Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-01 / 286. szám
CT XLIV. évfolyam, 286. szám Világ proletárjai, egyesüljetek !Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÜZEN A FŐVÁROS Egy politikai tanácskozásnak nem csak a témája, a megvitatott kérdések fajsúlya adja meg a jelentőségét. Van az ilyen tanácskozásoknak önmagát gerjesztő — vagy éppen fagyos közönybe fullasztó — hangulati hatása is. A fővárosi kommunisták aktívaértekezletén elhangzottakat a lapokból, a rádióból, a televízióból megismerhették olvasóink. Az elhangzottakról lehet tovább gondolkodni, vitatkozni, hiszen a szövegek visszalapozhatók. A hangulati hatás azonban egyszeri és megismételhetetlen, ám — s ezt reméli a résztvevő tudósító — ez is tovább gyűrűzhet a kommunisták közösségének érzelmi hullámhosszán. Lehet az ország legnagyobb befogadóképességű helyiségéről azt mondani, hogy a meghittség és az otthonosság légkörét árasztja? Az ott lévők nagy többsége ezen a délutánon így érezte. Nemcsak azért, mert régi harcostársak találkoztak, hiszen a jelenlévők nagyobb része már nem „régi” és nehezen illik rájuk a „harcos” társ jelzője is. ők az elmúlt évtizedekben léptek be a pártba, ritkán élték meg, hogy közösségként demonstrálják elvi elkötelezettségüket, politikai céljaikat. Ez a generáció abban az időben került párt soraiba — a főtitkárt idézem —, amikor sok minden lett fontos, de legkevésbé az ember, akinek a gondolataival, szellemiségével törődni kellett volna. Most tapasztalhatták az aktívaértekezlet hangulatában is azt, amit a főtitkár érvelő, meggyőző — ne óvatoskodjunk a jelzőtől — agitatív erejű előadásában is kifejtett. A kollektivizmus, mondta, a szocialista mozgalom egyik legértékesebb hagyománya. De csak abban az esetben válik napjainkban is értelmessé ez a hagyomány, ha a kommunista közösségek világosan megfogalmazott célok megvalósítására szövetkeznek. Ezt az igényt szolgálta az aktívaértekezlet. A főtitkár előadása arról kívánta meggyőzni a kommunistákat, hogy most van elegendő tennivaló — és viszont: az ország előtt álló feladatok csak az ő közreműködésükkel oldhatók meg. Kérdezhetik, mikor nem mondtak ilyeneket az elmúlt évtizedekben a párt vezetői? Mondták. Ám — még ha vállalja is a múltját — ez már nem az a párt, amelyben az ilyen szavak csak rutinból hangzottak el. Miért hallgat ma a párt több százezres serege? Miért nem tudnak ma a kommunisták aktív politikai életet teremteni saját szervezeteikben és környezetükben? A főtitkár válasza: mert elszakadtak a valóság problémáitól. De nem azért, mert az emberek lettek mások, váltak közönyössé a nemzeti sorskérdések, a szocializmus céljai iránt. A közeg változott meg, amelyben ma élnek és a problémák mások, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. A pártvezetés mulasztása, hogy ezt nem ismerte fel időben. Az aktívaértekezlet hangulati elemeiről beszélek. Nos, jóleső érzéssel vették tudomásul a jelenlévők, hogy ezúttal nem a korábban oly sokat ismételt, de igazán végig nem gondolt noszogatást kellett meghallgatniuk: legyenek aktívabbak, tevékenyebbek. Ehelyett értelmes helyzetmagyarázatot kaptak, politikai élet legkényesebb a kérdéseire alapos válaszokat, világos állásfoglalást. Majd pontos megfogalmazását annak is, mit kell tenni itt és most a kommunistáknak. Mi a kommunisták feladata ma? A főtitkár így válaszolt erre: mindenekelőtt védeni mást, kiállni a szocialita politika mellett úgy, hogy alkot, tesz, cselekszik az ország érdekében. Visszautasítani a demagógiát, a konjunktúralovagokat, a bürokratákat, akik most a megújulás aktuális jelszavát sajátítják ki, hogy a régi kiváltságaikat hitbizományként megőrizzék. Ez ma a párttagok dolga. De mindezek érdekében csak akkor lesznek képesek befolyásolni másokat , hiszen a parancsolgatás végképp kiselejtezendő a kommunisták eszköztárából —,• ha minden egyes párttag politikai személyiséggé válik. Ha a párt elemi sejtjei, a pártszervezetek olyan közösséggé válnak, amelyek után vágynak az emberek, amelyekben jó érzés jelen lenni. Úgy