Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

XLIII. évfolyam, 77. szám fel­lépéssel Tájékoztató a rendőrségen: egyre több az erőszakos bűn­cselekmény. Tájékoztató megyei bíróságon: növekszik a az emberéletet veszélyeztető bűnesetek száma. Az italbol­tok környékén lakók azt az óhajukat fejezték ki a nem­rég lezajlott tanácstagi be­számolókon, hogy járjon több rendőr az említett helyeken. Megoldható-e központi in­tézkedésekkel a közbizton­ság? Elegendő-e intézménye­sített formában védekezni az erőszak ellen, szavatolhatja-e a jó közérzetet, a közbizton­ságot pusztán a karhatalom? Ugyancsak egy tanácstagi beszámolón hangzott el, hogy az egyik kaposvári ut­cában nem győzik pótolni a villanyégőket, lámpatesteket — állandóan bezúzzák azokat a környéken lakók vagy az oda látogatók. Tettes persze nincs, a tanács költségveté­sét viszont nagyban terheli a sok javíttatás. Miként lehet védekezni? Minden utcában — és sötétedés után minden ház elé — mégsem állhat rendőr. A lakók nagyobb szigorú­ságot követelnek. Gyakoribb ellenőrzést, súlyosabb bünte­téseket. Elgondolkodtató vi­szont, hogy az egész ország­ban tapasztalható: a szigorí­tás önmagában nem megol­dás. Miként jut el egy ember odáig, hogy kárt tegyen va­lamiben vagy valakiben? Er­re a kérdésre bűnüldözők, szociológusok és „egyszerű” állampolgárok egyaránt ke­resik a választ. Dr. Mózes Gábor, a megyei bíróság el­nökhelyettese egy alkalom­mal áttekintést adott a me­gye bűnözési helyzetéről, mint mondta, az utóbbi évek­­­ben az emberélet elleni bűn­­cselekmények feltűnően „alulmotiváltak.” Magyarul: az esetek többségében nincs komoly ok a tettlegességre. Mert miért ütnek ököllel és különböző támadóeszközök­kel az erőszakoskodók? Ta­lán a jogos önvédelem ala­kul át támadássá? Esetleg évtizedek óta gyűlölködnek, egymást folyton szekírozzák? Vagy féltékenységi drámák játszódnak le? Még ezek az okok sem adhatnak fölmen­tést az önkontroll nélküli cselekvéshez. De az a hely­zet, hogy a brutális tettek nagy részének még komoly oka sincs. Elég egy lesújtó vagy annak vélt tekintet. „Rosszul nézett rám”. Elég egy félreérthető mozdulat. Vagy akár csak annyi, hogy „úgy alakult a helyzet, úgy jött ki a lépés”. A tettlegességek hátterében szinte mindig kimutatható az alkohol hatása. A másik jellemző vonás, hogy a leg­súlyosabb bűntetteket általá­ban azok követik el, akik még az általános iskolát sem végezték el, s otthon nem kaptak elegendő figyel­met és gondoskodást. Kedvező „terepet” teremt a bűntettekhez, ha az a tár­sadalmi környezet közömbö­sen szemléli az eseményeket. Régi igazság, hogy a bűnözés ellen eredményesen föllépni, kialakulását megakadályozni csak egységesen lehet. S még valami: szükséges az egymás iránti türelem, a belátás és a megértés. Erről nemcsak beszélni kell, hanem példát is mutatni hozzá. Kovács Gyula AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA: 1,80 FT Hét hónappal előbb a tervezettnél Lázár György felavatta a TVK lineáris polietiléngyárát A leninvárosi Tiszai Vegyi Koombiináltban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke kedden ünnepé­lyes külsőségek közepette felavatta a nagyüzem új lé­tesítményét, a li­neáris , poli­­etiléngyárat. Az új üzem készárucsarnokában meg­tartott avatóünnepségen Pin­tér Imre, a TVK pártbizott­ságának titkára köszöntötte a gyár építésében és felszere­lésében résztvevő mintegy félszáz vállalat képviselőit és a megjelent vendégeket, kö­zöttük Fejti Györgyöt, a Borsod megyei pártbizott­ság első titkárát, Ladányi Józsefet, a megyei tanács elnökét, Karpolyi László ipa­ri minisztert, Ryozo Mogit, Japán budapesti nagyköve­tet, valamint a beruházás tervezésében és kivitelezésé­ben jelentős részt vállaló ja­pán és amerikai cégek veze­tőit. Az új gyár a magyar be­ruházási gyakorlatban rend­kívülinek számító munka­ütemben, a­z eredetileg ter­vezett 35 hónappal szemben 28 hónap alatt, a költségelő­irányzat betartásával készült el. A beruházás megvalósí­tásában résztvevő hazai vál­lalatok közül a legjelentő­sebb munkálatokat a többi között a Vegyiműveket Épí­tő és Szerelő Vállalat (Vegy­­épszer), a 31. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat végezte. Az itt készülő line­áris polietilén kedvezőbb fi­zikai tulajdonságokkal ren­delkezik a hagyományos po­lietilénnél, alkalmazása gaz­daságosabb, s az új gyár ter­mékei mind a csomagolás­­technikában, mind a műsza­ki alkalmazás területén szé­lesítik a választékot. Az évi 140 ezer tonna (kiváló minő­ségű termék a hazai felhasz­nálás mellett tőkés­­ orszá­gokba is előnyösen exportál­ható. A gyáravatón Huszár An­dor, a TVK Állami-díjas ve­zérigazgatója tett jelentést a Minisztertanács elnökének a beruházás elkészültéről. El­mondta, hogy a próbaüzeme­lést a tervezettnél hét hó­nappal korábban kezdhették meg, s az új gyár a sikeres próbaüzem után már folya­matosan termel. A beruhá­zás 5,3 milliárd forintba ke­rült, ami 300 millióval ke­vesebb a tervezettnél. Az avatás időpontjáig 64 ezer torma lineáris polietilént ké­szítettek, s ennek jelentős részét exportálták. Ebben az (Folytatás a 2. oldalon.) Kultúra, egészségügy Koordinációs tanácskozás Balatonőszödön Balatonőszödön ülésezett tegnap délelőtt a Balaton­­parti települések tanácsai­nak koordinációs bizottsága, s kulturális, egészségügyi és környezetvédelmi témákról tárgyalt. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Balassa Tibor, a Somogy Megyei Ta­nács elnökhelyettese is. A tanácskozás résztvevői először Takács Sándornak, a Dél-balatoni Kulturális Köz­pont igazgatójának a nyári kulturális koordinálásáról rendezvények és a vele kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a továbbfejlesztés le­hetőségeiről készített dolgo­­­­zatát vitatták meg. Az elő­adó a főszezon kulturális programjainak tárgyi felté­teleiről szólva a többi között megállapította, hogy a rend­kívül látogatott szabadtéri színpadok egytől egyig kor­szerűtlenek, a művelődési házak — a siófoki kivételé­vel — szintén. A közműve­lődési szakemberellátottság megfelelő ugyan, bár Siófok, Balatonföldvár és Boglárlel­­le kivételével meglehetősen nagy a fluktuáció, s a gya­kori személyi változás ku­darcokat is okoz. Az említettek ellenére — az együttműködés, az „egy­másra találások” okán — eredményekről is beszélhe­tünk. Figyelemre méltó pél­dául a Csiky Gergely Szín­ház boglári előadássorozata, a nagy tömegeket felvonul­tató folklór- és kórustalál­kozók, a Siotour szántód­­pusztai programjai, a vizuá­lis kultúrát magas színvona­lon terjesztő boglári, siófo­ki, szántóéi tárlatok, a rend­szeressé vált Kálmán-kon­­certek, a boglári szüret, buzsáki búcsú stb. Nyilván­a­való, hogy az idegenforgal­mi programszolgáltatást kulturális intézmények egye­­­dül képtelenek megvalósíta­ni. A tanácselnökök beszá­moltak a településükön mű­ködő kulturális intézmények eredményeiről, gondjairól, nyári terveiről. Például Bog­­lárlellén 80 rendezvényt ter­veznek a szezonban, köztük egész-, sőt kétnaposakat is. Szó esett a még mindig dö­cögő propagandáról, s a résztvevők azon is eltöp­rengtek, miként lehetne ös­­szefogással egy-egy szabad­téri színpadot felújítani. A vita után az üdülőorvo­si ellátás tapasztalatairól ta­nácskoztak. Az írásos anyag­hoz dr. Kecskeméti József siófoki és dr. Pánczél Sarol­ta boglárlellei főorvos fűzött szóbeli kiegészítést. A cél az, hogy folyamatos legyen a betegellátás és az állandó lakosság se érezze meg egész­ségügyi szempontból a ter­helést. (Siófokon például 22 —23 ezer üdülő beteget lát­nak el a szezonban.) A gon­dok és a koordinációs lehe­tőségek elemzése után dr. Tarján Lászlóné, a Somogy Megyei Tanács környezetvé­delmi titkára ismertette azt az intézkedési tervet, ame­lyet a Balaton-part zajszint­jének csökkentése végett ké­szítettek a szakemberek. A három témával kapcso­latos véleményeket, javasla­tokat dr. Gáti István, a koordinációs bizottság elnö­ke foglalta össze. * Szovjet-brit megállapodásokat írtak alá Margaret Thatcher A szovjet-brit együttműködésről írt alá megállapodásokat kedden a moszkvai Kremlben Eduard Sevardnadze szovjet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az ünnepélyes alá­íráson jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Margaret Thatcher brit és Nyikolaj Rizskov szovjet minisz­terelnök. A két ország külügymi­niszterei kézjegyükkel látták el a Szovjetunió és Nagy- Britannia űrkutatási együtt­működéséről szóló, valamint a Kreml és a londoni mi­niszterelnöki hivatal közötti közvetlen