Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-01 / 182. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 182. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 1., hétfő HAKNI Hakni nemcsak nyáron van, ám ezekben a meleg napokban talán néha jobban fő a fejünk tőle. Az egyik somogyi település népművelője mesélte : népszerű énekes humoristánk a nagy melegben furcsállta, hogy a szervezők telt házról tudtak gondoskodni. Csodálkozásának hangot is adott a színpadon: — „Nem értem,hogy maguk mit keresnek itt, amikor a közeli tó vízében lubickolhatnának. Én is azt tenném a legszívesebben...” A közönség szórakozni akart, a művész pedig pénzt keresni, a művelődést szórakoztatni és pénzt hoz keresni. Az intézmény nem lehet „kényelmes”, hiszen ahhoz, hogy az alapfunkciónak megfeleljen, gazdálkodnia is ügyesen kell. A kasszasikert hozó rendezvényekből eltartani a szakköröket, együtteseket. Kell pénz a világításra, fűtésre is. A hakni egyik rugója tehát: a pénzmozgató A közönség mind drágábban fizet a hakniért (is), ám a művészi értékteremtésnek olykor híján van a rendezvény. Miért fizet? Azt, sajnos, a művelődési ház vezetője előre nem tudja megmondani, hiszen a műsort nem látta, csupán az engedélyszámot ismeri és a fellépő művészek gázsiját. A népművelők egy-egy bosszantó eset után egymást riasztják: „nehogy megvedd ezt a műsort, mert bóvli. Nem éri meg, ráfizetsz kétszeresen. Anyagilag és erkölcsileg is.” A Népművelés legújabb számában körkérdést intéztek tizenkét megye tanácsának művelődési osztályvezetőjéhez a hakniműsorok ellenőrzéséről. Íme, néhány fontosabb megállapítás nyilatkozatokból! Komáromaban kevés hakniműsort tartanak, a színvonal zárva van, ötszáz (ez garanmál sok) műsort szervez, juttat el a közönséghez a Hajdú- Bihar Megyei Művelődési Központ, amely megszerezte az önálló rendezés jogát, és ezzel kiküszöbölte a haknit. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központ is kérte az engedélyt a déli parton az önálló rendezési jog megszerzéséhez. Ebben látják a kiutat a mai útvesztőkből. Nekik nem sikerült, miért? A Balaton-part Vajon kiemelt területe a haknizóknak és rendezőknek is. Nyilván nehezen adják föl rendezőirodák eddigi hadálalásaikat. A hakniműsorok ellenőrzéséről egyébként a somogyi vélemény a következő: a jogszabályok ellentmondásossága miatt eleve nehéz fülön csípni már a hakniműsorokat, és a gyakorlatban lehetetlen, hogy a rendező intézmény a belépődíjas műsort a rendezvény előtt megtekintse. Egy elavult rendelet alapján (amely talán sose érte el célját) a helyi tanács üti rá a pecsétet az engedélyre. Miért? Teljesen formális lépés, hiszen a tanács nem érdekelt igazán abban, hogy milyen műsorra ad pecsétes engedélyt. A szolnokiak föl is vetik, hogy az előre kiadott tanácsi engedély fabatkát sem ér, hiszen a műsort csak akkor tudják ellenőrizni, amikor fölgödül a függöny. Későn. Épp olyan későn, mint ahogy évtizedek múltán sem tudunk dűlőre jutni a haknival. Horányi Barna Tizenegy napoz amerikai látogatók után Grósz Károly hazaérkezett Befejezte észak-amerikai látogatását és a kanadai Torontóból pénteken este indult haza Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanálcs elnöke előbb az Egyesült Államok kormányának meghívására tett körutazást az országban, majd nem hivatalos látogatáson másfél napolt töltött a kanadai nagyvárosban. Grósz Károly kíséretében volt: Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke, a Taurus gyár vezérigazgatója; Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa; Dr. Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Kovács László külügyminiszter-helyettes. A miniszterelnök útjának első szakaszaiban Chicagóban, Saioramemtóban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban az amerikai gazdasági élet vezetőivel, üzletemberekkel, bankárokkal, nagyvállalatok vezetőivel találkozott, köztük Armand Hammerral az Occidental Petróleum elnökével. Bostoni látogatása során megbeszélést folytatott Michael Dukakis massachusettesi kormányzóval, a Demokrata Párt elnökjelöltjével. Az Egyesült Államokban tett körút befejező szakaszában, Washingtonban, tárgyalt Ronald Reagan amerikai elnökkel, aki munkaebédet is adott tiszteletére. Találkozott George Bush alelnökkel, George Shultz külügyminiszterrel, James Baker pénzügyminiszterrel, William Verity kereskedelmi minisziterrel is. Eszmecserét folytatott a törvényhozás külügyi bizottságainak tagjaival és találkozott a Világbank és a Nemzetközi Pénzügyi Alap vezetőivel is. Grósz Károly New Yorkban találkozott a magyar emigrációs szervezetek vezetőiveli képviselőivel. Rövid kanadai tartózkodása során a magyar kormányfő Torontóban tárgyalt Brian Mulroney kanadai miniszterelnökkel. Torontóban ugyancsak megbeszéléseket tartott az üzleti és a pénzügyi körök vezető képviselőivel. Elutazása előtt Grósz Károly még felkereste a nagy észak- amerikai távközlési vállalat, a Northern Telecom központját, ahol a vállalat vezetői tájékoztatták a legújabb gyártmányokról. Bemutatták az új, nagy teljesítményű adatátviteli berendezéseket és a digitális telefonközpontokat is. A miniszterelnököt Toronto repülőterén a kanadai szövetségi kormány és Ontario tartomány kormányának képviselői búcsúztatták. Megjelent a búcsúztatáson Nagy Lajos, Magyarország ottawai nagykövete is. A magyar miniszterelnök és kísérete a Swissair légitársaság menetrendszerű gépével pénteken, helyi idő szerint este hét órakor, magyar idő szerint szombaton éjjel egy órakor indult haza. Grósz Károly szombaton hazaérkezett tizenegy napos hivatalos amerikai, illetve kanadai útjáról. A kormány elnökét és a kíséretében levő személyiségeiket a Ferihegyi repülőtéren Pál Lénárd, az MSZMP Központi (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök július 30-án hazaérkezett I napos amerikai, illetve kanadai útjáról. A Ferihegy 2 repülőtéren a tárgyalóasztalnál Voroknyi P., Medgyessy P., Pál L., Tatai I., Kapolyi L. R. L. Elliott kanadai, M. Palmer amerikai nagykövet Ülésett az SZKP KB A pártélet további Az SZKP Központi Bizottsága pénteki ülésén haározatoít hozott a XIX. országos pártérdekezlet határozatainak megvalósításáról. Ez mindenekelőtt kötelezi a különböző szintű pártiszerveket, hogy tevékenységükben a gyakorlatai végrehajtására konferencia döntéseinek összpontosítsák minden erejüket. A kommunisták kezdeményezőkészségére építve a KB-határozat harcot hirdet a bürokirátizmus, fegyelmezetlenség, a felelőtlenség és más káros jelenségek ellen. • A Központi Bizottság jóváhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politikai Bizottság dolgozott ki az ország élelmiszer-átlátásának javítására. Egyúttal megbízta a szovjet kormányt, a köztársasági minisztertanácsokait és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB terve alapján dolgozzon ki konkrét intézkedéseket az élelmiszer-ellátás javítása érdekében. A testület ezzel párhuzamosan elfogadta azokat a terveket, amelye(Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov fogadta Genschert A Szovjetunió és az NSZK vezetőinek közeljövőben esedékes kölcsönös látogatásai erőteljes lendületet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesztéséhez — fejezte ki reményét Mihail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kremlben megtartott eszmecserén mindketten annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a szovjet— nyugatnémet viszony alakulása jelentős hatással van a nemzetközi helyzet egészére. (Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fogadta Hans- Dietrich Genschert, az NSZK külügyminiszterét a Kremlben GYIMA, A LEGKISEBB gazán csak most vagyok mérges. Elsősorban magamra, mert végül is jórészt rajtam múlott a dolog. Másodsorban pedig arra az oktatási rendszerre, amelyben nyolc évig jártam oroszórára és amelynek ez a nyolc év nem volt elegendő rá, hogy