Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

Iskolai szakkörök Balatonfenyvesen Mini Moki vagy hajó? — Én a repülők mellett maradóik! — szólt egy cser­­fes kisfiú, mikor a modelle­­ző sza­kkör vezetője, Kiss La­jos bejelentette: jövőre ha­jókat is készítenek. A bala­tonf­enyvesi általános iskola csaknem 30 diákja tagja a szakkörnek. A nemrég ren­dezett háziversenyükön kis Mini Moki szállt egy­30 mással versengve, mind erdei saját készítésű gépét röptet­­ite. — Hadd meséljem el, hogy ikik nyertek — és már so­rolta is Böde András tanuló a győzteseket. öccse, Böde Attila közis­mert diákja az iskolának. Népszerűségét nem éppen jó tanulmányi eredményével, kiváló magatartásával érte el, azonban kézügyessége és szorgalma — a modellező­­szakkörben — vitathatatlan. A hatodik osztályos Kardos Zsolt értelmes tekintetében vagányság szikrája csillan: — Két éve járok a szak­körbe, a Mini Mokin kívül egy Papiruszt is csináltam már. A bizonyítványom nem túl jó, viszont második let­tem a háziversenyünkön. Nyárádi István kezén a fe­hér gézkötés szögmarta se­bet takar, ám a tömzsi gye­­rekuj­jaknak mégsem aka­dály, amikor élénk mozdula­tokkal beavat a modellezés rejtelmeibe. — 1947-b­en, gyerekként kezdtem a modellezést — vette át a szót „gyerekeitől” Kiss Lajos —, majd foglal­kozásként is a repülést vá­lasztottam. A modellezés se­gített át azon a válságon, hogy le kellett tennem légi szolgálatról s a „földre a kerültem”. A kezemben levő apró repülőgéptestek vala­melyest pótolták a repülés varázsát. A mester örömmel vállalta a gyerekeket, akik meghá­lálták odaadó lelkesedését: a megyei modellezőversenyen el Takács Zsolt 5. helyezést ért A balatonf enyvesi általá­nos iskola állandó pedagó­gushiánnyal küszködik, ám szakköreit mégsem adja fel. — Szinte megoldhatatlan gondot okoz egyes szaktan­­tárgyak, például a testneve­lés oktatása — hallottuk Pentaller Istvántól, az isko­la igazgatójától. — A test­nevelő-orosz szakos tanár­nőnk nemrég szült; ideigle­nes megoldásokkal próbál­koztunk, de azok nem meg­nyugtatóak. A tantestület kis létszáma ellenére azonban szakköreink jól működnek. A helyi állami gazdasággal közösen kísérletezünk egy lovaglósza­kkörrel is. A most épülő fedett lovarda bizonyá­ra előrelépést jelent majd a mai ügyünknek is. — Tavaly az ifjúsági vö­röskeresztes szakkörünk a marcali területi versenyt megnyerve továbbjutott a megyeire. Nem az eredmé­nyek a fontosak, hanem ezek­nek a csoportoknak, foglal­kozásoknak a közösségterem­tő ereje. A Balatonfenyvesnek nin­csenek különösebb hagyomá­nyai, így honismereti szak­körünk elsősorban az isko­lánk és az üdülőtelep törté­netével foglalkozik. Gyere­keink az utóbbi időben el­­kényelmesedtek, nehezen vi­selik el például egy sátoro­zás „viszontagságait”. Ebből a kissé tunya állapotból sze­retnénk őket felrázni. A ter­mészetjáró csoport vándor­­táborozásokat szervez, az idén egy csapat a Bakony erdeit járta, egy másik pe­dig a Kisalföld nevezetessé­geivel ismerkedett. A Balaton-parti iskolában hosszú évek hagyománya volt az operalátogatás. A közlekedés megdrágulása miatt a budapesti kirándu­lások száma erősen csökkent. Mivel a gyerekeknek nagy élményt jelent egy-egy je­lentősebb opera megismerése, ezeket a programokat más közművelődési intézmény vagy esemény meglátogatásá­val kapcsolják össze. Az igazgató szavaiból kitűnt: a szülők gyakran keresik fel ötleteikkel. Szeretnék, ha gyermekeik iskolai szakkör­ben tanulhatnának két, sportolhatnának. nyelve­Ezek­nek az igényeknek a kielé­gítése egyelőre — a súlyos pedagógushiány miatt — csak a tervekben szerepel. Tamási Rita Nő az érdeklődés a színház iránt Tovább bővül a nagyatádi könyvtár Az elmúlt öt év sokat ho­zott Nagyatád közművelődé­sében. A tizedik születés­napját ünneplő nagyatádi szobrásztelep nagy hatással van a város művészeti éle­tére. Érezni az egymást kö­vető kiállítások látogatott­ságán, a népszerűsítő elő­adások gyakoriságán, az új­ra­éledő fotóklubon ugyan­úgy, mint a képző- és ipar­művészeti vásárok sikerein. A korábbi években sok kri­tika érte a közművelődés vezetőit azért, mert a fiata­lok nem találtak életkoruk­nak