Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 209. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 1., csütörtök Kínai pártküldöttség látogatása Somogyban Jang Csin-zsennek, a Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága tagjának, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület elnökének vezetésével négytagú kínai delegáció látogatott So­mogyba. A vendégeket délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár fogadta és tájékoztatót adott a megye életéről. Ezután a kínai kül­döttség városnéző sétára indult, majd a megyei tanácson dr Iharos Csaba, a megyei tanács vb-titkára fogadta a vendége­ket. A delegáció tagjaival délután az MSZMP megyei bizott­ságának székházában Tanai Imre, a megyei pártbizottság tit­kára találkozott, ahol baráti hangulatú beszélgetésre került sor. A vendégek az egynapos somogyi látogatást a szennai falumúzeumban fejezték be. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi ülése Az Egészség­ügy­i Dolgozók Szakszervezetének elnöksé­ge szerdán ülést tanított. testület a szakszervezet bel­­­ső ügyeinek tárgyalása mel­lett két, közérdeklődésre számot tartó kérdésben is állást foglalt. Miként az ülésen elhang­zott, az egészségügyi dolgo­zók sérelmezik, hogy átmene­tileg felfüggesztették a la­kossági sorszámon kívüli személygépkocsik kiadását. A szakszervezet elnöksége erről levélben tájékoztatta Marjai József miniszterel­nök-helyettesit, kereskedel­mi minisztert. A levélben felsorolják azokat a megyé­ket, ahonnan augusztus 30- áig kérés érkezett a szakszer­vezethez a döntés megvál­toztatása érdekében. Hang­súlyozzák, hogy az intézke­dés különösen a körzeti or­vosokat és az alapellátásban résztvevő szakdolgozókat érintette hátrányosan, s döntés veszélyezteti a lakos­a­ság egészségügyi ellátását. Kifejezik, hogy a körzeti alapellátásban dolgozók ré­szére a személygépkocsi nem luxus, hanem nélkülözhetet­len munkaeszköz. Sok vidé­­­ki­ települést ugyanis csak autóval lehet megközelíteni. A levélben a sérelmes intéz­kedés felülvizsgálatát kérik. A másik állásfoglalás sze­rint az idén bevezetett sze­mélyi jövedelemadó kedve­zőtlen hatását mind éleseb­ben jelzik az egészségügyi dolgozók. A testület össze­foglalta változtatási elkép­zeléseit. Szovjet—afgán űrrepülés Sikeres összekapcsolódás Szerdán moszkvai idő sze­rint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szo­juz—TMG űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódá­sa. Mint a Majak rádióállo­más beszámolt róla, a Szo­juz—TMG — két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fe­délzetén megfelelően, — a programnak technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. A közös szovjet—afgán űr­repülés részvevőit — Vla­gyimir Ljahov parancsnokot, Valerij Poljakov orvos-űr­hajóst és Abdul Ahad Mo­­mand afgán kutató űrhajóst — a Mir űrállomáson Vla­gyimir Tyitov és Musza Ma­­narov várta; az űrállomás két lakója már több mint 8 hónapja él és dolgozik a súlytalanság állapotában. Az űrhajó és az űrállo­más összekapcsolása után az afgán és­­ a két szovjet űr­hajós átszállt a Mirre, s et­től a pillanattól kezdve öt­tagú az együtt keringő két objektum nemzetközi le­génysége. A közös munka hat napig tart­ majd, geofi­zikai és orvosi-biológiai ku­tatásokat foglal magában. A hatnapos program végeztével Ljahov és Momand a Szo­juz–TM5 űrhajó fedélzetén visszatér a Földre, Poljakov pedig csatlakozik az űrállo­más állandó legénységéhez. A szovjet kozmonauták örömmel állap­ították meg, hogy afgán kollégájuk gyor­san alkalmazkodott a súly­talansághoz és jó a közérze­te. Az afgán űrpilóta, napi programját egyébként úgy állították össze, hogy módja és ideje legyen imádkozni az űrrepülés alatt. A Mir űrál­lomáson eddig még nem volt ehhez hasonló szertartás (a világűr kutatásának törté­netében már volt hasonló: az amerikai