Somogyi Néplap, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

Az első csengetés elé Elkezdődik hát... Az első csöngetés után már előkerülnek a táskákból a füzetcsomagok, lassan a szükséges tankönyvek is megérkeznek. Nincs akadálya, hogy elkezdődjék az 1987/88-as tanév. Jelképesnek is tekinthetjük, hogy ünnepélyesen kezdődik minden iskolában a tanítás, hiszen tanítók és diákok egy pillanatra még számba veszik az elmúlt tanévet, fölelevenítik a nyarat, s ezután már csak előre tekintenek. Az új feladatokról esik leginkább szó. Ezekben a beszélgetésekben egyre többször elhangzik, hogy napjainkra megváltozott az iskola és a gyerek, az iskola és a család kapcsolata. Ezt hivatott kifejezni az az új oktatási törvény is, amely életbe lépésének első évében sok segítséget nyújtott az iskolákban, több eredményt könyvelhetnek el az oktatásügy irányítói. Vannak azonban továbbra is olyan területek, amelyek nem a kívánt mértékben fejlődnek. Bizonyos dolgokat ugyanis nem lehet jó mederbe terelni egyegy rendelettel. Részeredményeket lehet elérni például abban, hogy javuljon az általános iskolát befejezettek aránya, ám a fejlődés nagyon lassú. Az oktatásügy állandó reflektorfényben van. Lassanlassan már közhelyes megállapítás ez, ám örömteli is, hiszen jelzi: a társadalom fokozott igénnyel figyeli az iskolában zajló munkát. Talán jelenti azt is, egyre több segítséget is ad az oktatóknak ahhoz, hogy szép és nemes munkájukat megfelelő körülmények között végezhessék. Az idei országos tanévnyitón, éppen Somogyban művelődni miniszterünk, Köpeczi Béla fogalmazott így: „A közösség és a személyiség harmonikusabb kapcsolatainak alakítása a mi nemzetnevelési programunk egyik fő célja. Ennek eléréséhez család, a kisebb és nagyobb a közösségek, az egész társadalom cselekvő támogatására van szükség. A társadalomtól nemcsak azt kérjük, hogy segítsen megteremteni a nevelés és oktatás tárgyi feltételeit, hanem azt is, hogy az iskolát olyan légkör vegye körül, amely kritikus és segít a feladatok megoldásában.” Németh László, az oktatás ügyét mindig a legelső és legfontosabb helyre rangsoroló író, csaknem három évtizeddel ezelőtt azt írta: „A szocialista tett oda, hogy fejlődés elsumenete attól függ: gyárai, szervezetei után mennyire tud igazán különb s tanultabb emberfajtát kialakítani. S ha irigylek valakit, hát azokat, akik a művelődésvágynak ezt a lappangó forradalmát mint az egész helyzetet áttekintő, az akadályokat felmérő s tőlük meg nem rettenő vezetők tudják kibontani.” A fentiek időszerűségükből nem vesztettek semmit. Mert összefogásra van szükség iskola, család és társadalom között, s figyelemre. Ráadásul nyomhat úgy, hogy nem hiba türelem sem. A később jelentkező eredményekben csak így bízhatunk igazán. Varga István AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 1., kedd Kádár János fogadta a csehszlovák miniszterelnököt Lubomir Strougal munkalátogatása fővárosunkban Közleményt adtak ki a tárgyalásokról Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra érkezett Lubomir hazánkba Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter tiszter fogadta a külügyminemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondriej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomir Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Károly, Kovács Béla és Ondrej Durej. Grósz Károly délután díszebédet adott Lubomir Strougal tiszteletére a Parlamentben. Az ebéden a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Grósz Károly üdvözölte a vendéget, majd a két ország történelmi múltban gyökerező szeréről szólt.kapcsolatrendA Minisztertanács elnöke ezután hazánk gazdaságitársadalmi törekvéseit ismertetve rámutatott: a vitathatatlan eredmények mellett hosszabb idő óta feszültségek és ellentmondások kísérik a magyar népgazdaság fejlődését. A konvertibilis valutában fennálló adósságállomány változatlanul növekszik. Az új, versenyképes termékek köre nem bővül a kívánatos mértékben. A termelés minősége, szerkezete lassan fejlődik, elmarad a hazai és a nemzetközi követelményektől. A gazdasági reformfolyamatban — fűzte hozzá — nem tanúsítottunk kellő következetességet, több, gazdaságilag hibás döntés született, miközben a világgazdasági körülmények Magyarország számára továbbra is rendkívül kedvezőtlenül alakulnak. Az MSZMP Központi Bizottsága alapvetően e tényezőket vette figyelembe, amikor az idén júliusban elfogadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy következetesen végrehajtsuk az elhatározott