megfelelő programokat. A Gábor Andor Művelődési Központ azóta nagy sikerrel indította útjára a fiatalok háza programját. A konzervgyár ifjúsági klubja kinyitotta kapuit a város és a környék fiataljai előtt. A városi KISZ-bizott­­ság az elmúlt két-három év­ben tucatnyi megyei ver­senynek és vetélkedőnek adott otthont. Egyedülálló somogyi kezdeményezés, a gyermekképzőművésztábor, melynek vezetősége ifjúsági díjat kapott kiemelkedő tel­jesítményéért. Szó esett a gondokról is. Arról, hogy a színház iránt egyre nagyobb az igény. Igaz, hogy a művelődési központ és a helyőrségi mű­velődési otthon szervez elő­adásokat, de a választék így is szegényes. A Népszínház, a pécsi Nemzeti Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, valamint az Állami Bábszínház mellett szívesen látnák a megyeszékhely tár­sulatát is, ám az utóbbi években a kaposváriak nem tájoltak errefelé. Szó esett a holnapi köz­­művelődési feladatokról is. Többek között arról, hogy a könyvtárt tovább kell bőví­teni, mert a közelmúltban végrehajtott korszerűsítéssel sem tudtak a zsúfoltságon enyhíteni. Az újabb rekonst­rukció már javában tart. A helytörténeti és honismereti munka eddigi sikerei meg­kívánják, hogy Nagyatádon is legyen múzeum. Ennek létrehozása nem várat sokat magára, hiszen az épület már adva van. A város ze­nei életének irányítója, szel­lemi központja a zeneisko­la. A város vezetői azt tar­tanák jónak, ha közreműkö­désével mind több kamara­zenei hangversenyt rendez­nének, bővülne az ifjúsági zenebarátok köre, ifjúsági koncertsorozatokat szervez­nének. N. 3. 1985. december 31., kedd 5 Levéltári iratvédelem Papírrestauráló műhely épül Az írásbeliség kialakulá­sától múltunk fontos társa­dalmi és gazdasági folyama­tainak megannyi nyomát őrizték meg. A századok so­rán egyre többet és többet örökítettek meg ezekből a királyi oklevelek, egyházi följegyzések, törvényhatósá­gi akták. Minél több hiva­tal, intézmény alakult az ügyek intézésére, annál több följegyzés maradt ránk, s annál többet tudunk letűnt korok életéről. Az iratok őrzésére országszerte a le­véltárak hivatottak. Dr. Kanyar Józsefet, a kapos­vári megyei levéltár igazga­­­tóját kerestük föl, hogy az intézményre bízott hatal­mas iratmennyiség begyűj­­­tésének, őrzésének gondjai­ról érdeklődjünk. — A jelenkori iratterme­­lés a polgári korszakban ta­pasztaltnak a többszörösére nőtt. Több gazdálkodó szerv, intézmény működik, s ren­geteg, a gazdálkodás és a társadalmi élet legkülönbö­zőbb formáit érintő intézke­dés következményeit fekte­tik papírra. Ezek a jövő ku­tatóinak leendő forrásai. Ezért az intézményeknél, vállalatoknál irattári tervek készültek megőrzésükre. Részletezik az őrizni érde­mes íratfajtákat, megszab­ják azok selejtezési idejét. Az irattárak azonban szinte kivétel nélkül túlzsúfoltak. A tervek túlságosan liberá­lisak és sok, nem történeti értékű iratot is őriznek. Egy komoly selejtezés minden­képpen szükséges volna. — Tudja-e a levéltár el­lenőrizni a szakszerű irat­kezelést? — Az irattárak felügyele­tét a levéltárak látják el. Igen sok szerv működik a megyében, így a valódi fel­ügyelet szinte megvalósítha­tatlan. A Művelődési Mi­nisztérium ezért új begyűj­tési gyakorlat kidolgozását szorgalmazza. Ez igyekszik jobban igazodni az iratanyag forrásértékéhez. A felülvizs­gálat jelenleg is tart. Új mi­nimumjegyzékek szervtípusonként­ készülnek megha­tározzák a feltétlen őrizni szükséges iratokat, s előír­ják a többi selejtezését. So­mogyban például 800—900 olyan szervet tartunk nyil­ván, amelynek iratanyagát eddig megőrzésre átvettük. A felülvizsgálat után ebből 600—650 marad. — S az érem másik olda­la? Elég gondosan őrzik-e irataikat a különböző gaz­dálkodók és intézmények? — Vannak, ahol igen, pél­dául a tanácsoknál. Sok he­lyen azonban nem. A mező­­gazdasági üzemek alig 25 százalékának iratait kaptuk meg, s ez helyenként gon­datlanságra utal. Számos helyen nem szakszerű az iratkezelés. Az irattárak So­mogyban a legtöbb helyen szűkek, túlzsúfoltak, elha­nyagoltak. Többnyire a fő­könyvelők hatáskörébe tar­toznak, s embere válogatja, mennyi gondot fordítanak e fontos