Somogyi Néplap, 1983. október (39. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
Äfflj 1,89 Ft XXIX. évfolyam, 232. szám * 1fS3, október 1. szombat Hazánk szava az ENSZ-ben Losonczi Pál ismertette népünk álláspontját Az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának csütörtök délutáni plenáris ülésén — közép-európai idő szerint a késő esti órákban — szólj!? fe! Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnök Tanácsa elnöke. Elnök úr! Két világégés szörnyű tapasztalata nyomán szervezetünket éppen az a nagy elhatározás hívta életre, hogy — alapokmányunk szavaival — „megmentsük a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól”. E munkánknak otthont adó palota falába is ezt az évezredes emberi óhajt vésték: „Nemzet ne emeljen kardot nemzetre, és ne tudja meg soha többé, hogy mi a háború!’’ De vajon elmondhatuk-e, hogy akárcsak a közelébe jutottunk már e nagy célnak? Úgy érzem, a kérdés maga is illuzórikusnak hat a jelen történelmi pillanatban, amelyet sajnos a nemzetközi feszültség kiéleződése jellemez. Fokozódik a konfrontáció, kísérletek történnek a világbéke fenntartását biztosító erőegyensúly megbontására, katonai fölényszerzésre, népek nemzeti és társadalmi a felszabadulási folyamatának visszafordítására. Mindez aggodalommal tölti el a Magyar Népköztársaság népét és kormányát. E veszélyes helyzet kialakulásának fő okát a fegyverkezési hajsza fokozódásában látjuk. A példátlan arányú fegyverkezés nemcsak közvetlenül, a nukleáris katasztrófa eshetőségével fenyegeti civilizációnkat, hanem közvetve is: azáltal, hogy eltékozolja az emberiség anyagi és szellemi erőforrásait, megfosztja a népeket a munkájuk által létrehozott javak jelentős részétől, tartósítja a gazdasági elmaradottságot egész sor fejlődő országban. Vajon nem képtelen ellentmondás-e ez a tudomány és a technika századában? Akkor, amikor kézzelfogható közelségbe került az olyan globális problémák megoldási lehetősége, mint az új energiaforrások feltárása, az óceánok kincseinek kiaknázása, a világűr békés meghódítása, az éhínségek és a pusztító népbetegségek felszámolása, a rohamosan romló természeti környezet megmentése. Vajon elképzelhető‘ -e globális együttműködés is fakul e valóban nagyszerű 1‘betőségek valóra váltása’ Hiszen már szervezetünk alapokmá?nyának elfogadásával erre tettünk ünnepélyes ígéretet: egymással jó szomszédként, békességben élünk együtt, és előmozdítjuk szociális haladást , az életi feltételek javítását. A Magyar Népköztársaságnak, ha szabad így mondanom, hitvallása a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ezen mi nem pusztán azt értjük, hogy nincs háború, bár az sem kevés! Számunkra a koegizisztencia, a népek és kormányok tevékeny együttműködése, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak állandó erősítése. Nekünk az utóbbi egy-másfél évtizedben igen jó tapasztalataink vannak erről, s úgy tudom, hogy partnereinknek sincs oka a csalódottságra. Szélesebb kitekintéssel: az enyhülés felfelé ívelő szakaszában, a hatvanas években és a hetvenes évek első felében fontos megállapodások születtek a nagyhatalmak, illetve más államok között a tömegpusztító fegyverek terjedésének, mennyiségi esés minőségi fejlesztésének megakadályozásáról, valamint korlátozásáról a földön, a világűrben és a tengerek mélyén. Európában a 35 államfő kormányfő részvételével megtartott helsinki értekezlet tartós elvi alapokra helyezte a további együttműködést. Felendültek a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatok. Ázsiában, Afrikáiban, Latin- Amerikában gyors ütemben folytatódott a gyarmati sorból felszabadult új államok megerősödése. Van-e nép, amelynek érdekeit ez sértet(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György fogadta az osztrák alkancellárt Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Norbert Stegert. A találkozón részt vett Marjai József, és jelen volt Arthur Agstne Ausztria budapesti nagykövete is. Norbert Steger a magyar— osztrák gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbizottság társelnökeként részt vett a bizottság idei ülésén és magyar partnerével, Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel aláírták a bizottság jegyzőkönyvét. Az osztrák alkancellár péntek este elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. A grenadai miniszterelnök a Chinoin Gyógyszergyárban Maurice Bishop, a Grenadai Népi Forradalmi Kormány és az Új Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke — aki Lázár György miniszterelnök vendégeként, hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban — pénteken a Chinoin gyógyszer- és vegyészeti termékek gyáránál tevékenységével ismerkedett. A gyárlátogatásra elkísérte Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, valamint Dömény János, hazánk Grenadában is és Richard Jacobs. Gren id* Budapesten is akkreditált aa © iaymte, Maurice Bishop a gyár vezetőitől ,a hatezer dolgozó szociális körülményeiről, különböző anyagi és szociális juttatásokról érdeklődött. A tájékoztatót üzemlátogatás követte. Maurice Bishop délután találkozott a munkatársaival.magyar sajtó • » • Maurice Bishop látogatásának hivatalos programját befejezive néhány napot haza tíkban pihen. Egyedi gépgyártás: a műszaki fejlődés meggyorsításában nagy a szerszámgépek szerepe. 