Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
XLII. évfolyam, 231. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 1,80 Ft 1986. október 1., szerda Kádár János fogadta Alessandro Nattát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden délelőtt Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Alessandro Nattával, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó főtitkárával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a két párt vezetői véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontos kérdéseiről, mindeneket az emberiség létét segítő veszélyek elhárításnak feladatairól. Sürgették a fegyverkezési verseny további kiszélesítésének megakadályozását, és állást foglaltak amellett, hogy a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés terén mielőbb konkrét megállapodások szülessenek. Méltatták a Szovjetunió, szocialista országok ez irányú erőfeszítéseit, és üdvözöltek minden erre vonatkozó konstruktív kezdeményezést, bárkitől is származzék. Különösen nagyra értékelték a Szovjetunió egyoldalú döntését a nukleáris sok felfüggesztéséről.robbantóMegállapították, hogy nemzetközi béke és biztonaság szempontjából különös jelentősége van az össz-európai párbeszédnek, amelyet a helsinki folyamat keretében a résztvevő államok a feszültség és a bizalmatlanság csökkentéséért, az együttműködés bővítéséért folytatnak. Üdvözölték a stockholmi tanácskozás eredményes befejezését és kifejezték reményüket, hogy a november elején kezdődő bécsi utókonferencián lehetőség nyílik az enyhülés újabb való kiterjesztésére.területekre Kölcsönös egyetértésben nagyra értékelték a kommunisták, más baloldali erők, a különböző demokratikus szervezetek és a széles társadalmi bázisra épülő háborúellenes mozgalmak erőfeszítéseit. Ezeket az erőket, szervezeteket és mozgalmaikat a jelenkor fontos tényezőinek tekintik. Állást foglaltak kommunista, a szocialista és a szociáldemokrata pártok kapcsolatainak elmélyítése mellett, és síkraszálltak minden olyan erő szolidaritásáért. (Folytatás a 2. oldalon.) Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Eredményes munka Nem egészen két hét múlva, október tizedikén ül össze az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. Az elmúlt öt év tapasztalatairól, a szövetkezetek jelenéről és feladatairól Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke tájékoztatta tegnap Budapesten, Kongresszusi Központban a a sajtó képviselőit. 1980-tól, a hatodik ötéves terv során elismerésre méltó, ugyanakkor ellentmondásoktól nem mentes fejlődés jellemzi hazánk ipari szövetkezeteit. Ma már ők adják az ipar termelésének mintegy hét százalékát, ám egyes területeken ennél jóval nagyobb, meghatározó a szerepüik. Például a belkereskedelemben levő textilruházat felét az ipari szövetkezetek állítják elő, ők készítik szőrme- és cipőipari termékeknek több mint a negyedét, a műszeripar cikkeinek húsz százalékát. Termelési értékük ez idő alatt hatvankétmilliárd forintról kilencvenegymilliárdra nőtt. A szövetkezetek történetében jelentős szervezeti változást hozott ez az időszak, a korábbi centralizációval ellentétes folyamat ment végbe; amíg a tervidőszak elején még nem volt, a következő években rohamosan nőtt a kisszövetkezetek száma. Ma már az 1468 szövetkezetnek csaknem a fele kisszövetkezet. Fő feladatuknak megfelelően a szövetkezetek sokoldalúan igyekeztek hozzájárulni a belkereskedelmi igények minél teljesebb, színvonalasabb kielégítéséhez. A szövetkezetek exportteljesítményeiről szólva az OKISZ elnöke elmondta, hogy különösen a rubelelszámolású szállítások emelkedtek jelentősen (öt év alatt 85 százalékos a növekedés), ezen belül például a gépipari szövetkezetek megkétszerezték exportjukat. Elmarad viszont a várakozástól, öt év alatt nem érte el az ötszázalékos növekedést a tőkés export. Hasonlóan gondok jellemezték az építőipari szövetkezetek tevékenységét beruházási kereslet csökkentése miatt. Tevékenységükben a fenntartás jellegű munkák kerültek előtérbe. A