is fogalmazhatjuk, tisztább, emberibb viszonyok kellenek a pártmozgalomban is. Kommunista politikushoz méltó felelősségtudattal fogalmazott Grósz Károly Gazdasági struktúraváltást demokratikus módon még sehol sem sikerült megvalósítani. Ez eddig csak a diktatúra eszközeivel sikerült. Mi mégis a demokratikus utat választottuk, mert a politikai struktúra is kényszerű korszerűsítése adósságként jelenik meg közéletünkben. Ha e feladatot sikerült megoldanunk, az utókor megállapítja, hogy nagy tettet hajtottunk végre. De ha nem tudjuk megoldani, belebukik párt, de belebukik az oraszág is. Az aktívaértekezlet végén az elnök elköszönt és felszólította a résztvevőket: énekeljük el az Internacionálét. Kissé meglepődtek az emberek. Elszoktunk ettől is. Sokan már meg sem tanulták. Ezért kezdetben csak a kísérőzene szólt a hangszórókból. Aztán előbb tétován, majd egyre határozottabban a szöveg is felhangzott. Ezzel a hangulattal indultak haza kedden este a budapesti kommunisták. V. J. Ára: 1,80 Ft Az Ipari Ministérium vezetői Somogyban Források nélkül csak jelszó a szerkezetváltás Soós Gyula miniszterhelyettes vezette azt a minisztériumi szakértőcsoportot, mely a megye iparának helyzetét, fejlődésének lehetőségeit tekintette át a megyei tanácson tartott tegnapi megbeszélés során. A házigazdáik az eredmények mellett a somogyi ipar valamennyi gondját szóvá tették. A térségünkben jellemző gyáregységi függőségből fakadó kiszolgáltatottságot, a fejlesztési források hiányát, a profilbizonytalanságot vait, a KGST-kereskedelem kedvezőtlen hatásait vagy az új ipartelepítés, s ezzel összefüggésben a foglalkoztatás növekvő nehézségeit. Minderről nemcsak általánosságban beszélnek, hanem konkrétan is segítséget kértek több térség, illetve gazdálkodó egység gondjainak orvoslásához. E fölvetések és a nem kevésbé nyílt és konkrét válaszok összességében egyre-másra a „22-es csapdájához” hasonlítottak. Például csak a szerkezetváltás, a fejlesztés nyomán nőhetnek a források. Előbbiekhez viszont nincs pénz. A régóta tervezett hazai személygépkocsi összeszerelő üzemhez — e fejlesztésből Somogy is részt kért — az állam és az érintett vállalatok kasszájába együttvéve is csak töredéke van meg a szükséges pénznek. Maradtak tehát a pénz nélküli lehetőségek — például egy esetleges vámszabad területen külföldi tőkével létrehozandó üzem ... A hasonló elgondolások azonban nem ígérnek gyors megoldást, megyénket pedig alig kecsegtetik lehetőségekkel. Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára mondta el, hogy érzékelhetően lelassult a somogyi ipar fejlődése, s ezért nő a korábban jobban iparosított területektől való lemaradása. Ennek okaként váltás helyett inkább konzerválódó termelési szerkezetet, a vállalati beruházások csökkentését, valamint a megye iparának szervezeti problémáit említette. „Ha az anyavállalat bajba kerül, ennek hatásait először a vidéki gyáregységekre hárítja. Ha viszont fejlesztésre is jut, ebben főként a fővárosi központ az első.” Soós Gyula válaszában elmondta, hogy a mai helyzetben elkerülhetetlenek ezek az érdekütközések, s a minisztérium kezében nincsenek mindig olyan eszközök, hogy „igazságtevőként” léphessen föl. Mint mondta, ebben segíteni csak az egyes gyáregységek helyzetének, fejlődőképességének egyedi vizsgálata alapján lehet. Erre a panaszolt egyedi esetekben ígéretet is tett, nem titkolva azonban, hogy szocialista exportra ráépült a gyáregységek helyzetében aligha várható javulás. A KGST-kereskedelemben — rovásunkra — kialakult aránytalanságok terhét már nem bírja a költségvetés. — Hosszú távon is biztosan perspektivikus ágazatként az elektronikai és számítástechnikai ipar mellett csak a személygépkocsi-előállítást és a telefonhírközléssel összefüggő iparágakat említette. Nagyrészt nyitott maradt azonban a kérdés, hogyan léphetne ebben az irányban megyénk ipara. A miniszterhelyettes kertelés nélkül elmondta, hogy gyáregységeknél is nagyobb a azoknak a tsz-melléküzemágaknak a kiszolgáltatottsága, amelyeknek nincs önállóan is értékesíthető termékük. A vendégek által elmondottakból összességében kitűnt, hogy 1989 az ideinél is szigorúbb gazdálkodási feltételeket hoz, s részben az is, hogy a megye ipara jószerivel csak önmagán segíthet, ha tud. Ellenkező esetben a sajnálkozáson kívül nem lehet mást tenni. Az ipari miniszterhelyettes és munkatársai délután a Kaposgép központi gyárában kilenc somogyi nagyvállalat pént- és gazdasági vezetőivel tanácskoztak. 