kollégáikkal együtt repülő szaúd-arábiai űrhajós is imádkozott annak idején). Véget ért Budapesten a kerekasztal-konferencia a leszerelésről Szerda délután befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerek­asztal-konferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyomá­nyos leszerelés céljaival, je­lenlegi helyzetével, várható alakulásával összefüggő kér­dések széles körét. A Ma­gyar Külügyi Intézet ren­dezvényére hazánkba ér­kezett politikusok, magas beosztású katonai vezetők, tudományos kutatók a töb­bi között véleményt cserél­n­ek a kontinensen állomáso­zó fegyveres erők és a fegy­verzet állapotáról, struktú­rájáról, az esetleges elhelye­zkedésér­ől, meglepetéssze­rű támadás veszélyéről, és kiiktatásának lehetőségéről, a katonai doktrínák válto­zásairól. A zárt ajtók mögött meg­tartott tanácskozás befeje­zéseként a résztvevők sajtó­­konferencián találkoztak magyar és a nemzetközi saj­a­tó képviselőivel. Horn Gyula külügyminisz­­tériumi államtitkár beveze­tőjében örömét fejezte ki, hogy Budapest házigazdája lehetett Rámutatott e megbeszélésnek­ arra, hogy rendhagyó rendezvény szer­e­pesen illeszkedett abba folyamatba, amely mintegy n­égy esztendeje kezdődött: a Varsói Szerződés és a NATO képviselői közvetlenül tár­gyalnak a hagyományos fegyverzetek, katonai erők leszerelésének kérdéseiről. Az államtitkár hangsúlyoz­ta, hogy a résztvevők ma­gánszemélyként vettek részt a tanácskozáson, tehát nem kormányuk álláspontját fej­tették ki. Mindez azonban nem kérdőjelezheti meg a vita érdemi jellegét, nagyon is autentikus hiszen véle­mények hangzottak el ka­tonai vezetőktől, politiku­soktól, tudományos kutatók­tól. Horn Gyula ezután rész­letesen szólt azokról a té­mákról, amelyekben hozzá­vetőleg azonos vélemények alakultak ki a két nap so­rán. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy központi kér­déssé vált a hagyományos fegyverzetek és katonai erők leszerelésének témája. Lét­­fontosságúvá vált az érdemi előrelépés e területen — mu­tatott rá —, mert a kiala­kult helyzet rendkívül ve­szélyes: mind a VSZ, mind pedig a NATO rendelkezik olyan nagy­­ katonai erőkkel, amelyek képesek váratlan támadásra a­­ másik féllel szemben. Hozzátette, hogy a kelet—nyugati viszony ka­tonai elemekkel és ténye­zőkkel terhelt, s a kapcsola­tok egyetlen területén sem l­ehet komolyan előbbre lép­ni e tényezők háttérbe szo­rítása nélkül. Wlodzimierz Konarski len­gyel nagykövet a maga ré­széről azt tartotta a buda­pesti tanácskozás legnagyobb eredményének, hogy a részt­vevők a hivatalos kormány­zati vélemények kötelező képviseletének megkötése nélkül tanácskozhattak egymással. Sikeres, követen­­­dő kísérletnek tartotta, hogy politikusok, tudományos munkatársak mostani esz­mecseréjébe magas rangú katonák is bekapcsolódtak. A konferencia vitaszelle­­méből az újságírók is ízelí­tőt kaphattak a kérdésekre adott válaszok nyomán. Így például kisebb vitát váltott ki az a kérdés, vajon szó­ba került-e azoknak az amerikai F–16-os repülőgé­peknek az ügye, amelyeket Spanyolországból Olaszor­szágba telepítenek át. Vla­gyimir Susztov, a Szovjet­unió kutatási külügyminisztériuma és koordinációs központjának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez a téma is terítékre került, s ezzel kapcsolatban emlékeztetett­ a Szovjetunió korábbi javaslataira, ame­lyek a probléma megoldása érdekében szovjet repülők számának megfelelő csök­kentését ajánlották. Erre a felvetésre azonban nem ér­kezett pozitív nyugati vá­lasz. Helmut Sannefen­dt, az amerikai Brookings Intézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a légierő szerepe része a hagyományos leszerelés igen komplex kérdésköré­nek. Ezért nem lehet az F— 16-0isok ügyét kiszakítani az ál­talános összefüggésekből. Kulcsár Kálmán az Egyesült Államokban Washingtonban tartja ezen a héten idei világkongres­­­­szusát