tervezettnél lényegesen kevesebbet, mintegy tizenháromezer lakást építettek fel a tervidőszakban. Javult és szélesedett szolgáltatásaik színvonala és köre. Nagy szerepet kapott szövetkezetek tevékenységében a műszaki fejlesztés. Ennek során több olyan új anyag- és energiatakarékos technológiát vezették be, több olyan termék gyártását kezdték, mely a népgazdaság számára is számottevő megtakarítást jelent. Figyelemreméltó tény, hogy az országban évente bevezetett találmányok nyolc-tíz százalékát az ipari szövetkezetek hasznosítják. Szólt Köveskúti Lajos a szövetkezetek vagyoni gyarapodásáról. A feladatokról szólva az előadó hangsúlyozta, hogy továbbra is évi hét-nyolc százalékos termelésnövekedéssel számolnak. Fő feladatuknak tekintik a versenyképesség javítását, a lakossági igények teljesebb kielégítését és azt, hogy az eddiginél jobban fejlődjön háttéripari tevékenységük. A csaknem egy éve tartó kongresszusi előkészület zárószakaszához érkezett. Október 10-én és 11-én vitatják meg helyzetüket, döntenek további feladataikról az ipari szövetkezetek küldöttei. TÍZ NAP MÚLVA REYKJAVIKBAN Gorbacsov—Reagan találkozó Swardnadze, Schultz a tervezett csúcsról Megállapodás született, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Amerikai Egyesült Államok elnöke október 11— 12-én Reykjavikban, Izland fővárosában találkozót tart - jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjaviki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985 novemberében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjaviki találkozó megrendezésére — tette hozzá a bejelentéshez a TASZSZ. jet Eduard Sevardnadze szovkülügyminiszter New Yorkban. Ronald Reagan amerikai elnök Washingtonban egyidejűleg jelentette be, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Reagan amerikai elnök október 11—12-én Izland fővárosában, Reykjavikban találkozik egymással. Reagan azt mondotta, hogy a találkozó célja a két ország közötti tárgyalások folytatása. Az amerikai elnök az izlandi megbeszélést nem minősítette csúcstalálkozónak, hanem azt hangoztatta, hogy annak célja egy későbbi, az Egyesült Államok területén sorra kerülő csúcstalálkozó előkészítése. George Shultz amerikai külügyminiszter szerint „remélik, hogy cseh amerikai Mihail Gorbalátogatására még az idén sor kerülhet”. A külügyminiszter, aki részletesebben szólt az izlandi találkozóról, közölte: annak napirendjén szerepelnek majd leszerelési kérdések, a kétoldalú kapcsolatok témái, regionális kérdések, valamint emberi jogokkal kapcsolatos problémák. Az amerikai külügyminiszter a Fehér Házban megtartott sajtókonferenciáján közölte: egy brooklyni bíróság kedden délelőtt tárgyalást tartott Gennagyij Zaharov szovjet ENSZ-alkalmazott ügyében. Mint ismeretes, az amerikai hatóságok kémkedés címén emeltek vádat Zaharov ellen. A bíróság elejtette a vádat két vádpontban, a harmadik vádpontban elhalasztotta az ítéletet további ötéves próbaidőre. Zaharov haladéktalanul elhagyhatja az Egyesült Államok területét, külügyminiszter Az amerikai közölte, hogy a szovjet hatóságok hozzájárultak a korábban szovjetellenes tevékenység miatt börtönbüntetésre ítélt, és jelenleg száműzetésben levő Jurij Orlov távozásához. Orlov feleségével együtt október első hetében hagyja el a Szovjetuniót. Az izlandi találkozóról szólva Reagan elnök kijelentette: erre Mihail Gorbacsov tett javaslatot. Az elnök köszönetét fejezte ki az izlandi kormánynak, hogy lehetővé teszi a találkozó megtartását. Schultz sajtókonferenciáján szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok korábban követelte a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviselete 25 beosztottjának haladéktalan távozását az Egyesült Államok területéről. A külügyminiszter erről szólva kijelentette: Szovjetunió ENSZ(Folytatás a 2. oldalon.) Őszinte, közös útkeresés VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉSEN A magyar külügyminiszter az ENSZ-közgyűlésen kedden elhangzott felszólalásában emlékeztetett rá, hogy egy évvel ezelőtt, az ENSZ fennállásának 40. évfordulóján átfogóan értékelték a szervezett több évtizedes tevékenységét, és a nemzetközi politika rendszerében betöltött szerepét. — Az a tény, hogy ez alkalomból a tagállamok, köztük a Magyar Népköztársaság képviselői egybehangzóan megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ alapokmányában foglalt elvek és célok iránt — mondta egyebek között —, véleményem szerint mind a jelen közgyűlés, mind a jövő szempontjából nagy jelentőségű. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek megóvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború megakadályozását, az emberiség egészének megmentését, létének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhető, s ebben az ENSZ jelentős szerepet játszhat. De küldetését a világszervezet továbbra is csak akkor teljesítheti, ha a tagállamok az alapításkor meghirdetett elvek és célok által meghatározott úton haladnak. Nekünk az egyenjogú, gyümölcsöző együttműködés útján kell haladnunk, hogy érvényesülhessenek az alapokmányban megfogalmazott elvek. És éppen ezen elvek érvényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes célok eléréséhez szükséges korszerű feltételek megteremtésének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásrautaltság ténye vezérelte kormányomat, amikor kilenc más tagország kormányával együtt levelében fordult az ENSZ főtitkárához, és javasolta, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Meggyőződésünk ugyanis, hogy korunkban egyetlen állam biztonsága sem garantálható mások rovására. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kíván, mert valamennyi ország felelős azért, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az egész emberiség sorsát veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítása és visszafordítása érdekében. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tartozó nagyhatalmak tevékenysége. Ezért a nemzetközi közvélemény üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok legmagasabb szintű vezetőinek egy évvel ezelőtt megtartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiinduló pontja volt a szovjet—amerikai viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány kedvező jelenségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és várakozással kísérjük a két ország kapcsolatainak alakulását, és reméljük, hogy a megbeszélések végül olyan csúcstalálkozóhoz vezetnek a nem túl távoli jövőben, amely kedvezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének alakulását. Megítélésünk szerint (Folytatás a 2. oldalon.) Panelből családi házakat épít Kaposváron, a Búzavirág utcában — típustervek alapján — a LÁÉV. Az idén tizenegy otthon készül el. Losonczi Pál látogatása Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke kedden kétnapos látogatásra Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett. Miskolcon a megyei pártbizottság székházában a vendéget Fejti György első titkár és Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta, majd a megye vezetői tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét a terület gazdasági, társadalmi helyzetéről, a párt- és tanácsi szervek munkájáról, az ipari, a mezőgazdasági termelés eredményeiről és gondjairól. A tájékoztatást követően Losonczi Pál a megye vezetőinek kíséretében Szerencsre utazott; ott a cukorgyár és az édesipari vállalat dolgozóinak munkájával ismerkedett. A vendéget Pál György, a cukorgyár és Kovács György, az édesipari vállalat igazgatója kalauzolta. Az üzemlátogatást követően Losonczi Pál a Szerencsi Cukorgyár és a Szerencsi Édesipari Vállalat tanácsának tagjaival, továbbá a szocialistabrigád-vezetőkkel találkozott. Az Elnöki Tanács elnökének útja ezután a Tokajhegyaljai Borkombinát tolcsvai üzemébe vezetett; ott Mitró László vezérigazgató adott áttekintést a gazdaság munkájáról, eredményeiről, a történelmi borvidéken folyó termelésről és a telepítésfejlesztési tervekről. Az Elnöki Tanács elnöke ma folytatja Borsod megyei programját.