Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

XL. évfolyam, 231. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA: 1,40 FT KARÁD 850 ÉVES Sarlós István mondott ünnepi köszöntőt Pillanatképek a múltból és a jelenből Karád 850 éves. Vasár­nap a község határában — köszöntve az érkezőt —fel­irat is figyelmeztette erre a látogatókat. Látogató pedig bőven volt: az egész nap tartó gazdag program — amely reggel térzenével kez­dődött, este pedig menet­tánccal ért véget — minden érdeklődő számára kínált meglepetést. Karád bemu­tatta népművészetét, mun­kás hétköznapjainak ered­ményét és természetesen múltját is. A jeles évfordulót meg­örökítve emlékzászlót is avattak. Reich Károly ka­­rádi minták felhasználásá­val tervezte meg a csontfe­hér színű zászlót és ügyes kezű asszonyok hímezték a ma emberének gyönyörűsé­gére és az utókor számára. Az évfordulóról megemlé­kező ünnepségen — ame­lyen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Balas­sa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. No­­vák Ferenc, a megyei nép­a frontbizottság titkára is — nemz­etiszínű és vörös zászló mellett ott lengett az emlékzászló is. Kovacsik La­jos tanácselnök megnyitója után Sarlós István, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte a Központi Bizottság és a kormány­ ne­vében a 850 éves Karádot, lakóit és vendégeit. — A múltban — mondta ünnepi köszöntőjében — a települések nem központi­lag átgondolt tervek szerint hanem letelepedni, otthont teremteni akaró emberek, olykor csak egy családnyi csoport szándékának megfe­lelően jöttek létre. Nyomuk­ról elsősorban a régészeti leletek adnak hírt, mint Karád esetében is. Az első hiteles és írott anyag rend­szerint a legelső adófizetési kötelezettségről szól. Karád esetében 1134-ben keltezték az első ilyen adatot. Ennek alapján tartjuk ezt a falut 850 évesnek ... Ott, ahol te­lepülés alakult, a történe­lem formálásának, a haza erősödésének egy apró kis eleme is létrejött. A válto­zékonyság, a fejlődés, megtorpanás vagy a vissza­a­esés éppúgy jellemzi egy község életét, mint a vilá­gét. Karádnak is voltak korszakai, amikor nőtt az itt élő emberek és az álta­luk lakott házak száma, s volt olyan is, amelyre a csökkenés jellemző. Karád eredetileg község volt, de volt már mezőváros és já­rási székhely is. A változás nem mindig az itt élő em­berek akaratának megfele­lően történt: nem falugyű­lésen döntöttek arról, hogy nem akarnak mezőváros­ban vagy járási székhelyen élni. A rohanó események okozzák a települések egyen­lőtlen fejlődése miatt eze­ket a változásokat. Termé­szetesen az is szerepet ját­szik, hogy kié a falu és a föld. A legjobb, az ember­hez a legméltóbb az, ha azé, aki megteremtette az élet lehetőségét, kiállta és kiállja megpróbáltatásai! Ez pedig a nép, a falu la­kossága. Ha egy település lakói összekovácsolódnak, béké­ben, emberségben élnek, napi munka és megélhetés a szorongató gondjai mellett jut erő és idő arra is, hogy közösségük sajátos szokása­it kialakítsák, hagyományt teremtsenek. Kodály Zoltán tisztában volt ezzel és ezért kereste föl népdalt gyűjtő körútján Karádot, s a falu nótáit a közvélemény elé tárta: a népi kultúra iránt érdeklődő nemzetközi szak­értők ismerik Karád nevét. Sarlós István ünnepi kö­szöntőjében ezt követően a hagyományok ápolásának és őrzésének fontos előfeltéte­léről, az iskolai oktatásról, nevelésről szólt, kifejtve: Karád lakói büszkék lehet­nek arra, hogy abban az időben — az 1700-as évek­ben — is működött már itt iskola, amikor minden fel­­világosító szó az általános műveltségi szinthez képest jelentős előrelépés volt. — Néhai Szabó János ta­nító úr vetette meg az isko­lai képzés alapjait az önök falujában — mondta ezután —, s neki, valamint névte­len követőinek — és az is­merteknek is, mint Gárdo­nyi Gézának — elévülhetet­len érdemeik vannak ab­ban, hogy hagyományaikat híven megőrizzék az elődök és a ma itt élő