Somogyi Néplap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
VILÁG PROLETÁRIÁN EGYESÜLJETEK! "Mi "Tá Ära: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK II . . • XXXIX. évfolyam, 254. szám LapjA ✓ 1983. július 1., péntek Sorompó a háború útjában Bekövetkezhet-e egy áltam olyan helyzet, hogy a nukleáris háború „véletlenül” robban ki a világ valamely térségében, válsággócában? A meghökkentőnek tűnő kérdés feltevése korántsem indokolatlan. Elméletileg és gyakorlatilag ugyanis nem lehet kizárni ilyen eshetőséget. Sőt, a katasztrófaveszély annál valószínűbb, minél inkább megnyílik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az emberiség egyetemes érdeke diktálta, hogy elejét vegyék ennek a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajtaját. A „klubba” bizonyos időeltolódással belépett hatalmak a következők: Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország Nagy-Britannia, és a Kínai Népköztársaság. Az ötökön kívül azonban számos ország — egyebek között az NSZK, Kanada, Svédország, Japán, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Pakisztán, Izrael és még vagy két tucatnyi állam — nikai bázisának műszaki-techfejlettségénél fogva képes lenne az atomfegyver önállótására. Ez a fejlődési előállótendencia már az 50-es évek végén, a 60-as évek elején előrelátható volt, szükségessé vált tehát megtenni megfelelő korlátozó elleni intézkedéseket. A Szovjetunió kezdeményezésére — mintegy első lépésként — húsz esztendővel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én az Egyesült Államok és képviselőinek Nagy-Britannia részvételével Moszkvában aláírtak atomcsend-egyezményt, az amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atomfegyver-kísérleteket. A szerződéshez eddig több mint 100 állam csatakozott. Franciaország és Kína viszont mindmáig nem írta alá, mivel mindkettő szabad kezet akart biztosítani magának nukleáris fegyvertárának bővítéséhez. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva, hogy hatékony nemzetközi garanciákkal megakadályozzák az „atomklub” nemkívánatos kiszélesülését, a tömegpusztító eszközök gyártási titkaihoz való hozzáférhetőséget, tovább folytatta erőfeszítéseit. Ennek eredményeként — több évig tartó tárgyalások és előkészítő munka után — az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompószerződés végleges szövegét. A szerződés értelmében az atomhatalmak szigorúan tartják magukat ahhoz vállalásukhoz, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át más országoknak atomfegyvereket, nem nyújtanak nekik segítséget ilyen eszközök előállításához vagy megszerzéséhez. Az atomfegyverrel nem rendelkező országok pedig arra kötelezik magukat, hogy nem gyártanak és máshonnan sem szereznek be ilyen eszközöket. Ma minden nép létfontosságú érdeke, hogy a nemzetek közösségének egybefogott erőfeszítésével áthághatatlan sorompókat állítsanak az atomháború szervezőinek v/v- r á "T.j yj r, i v AGSVjh * ^ O r" 00^-1 -©"<&, Látogatás az Ikarusban • Szakértői tárgyalások Kádár János fogadta Bülend Ulusu kormányfőt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tegnap délután a KB székházában fogadta Bülend Ulusut, a Török Köztársaság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együttműködés problémáira. Megelégedéssel állapították meg, hogy országaik együttműködése eredményesen fejlődik és megerősítették készségüket a kölcsönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítésére. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban ugyancsak fogadta a Török Köztársaság miniszterelnökét. Bülend Ulusu tegnapi programját Székesfehérváron kezdte, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárat kereste fel. A vendéget elkísérte útjára Nagy János külügyi államtitkár, Fóti Iván, hazánk törökországi és Osman Basman, Törökország budapesti nagykövete. A magas rangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gábor András ipari miniszterhelyettes, a megye, a város, s az üzem vezetői üdvözölték, és tájékoztatták a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előállító, nagy múltú hazai iparvállalat eredményeiről. Elmondták, hogy a székesfehérvári gyár szerelőszalagjairól az idén 8700 autóbusz kerül !e, s többségét — 85—90 százalékát — exportálják. piac igényeire figyelő gyártmányfejlesztés eredményeként Ikarus—Renault kooperációban készülő buszokat szállítottak, illetve exportálnak Algériába, s feltűnnek az Ikarus termékei az Egyesült Államok, Irak, Kuvait országútjain is Törökország útjain több mint 600 Ikarus emblémájú jármű gurul. Bülend Ulusu érdeklődött az alkatrész-utánpótlásról, a fejlesztési elképzelésekről és az autóbuszgyártásban kialakítható magyar—török kooperáció lehetőségeiről. Ezt követően a vendégek a szerelőcsarnokban megtekintették a gyártási folyamat egyes mozzanatait, majd az üzem udvarán rögtönzött termékbemutatón ismerkedtek meg az Ikarus gyártmányaival, belföldre és az exportra készített autóbuszokkal. Bolond Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Pál(Folytatás a 2. oldalon) Elvtársi véleménycsere időszerű kérdésekről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában találkozott a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Goberto Vieiraval, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik feladatairól. Véleményt cseréltek a kommunista mozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, nős figyelmet fordítva külöközép- és Latin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggodalommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib-térségben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásukról biztosították a népelnyomó diktatúrák és támogatóik ellen, a szabadságért, a társadalmi igazságért küzdő salvadori, chilei és más latin-amerikai hazafias erőket. Kifejezték szolidaritásukat a kubai és nicaraguai néppel, amelyek országaik függetlenségét és építő munkájuk eredményeit védelmezik. Állást foglaltak amellett, hogy a latin-amerikai válsággócokat tárgyalásos úton számolják fel, mert ez jól szolgálná az amerikai földrész, a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Megerősítették készségüket a pártközi együttműködés elmélyítésére és hangsúlyozták, hogy a jövőben is elősegítik a mindkét nép javát szolgáló sokoldalú kapcsolatok fejlesztését a Magyar Népköztársaság és a Kolumbiai Köztársaság között. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Fésűs gyapjúszövetek. A Magyar Posztógyár gyártmányfejlesztői a világszerte keresett természetes alapanyagokból készülő textíliák újabb változatait dolgozták ki. A múlt évben konvertibilis exportjukat 25 százalékkal teljesítették túl, s az idén további 50 százalékkal növelik. Ez évben új piacuk Hongkong, Svájc, Libanon és Franciaország. A MEGTARTÓ ERŐÉRT Nagyobb önállóságot a társközségeknek Egyre nagyobb szerepet játszanak a mezőgazdasági nagyüzemek a falusi népesség élet- és munkakörülményeinek alakulásában. A község, a nagyüzem, a lakosság érdeke, hogy ez tovább nőjön — ezt állapította meg tegnap a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Tizenhat tsz-ben, két állami gazdaságban, hetven településen végzett vizsgálat, harminc községi és üzemi ankét tapasztalatát összegezték abban a jelentésben, amelyet Vida József NEB- tag terjesztett a bizottság elé. A kitűnően szerkesztett elemző anyagot ötvenkilenc népi ellenőr vizsgálata alapozta meg. Ez adott módot a valóban heves vitára, különböző nézetek szembesítésére, ahogy Jáger György elnök mondta, ötven és fél százalékkal nőtt a városi lakosság 1960 és 1981 között, a községeké viszont tizennyolc és fél százalékkal csökkent. A falusivárosi közvéleményt egyaránt aggasztja, hogy az utóbbi két-három évben tovább romlott ez az arány. Nem alaptalan tehát — bár túlzásoktól sem mentes — a falvak jövőjéért való szinte társadalmi méreteket öltő aggódás. A községek helyzetének alaposabb feltárását, a kedvezőtlen folyamat megállításának szükségességét növeli, hogy az összképen belül nagy az eltérés, csak a községek kisebb hányadának fejlődése, jövője látszik biztatónak. A falvak többségének lakossága nagymértékben — tíz-negyven százalékkal — csökkent. Az apró falvak egy része egész biztos, hogy nem maradt fenn. Különösen nagy gondot jelent, hogy az elköltözések miatt sokat romlott a községi lakosság korösszetétele. Csökkent az utánpótlást jelentő, a következő nemzedéket fölnevelő szakképzettebb, iskolázottabb fiatalok aránya, ugyanakkor nőtt az ellátásra szoruló idős embereké. A számszerű csökkenés és az összetétel romlása általában erősebb a kisebb községekben. A nagyüzemek a községfejlesztési kívül mással hozzájáruláson is segítenek (épülettel, pénzzel, építéssel, szállítással), támogatják a szociális, kulturális, egészségügyi intézmények fenntartását. E támogatások körülbelül elérik a községfejlesztés összegét. Kedvezőtlen, hogy az utóbbi időben anyagi okok miatt kisebb a segítség. Ez feszültséget kelt, különösen ha a gazdaság, a tanács székhelye nem ugyanott van, eltérő az illetékesség területe. Sok oka van annak, miért hagyja el a lakosság egy része a községeket. Az egyik legfontosabb, hogy egyre kevésbé elégítk ki a megnövekedett igényeit. Egy-egy ok megszüntetése esetén tehát nem várható az újranépesedés. Épp ezért fontos, hogy mindenhol a település egész körzetét szolgáló legfontosabb fejlesztések valósuljanak meg. Brandtmüller István, a megyei tanács tervosztályvezetője szerint a népességeltartó képesség áll az első helyen. Ha ez megvan, akkor erősíthetjük a népességmegtartó képességet. Elsősorban azért tegyünk meg mindent, hogy az életképes falvak fejlődjenek. Az utóbbi két évben nőtt a községek fejlesztésére fordított összeg. Ez várható jövőben is. Prjevara Pál, a a Teszöv tktára azt mondta: most olyan a helyzet, hogy sok falu nem tudja saját erejéből visszanyerni életképességét, így erre áldozni kell. Sokan kérték — köztük Varga Károly megyei népfronttitkár —, hogy legyen nagyobb a tanácstagi csoportok önállósága a társközségekben. Mindenki megerősítette azt a javaslatot, hogy erősíteni kell a községi tanácsok népképviseleti, önkormányzati szerepét a körzetben, megtervezve hozzá a gazdasági feltételeket is. A mezőgazdasági nagyüzemek sokban meghatározzák, milyen a lakosság foglalkoztatottsága, életkörülménye, szakmai kultúrája, jövője. Épp ezért sokkal jobban össze kellene hangolni a tanácsok és a tsz-ek fejlesztési elképzeléseit, fölmérni a társadalmi hatásokat . G. Magyar felszólalás Washingtonban A Világélelmezési Tanács ülése A Világélelmezési Tanács miniszteri tanácsülésének általános vitájában szerdán felszólalt Somogyi Ferenc, hazánk állandó ENSZ-képviselőjének helyettese. Megállapítva, hogy az élelmezés kérdése változatlanul egyike az emberiség előtt illő vagy megoldatlan feladatoknak, kiemelte: a világ élelmezési helyzete szoros összefüggésben van a nemzetközi politikai helyzettel, a béke és a biztonság kérdéseivel. Rámutatott, hogy az elhúzódó nemzetközi gazdasági válság az agrártermékek csökkenő exportbevételei és a protekcionista eszközök széles körű alkalmazása egyaránt lassítják az élelmezési problémák megoldását, az éhezés felszámolását. Somogyi Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság fejlesztését minden országban összhangba kell hozni a többi szektorával, a gazdaság sajátos társadalmi—gazdasági viszonyokkal. A nemzetközi élelmezésbiztonság megteremtésével kapcsolatban kifejtette, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése mellett szükség van az koncepció élelmezésbiztonsági termeléscentrikus továbbfejlesztésére, a fejlődő országok mezőgazdasági termelésének növelésére.