Somogyi Néplap, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

XLI. évfolyam, 50. szám Kilencedik forintunk Az élelmiszervásárlásra fordított pénz 8—9 százalé­kát költi a lakosság a zöld­ség-gyümölcsfélék­­ére. Valamennyien beszerző­tudjuk, hogy e termékek ára és kí­­­nálata igencsak befolyásolja lakosság hangulatát és közérzetét. A zöldségfélék és a burgo­nya szántóföldi vetésterülete évek óta folyamatosan, a gyümölcsösök területe má­sodik éve hirtelen csökkent. Szerepet kapott ebben a tu­datosan elhatározott, köz­ponti intézkedéssel is előse­gített termelés­szabályozás, a nemzetközi piaci igények­hez való jobb igazodás, köz­rejátszott ugyanakkor a nagyüzemi termelés vissza­szorulása. A kertészeti termékekből a nagyüzemi volumen stagnált, illetve visszaesett. Ennek okaként az átlaghozamok lassú növekedése, a termés időjárástól függő erős inga­dozása, egy-egy cikkből a túlkínálat termelői rontó hatása említhető.kedvez A kisgazdasági termelés bővült ugyan, ám nem an­­­nyira, hogy képes lett volna ellensúlyozni a nagyüzemek elmaradását. A kialakult munkamegosztás szerint a nagybani felhasználók, fel­vásárlók — főként a tartósí­tó­ipar és az exportőrök — döntően a nagyüzemekből szerzik be szükségleteiket, a belföldi piacra, friss fogyasz­tásra jutó áruk 70 százaléka viszont a kisgazdaságokból származik. Kiemelt figyelmet melnek a meghatározó erdő­ter­mékek: a paradicsom, az ét­kezési és a fűszerpaprika, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a téli káposzta, a vö­­­röshagyma, a gyökérzöldség, burgonya, az alma, az őszibarack, a kajszi és a bo­gyós gyümölcsök. Nyilván­való, hogy a komplexen gé­pesíthető termékek növekvő részét a nagyüzemekben cél­szerű előállítani. Ugyanak­kor az is bizonyos, hogy szá­mos termék megfelelő kíná­lata csak a kisgazdasági ter­melés szintentartásával, tetve bővítésével érhető el.il­A termelési rendszereknek, a termeltető szervezeteknek, kereskedelmi az áfészek­­nek és a Zöldértéknek egy­aránt javítaniuk kell terme­lésszervező tevékenységüket. Bőven van feladatuk a ter­melés eddiginél jobb műsza­ki-anyagi megalapozásában, az érdekeltség javításában. Gyengült a piac szerve­zettsége, a termékek érté­kesítési biztonsága, és meg­ingott a szerződések tekin­télye. Kétségtelen eredmény az áru útjának rövidülése a szocialista kereskedelemben — a Zöldérték egymás közti forgalma­ egyharmadára csökkent —, ám az áru út­ját hosszabbító, indokolat­lan árnövekedést okozó lánc­kereskedelem is kialakult esetenként. Áruhiány esetén a kereskedelemben nem reá­lis piaci viszonyok érvénye­sülnek, s a termelői és fo­gyasztói árak között néha indokolatlan különbségek keletkeznek. A közérdek védelme érde­kében mindenek felett az ér­tékesítési fegyelem erősítése, a kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdekeltség javítása, a jogi következmények szi­gorítása a cél, hogy a szocialista Lényeges, kereske­delmi szervezetek árualap­jainak zömét a lakosság fo­gyasztása szempontjából alapvető termékekből zöldség-gyümölcs szerződéssel alapozzák meg. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1985. március 1., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Rendeleteket módosított A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tájékoztatást adott dr. Fred Sinowatznak, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomásul vet­te. A kormány a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztésére tett intézkedések­kel való összhang biztosítása céljából módosította a gaz­dasági ágazati irányításról, az állami ellenőrzésről, va­lamint a munkavédelemről szóló korábbi rendeleteit. A kormány elfogadta a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének 1985. évi mun­kaprogramját. A Minisztertanács megerő­sítette a zöldség- és gyü­mölcstermelés növelésére ki­dolgozott programot, egy­idejűleg utasítást adott a forgalmazás szervezettebbé tételéhez szükséges feltéte­lek megteremtésére. A MTESZ ünnepi ülése Tóth János, a MTESZ fő­titkára megnyitóbeszédében visszatekintett a szervezet négy évtizedes tevékenysé­gének főbb állomásaira és méltatta az elért eredmé­nyeket. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági-társadalmi fej­lődés egyik legfontosabb fel­tétele a műszaki-tudomá­nyos haladás meggyorsítása, amelynek segítésében a MTESZ immár évtizedek óta tevékenyen részt vállal. A főtitkár külön méltatta a magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködés eredményeit. Pál Lénárd, az OMFB el­nöke előadásában a hazai és a nemzetközi haladás négy évtizedes vívmányait és jövőbeni feladatait te­kintette át. Rámutatott, hogy az elmúlt 40 év olyan korszakalkotó műszaki-tudo­mányos eredményeket ho­zott, mint a nukleáris ener­gia hasznosítása, a mikro­elektronika megjelenése, a számítástechnika és az in­formatika robbanásszerű el­terjedése, a genetika szá­mos új felfedezése és az ezeken alapuló biotechnoló­giai módszerek alkalmazása, valamint a világűr fokoza­tos meghódítása. A műsza­ki, tudományos ismeretek ma már egyre jelentősebb és mind közvetlenebb sze­repet játszanak mindennapi életünkben, meghatározó elemei a termelés hatéko­nyabb és gazdaságosabb megszervezésének, az élet­­körülmények javításának. A következő időszak fel­adatairól szólva az OMFB elnöke leszögezte: a gazda­ságos anyag- és energiafel­használást ma már admi­nisztratív intézkedésekkel és közgazdasági módszerekkel csak kismértékben lehet elősegíteni. Igazán átütő megoldást a technológiai fo­lyamatok korszerűsítése hoz­hat. Az ünnepi ülés elnökségé­ben foglalt helyet Traut­­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. Balsai László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, valamint Jevgenyij Pirogon, a Szovjet Tudo­mányos Műszaki Társaságok Központi Tanácsának elnök­­helyettese, aki felszólalásá­ban a jubileum alkalmából meleg szavakkal üdvözölte a magyar műszaki, agrár- és természettudományi értel­miség jelenlévő képviselőit. A családvédelem feladatai • • Ülést tartott a megyei népfrontelnökség Az országban 70-nél több szervezet és intézmény tevé­kenysége kapcsolódik va­lamiképp a családok életé­hez. Mindössze egy olyan van azonban ezek között — az Országos Családvédelmi Tanács — amely családok helyzetének egészével átfo­gó módon foglalkozna, amelynek ez a fő feladata.­­ A többi vagy csak a csa­ládban képviselt egyes réte­gek és korosztályok gond­jait próbálja vagy ezernyi más orvosolni, kötele­zettsége mellett lát el csa­ládpolitikai feladatokat is. Okkal gyaníthatunk itt aránytalanságot, tudva, hogy a család ugyan a társada­lom legkisebb, mégis a jö­vőnk szempontjából megha­tározó jelentőségű közössége. Nyilvánvaló, hogy számos társadalmi feszültség, vagy nehézség eredői a családban vannak, így a megoldás alapja mindenekelőtt e kis alapközösség védelme és erősítése lehet. E munkában­­ fontos feladatai és jó le­hetőségei vannak a nép­frontbizottságoknak,­­aktí­váknak is. Mint azonban a megyei népfrontbizottság el­nökségének tegnapi ülésén elhangzott, a gondo­k össze­tettebbek annál, semhogy egy — vagy akár több — társadalmi szerv képes len­ne átvállalni állami felada­tokat. A megyénkben élő csalá­dok nagy többsége rende­­­zett körülmények