jogbiztosító aktákra. Pedig úgy gondolom, hogy a jó és gyors ügyintézés egyik alapja az áttekinthe­tő, pontos irattári rend. — Képesek-e a magyar levéltárak a begyűjtött anyag szakszerű őrzésére? — A levéltárak teljesítő­­képessége országosan a vé­géhez ért, nincs elég táro­lásra alkalmas hely. Szeren­csére a mi intézményünk kivétel, a nagyberki kas­télyban bőven van hely a szocialista kori iratok szá­mára. Sajnos a régi, málla­dozó, gombásodással megtá­madott iratok konzerválásá­ra nincs mód, ehhez rendkí­vül kevés az anyagi és tech­nikai erő. Az országos le­véltár nemrég 25 millió fo­rintot kért a kormánytól az iratvédelem technikai bázi­­­sának kiépítésére. A nagy­berki kastélyban­­ helyet hagytunk egy papírrestaurá­ló részlegnek, s tervezzük Kaposváron is egy hasonló­n­­ak a kialakítását. Ma még megyeszékhelyen a ta­náccsal osztozunk épületün­kön, de ígérik, hogy hama­rosan megkapjuk az ehhez szükséges helyiségeket is. Gs. T. Weimarban él a történelem Az ezeréves türingiai vá­ros ódon utcáin érződik Goethe és Schiller, Bach és Liszt szellemének sugárzása. Az Ilim folyó völgyében lé­vő 65 ezer lakosú város je­lentős tudományos és okta­tási központ az NDK-ban. Legnevezetesebb műemlék palotájában, a Schloss néven ismert négy épületszárnyas, díszudvarros, tornyos kastély­ban a híres — a középkor­tól a XX. századig terjedő­­ konok német festészetét be­mutató — gazdag anyagú képtára mellett, itt kapott helyet a Klasszikus Német Irodalom és Emlékhelyek Nemzeti Kutatóintézete. Nemzetközi kapcsolatai ki­terjedn­ek, a többi között ha­zánkkal is együttműködik különböző­­ tudományos el­méleti munkákban. Az el­múlt években a budapesti Petőfi Múzeum közreműkö­désével Petőfi, Madách, Ady, József Attila életét és mun­kásságát bemutató kiállításo­kat rendeztek itt. Viszonzás­ként tavaly a magyar fővá­rosban Goethe türinngiai raj­zaiból nyílt tárlat. Dr. Siegfried Seifert filo­­zófusprofesszor, a weimari kutatóközpont főigazgató­helyettese ottjártamkor el­mondta, hogy a jövőben szo­rosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat: — Weimar egyetlen városa az NDK-nak, ahol a magyar irodalomtörténész­ek segítsé­gével értékes kiállításokat mutatunk be. Közös tervünk, hogy 1987-ben Kassák La­jos munkásságáról adjunk teljes képet Weimar lakói­nak, és az ide látogató iro­dalom barátoknak. Mi viszont Goethét minit műgyűjtőt mu­tatjuk be jövőre Budapes­ten­. A közös, tudományos munkakapcsolatok bővítését és továbbfejlesztését szolgál­ja majd az a konferencia is, amelyet 1989-ben Weimar­ban tartunk, a Petőfi Múze­um kezdeményezésére. Weimar 1986. évi prog­ramjai között a legnagyobb a Liszt Ferenc - ünn­epségsor­o­­­zat lesz. A világhírű zongo­raművész, zeneszerző szüle­tésének 175. és halálának 100. évfordulójára készülnek. A Liszt egykori házában lévő emlékmúzeumba éven­te több mint 50 ezren láto­gatnak el­­ a föld minden részéről. A német zenei élet fejlődésében jelentős szere­pet betöltő Liszt Ferenc em­lékének nemcsak a magya­rok, hanem a weimariak is nagy tisztelettel adóznak. Közösen a berlini magyar kulturális intézettel az NDK számos városában — Berlin­ben, Eisenachban, Lipcsé­ben — különböző kiállításo­kat rendeznek. A nagy mű­vész kezdeméyezésére a még 1872-ben alapított Zenemű­vészeti Főiskolán, májusban, Hans Rudolf vezényletével ünnepi Liszt-koncertet ren­deznek, s ott fellépnek Weimarban tanuló magyar a zeneművészeti növendékek is. Most először adják elő Liszt Goethe Faust-jára kom­ponált kórusművét A Schloss-beli látogatás után a parkszéli szolid ház­hoz vitt utam. A kétszintes épület falát borostyán futja be, kertjében kispad hívogat­ja a fáradt idegent. Itt élt, ide tért mindig vissza min­den időik egyik legnagyobb muzsikusa ... A szobáik ere­deti bútorzata, a két zongo­ra, amelyeken a mester és tanítványai játszottak, a szí­nes szőttes függönyök, a sző­nyegek a száz esztendővel ez­előtti otthon hangulatát idé­zik. Ez az örökség mindazok öröksége, akik ide belépnek. Köszönet érte a hagyomány­­tisztelő weimariaknak. Horváth Anita A Liszt-ház 1198-ban épült A Bechhstein-zongorán egykor Liszt és tanítványai játszottak

Next