1988. december 1., csütörtök Közös mérések Francia—magyar szerződés eredménye Államközi szerződés beérett gyümölcséről tudósíthatunk ezúttal. A francia LCPC állami kutatóvállalat és a magyar Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat végzett Kaposváron az Építők SC területén betonalapmérést. Az együttműködésből a magyar és francia képviselőt — két a szakmérnököt — kérdeztük. Petik Árpád, az FTV osztályvezetője szerint mérföldkőről van szó az együttműködésben : — A Kaposvári Építők SC épít itt sportközpontot, amelynek része lesz az a szálloda és uszoda is, amelynek az tartanak. Miután alapozásánál meglehetősen nehéz terepről van szó, dugóalapozás szerepel a tervekben. Háromszáz darab 80x80 centis átmérőjű 5,5 méter mély betondugó kerül a földbe. A mélyépítő kisszövetkezet eljárása mellett a francia tesztelést is elvégezzük. — Mi a különbség a két eljárás között? — Az, hogy míg a magyar mérés külső addig a francia eljárás, egy a betonban elhelyezett cső segítségével belülről mutatja meg az eredményeket. Jóval több adatot árul el a beton szilárdságáról, tartásáról, terhelhetőségéről, mint a magyar eljárás. Ettől függetlenül, a magyar mérés is jó, és pontos adatokkal szolgál. — Miért éppen Kaposváron kerül sor erre az együttműködésre? — Azért, mert az Építők SC, valamint a kaposvári mélyépítő kisszövetkezet és az FTV is támogatta az együttműködést. Ezenkívül jó személyes kapcsolat alakult ki a felek közt. Michel Bustamante úr a francia vállalat mélyépítő szakmérnöke melyik mérést tartja jobbnak? — Rossz lenne az a megfogalmazás, hogy a mi módszerünk jobb. Mi ezt kísérleteztük ki és használjuk. Ugyanakkor például rendkívül megnyerte a tetszésünket ez az alapozási eljárás, és egy francia építő nagyvállalat máris érdeklődik iránta. — Mit tud mondani az eredményekről? Garantálható-e, hogy nem fog megsüllyedni az épület? — Nem vagyok jós, tehát meg kell várni az összes mérési eredményt. Ilyen alapossággal dolgozó cégnél nem hiszem, hogy gond lesz. — Kezdődő munkakapcsolatról van szó. Többször is eljön Magyarországra és Kaposvárra? — Ezt még pontosan nem tudom, hiszen most csak erre a feladatra kaptam megbízást. Készül egy szakreferátum az LCPC folyóiratába a közös munkáról. Remélem, még el tudok jönni Kaposvárra is. MAGYAR PÁRTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT PORTUGÁLIÁBA A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Fejti Györgynek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével magyar pártküldöttség utazott szerdán Portugáliába, hogy részt vegyen a PKP december 1—4. között Portóban megrendezendő XII. kongresszusán. Málna exportra Nagyatádról Annyi málnát még sohasem vásárolt föl a nagyatádi áfész, mint az idén: hatvanhat vagonnyi termést vettek át a környékbeli málnásokból. Tavaly csupán 35 és fél vagonnyihoz jutottak. Jelentős mennyiséget szállítottak közvetlen exportra, s gazdasági társaságuk másik tagjának, a ráckevei termelőszövetkezet tárházába pedig ugyancsak tetemes mennyiséget vittek el. Az idén már a saját ,tizenhét vagonos hűtőtárolójukat is feltöltötték, ahol ezekben a napokban exportra csomagolják az eredeti izéket őrző szemeiket. Hogy mely nyugat-európai országokba szállítják majd az atádii málnát, azt még nem tudni. Részben üzleti titokként kezelik, ugyanakkor várnak a kedvezőbb ajánlatokra is. Jelenleg telítettnek látszik a nyugati piac a jó jugoszláv termés miatt. Bizonyos azonban, hogy a nagyatádi áfész és a ráckevei termelőszövetkezet társulásamak nem kell veszteséggel számolnia, annak ellenére sem, hogy az atádi csomagolás korszerűnek nem mondható