között él, megnyugtató összképen belül azonban a korábbinál több a figyelmeztető és ag­gasztó jelenség. Az elmúlt években emelkedett az úgy­nevezett veszélyeztetett csa­ládok és az állami gondo­zásba vett gyerekek száma. Ugyancsak több a válás és az alkoholizmus visszaszo­rításában sem elégségesek az eredmények... E néhány kiragadott adalék is arra utal, hogy a népfront kere­tében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell kap­nia a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi munkának. Ma is mindennapos, hogy a települések lakóival na­ponta találkozó, együttélő népfrontaktívák jelzései alapján intézkednek veszé­lyeztetett gyerekek védel­mében. Részt vesznek a szülői munkaközösségek munkájában, akciók sorával támogatják az egészséges, kulturált környezet kialakí­tását, otthonukban látogat­ják meg a családokat és se­gítik ügyes-bajos dolgaik elintézését, családpolitikai fórumokat, előadásokat szerveznek. S mindez csu­pán csak töredéke e sokré­tű munkának. Barcson csa­ládvédelmi munkabizott­ságot, két másik városban kismamaklubot hoztak létre. A tegnapi fórumon pedig e munka tervszerűbbé eredményesebbé tétele érde­­s­kében megyei családvédel­mi tanács létrehozásáról döntöttek. Ezek az erőfeszítések együttesen sokat segíthetnek, a gondokat mégsem oldhat­ják meg. Elhangzott, hogy össze kellene hangolni a társadal­mi szervek és mozgalmak ezirányú munkáját. Az Or­szágos Családvédelmi Ta­nács titkára a családjogi törvény módosításának ter­vezetéről szólt. Ennek egyik új eleme a válást kívánja kulturáltabbá tenni, úgy, hogy ez a lépés ne vezessen oly gyakran emberi tragé­diákhoz, vagy a gyerekek veszélyeztetettségéhez. El­mondták, hogy a mai csa­­ládvéde­lmi intézményrend­szer a már megromlott csa­ládi életek mentését szolgál­ja, pedig e téren is legalább ilyen fontos vollna a meg­előzés. Ezt szolgálja sek közt az a terv, egy a­mely szerint megyei családvédel­mi központokat hoznak lét­re. A tanácsokkal együtt­működő új állami szerv sokoldalúan segíti majd a családokat. Többen és joggal fényezték, hogy e nehéz­fontos napirend vitáján épp a me­gyei tanács képviselője nem volt jelen. Van elég vetőmag a tavaszi kalászosból, kukoricát importálnak Tavaszi hír: az Országos Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat a megrende­léseik alapján folyamatosan adja át a termelőknek a vetőmagvakat, a túlnyomó többségében nagy hozamú fajták és hibridek szaporító­anyagát. A vetőmag-készlet genetikai értéke magas, és alapja lehet az idei évre tervezett nemzetközi mércé­vel mérve is méltó hozamoknak.figyelemre Tavaszi kalászosokból készlet megfelelő és a vá­­­laszték is kielégíti a terme­lők igényeit. Tavaszi árpából 13 külföldi­­ és hazai fajtát ajánlanak, a készlet na­gyobbik részét NDK-beli és csehszlovák nemesítésű sza­porítóanyag adja Pót meg­rendeléseket is elfogad vállalat. Zabból­ is lehetőség a van újabb megrendelések teljesítésére, olyan bőséges a készlet. Kizárólag külföl­di nemesítésű zabot ajánla­nak a gazdaságoknak, első­sorban az ismert holland Leandát és az NDK-beli So­lidort. A károsító aszály nagy­mértékben visszavetette a hibrid vetőmagtermesztést, különösen az Alföldön, emiatt a nagyhozamú kuko­cs­­k­ákból a megrendelések­nek csak 60 százalékát le­het fedezni. A vállalat — együttműködve a termelési rendszerekkel és más na­gyobb gazdasági központok­kal — értékelte a külföldi ajánlatokat. Piackutatást folytatott, és a MÉM intéz­kedése nyomán előkészüle­teket tett a vetőmag im­portra. A száll­ítmányok jó részét az Egyesült Államo­k­­beli Pioneer cég hibridjei teszi