Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-02 / 1. szám
Straub F. Brúnó újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Jóik!Kedves Nézők és Hallgathogy letéptük az 1988- as naptárról az utolsó lapot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben ? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal, és a jövővel való szembenézés mást jelent a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapasztalat, a siker és a kudarc élményei nagyon más arányokban jelentkeznek a fiatalok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményekből vagyakból tevődik össze és a nemzet közérzete, ez határozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményeinek megfelelni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irányait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és ha van erőnk, lesz kitartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöttünk hagyottnál. Magyarország és a magyarság nehéz, de sok vonásában, a lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gazdag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, népünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez, múlt egyes hibáinak kijavításához a nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a kelet—nyugati párbeszéd felerősödése és a régóta vágyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberiség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rendszerek és országok közeledése a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápának — akit egy-két éven belül hazánk vendégeként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartásába, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsúlyozva, hogy e jogok biztosítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, érezzük magyarok különösen a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak súlyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk rain kívül él, olykor a hazakisebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk minden darabja iránt, gyenek bárhol is a Földön.leUgyanakkor a Magyarországon élő nemzetiségek-etnikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövődő kapcsolataik erősödését. Számunkra továbbítást ad ehhez, hogy bátoría világ közvéleménye egyetért törekvéseinkkel. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban — és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz — valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket termelő emberi munka. Ebben az országban mindig voltak olyan egyének, akiknek szellemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a mindennapi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viharainak közepette is fenntartotta ezt a népet, megőrizve államiságát több mint ezer éven át, itt a Kárpátmedencében. Ez a nemzet sokat köszönhet végvári katonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöbbet talán falusi parasztságának — egykoron legszámosabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az anyanyelvet is, nemzeti létünk és tudatunk legfontosabb forrásaként. Ha ma — a válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a számában megcsappant, de jelentőségében változatlan rétegre tekintünk, csak tisztelettel beszélhetünk róla. Nekik az új esztendőre nemcsak azt kívánom, hogy leljenek több örömre és haszonra munkájukban, hanem örökítsék át azt a munkaerkölcsét is, melyet élteik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozóik és a szolgáltatásaikban tevékenykedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazdasági-termelési váltásunk súlyait, jelen munkalehetőségük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely kínjait. Nem megszerzésének rajtuk múlt, és mégis ők viselik elsősorban a terhét az inkább vesztődséggel járó elavuló mint haszonnal technológiáknak, a rossz anyag- és munkaellátásnak. Számukra azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos munkásöntudattal tudják elvégezni a változások teremtette feladatokat, önmaguk javával együtt hazánk emelkedését is szolgálva.Jel- Gazdasági és politikai reformfolyamataink sikere nem kis mértékben függ szellem embereitől, az értelmiségtől, a különböző területek vezetőitől, az újra fogékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesztették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munkájukban vezérelte őket az a tudat, hogy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöbbent! — a szellemi teljesítmény kulcsfontosságú szerepére, igyekezvén tehetségéhez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egyaránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánhatok mindannyiunknak, hazánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmében is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gazdaság, a termelés gondjával-bajával, az ezernyi átállás tömérdek feladatával képes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokratizálódás, a politikai többszínűség, a legkülönfélébb érdekek világos megfogalmazásának alkalmait is. Úgy képes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel terhes korszakunkban szabadon gondolkodni, cselekedni, hogy közben nem téveszt utat, nem az anarchiát véli demokráciának, a szabadosságot szabadságnak. És közben azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szocializmus-keresésünk közben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és termi vágyás vezérel bennünket. Ezeknek a reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar testvéreinknek, hazánk valamennyi barátjának békés, közös és személyes sikerekben gazdag, — emberséget, boldogságot hozó — új esztendőt ! Paksi rekord A Paksi Atomerőmű üzembe helyezése óta 1988 az első olyan év, amikor már mind a négy blokk egész esztendőben villamosenergiát termelt — csak a szükséges évi karbantartás és üzemanyag-átrakás idejére kellett leállítani a blokkokat —, s így az eddigi legnagyobb eredményt érte el a korszerű energiabázis. Az első reaiktorblokk 1982- ben, a második 1984-ben, a harmadik 1986-ban, a negyedik pedig 1987. augusztus 16-án kezdte meg az energiatermelést. A számítások szerint az országban felhasznált minden harmadik kilowattóra villamosenergiát Paks adta 1988-ban. Az erőmű üzembiztonságát nemrég három héten át vizsgálták a Nemzetközi Atomenergia nökség szakemberei, s ügyazt kiválóinak minősítették. S Ir AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 1. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 2., hétfő A Ganz Villamossági Művek transzformátorgyára teljesítette múlt évi tervét. Munkáját előre lekötötték, s így exportját az idén várhatóan mintegy 20 százalékkal növeli. Képünkön: Balog Imre és Tóth László az India részére készülő mozdony-fokozatkapcsoló végbemérését végzi (MTI-fotó : Balaton József felvétele) Exkluzív Németh-interjú a Kyodo újévi számában A Kyodo szombaton, az év utolsó napján, angol nyelvű világszolgálatában közölte azt az exkluzív interjút, amelyet Németh Miklós miniszterelnök adott a japán hírügynökségnek. Németh Miklós, aki parlamenti irodájában fogadta a japán újságírókat, a közzétett tudósítás szerint kijelentette, hogy bármely párttal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocialista politikai rendszert. Egy ilyen koalícióhoz azonban még nem érett meg a helyzet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája felelne meg leginkább a szocializmus elveinek — idézi japán hírügynökség a maagyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hosszú távú stratégiája Magyarországon a gazdaság összekapcsolása a nemzetközi pénzügyi rendszerrel és a műszaki színvonal fejlesztése, mondotta Németh Miklós, aki üdvözölte mint gazdasági partner Japán beruházásait és a két ország közötti kereskedelem fejlesztését. A Minisztertanács elnöke azt is kifejtette, hogy a reformok első lépése a külföldi tőke beáramlásának a támogatása és az import liberalizálása lesz. Ezzel összefüggésben ismertette a január 10-én összeülő parlament elé kerülő vénytervezeteket, köztük térkülföldi beruházások védelmét meghatározó javaslatot. A jövő évi célokat összefoglalva Németh Miklós azt is kifejtette, hogy 1989 kulcsfontosságú év lesz a demokratikus Magyarország megteremtését célzó átfogó reformok megvalósítása szempontjából. A nemzetközi kérdéseket érintve a Minisztertanács elnöke a japán hírügynökségnek kijelentette, hogy hazánk sikeres kapcsolatokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK- val, a Koreai Köztársasággal kialakuló új kapcsolatok sem fogják megszakítani a Budapest és Phenjan közötti kötelékeket. A kormányfő ugyanakkor megerősítette azokat a dél-koreai információkat, amelyek szerint Budapest és Szöul a jövő év elején diplomáciai kapcsolatra lép egymással Mihail Gorbacsovnak és a szovjet népnek orosz nyelven írt köszöntő levelet írtak Cincinatti (Ohio állam, USA) város lakói. Kétmillió aláírást gyűjtöttek az év utolsó napján postázott levélre Magyar tengerészszilveszter a világóceánokon Az év utolsó napjaiban megszaporodtak a MAHART tárnoki rádióállomására érkező táviratok, a világ tengereit járó magyar hajókról sorra érkeztek a legénység tagjainak jókívánságai a rokonokhoz, barátokhoz. Legmesszebb most a Vörösmarty tengerjáró horgonyoz tőlünk, éppen Tajvan partjainál, ahol a trópusi esők közepette is folyamatosan rakodják a szállításra váró árut. Szilveszterkor persze szünetet tartottak, s hazai ízek mellett koccintottak 1989-re. A Radnót az Arabtengeren „úszik át az új évbe”. Dániából visz Sri Lankára műtrágyát. Itt most éppen sima a tenger, könnyebb szolgálat mellett szilveszterezhetnek. Nem úgy az Ady személyzete. Ez a hajó erős hullámverésben, viharos széllel küszködve halad a Földközi-tengeren Amszterdam felé. Bangkokból származik a rakomány, faáru és rizs. Háborgó tengeren úszik a Bodrog is, a szovjet dunai kikötőből, Rendből szállít ércet. A Csokonai legénysége most szerencsésebb, a hajó a lisszaboni dokkban vesztegel, az esedékes nagyjavítást végzik rajta, ám szilveszterkor természetesen szabadnap járt mindenkinek, s így sokan az ide látogató családtagokkal közösen a városban szilveszterezhetnek.