teendőket. Ehhez nyújt segítséget a most készülő kormányprogram. A továbbiakban a magyar—csehszlovák kapcsolatok fejlődésének távlatait értékelve hangsúlyozta: Csehszlovákia hazánk megbízható szövetségese és kiemelkedően fontos partnere. Hazánk érdeke, hogy a jövőben tovább erősödjenek a két ország széles körű kapcsolatai, a barátság szilárd szálai. Grósz Károly szólt arról, hogy a Magyarországon és Csehszlovákiában egyaránt megnyilvánuló megújulási törekvések fontossá teszik egymás tapasztalatainak folyamatos tanulmányozását, az együttműködésben meglévő tartalékok feltárását a társadalmi élet minden területén. Még következetesebben kell törekedni az együttműködés elmélyítését gátló tényezők kiküszöbölésére. A gazdasági és a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlődése érdekében új módszerek, formák és eszközök alkalmazására, az érdekek hatékonyabb egyeztetésére van szükség. Erősíteni kell a vállalatok közvetlen, kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködését, s nő(Folytatás a 2. oldalon.) Lubomir Strougal és Grósz Károly a Parlamentben, tanácskozásuk megkezdése előtt A miniszteri látogatás második napján kísérlet és jövőkutatás A művelődés garanciáiról és dilemmáiról két éven belül - tegnap délelőtt - másodízben tárgyalt aktuális művelődési kérdésekről a megye vezetőivel Köpeczi Béla művelődési miniszter. Munkatársaival és Tóth Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával, dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei tanács elnökével, az ágazat megyei vezetőivel ült tárgyalóasztalhoz, hogy értékeljék az eltelt két év eredményeit, kutassák a várható jövőt, kicseréljék véleményüket, tapasztalatukat. Nem valamiféle hivataloskodó eszmecsere volt ez. Közvetlen hangnem, segítőkészség és megértés, a kételyek és várakozások nyílt feltárásának színhelye volt a tanácsszékház kisterme. Alapot adott a tárgyaláshoz, hogy a megyei tanács illetékesei írásban összegezték a két év előtti tárgyalás gyümölcsöző nyert, és magvas következmékérdéseiket is előre eljuttatták a miniszterhez. Dr. Balassa Tibor elnökhelyettes szóbeli kiegészítője, és újabb kérdései nyitották meg az eszmecserét. Ilyen tartalmas előkészítés után alkalma volt a miniszternek arra, hogy főhatóság főosztályainak véleményét is figyelembe véve foglaljon állást a legkülönbözőbb kérdésekben. Érthető, hogy mindenekelőtt a fejlesztés, a továbblépés eredményei, gondjai álltak a középpontban. Az, hogy a VII. ötéves terv időarányos teljesítésével jól állunk, a korai kezdésnek köszönhető. Ugyanakkor nagymérvű pénzelvonás következtében a tervidőszak hátralevő éveire fejlesztések fedezete tervezett nagyrészt hiányozni fog. Különösen a demográfiai hullám levezetésére tervezett beruházások okoznak gondot, s máris ideiglenes, átmeneti megoldásokon törik fejüket az illetékesek. A helyzet tehát súlyos: csak a művelődési ágazatban 162 millió forintra tehető a fedezetcsökkenés, s így mintegy 40 tanterem építésének az anyagi feltételei hiányoznak ... Az elvonás nem érinti ilyen mértékben a közművelődést, ám több más területen is nehézségekkel küzdünk. Köpeczi Béla bevezetőjében megköszönte, hogy tömör és kritikus képet kapott Somogy művelődési helyzetéről, s kijelentette: a minisztérium nagyra értékeli a megye két év alatt elért eredményeit. Ezután részletesen kifejtette: miként látja a minisztérium a művelődés helyzetét. Mint mondta: a kormány stabilizációs programtervezetében helyet kapott a kultúra ügye. S ez jó. Az elvonások különösen a középfokú oktatásban teremtenek nehézségeket — mondta. Ha nem találunk megoldást, középiskoláink olyan zsúfoltak lesznek, amilyenek az általános iskolák sohasem voltak ... Ezután kifejtette a leendő adózás és a kulturális termékek árváltozásai okozta várható következményeket, s bár kijelentette, hogy dotáció valamelyest emelkedik, ez nem tudja ellensúlyozni a növekvő terheket. A minisztérium — mint mondta — az értékek és bizonyos közönségcsoportok támogatására igyekszik fordítani a dotációt. A személyi jövedelemadó szempontjából gondot okoz, hogy bruttósítják-e majd egyes rétegek főmunkán kívüli keresetét (például a pedagógusok túlórája, helyettesítésének ja stb.). Erről még folyik dta vita. Tartalmi szempontból az a cél, hogy az iskolák élete — az oktatási törvény szellemében — gazdagabb, önállóbb és változatosabb legyen, ehhez helyi cselekvésre van szükség. A művelődési miniszter a ezután részletesen válaszolt megyei kérdéssorozatra. Közöttük a kétlépcsős tanár, Folytatás az 5. oldalon.)