a nemzetközi katudományi társaság. politi­Az ülésszakon magyar küldött­ség is részt vesz, Kálimén akadémikus, Kulcsár igaz­­ságügyminiszter, a Magyar Szociológiai Társaság elnö­kének vezetésével. Kulcsár Kálmán két elő­adást is tartott a tanácsko­záson; az egyiket a kelet­­európai modernizációról és politikai gondolkodásról­, másikat a jogtudomány és a a szociológia közötti kapcso­latokról. Több előadást tar­tottak a magyar küldöttség más tagjai is. Otto Lambsdorff budapesti tárgyalásai Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter meghívására augusztus 28 és 31 között hazánkban tartózkodott Ot­to Lambsdorff, a nyugatné­met Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivő­je, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK-beli po­litikus vendéglátójával meg­beszélést folytatott a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, a Közös Piac­cal parafált kereskedelmi és gazdasági együttműködési magállapodás összefüggései­ről, valamint a világgazda­ság és a nemzetközi pénz­ügyi élet fő tendenciáiról-Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatai pél­damutatóan fejlődnek, ugyanakkor e kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit újabb kooperációk és vegyesivállla­­la­tok l­étrehozásában látják. Ehhez kedvező feltételeket teremt a magyarországi re­formfolyamat előrev­i­tele, különösen a tervezett társa­­sági­­ törvény elfogadása. ta Otto Lambsdorff-ot fogad­Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az Országgyűlés ke­reskedelmi bizottságának elnöke, Pozsgay Imre állam­­miniszter, a Politikai­­ Bi­zottság tagjai: Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára. A nyugatnémet ven­dég találkozott Veress Pé­terrel, a Minisztertanács Ta­nácsadó Testületének titká­rával, Bartha Ferenc állam­titkárral, a Magyar Nemze­ti Bank elnökével, Beck Ta­mással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével és Melen­ga Tibor kereskedelmi mi­niszterhelyettessel is. Iőn nagy érdeklődéssel Hét­kí­sért előadást tartott az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen „Magyarország, az NSZK és Európa” címmel. Tonnák a levegőben • Két hónap múlva ígéri az átadást a KÉV Jó ütemben halad a kaposvári vasúti­­ gyalogosátjáró épí­tése. A kivitelező, a kaposvári Közúti Építő Vállalat 23,5 mil­lió forinttal nyerte a versenytárgyalást. Azóta egyre gyorsí­­tottabb ütemben végezte a munkát: a pillérek és a fejgeren­dák beállítása után tegnap föltették a hossztartó betonokat is. A kilencven méter hosszú gyalogoshídhoz száz-száz mé­teres felvezető rámpa kapcsolódik. A híd műszaki érdekes­sége lesz, hogy­­ télen is fűthetik lefagyás és síkosodás ellen. Országos szövetkezet­politikai találkozó Pannónia ’88 elnevezéssel szerdán Harkányban meg­kezdődött a hazai szövetke­zeti szakemberek hagyomá­nyos országos találkozója. A három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek — vezetőinek idei, immár tizenkilencedik találkozójának központi gon­dolata: a szövetkezetpolitika megújulása. Erről megnyitó előadásában beszélt Kö­veskúti Lajos, az OKISZ el­nöke, az Országos Szövetke­zeti Tanács soros elnöke is. A tíznapos program során előadásokat, konzultációkat, kerekasztal-megbeszéléseket tartanak a szövetkezeti moz­galom és a szakminisztéri­umok szakembereinek, tudo­mányos kutatóknak, egyete­mi tanároknak a vezetésével. Olyan témákat dolgoznak fel, mint például a szövetkezet­­politikai és az agrárpolitika reformja, a szövetkezeti tör­vény módosulása, a gazdasági társulásokról szóló törvény, tervezete, a szövetkezeti ér­­deképviselet, a gazdasági és pénzügyi szabályozás a szö­­vetkeztekben. Az ország minden részéből körülbelül 130 szövetkezeti vezető kapcsolódott be Pannónia ’88 munkájába. A a fórum rendezvényei nyitot­tak, előadásain, konzultáció­in tehát minden érdeklődő részt vehet.

Next