Somogyi Néplap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPjA Ara: 1,80 Ft XLIII. évfolyam, 231. szám Befejeződött Franz Vranitzky látogatása hazánkban Kádár János és Németh Károly fogadta az osztrák kancellárt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében ta­lálkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancel­lárjával. A szívélyes légkörű meg­beszélésen megelégedéssel szóltak az élet minden terü­letére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésé­re, és megvizsgálták a jó vi­szony további elmélyítésének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel, hogy korunk Hangsúlyozták, sürgető köve­telménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték nemzetközi helyzetben, a le­­­szerelés kérdésében tapasz­tható kedvező fejleménye­ket. Rámutattak, hogy a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti békés együttműködés, köz­tük hazánk és Ausztria kap­csolatai érdemlegesen hozzá­járulnak a népek közötti bi­zalom, a nemzetközi bizton­ság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Orósz Károly, a Miniszter­­tanács elnöke, valamint Nagy János, hazánk bécsi és Ar­thur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak délelőtti órákban találkozott a­­z osztrák szövetségi kan­cellárral. Az Országház Mun­­kácsy-termében megtartott megbeszélésen Németh Ká­roly hangsúlyozta, hogy társadalmi-gazdasági stabili­­­zációs program megvalósítá­sában az eddiginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködéssel, ezen be­lül is az Ausztriával kialakí­tott jószomszédi viszony to­vábbi elmélyítésével. Mind­ketten elégedettségüket fe­jezték ki a kapcsolatok ala­kulását illetően, de megálla­pították azt is: erőfeszítése­ket kell tenni annak érde­kében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kulturális és az idegenforgal­mi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetsé­gi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fej­lődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két or­szág, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fon­tos eleme a kelet—nyugati együttműködésnek. Az oszt­rák kormányfő kijelentette azt a véleményét, hogy az össz-európai kapcsolatokon belül különösen jó lehetősé­gek kínálkoznak a közép­európai regionális együttmű­ködés bővítésére. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora dél­előtti órákban Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett. A várbeli program első ál­lomása a Mátyás-templom volt, ahol Szenthelyi Molnár István nyugalmazott főespe­res kalauzolta a magas ran­gú vendéget. A kancellár ez­után a Halász-bástyáról te­kintette meg a magyar fővá­ros kiemelkedő építményeit, Budapest panorámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagy­követ is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adózott a magyar hősök emlékének: koszorút helyezett el a Hő­sök terén emelkedő emlék­művön. Délután — a magyar mi­niszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az oszt­rák kormányfő. A vidéki program Bal­atonfüreden kez­dődött. Az itteni Baricska csárdában kedves ünnepsé­gen Grósz Károly szívélye­sen gratulált az 50. születés­napját a napokban ünneplő Franz Vranitzkynak, s ez al­kalomból díszes kulacsot nyújtott át vendégének. Ezt követően a magyar tenger szépségében sétahajózás köz­ben is gyönyörködött a ma­gas rangú vendég. A vidéki látogatáson részt vett Kovács László, Nagy Já­nos és Arthur Agstner is. Magyarországi látogatásá­nak befejeztével Franz Vra­nitzky és vendéglátója, Grósz Károly sajtókonferencián ta­lálkozott a hazai és külföldi újságírókkal. A sajtóértekez­letet Bányász Rezső állam­titkár, a kormány szóvivője vezette. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, az MSZMP főtitkára, a Parlament Nándorfe­hérvár termében találkozott Franz Vranitzky osztrák kan­cellárral Új cserépgyár Békéscsabán Az idomcserépgyártó részleg és a festőbe­rendezések üzembe helyezésével befejező­dött a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai 2. számú gyárának építése. A mintegy 300 millió forintos be­ruházás eredményeképpen hazánk legkor­szerűbb technológiájával működő cserép­gyára készült el. A nagy teljesítményű, ki­tűnő minőségű terméket produkáló gyárat olasz és nyugatnémet gépekkel és berende­zésekkel szerelték fel, s a gyártás folyama­tait japán számítógépek vezérlik. Az új gyárban évente mintegy 11 millió úgyneve­zett holland típusú kerámiacserepet készí­tenek. Berecz János mexikói megbeszélései Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára út­ban Kubába Mexikóvárosban megbeszélést folytatott José Bremerrel, az Intézmé­­­­nyes Forradalmi Párt (PRI) ide­ológiai kérdésekért fele­lős titkárával­, a képviselő­ház külügyi bizottságának el­nökével. A Központi Bizottság tit­kára találkozott a baloldali pártok egyesülése nyomán létrejött Mexikói Egyesült Szocialista Párt vezetőivel, akiket tájékoztatott az MSZMP kibontakozási prog­ramjáról, politikai, gazdasá­gi építőmunkánk helyzetéről. A Mexikói Egyesült Szo­cialista Párt vezetői ismer­tették a baloldali erők egy­ségtörekvéseit. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Szerdán a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével — ülést tartott az Ország­­gyűlés külügyi hazánk nemzetközi bizottsága: kapcso­latainak tükrében a képvi­selők — meghívott szakem­berek bevonásával — merték a Kommunista elő­If­júsági Szövetség nemzetközi tevékenységét, a Magyar Nők Országos Tanácsának nemzetközi ifjúságpolitikai munkáját és a Magyar Or­szággyűlés külkapcsolatai­­nak alakulását. Az első té­máról Emnőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, a másodikról Vas Éva, az MNOT nemzetközi osztályának vezetője, a har­madikról Demeter Sándor, az Országgyűlés irodája külügyi főosztályának veze­tője adott tájékoztatást, il­letve választ a képviselők által felvetett kérdésekre. Ami az Országgyűlés kül­­kapcsolatainak, nemzetközi munkájának alakulását ille­ti — miként az ülésen el­hangzott — az új ciklus kezdetétől eltelt mintegy két és fél évben a korábbi­nál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg általában is Magyarország, ugyanakkor a Magyar Országgyűlés mű­ködése iránt is. Ennek ma­gyarázatát mindenekelőtt abban találhatjuk, hogy legutóbbi választások olyan, a a szocialista országok gya­korlatában eddig nem is­mert lényeges változást hoz­tak, mint a kettős, vagy többes jelölés rendszere, a parlamenti demokratizmus erőteljesebb megnyilvánulá­sa, a parlamenti bizottsá­gokban egyre felélénkülő viták. A szocialista országok és Magyarország parlamen­ti kapcsolatai tekintetében meghatározó, hogy a szo­cialista közösség tagállamai nagyjából hasonló politikai és gazdasági problémákkal birkóznak. Többségük első­rendű feladatának tekinti a gazdasági és politikai refor­mok bevezetését és fokozatos elterjesztését, a során az alapvető reformok társadal­mi értékek megőrzését, to­vábbfejlesztését, új értékek­kel való gyarapítását. A mostani időszak, amelyben a szocialista országokban a gazdasági átszervezésnek, korszerű irányítás megvaló­­­sításának feladataival fog­lalkoznak, különösen alkal­mas arra, hogy a parlamen­ti munka is megújuljon. A tőkés országokkal fenn­álló parlamenti kapcsola­taink szintén dinamikusan fejlődnek. A törvényhozó testületek tagjainak, delegá­cióinak gyakori találkozóin gyakran szóba kerül, hogy ha a partnerparlamentek esetleg világnézetileg el is határolódnak tőlünk, azzal tisztában vannak, hogy a világ realitásaival számol­niuk kell, s ezért készek a szocialista országokkal foly­tatott törvényhozói szintű együttműködésre. Az ülés napirendi témái­nak vitájában felszólaltak: Púja Frigyes (Békés megye), Sebesi Lászlóné (Békés me­gye), Méhes Lajos pest), Boldizsár Iván (Buda­(Or­szágos lista), Király Zoltán (Csongrád megye), Apró Antal (Csongrád Kárpáti András (Pest megye)­ me­gye), Schöner Alfréd (Or­szágos lista), Szentágothai János (Országos lista), Há­mori Csaba (Országos lis­ta), Duschek Lajosné (Or­szágos lista), Szakács Jó­zsef (Országos lista), Jakab Róbertné (Országos lista), a külügyi bizottság titkára, Barcs Sándor (Országos lis­ta), Bíró József (Győr-Sop­(Folytatás a 2. oldalon) 1987. október 1., csütörtök 6500 lakásban langyos a levegő Megkezdődött a fűtés Kánikulából hirtelen téli­esre fordult az idő, vár lakóinak azonban Kapos­nem kell otthonukban vacogni: tegnap megkezdődött a táv­fűtés.­­ Szabály, ho­gy ha a napi átlaghőmérséklet három na­pig 12 Celsius-fok alatt van vagy ha egy napig 10 fok alatt, akkor el kell kezdeni a fűtést — tájékoztatott Ha­las Ernő, az IKV távfűtési üzemének vezetője. Eredeti­leg október 15-én indul hivatalos fűtés. Természete­­­sen az ezt megelőző napok­ban is adtak volna már meleget, ha az időjárás in­­­dokolttá teszi. — Szeptember 26-án még néhány lakó elégedetlenke­dett: minek fűteni ilyen me­legben? — Mi is mérlegeltük ak­kor, hogy a tervezett idő­pontban tartsuk-e a próba­fűtést. Hiszen 25 foknál többet mutatott az utcai hő­is­mérő. Végül úgy döntöttünk: maradunk az eredeti idő­pontnál. Mintha megéreztük volna, hogy jön a hideg... A próbafűtés azért is hasz­nos volt, mert 52 hiba „elő­jött”. Ezek közül 4,5-nek a javítása még tart. Több mint 6500 lakásban langyos a levegő. A fűtők még nem kapcsolnak a téli fagyoknak megfelelő „teljes gőzre", a körülményeknek és az energiatakarékosságnak megfelelően adják a mele­get. Ha a következő napok­ban enyhül az idő, szünet lesz a fűtésben. 15-é­n azon­ban mindenképpen újra in­dul, lehetővé téve minden lakásban a 20 fok átlaghő­mérsékletet.

Next