emberek­­­­ Jó visszaemlékezni a múlt­ra, de vigyázó szemünket a jelenre és a jövőre kell vet­ni. Erő kell ahhoz, hogy megoldjuk a ma feladatait és ezzel megalapozzuk a biztonságos, boldog, békés jövőt. Befejezésül a Miniszterta­nács elnökhelyettese arról szólt, hogy célunk megva­lósítása, a szocializmus tel­jes fölépítése feltételezi: munkában részt vevők sze­n retik az életet, s ennek ér­dekében tevékenykednek; megvalósítói a népünk egy­ségét, összeforrottságát nö­velő törekvéseknek. Ennek megfelelően környezetükre­ támaszkodnak embertársaikat, mert becsülik nem az a mérce, hogy ki honnan jött, hanem az, hogy ki hová tart. Sarlós István ünnepi kö­szöntője után megnyitották a Karád múltját, jelenét és népművészetét bemutató ki­állítást. Erről és a nap töb­bi programjáról szóló be­számolónk a lap 7. oldalán. Propagandisták tanfolyama Balatonföldváron Balatonföldváron tegnap megkezdődött a pártoktatás propagandistáinak felkészí­tése. A háromnapos tanfo­lyamon több mint százötve­nen vesznek részt. A jövő héten a po­litikai tetők vesznek részt vitaköd­ve­­hasonló felkészítő tanfolyamon a hallgatók nemzetközi és bel­­­politikai kérdésekről kap­nak tájékoztatót. Az előadá­sok részletesen foglalkoznak a pártélet kérdéseivel, vala­mint a gazdasági, az ideo­lógiai és a kulturális élet időszerű tennivalóival. A tanfolyamok tematiká­jában kiemelt helyet ka­pott a párt XIII. kongres­­­szusára való felkészülés, va­lamint a negyvenedik f­elszabadulásunk évfordulójának megünneplésére való készü­lődés. A program lehetősé­get biztosít arra a vezető propagandistáknak és a po­­litikaii­itakör-vezetőknek, hogy konzultáció keretében t­a­paszta­latokat cseréljenek időszerű kérdésekről. 1984. október 2., kedd Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben ta­nácskozást tartottak or­szággyűlés tisztségviselői, ör­megyei képviselőcsoportok és a az állandó bizottságok veze­tői. A képviselőket Apró An­tal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a soron követ­kező, őszi ülésszakkal kap­csolatos tudnivalókról. A témákat dr. Markócz Imre igazságügyminiszter, Nagy János külügyminiszté­­riumi államtitkár és Papp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke ismertette. Hozzájárultak a műszaki fejlődés gyorsításához A külföldi licencek hazai hasznosítása Az elmúlt évtizedben mintegy félszáz külföldi li­­cencet vásároltak a hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a licencek felhasználása nem minden esetben volt si­keres, a külföldi szellemi termékek számottevően hoz­zájárultak a műszaki fejlő­dés gyorsításához, a külpiaci versenyképesség javításához — állapítja meg a Magyar Kereskedelmi Kamara koo­perációs tagozata, mely külföldi licencek hazai hasz­a­­osításának eredményeit vizsgálta meg. A licencvásárlások ered­ményeként az érintett válla­latok jelentősen növelték jö­vedelmezőségüket. Viszony­lag kevés az olyan szellemi termék, amelyet nem hasz­nosítottak a termelésben. Arányuk csupán 5—6 száza­lék. Összehasonlításul: Ja­pánban a feleslegesen meg­vásárolt műszaki eljárások aránya eléri a 20—25 száza­lékot. Nálunk azonban több­nyire egészen más okok miatt veszik kárba a vásár­lásra fordított pénz. A távol­­keleti országban általában azok a külföldi szellemi ter­mékek maradtak hasznosítat­­lanul, amelyeket nem fej­lesztettek tovább. Magyaror­szágon az esetek többségében a piaci igények téves prog­nosztizálása, illetve a beru­házási források hiánya hiú­sította meg a licenc haszno­sítását. Kedvezőtlen tendencia, hogy a nyolcvanas években egyre kevesebb nagy jelen­tőségű, átfogó műszaki fej­lesztést eredményező licencet vásároltak a vállalatok. Ma­napság elsősorban kisebb, csupán a termelés részfolya­matait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásárlásokat az sem, hogy a hazai engedélyezési eljárás túl hosszadalmas. Ellentmondásos helyzet alakult ki amiatt is, hogy a külföldi szellemi hazai