Somogyi Néplap, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-01 / 26. szám
XLI. évfolyam, 26. szám //pSb ■ ifo p AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1985. február 1., péntek A balatoni üdülőkörzet fejlesztési programja ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS__________ A szövetkezeti közös alapok képzésének új rendje A kormány tegnapi ülésén A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare willochnak, a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási továbbfejlesztésével rendszer összhangban — módosította a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozza az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a vállalatok gyáregységeinek, telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. sokoldalúan megvizsgálta a Balaton üdülőkörzet helyzetét. Egyebek között áttekintette a vízminőség védelmében hozott intézkedések végrehajtását, és jóváhagyta az üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési programját. A Balaton vizének védelmére két évvel ezelőtt hozott központi intézkedésekben előirányzott feladatok többségét teljesítették az érintett tárcák és megyei tanácsok. Anyagi eszközeik átcsoportosításával a korábban előirányzottnál mintegy 440 millió forinttal többet fordítottak vízminőség védelmi beruházásokra, s az idén pótlólagosan további 600 millió forintot költenek ezekre a célokra, így a tervezettet meghaladó ütemben építették ki a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első szakaszát, lényegesen meggyorsították 16 Balaton-parti település csatornahálózatának fejlesztését, növelték a szennyvíztisztító művek teljesítményét és foszfortalanító berendezéseket szereltek fel. Kiépítették a boglárlellei szennyvízkivezető rendszert is, amely lehetővé teszi, hogy a Balaton körzetéből a tisztított szennyvíznek csaknem a felét különböző folyók és csatornák közvetítésével más vízgyűjtő területre vezessék át. Összességében tehát az utóbbi két évben javult a tó vizének minősége. A kedvező változások tartós fenntartása és kibontakoztatása azonban szükségessé teszi a központi intézkedésekben megjelölt egyéb víz- és környezetvédelmi munkákban — a szippantott szennyvíz elhelyezésében, a belterületi vízrendezésben stb. — keletkezett elmaradás gyors pótlását. Különösen fontos a hulladékgyűjtő és ártalmatlanító rendszerek kiépítésének meggyorsítása. A Balaton üdülőterület rendezésében fontos feladat, hogy a vízminőség javulása mellett jobban előtérbe kerüljön a part menti területek rendezése és rekonstrukciója is. A Minisztertanács megállapította: az üdülőkörzetben az üdülési szálláshelyek száma és a vendégforgalom már évekkel ezelőtt meghaladta az ezredfordulóig tervezett mértéket. Ezért a további növekedés hosszú távon is csak mérsékelt lehet. Az ezredfordulóig a szállásférőhelyek száma az idei 435 ezerről 445 ezerre, a csúcsnépességé, vagyis az állandó lakosság, az üdülővendégek és a kirándulók száma együttesen 870 ezerről 880 ezerre nőhet. Ugyanakkor előtérbe kerül az üdülés és idegenforgalom kulturáltságának fejlesztése. Az eddiginél fokozottabban kell hasznosítani a települések táji és természeti adottságait, s az elavult létesítmények hűsítésével is elő kell hösszesegíteni a szolgáltatások bővítését. ta A Minisztertanács elfogada Balaton üdülőkörzet hosszú távú fejlesztési programját, amely az ezredfordulóig meghatározza a legfőbb tennivalókat, megjelöli a fejlődés ágazati és területi súlypontjait, a fejlesztést szolgáló eszközrendszer korszerűsítésének irányait. Alapvető célja, hogy az üdülés legfőbb feltételeként óvja a Balatont, javítsa az idegenforgalom kulturáltságát. A program két fő fejlesztési szakasszal számol. Az első szakaszban a vízminőségvédelmi beruházások a tartós javulás feltételeit alapozzák meg, ezért új üdülő szálláshelyek lényegében nem létesülhetnek, korlátozott marad a parti településekbe történő bevándorlás, de előtérbe kerül a meglévő és elavult üdülési létesítmények felújítása, a köztisztasági és higiéniai feltételek javítása, az alapvető ellátó szolgáltatások — strandok, kiskereskedelmi hálózat, vitorlázás, sport, szórakoztatási létesítmények — fejlesztése. A vízminőség tartós javulásával, a nyolcvanas évtized végén és a kilencvenes évek elején kezdődik meg várhatóan a fejlesztés második szakasza, amelyben fokozatosan egyensúlyba kerül a tónak és az üdülőterület természeti környezetének teherbíró képessége az igénybevétellel, az üdüléssel, az adott területen folytatott ipari, mezőgazdasági termeléssel és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrával. Az egyensúly megőrzésével összhangban ebben az időszakban megkezdődik az építési tilalmak egy részének feloldása, az üdülő szálláshelyek bővítése, meggyorsulhat beépített területek rekonstarukciója, és a közcélokat szolgáló tó körüli szabad parti sáv kialakítása is. Tanácskozás Pécsen az ifjúság egészségvédelméről Lelki okok — testi bajok Ifjúsági tanácskozás kezdődött csütörtökön