a fejembe verje a nyelvet legalább alapfokon. Előhívódnak persze szavak, mondatok, néha magam is meglepődöm, miket tudok, de tartósabb beszélgetéssé az egész nem tud összeállni. Amikor pedig szórakozottságból vagy kínomban angolul, esetleg németül nyögöm ki azt, amit oroszul kellene, a kisfiú értetlenül néz vagy kinevet, s rám szól: pa angliszki, pa nyemecki... Bár angolul elkezdett tanulni, s fogadok, néhány év múlva bajba kerülnék vele ezen a nyelven is. A kisfiú ugyanis különlegesen tehetséges: azért van itt. Körülbelül két tucatnyi társával egyetemben Kalinyinból érkezett. Ott egy olyan útörőházba jár, amilyenbe még háromezren ballagnak el rendszeresen. Akik néhány napja Kaposvárra jöttek,azok a legkiválóbbak. Magyarországról szóló vetélkedőt nyertek, avagy táncban, zenélésben, bűvészkedésben nyújtottak oly kiválót, hogy kaposvári utazással jutalmazták őket. Gyima hatodikos lesz, de évvesztes. A vendégek legkisebbike. Ért a néptánchoz, valamint a társastánchoz is. Nem is akárhogyan, ezt bárki láthatta, aki szombaton véletlenül a kaposvári Toldi iskola felé tévedt késő délután. Tudásuk apró morzsáit mutatták be az iskola fala mellett színpadnak kinevezett járdán az oroszországi gyerekek. A zenét szolgáltató magnetofonhoz egy szemben levő ház földszinti lakója kölcsönzött áramot több, sebtiben összegyűjtött hoszabbító zsinór segítségével. A nézőközönség hamar összeverbuválódott a környékbeli gyerekekből és felnőttekből, holott ezt az előadást sehol senki sem hirdette meg. Szónoklat, elnökség, vörös selyemmel leterített asztal és egyéb fontos kellékek híján az egész csak úgy elkezdődött. Balerinák röpködtek, zenészek, énekesek léptek föl, bűvész ejtette ámulatba a publikumot. A nézők és a színészek között elsétált egy idős pár, az öregember ölében hatalmas dinnyét cipelt. Elvégre az, ahol mentek, járda. És senki sem haragudott a dolog miatt. Nem néztem közben az órámra és később csodálkoztam is: több, mint egyórás rögtönöztek ott nekünk.műsort A kisfiú is táncolt hol jelmezben, hol komoly parketttáncosi ruhában. Gyima, legkisebb. Amint látszott: a társainak kedvence. A gratulációt kemény kézszorítással fogadta, amint ez egy valódi előadóművészhez illik, azután elrobogott zsebtivoli játékot játszani a gyerekeimmel. Gyima ugyanis most nálunk lakik. Ez — a dolgok kezdetén — engem is meglepett, de azután megszoktam a gondolatot, és később már én is számoltam a napokat. A kezdet annyi volt: nagyobbik fiam hazajött az iskolából és közölte, júliusban jön hozzánk hogy egy orosz gyerek. Kihirdették a hangosban, hogy jönnek, aki vendéget szeretne, az beszélje meg a szüleivel. De ő nem beszélte meg, hanem rögtön jelentkezett. Hiszen mi úgy is beleegyezünk, mi az nekünk. Egy kicsit gondolkodtam, majd bólintottam. Jól tette, amit tett, hiszen semmi akadálya nincs annak, hogy vendégül sünk egy orosz gyereket.lásAki most itt van. Sétál velünk este a kivilágított főutcán, amely nagyon tetszik neki. Bámul a Fotoelektronik szövetkezet kirakatában egy egészen játék komputert, amely még nyolcezer forintba sem kerül. Aztán hozzám fordul és megkérdi: „Mennyit keresnek itt Magyarországon egy hónapban az emberek?” Rámutatok egy mini gépre és megmondom: én körülbelül annyit kapok a kezembe havonta. Gyima erre csóválni kezdi a fejét. Itt minden van de minden elképesztően drága. Ezt gyorsan észrevették még a gyerekek is. De — mivel gyerekek — nem érdemes belemélyedni a dolgokba. Az már politizálás volna, és nincs szánandóbb, mint egy politizáló kisiskolás. Gyima nemsokára elmegy. A fiaim szomorúak lesznek. Azt hiszem, az anyjuk is meg én is. Mindenesetre, ha netán az iskolában megint kihirdetik, hogy fogadnia kellene néhány családnak orosz, román, cseh, lengyel, német, angol, baszk vagy épp hottentotta gyereket, akkor továbbra is megkérdezésem nélkül igent mondhatnak a fiaim. Akik ősztől valamilyen nyelvet fognak tanulni. Lothár Péter