Somogyi Néplap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 51. szám Ára: 2,20 Ft 1986. március 1., szombat FOLYTATÓDOTT A VITA AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁN Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint ismeretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pontról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabályzatának módosítása) nem tartanak külön előadói beszédeket, hanem azok lényegét belefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszámolójába, amelyet a KB főtitkára, Mihail Gorbacsov február 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke Beszédében Viktor Csebrikov sajnálattal szólt arról, hogy a hatalmak vezető imperialista nem adják jelét annak, hogy készek lennének a fegyverkezési hajsza megállítására. Továbbra is erőpolitikát folytatnak, ami nyílt szovjetellenességben, a Szovjetunió fölötti katonai fölény megszerzésére irányuló lépésekben nyilvánul meg. Ennek az irányvonalnak a megvalósításában önálló szerepet töltenek be a különleges szolgálatok. Az Egyesült Államok és más NATO- országok titkosszolgálatai kitartóan próbálkoznak Szovjetunió kül- és belpolitikájának lejáratásával. Igyekeznek megszerezni az ország politikai, katonai, gazdasági és tudományosműszaki titkait, megpróbálnak beépülni az állami intézményekbe, fontos katonai objektumokra, kutatóintézetekbe.tudományos Viktor Csebrikov beszámolt arról is, hogy az utóbbi időszakban szovjet minisztériumban több és országos hatáskörű irányítószervben imperialista titkosszolgálatok ügynökeit leplezték le. Olyan árulókat, akik fontos szolgálati titkokat szolgáltattak ki külföldi szervezeteknek. Ezek az emberek a törvény által előírt szigorú, de megérdemelt büntetésben részesülnek. Az imperializmus a szocializmus ellen vívott harcban fontos szerepet szán az ideológiai ciiverziónak — mutatott rá az Államvédelmi Bizottság elnöke. — Fegyverként használja fel a hazugságot, a rágalmakat, a szovjet nép által választott társadalmi rend elleni harcra vonatkozó felszólításokat. volt. A Szovjetunió Állambiztonsági Bizottsága, amely 1954-ben alakult, a szovjet társadalmat hivatott megvédeni a külföldi hírszerző Ezek terjesztésében nem elhanyagolható szerepük van a nyugati titkosszolgálatok által fenntartott különböző ellenséges rádióadóknak. Mindez összességében már nem ideológiai harc, hanem ideológiai diverzió, a Szovjetunió belügyeibe való nyílt beavatkozás, ami durván sérti a nemzetközi jog elveit és a szovjet törvényeket. Az ilyen ellenséges tevékenység elleni harcban határozottan alkalmazzák, s a jövőben is alkalmazni fogják a szovjet törvényhozás által előirányzott intézkedéseket. Csebrikov emlékeztetett rá, hogy az autóbbi időben egyes nyugati körök nagyon sokat beszélnek a politikai és az emberi jogok, emberi szabadságokbeli állítólagos Szovjetuniómegsértéséről, s ezek kapcsán megalapozatlan követelésekkel, igényekkel állnak elő. így akarják támogatni a szovjet állampolgárok között is előforduló árulók társadalomellenes tevékenységét, ösztönözni ezeket az embereket arra, hogy nyíltan ellenséges tevékenységet folytassanak. Nyugaton hősnek kiáltják ki mindazokat, akik fellépnek a szocializmus ellen és sokszor megrögzött vesznek pártfogásba.bűnözőket Nyugati védelmezőik ki akarják vívni e személyek számára azt a jogot, hogy büntetlenül megsértsék a szocialista állam törvényeit. Iyen jogot azonban mi soha senkinek nem adunk — szögezte le a szónok. A Szovjetunióban létrejött és működik a szervezeti-politikai, jogi, nevelési és egyéb intézkedéseknek az az átfogó rendszere, amely biztosítja a szovjet állam és szolgálatok, különböző külföldi szovjetellenes központok és egyéb ellenséges elemek aknamunkájával szemben, a szovjet társadalom biztonságának megvédését az imperializmus felforgató tevékenységével szemben. Ebben a rendszerben fontos helyet töltenek be az Állambiztonsági Bizottság szervei, amelyek az SZKP, annak Központi Bizottsága irányítása alatt működnek — mondotta Csebrikov. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártvezetése címére. Abszamat Maszalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszólalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Rámutatott, hogy a köztársasági párt központi bizottságának hibájából minimálisra zsugorodott a helyi pártszervek szerepe, hibákat követtek el a káderpolitikában, megsértették a kollektív vezetés elveit. Az elkövetett hibákból levontuk a megfelelő tanulságokat — mondta Abszamat Maszalijev. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek pártttitkára, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségességének szentelte felszólalását. Az üzem rekonstrukciójaival kapcsolatos huzavonát ugyanúgy bírálattal illette, mint az egyik új típus céljára kidolgozott motort, amely „nem tartozik a legjobbak Bírálta a kooperációs közé”. hibákat, amelyek lassítják az új típusokra való áttérést. Szibériával, ennek a zord éghajlatú, de természeti erőforrásokban hallatlanul gazdag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szergej Manyakin, az omszki területi pártbizottság első titkára. Rámutatott a Szibéria „hasznosítása” és „élettel való megtöltése” közötti különbségre, arra, hogy az utóbbi feladatot kell, mégpedig nagyon ésszerűen és körültekintően megoldani. Szibéria „megfiatalodásával” egyébként sajátos tennivalók is jelentkeznek. Omszk lakosságának átlagéletkora jelenleg üj év. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Berzenko elvtárs?” — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szaharov, az egyik moszkvai metóépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniük a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányzanak a tervek és a költségvetések. Szovjet Örményország virágzásáról, a köztársaságok közötti együttműködés üdvös hatásáról beszélt felszólalásában Karem Gyemircsjan, az Örmény KP Központi Bizottságának első titkára. Őt Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. Rámutatott, hogy a szovjet fiatalok méltó módon kiveszik részüket az ország társadalmi és gazdasági fejlesztéséből, a vezető iparágak fellendítéséből, a technikai felújításból, de a Komszomol munkastílusán javítani kell. Emellett sok a nevelési gond, az ifjúság szabadidejének ésszerű és hasznos eltöltésével kapcsolatos probléma. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kulturális miniszter felszólalásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politikai Bizottságának, kifakadt azok ellen a pénzügyi és tervező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaságra nehezedő nem jövedelmező terhet láttak a kulturális építő munkában. Magatartásuk (Folytatás a 2. oldalon) VIKTOR CSEBRIKOV: Biztosítja a szovjet állam megvédését Az Elnöki Tanács ülése Március 20-ára összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bek. alapján március 20-án, csütörtökön 10 órára összehívta az országgyűlést. A Minisztertanács indítványozza, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az illetékekről, továbbá a sajtóról szóló törvényjavaslatokat, valamint a beszámolót az építő- és építőanyagipar helyzetéről. Az Elnöki Tanács, a kormány előterjesztése alapján, módosította a társadalombiztosításról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az új jogszabály szigorítja az üzemi baleset megállapításának feltételeit. Nem tekinthető a jövőben üzeminek az olyan baleset, amely a sérült ittassága folytán, vagy a munkahelyi feladathoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során következik be. A testület a szabálysértési felelősségrevonás gyorsítása és hatékonyabbá tétele céljából módosította a szabálysértésekről szóló törvény eljárási szabályait, s felemelte néhány — a társadalomra fokozottan veszélyes — szabálysértés esetén kiszabható pénzbírság felső határát. Az Elnöki Tanács a továbbiakban személyi kérdésben határozott, bírákat fel és választott megmentett * * * Pénteken az Országházban tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, a parlamenti bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. Sarlós István, az országgyűlés elnöke ismertette a tavaszi ülésszak előkészítésével kapcsolatos teendőket. Hetényi István pénzügyminiszter az illetékekről, Petrik Ferenc tiszter-helyettes igazságügymia sajtóról szóló törvényjavaslat főbb elveit vázolta fel. László építésügyi és Somogyi fejlesztési miniszter az városépítő- és építőanyagipar helyzetéről adott tájékoztatást. Kaposváron a nehézgépgyár November 7-e brigádja az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére határidő előtt társadalmi munkában elkészített a Szovjetunió részéie egy gumivulkanizáló prést és két hozzá tartozó hidraulikus asztalt. A képen: a brigád egyik tagja a szovjet megrendelő képviselőjét köszönti A KNEB ülése Felmérő vizsgálatokat terveznek Pénteken Budapesten ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. testület a többi között áttekintette a népi ellenőrzés tavalyi tevékenységét és vizsgálati tapasztalatait, a lakosság egészségügyi ellátásának alakulását a kórházak és a összevonását rendelőintézetek követő időszakban, s megvitatták a leltározás szabályozását, bizonylati rendjét, illetve az ezzel kapcsolatos anyagi, erkölcsi felelősség érvényesülését elemző vizsgálat tapasztalatait. Az elfogadott jelentéseket a KNEB elnöksége a kormány elé terjeszti. A testület ezután jóváhagyta két, a közeljövőben induló vizsgálat programját. A nem rubel elszámolású ipari export bővítésének feltételeit, lehetőségeit elemző országos vizsgálat során a népi ellenőrök 42 ipari — főként feldolgozóipari — nagyvállalatot és nyolc külkereskedelmi vállalatot keresnek fel a fővárosban, illetve nyolc megyében. Elsősorban a konvertibilis kivitel növelését befolyásoló műszaki, gazdasági, piaci és irányítási tényezőket számba, s javaslatokat veszik dolgoznak ki arra, hogy milyen vállalati,illetve központi intézkedések segíthetik az exportérdekeltség és -képesség fokozását, illetve a VII. ötéves tervben meghatározott exportfeladatok teljesítését. Ugyancsak a közeljövőben kezdődik az egészségügyi intézmények műszerezettségét felmérő vizsgálat is, amelyben a fővárosi és 12 megyei népi ellenőrzési bizottság vesz részt. Az átfogó vizsgálat jelentőségére utal, hogy a gyógyítást szolgáló több mint 100 ezer műszer, illetve berendezés értéke ma már meghaladja a 11 milliárd forintot. Az országos felmérés egyik fő kérdése lesz, hogy e nagy értékű műszerparkot miként hasznosítják a diagnosztikai, a gyógyító, illetve a kutató munkában.