1978-ban a világon 18,6 milliárd dollár értékű szerszámgépet állítottak elő, s ebből mintegy 14 milliárd dollár volt a nemzetközi kereskedelmi értéke. Képünkön: a szocialista országok közös szerszámgép kiállítása egy nemzetközi bemutatón. Ülést tartott a KNEB A népi ellenőri hálózat összetételéről és a fizikai dolgozók népi ellenőrként való foglalkoztatásáról tárgyalt pénteki ülésén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy a mintegy 30 ezer népi ellenőr több mint egynegyede fiattó. Figyelmeztető tény azonban — állapították meg —, hogy még mindig kevés a nők és a nagy tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok aránya. Továbbra is fontos feladat, hogy lényegesen növekedjék a fizikai dolgozók száma az ellenőrzésben. Ellentmondások az ipar fejlődésében Ülést tartott a megyei képviselőcsoport A parlament őszi ülésszakára való felkészülés jegyében a Kaposgép Vállalat kaposvári gyárában tartotta ülését tegnap a megyei képviselőcsoport. Szokola Károlyné dr., a képviselőcsoport vezetője külön köszöntötte képviselőtársukat, Klenovics Imrét, aki új tisztségében, a megyei pártbizottság első titkáraként először vett részt a csoport ülésén. Ezt követően ismertette a három hét múlva a parlament elé kerülő témákat. Az országgyűlés várhatóan elsőként az ipari miniszternek az ágazat fejlődéséről és feladatairól szóló beszámolóját vitatja meg, majd a népi ellenőrzés munkájáról tárgyal. Mint a képviselőcsoport vezetője mondta, a parlamenti tisztségviselők értekezletén ritkán kerekedik vita, most azonban már az ipari miniszter előzetes tájékoztatója kérdések lavináját indította el. A tegnapi rendkívül élénk eszmecsere is sejtette: nagy vitára van kilátás a parlament ülésén is. Az ipar helyzete, fejlődése és nehézségei egész közvéleményünket foglalkoztatják. Sok a féligazságokból táplálkozó előítélet, de még több az ágazat munkáját nehezítő, változást sürgető ellentmondás. Az utóbbiakkal kapcsolatban két somogyi képviselő is parlamenti felszólalásra készül. Reidl János, a Videoton tabi gyárának meó-csoportvezetője a gazdaság stratégiai fegyveréről, a minőségről kíván majd szólni. Főként azokról a szemléleti és érdekeltségi rendszerbeli visszásságokról, amelyek aparunk versenyképességét gyengítik. Kasadanctm Jémetmi, a Kaposvári Ruhagyár munkásnője a könnyűipar nehezedő feltételeiről akar beszélni, s azokról a gondokról, amelyeket az átlagosnál kedvezőbb jövedelmezőségű ágazatban az átlagosnál rosszabb bérszínvonal okoz. Dr. Guba Sándor főigazgató egyebek közt arról szólt, hogy a mezőgazdaság fejlődése elképzelhetetlen jó ipari háttér nélkül, csakhogy mint mondta, az intenzív növénytermesztés vagy épp tejtermelés követelményeinek egyre kevésbé felel meg a szocialista ipar műszaki színvonala. A ma deviza nélkül is beszerezhető kombájnokat például nem 6—8 tonnás hozamú kukoricákhoz tervezték... Mint mondta, most a bábolnai napokon is több ipari szakirányító hivatkozott arra, hogy egyes anyagellátási gondok abból fakadnak: a mezőgazdaság nem jelezte igényét. Dr. Guba Sándor szerint szemléleti torzulásra, régről maradt rossz beidegződésre utal ez ma, amikor más területeken magától értetődő a piacfeltáró munka. „A mezőgazdaság sok gépet kapott az ipartól, hallhatjuk még sokfelé, pedig hát nem kapott, hanem vett, méghozzá nem is olcsón.” A képviselőcsoport arra kérte dr. Guba Sándort, hogy vegyen részt a parlament ipari bizottságának soron levő ülésén és tegye szóvá ott az elmondottakat Radnóti László szerint a kereset- és bérszabályozás ma kizárólag a vásárlóerő szabályozását jelenti, ugyanakkor nem biztosít kellő húzóerőt a kiemelkedő teljesítményhez. Ő mondta el : lassú az importengedélyezés mechanizmusa, ezért az első negyedévben gyakori a pangás, ezt azután később hajrákkal sem győznek benőni. Figyelmeztető ellentmondás az is, hogy ma gyakran jobban megéri a vállalatoknak belföldre termelni, mint exportálni. Ezt erősítette meg Boros József, a Kaposgép igazgatója is, elmondva, hogy adott szint fölött az állam lefölözi a szocialista export nyereségét. S végülis azok a vállalatok fizetnek többet, akik jobban dolgoznak. Hasonló anomáliák tapasztalhatók a le aesexportnál is. Sugár Imre, a megyei tames elnöke is az érdekeltség gátjának látja a most érvényesülő, a vállalatok munkája szerinti differenciálást nélkülöző »nagykalap” rendszert. Sajnos, e téren még a szükséges változás útja sem látható. Az ipar nehézségeinek egyik fő okaként a műészaki képzés fogyatékosságait említette. Emellett mindenekelőtt az irányításban sürgetett változásokat. Elhangzott az is, hogy a hazai feldolgozóipar versenyképességét mindenekelőtt az irreális alapanyagárak viselők veszélyeztetik. A képfelkészülését, tapasztalatgyűjtését segítendő dr. Orosz László, a megyei tanács ipari osztályvezetője adott tájékoztatót a több mint 33 ezer embert foglalkoztató somogyi ipar helyzetéről. A szünet után a megyei népi ellenőrzési bizottság munkájáról szóló írásos beszámolót vitatták meg a képviselők. Az ülést követően a Kaposgép vállalat munkáját bemutató filmet nézték meg, majd gyárlátogatáson vették neszt . «