hírközlési össze­köttetés fejlesztését elő­irányzó kormánymegállapo­dásokat. Eduard Sevardnadze és Geoffrey Howe aláírt egy memorandumot is, amely a két ország kormányainak kölcsönös egyetértését rögzí­ti a tájékoztatási, kulturális és oktatási együttműködés új irányait illetően. A két kormány a külügyminiszte­rek aláírásával hitelesített megállapodásban rögzítette, hogy Moszkvában illetve Londonban kölcsönösen te­rületet biztosítanak a két ország új nagykövetségi épü­leteinek felépítéséhez. Margaret Thatcher brit miniszterelnök jelenlétében kedden Moszkvában, a Nem­zetközi Kereskedelmi Köz­pontban ünnepélyesen meg­nyitották a brit—szovjet ke­reskedelmi kamara képvise­letét. A több száz brit és több tucat szovjet céget tömörítő közös szervezet fontos szere­pet tölt be a két ország gaz­dasági kapcsolatainak fej­lesztésében. Nemrég megtar­(Folytatás a 2. oldalon.) A debreceni Biogal Gyógyszergyár új gyógyszerkapszulák gyártását és forgalmazását kez­di meg. Az úgynevezett Eryc és a Broncho-Vaxon kapszulákat licenc alapján fogják gyártani. A Broncho-Vaxon gyártósoron már megkezdődött az új készítmény kiszerelése, az Eryc gyártósor szerelése pedig még tart. 1987. április 1., szerda Közúti közlekedés­­­biztonság Szakemberek vitája egy készülő törvénytervezetről A kö­zúti közlekedésben résztvevő emberek biztonsá­gán és az ország közútjain mozgó nemzeti vagyon vé­delme — ezt ajánlják az előkészületben levő közúti közlekedési törvény alapel­véül a kedden Siófokon be­fejeződött közlekedésjogi ta­nácskozás résztvevői. Közlekedéstudományi Egye­­­sület által rendezett három­napos konferencián a tör­vénytervezet kidolgozásával megbízott állami szervek a közlekedési ág kulcsterülete­in dolgozó mintegy három­száz szakember véleményét, javaslatait hallgatták meg, mielőtt az első változatot írásba foglalják és további társadalmi vitára bocsátják. A közúti forgalom — az utóbbi negyedszázad során lezajlott motor­izálási folya­mat következtében — a leg­jelentősebb közlekedési terü­letté vált. A személyszállí­tásban — a tömegközlekedé­si járművek, valamint az 1960-as évek eleje óta ti­zenötszeresére bővült sze­mélygépkocsi-állomány ré­vén — egyértelműen vezető szerephez jutott, és az áru­­forgalomnak is mintegy fele a közutakon bonyolódik a le. S míg az eddigi gyors változások lehetetlenné tet­ték hosszabb távra érvé­nyes, magas szintű jogsza­bály kidolgozását, ez ma már a további fejlődés, a jelen­leginél rendezettebb állapo­tok kialakításának nélkülöz­hetetlen feltételévé vált.­ Az új törvény nem kreszt helyettesíti vagy mó­­­dosítja, hanem annál általá­nosabb szabályokban rögzíti majd a közlekedés biztonsá­gával, az utak építésével, fenntartásával és használatá­val, a járművek üzemben tartásával és hasznosításával, a közlekedés környezetvédel­mi hatásaival kapcsolatos társadalmi érdekeket. A személyi biztonsággal kapcsolatban a siófoki ta­nácskozás résztvevői határo­zottabb jogi biztosítékokat javasoltak a gyalogosok vé­delmére, és a jelenleginél nagyobb előnyöket a tömeg­­közlekedési járművek szá­mára. Egységes álláspontra jutottak a közlekedési isme­retek jelenleginél szélesebb körű és hatékonyabb okta­tása ügyében is. A közületek járműhaszná­latát szabályozó jelenlegi rendelkezések kapcsán szóvá tették, hogy ezek nem­­ kö­vették a gazdasági élet vál­tozásait, nem igazodtak az új vállalkozási formákhoz. A korlátozások gyakran kimu­tatható anyagi veszteségeket okoznak. Ugyancsak szüksé­gesnek ítélték a tanácskozás résztvevői az áruszállítással összefüggő gazdasági érde­kek jogi védelmét, például a szállítási pontatlanság okozta termelés- és forgalomkiesés rendezési módjainak törvény­be iktatását.­­ A konferencia témaköre a közúti közlekedés határte­rületeire , egyebek közt az alkatrészellátás, szervizszol­gáltatás, az egyéni és tömeg­­közlekedés kapcsolataival összefüggő, valamint a vá­rosok parkolási gondjainak enyhítését célzó kérdésekre is kiterjedt. A törvényelőkészítés „első felvonásaként” megrende­zett siófoki tanácskozás te­hát széles körben feltárta a közúti közlekedés jogi ren­dezésre váró gondjait, elmé­letileg jó alapokat adott a törvénytervezethez. A terve­zet előreláthatólag ez év de­cemberében kerül az Or­szággyűlés elé. .

Next