alkalmazás a termékek rendsze­rint csak hosszabb távon se­gíti a fizetési mérleg javí­tását, a mai nehéz helyzet­ben pedig nagyon fontos a gyors eredmény. Jelentős feladat tehát az összhang megteremtése, mert mai problémáink megoldása mel­lett egyre sürgetőbb az a fel­adat, hogy hosszabb távra megteremtsük a gyorsabb műszaki előrehaladásnak, termelési szerkezet korszerű­­­sítésének feltételeit. Ehhez az értékes külföldi licence­­ket, szellemi sem nélkülözheti a termékeket magyar népgazdaság. IX. nemzetközi egészségügyi szeminárium Az egészségügyi és a kór­házi ellátás mai és holnapi épületeiről tanácskoznak a Budapesti Műszaki men hétfőn kezdődött Egyete­I X. nemzetközi szeminárium résztvevői, a világ 40 orszá­gából érkezett szakemberek. Orvosok, közgazdászok, épí­tészek, mérnökök, orvos- és kórháztörténészek ismertetik a kórházépítés hagyományait és távlatait. Megvitatják, miként lehet a jövő számá­ra megmenteni a régi kór­házak építészeti örökségét, az ódon falak között hogyan létesíthetnek korszerű gyógy­intézeteket. Magyar napok Tallinnban Ünnepélyes keretek között nyílt meg hétfőn délután Talllinnban, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság fő­városában a magyar gazda­sági és műszaki napok ren­dezvénysorozata. A Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ szovjet és az észtországi ke­­­reskedelmi- és közreműködésével iparkamara rendezte meg — hetedik alkalommal — a Szovjetunióban immár hagyományosnak számító magyar napokat. A megnyitón elhangzott beszédében Marjai József miniszterelnök-helyettes szólt a magyar—szovjet kap­csolatok jelen­tőségéről, gaz­dasági együttműködésünk szerepéről, a magyar gazda­ság előtt álló feladatokról. A vendéglátók nevében G. A. Triszpoj eg észt minisz­terelnök-helyettes, a tervbi­zottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. A nap folyamán a kor­mány elnökhelyettese meg­beszélést folytatott K. E. Vajnóval, az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkárával és B. E. Szaullal, az Észt SZSZK Minisztertanácsának elnökével. A közélet hívei Veress Péter látogatása Bulgáriában Veress Péter külkereske­delmi miniszter Hriszto Hrisztovinak, a Bolgár Nép­­köztársaság külkereskedelmi miniszterének meghívására 1984. szeptember 28—30. kö­zött látogatást tett az őszi plovdivi vásáron. Vendéglá­tójával áttekintették az ez évi árucsereforgalmi jegyző­könyvet. Veress Pétert fogadta Gri­sa Filipov miniszterelnök. A megbeszéléseken részt vett Kiss István, a szófiai magyar nagykövetség ideig­lenes ügyvivője is. Brit pártküldöttség látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem­ber 25—30. között hazánk­ban tartózkodott Nagy-Br­­­itannia Kommunistá­nak küldöttsége, élén Pártja­bon Halverson-nal, a Bizottság tagjával. A Politikai kül­döttség ismerkedett az MSZMP bel- és külpolitikai tevékenységével, a XIII. kongresszus előkészületeivel; tanulmányozta a gazdaság­­irányítási rendszer tovább­fejlesztésének kérdéseit, va­lamint a szakszervezetek szerepét. A küldöttség vasár­nap elutazott hazánkból. Japán politikusok látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem­ber 23. és 30. között látoga­tást tett hazánkban a Japán Szocialista Párt pártmunkás­­küldöttsége, Szugano Kisza­­­micu szenátor vezetésével. A japán vendégeket fogadták a Balsai László és Horn Gyula, Központi Bizottság osz­tályvezetői, és Magyar Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes. Giorgio Napolitano budapesti látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem­ber 28. és október 1. között Budapesten tartózkodott Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt vezetősé­gének tagja. Az olasz pártvezetővel megbeszélést folytatott Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titká­ra, valamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozókon széleskörű véleménycserére került sor a két párt helyzetéről és tevé­kenységéről.

Next