ki, ezenkívül­ több európai országból, közöttük Jugoszláviából is rendeltek hibrid vetőmagot. A beho­zatallal kiegészül a hazai készlet, és a termelők egé­szen magas genetikai értékű anyaggal alapozhatják meg az idei termést. A szántóföldi burgonya­­termelők megrendelésének nagyobb részét már ősszel teljesítette a vállalat, a ta­vaszi szükséglet ellátásához még tartalékkal is rendel­keznek. Az eddig még nem értékesített vetőgumó-kész­let főleg az ismert külföldi fajtákból áll. Az ellátást javítja, hogy számottevő tá­rolási veszteség a télen nem volt. A takarmánytermelés­hez változatos összetételű növény­listából választhat­ják ki a termelők a számuk­ra legmegfelelőbbeket. Az aszály egyéb esetekben a ta­karmánynövények magjá­nak „befogását” is hátrál­tatta, mindent egybevetve azonban nem lesz akadálya annak, hogy az állatok elé az idén is jó minőségű és magas tá­panyag-tartalmú takarmány kerüljön. PS *1 *tofl Si’in­hm «I _ V. - , --V8« IÜÄS m \* tm i«1**) #!_£ A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat budapesti üze­mében zöldség- és virágmagot csomagolnak A NÉPI ELLENŐRÖK VIZSGÁLATA A növényvédőszer, műtrágya gazdaságos felhasználásáról Tegnap délelőtt Kaposvá­ron dr. Nagy Iván megyei NEB-elnök vezetésével ülé­sezett a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Az ülés előtt a gazdaságos anyagfel­használási és technológia­korszerűsítési program idő­arányos teljesítését, a mű­trágya- és a növényvédő­­szer-felhasználást 15 terme­lőszövetkezetben, egy állami gazdaságban és a forgalma­zó vállalatoknál vizsgálták. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a miniszter­­tanácsi határozat eljutott ugyan a termelőüzemekhez, de a felügyeleti szervek nem kötelezték őket programké­szítésre. Az írásos előter­jesztés megállapítja: annak ellenére sem csökkent a me­gyében a műtrágya-felhasz­nálás, hogy az árak jelentő­sen emelkedtek az utóbbi években. Az üzemek a lehe­tőségeiket figyelembe véve igyekeznek a talajok szerves­anyag- és mésztartalmát fenntartani, a termőképessé­get növelni. Ennek érdeké­ben gondot fordítanak a ve­tésváltásra, a talaji meszezés­­re, felhasználják a képződő szervestrágyát, növelik a zöldtrágyázott területek nagyságát. Kísérleteket folytatnak­­ a hígtrágya és szennyvíziszap műtrágya­­megtakarítást eredményező felhasználására. Az érvény­ben levő szabályozók nem segítik elő a gyorsabb ütemű előrelépést. A kevés pénz miatt nincs lehetőség a mű­trágyatárolók építésére. Az elavult géppark cseréje is gondokat okoz a gazdasá­gokban. Egy megyei felmé­rés szerint a műtrágyaszórók több mint negyven száza­léka,, a növényvédő gépek egyharmada idősebb öt év­nél. A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás prog­ramja elősegíti a hatéko­nyabb tápanyaggazdálko­dást és a takarékos nö­­vényvédőszer-f­elhasználást, évente technológiai ajánláso­kat készít az üzemek számá­ra, háromévenként elvégzi a talajvizsgálatokat és az ezen alapuló műtrágyázási szak­tanácsadást is ellátja. A MÉM akcióprogramja többek között foglalkozik a rövid távon megoldható fel­adatokkal, így többek között a szuszpenziós és egyéb fo­lyékony műtrágyagyártó ka­pacitás fejlesztésével, a fo­lyékony műtrágyázás tech­nológiájának üzemi elter­jesztésével. A népi ellen­őrök megállapították, hogy ezen a téren, sajnos, kevés intézkedés történt. Gondot jelent az is, hogy az üzemek egy részében szabad téren, szilárd burkolat nélkül tá­rolják a műtrágyát, ami je­lentős veszteségforrás. A megyei NEB a vizsgála­ti jelentést elfogadta és azt eljuttatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz.

Next