Pécsett. Az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézete, a Baranya megyei Oktatási Igazgatóság és Pécsi Orvostudományi Egyetem Marxizmus—leninizmus Intézete által szervezett kétnapos eszmecserén az ifjúság biológiai fejlődésének és egészségének társadalmi tényezőit vitatják meg a szakemberek. A tanácskozáson elmondták, hogy a fiatalok egészségi állapota, biológiai fejlődése ma sem mentes gondoktól, sőt: sokasodnak a a kedvezőtlen jelenségek. Az ifjúság egészség- és testkultúrájáért, családi életre való neveléséért felelős intézmények ugyanis még mindig nem töltik be maradéktalanul a funkciójukat. Egészségügyi és köznevelési rendszerünk tevékenységében például — a kezdeti eredményeket elismerve — háttérbe szorult a lelki egészség védelme, ápolása. Nem véletlen tehát, hogy az iskolákban feltűnően magas a pszichoszomatikus, azaz a lelki okokra visszavezethető testi problémákkal küszködő gyermekek aránya; a szervezet így nyilatkozik a túlterheltség ellen. Az 1981-ben kezdődött tudományos kutatás egyik témája a fiatalok halandósági viszonyainak feltárása, elemzése. A fiatal korú felnőttek — elsősorban férfiak — halandósága ugyanis növekedett, halott a kedvezőbb életkörülményeknek és a jobb egészségi ellátásnak a halandósági arány javulását kellett v volna eredményeznie. Nyilvánvalóan környezeti, életmód- és magatartásbeli okok is közrejátszanak ebben, a kutatóknak tehát ilyen irányban is ki kell terjeszteniük a vizsgálatokat. Azt mindenesetre már most megfogalmazták a tanácskozás résztvevői, hogy a kedvezőtlen helyzet megváltoztatása nem kizárólagosan az egészségügy feladata. Az egész társadalomnak — a családnak, az iskolának, a munkahelynek, a társadalmi szervezeteknek és a lakóhelyi közösségeknek egyaránt — van tennivalója ifjúságunk egészsége érdekében. Nincs már jég a Dráva somogyi szakaszán ##Önleolvasztó folyó Hosszú ideje nem volt rá példa hogy a Dráva befagyott volna, ezen a télen mégis. — A folyó somogyi szakaszán már egyáltalán nincs jég — mondta a pécsi vízügyi igazgatóságon Pólón István. — Drávaszabolcs térségében van néhány kilométernyi összefüggő jégmező még, de veszélyt ez sem jelent. — Miképpen tűnt el a fehér páncél ilyen gyorsan a Dráváról? — Rendkívül érdekes jelenséget figyeltünk meg. Fentről melegebb víz érkezett és a folyó önmagáról leolvasztotta a jeget, sokkal gyorsabban, mintha csak a környezet melegedett volna. Torlódás, zajlás nélkül, hihetetlenül rövid idő alatt eltűnt a Dráva jege. A folyó pedig igen alacsony vízállású. — Ezek szerint óvintézkedésekre nincs szükség? — A megfigyelésen kívül egyebet nem kellett ismét beigazolódott a tenni. több évszázados tapasztalat: Dráván jeges árra számítania nem kell, nincs ilyen veszély. L. P. Faluvégi Lajos Berlinbe utazott Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének vezetésével csütörtökön küldöttség utazott Berlinbe Gerhard Schürernek, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az állami tervbizottság elnökének meghívására. Tárgyalásokat folytatnak a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködés kérdéseiről, valamint az 1986—90 évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről. Folytatják Bécsben Tegnap megnyílt a középeurópai haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó tárgyalások 35. fordulója. Az első ülés arról tanúskodott, hogy a nyugat folytatja halogató taktikáját és a bécsi tárgyalásokon — a szocialista országok megegyezési szándéka ellenére — egyelőre továbbra sem várható haladás. Valérian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője beszédében rámutatott, hogy a Varsói Szerződés országai rövid időn belül készek megállapodni, de a NATO-államok továbbra is meddő vitákkal gátolják a megegyezést. szocialista országok szóvivője az ülés után hangoztatta: minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást érjenek el Bécsben. A tavaly áprilisi NATO-javaslat nem szolgálhat a megegyezés alapjául, mert alapvető feltételek hiányoznak belőle. A NATO nevében felszólalt Josef Holik, az NSZK nagykövete reményét fejezte ki, hogy a genfi tárgyalások megkezdése pozitív hatással lesz a bécsi fórumra. A nagykövet — híven a régebbi NATO-taktikához — arról beszélt, hogy különösen a ((11 éve vitatott) létszámkérdésnek és az ellenőrzésnek van nagy jelentősége. (Bécsi keringő címmel kommentárunk a 2. oldalon.) Megkezdődött a fejtrágyázás A kaposmérői Latinca Termelőszövetkezet határában — a megyében elsőként — tegnap felszállt a helikopter, hogy megkezdje a télutó első fontos mezei munkáját: a fejtrágyázást. A közös gazdaság zselickislaki területén egy nyolcvan hektáros búzatábla jutott tegnap a növény fejlődéséhez oly fontos tápláló anyaghoz. Ebben a szövetkezetben , összesen ezerkétszáz hektárnyi őszi kalászost — búzát, árpát, repcét — részesítenek folyamatosan légi úton műtrágyában. Somogyban összesen 70 376 hektár búzát, 3720 hektár rozsot és 17 221 hektár őszi árpát fejtrágyáznak a mezőgazdasági üzemekben ebben az időszakban.