyet is tartósítanak. Gyümölcsből, sajnos, nem lesz annyi mint tavaly. A nagy meleg nem kedvezett a fáknak, közepesnek ígérkezik a termés. Ám munka így is lesz bőven a következő hónapokban. Nagy Jenő LEMP kb-ülés Varsóban A társadalmi-politikai helyzet kulcsfontosságú kérdéseiről és a párt tevékenységének irányairól tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának 12. ülése, amely kedden délelőtt kezdődött meg Varsóban. Az ülésen elnöklő Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a központi bizottság első titkára a tanácskozást megnyitva elmondta, hogy a hosszú hónapokig tartó előkészítő munka során a pártélet minden szintjén megvitatták a napirenden szereplő kérdéseket. Új papíripari termékek, technológiák, vizsgálati módszerek kikísérletezésén, alkalmazási lehetőségein dolgoznak a Papíripari Vállalat Kutató Intézetében. Jelenleg a kiemelt beruházásként épülő Szolnoki Papírgyár gyártmányú skáláját és a vásárolt gépparkra alkalmazható technológiákat határozzák meg (MTI-fotó : Varga László) KGST-munkacsoport ülésezik Boglárlellén A ruhaipari együttműködésről Boglárlellén az Ipari Minisztérium üdülőjében ülésezik tegnap óta a KGST könnyűipari állandó bizottságának ruházati iparral és öltözködéskultúrával foglalkozó munkacsoportja. Az európai szocialista országok, valamint Kuba képviselői gyűltek össze itt, hogy egyeztessék elképzeléseiket, képet adjanak egymásnak önmagukról, beszéljenek az együttműködés lehetőségeiről és alapot teremtsenek a magasabb szintű, későbbi tervkoordinációhoz. Tegnap plenáris ülésen tanácskoztak a résztvevők, s a péntekig tartó programban több részmegbeszélés szerepelt Ellátogatnak a vendégek a zalaegerszegi ruhagyárba is, hogy az elméleti tapasztalatcserét gyakorlati ismeretszerzéssel is bővíthessék. Roman Karbowiak, a munkacsoport lengyel elnöke utalt arra megnyitójában, hogy akár a termékek korszerűségét, akár a munkakörülményeket, akár az anyagfelhasználás gazdaságosságát, avagy az egyéb problémákat veszik elő az egybegyűltek, minden téren akad javítani való, de jó együttműködéssel, széles körű tapasztalatcserével eredményre juthatnak. Kelényi Gábort, a küldöttség vezetőjét magyar kértük meg arra, hogy válaszoljon lapunk néhány kérdésére, szóljon a legfontosabb teendőkről. — A cél egyszerű: azt kell elérni, hogy az itt képviselt országok polgárai szép és jó ruhákat vehessenek, hazai avagy egymástól beszerzett termékekből. Ehhez a célhoz viszont igen sok utat kell végigjárni. A dolog egyik része csak a divatrend kialakítása, a divatbemutatók megrendezése és a modellek alkalmazása, tömeggyártásba való felvétele. A műszaki fejlesztési, a kutatási együttműködés, a méretek egyeztetése, a szakmai szabványok közös alkalmazása terén is sok a tennivaló, így itt több kutatási témáról számdékozunk megállapodást aláírni, például a ragasztásos technológiák közös vizsgálata lehet ilyen. Nagy tudományos vizsgálódás tárgya lehet az, hogy a mikroelektronikának milyen alkalmazási lehetőségei vannak a ruhaiparban; erről szintén sok szó esik majd ezen a tárgyalássorozaton. De olyan látszólagos apróságok is igen fontosak, mint a kellékgyártási együttműködés; magyarán az, hogy hol készüljön a gomb ... — Ön személy szerint mit tart most kiemelkedőnek a rendkívül sokrétű problémakörből ? — Csak egy példa a nagyon fontosak sorából: magasabb szinten kellene megoldani az ipari termékcserét. Az ilyen két- és többoldalú együttműködésiben még sok lehetőség rejlik, tehát nemcsak a kereskedelem tehet valamit a neki fölajánlott termékekkel, hanem az ipar is léphetne e téren. — Milyen közös gond szorítja a tagországok ruházati iparát?— A közös divatbemutatókra általában ragyogó kollekciók érkeznek. Nehéz volna rangsort fölállítani, akár a magyar, akár a szovjet tervezők — de fölsorolhatnánk valamennyi országot — csodás modelleket produkálnak. Ám az egész ruhaipar dilemmája nemcsak náluk, sőt nemcsak a szocialista országokban, hanem mindenütt az, hogy a meglévő, nagy sorozatokra képes, korszerű technológiákkal miként lehet majdhogynem egyedi termékeket készíteni, mert az emberek, a vevőik ezt várják. Ha túlozni akarok, úgy mondom : luxus termék nagyüzemben — ez a cél. De hogy ezt elérhessük, ahhoz kevés a magunk tudománya. Közösen, tapasztalatainkat összeadva talán többre juthatunk. I- P. Fekete fólia alatt termeszti a szőlőoltványokat az abasári Rákóczi Mg. Tsz Gyöngyösvisontán és környékén. Évente mintegy kétmillió darabot állítanak elő, melynek felét a Szovjetunióba exportálják. A fekete fóliás termesztés előnye, hogy a talaj nehezebben szárad ki, nincs gyom és mintegy egy tizedére csökkenthető a kétkezi munka. A képen: Az előre kilyuggatott fóliába ültetik a paraffinozott oltványokat (Fotó: MTI — Kerekes Tamás felv. — KS) Magyar—amerikai tudományos kapcsolatok Együttműködési megállapodást írtak alá Május 20—31. között Budapesten tárgyalásokat folytatott az Amerikai Nemzetközi Kutatási és Cseretanács (IREX) és az Amerikai Tudományos Társaságok Tanácsa (ACLS) küldöttsége. A tárgyalások eredményeként Allen Kassof, az IREX igazgatója és Nádor György, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatója kedden aláírta a két intézmény következő két évre szóló együttműködési megállapodását, amely a többi között közös társadalomtudományi kerekasztal-konferencia rendezését és tudományos kutatók kölcsönösnak a korábbinál fogadásaszélesebb körű lehetőségeit irányozza elő. Az aláíráson jelen volt Harry E. Bergold, az Egyesült Államok, budapesti nagykövete is. Az amerikai küldöttséget fogadta Köpeczi Béla művelődési miniszter, és ér. Szerttágothai János, az MTA elnöke.