Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-01 / 127. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 127. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 1., csütörtök A tsz-törvény módosításáról tanácskozik az Országgyűlés Szűrös Mátyás elnökletével tegnap törvény módosításáról szóló törvény­folytatta munkáját az Országgyűlés javaslatát tárgyalja a parlament, kedden megkezdődött ülésszaka. Az Szűrös Mátyás ezt követően bejz­ Országgyűlés elnöke bejelentette, lentette, hogy a vendégpáholyban hogy először a mezőgazdasági terme­ foglal helyet Sztanko Todorov, a Bol­­lőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. gár Népköztársaság Nemzetgyűlése­­törvény módosításáról szóló, a földről nők elnöke és az általa vezetett kül­­szóló 1987. évi I. törvény módosításé­­dettség. Ebből az alkalomból külön­ról szóló, valamint az erdőkről és a köszöntötte a bolgár vendégeket, vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. Hi­tter Csaba expozéja A három törvényjavaslat­hoz kapcsolódóan Hi­tter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott expozét. A három törvény módo­sítását, korszerűsítését társadalmi fejlődés, a gazda­a­sági megújulás követelmé­nyei tették szükségessé — mondta expozéja bevezető­jében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, majd rámutatott: “ A ter­melőszövetkezetekről, a föld­­­ről és az erdőkről, valamint vadgazdálkodásiról szóló törvény szorosan össze­tartozik. Módosításukhoz abból indultak ki, hogy a föld csak a gazdatudatú, földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban először a me­zőgazdasági szövetkezetek­ről szóló törvény módosí­tásának­­ szük­ségességét méltatva a­­ szövetkezeti szektorról elmondta: az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halá­szati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó másfél millió kistermelő együtt a mező­­gazdasági termelés négyötö­dét állítja elő.­­ A terme­lőszövetkezetek — gazdasá­gi tevékenységük mellett — meghatározó szerepet ját­szanak a falusi foglalkoztatásában, emberek a falu társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális életének formálásában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk lé­téért, életük jobbításáért. A mezőgazdasági szövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. törvényt az elmúlt két év­tized alatt többször módo­sították — mondta ezután, majd rövid, történelmi át­tekintést adott erről. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének három évtize­des sok társadalmi, politikai és gazdasági csatától kísért történelmi múltjának ös­­­szességében kedvező tapasz­talatait úgy summázta a mi­niszter, hogy azok jól érzé­kelhetik az önrendelkezés­ben, a vállalkozás lehetősé­gében, a szövetkezeti tag­ság élet- és munkakörülmé­nyeiben végbemenő válto­zásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor: az időközben bekövetkezett megtorpanás megakadályozásához már korábban is több előremu­tató reformra lett volna szükség. — A beterjesztett tör­vényjavaslat — mondotta ezután — minden eddigi módosítástól eltérő sajá­tossága, hogy a tulajdonlás alapkérdésében a gazdasági reformhoz magyar illesz­kedő, reformszellemű válto­zásokat tartalmaz. A szövetkezetek, a szö­vetkezeti tagság számára létkérdéssé vált a tulajdon­hoz és a szövetkezeti for­maválasztás fűződő jogok szabadságához maradéktalan érvényesítése, hogy az alap­vető jogok eredendően te­gyék lehetővé a demokrácia tényleges érvényesülését. A törvénymódosítás va­lódi tartalmat ad a tagság és a szövetkezet vagyoni kapcsolatának, a jogokkal, a felelősséggel és a kockázat­tal együtt. Ugyanis ez a kap­csolat határozza meg a tag tulajdonosi minőségének tartalmát, és teszi lehetővé számára a tulajdon feletti rendelkezést. Ha ez igazá­ból érvényesül, akkor az új típusú vállalkozó szellemű, kezdeményező — és persze ennek előnyeit élvező ■ —­­szövetkezeti tag eszménye valóság lehet. A törvénytervezetben ja­vasolt változások hatását szemléltetve számokkal illusztrálta a tagi érdekelt­­s­­ég fontosságát. Mint mondta: az egy aktív és nyugdíjas tagra jutó tiszta szövetkezeti vagyon átlago­san meghaladja a 260 ezer forintot. Ennek 50 százalé­kos felosztása esetén egy tagra átlagosan több mint 130 ezer forintnyi vagyon­rész jut. Az átlagok — nyil­ván — nagy szóródást ta­karnak, ám az bizonyára ér­zékelhető, hogy a szövetke­zetek és a tagság vagyoni kapcsolatában, a tagi érde­keltség növekedésében kor­szakos jelentőségű előrelé­pésről van szó.­­ Az oszthatatlanság és a tulajdonviszonyok otán beszélni szeretnék kap­kötelező földbevitel, a föld- a járadék és a földmegváltás kérdéseiről. Ez a kérdéskör lényegében több évtizede sajátosan rendezett, igazo­dott az alacsony mezőgaz­dasági árakhoz, most azon­ban a változtatás több helyütt markáns igénye meg­fogalmazást kap. E valós probléma megoldásának tisztázásához önmagában magasabb jogszabályi elő­írás sem elegendő. Tény hogy a gyakorlati megoldásra hivatott dön­téshozók vetkezetek — a termelőszó­közgyűlései — a gazdasági korlátok dilemmák előtt állnak. miatt A társadalmi igazságosság je­gyében — elismerve az igé­nyeik jogosságát — elő le­hetne írni például a föld­járadék kötelező emelését, a bevitt földek kiadását vagy akár azt is, hogy a megváltási ár mértékét kisajátítási kártalanítás sze­­­rint határozzák meg.­­ Ám az a véleményünk, hogy a központi szabályo­zással csak korlátoznánk a szöv­etkezeti önkormányza­tot — mondotta Hütter Csa­ba. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az önkormány­zatok ilyen széles körű és érdemi döntési joggal törté­nő felruházása mellett a törvény az egyén, illetve a közösség érdekeit védő, két irányba ható biztosítékot tartalmaz. Az egyik az, hogy az említett kérdések szabályozásakor a jelenlegi­nél kedvezőtlenebb hely­zetbe senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék köte­lező minimumának a fenn­tartása, ami jelenlegi arany­koronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvénye­sek, azok, akiknek a tagsá­gi viszonya korábban szűnt meg és velük vagy örökö­­s € jltbel az akkor hatályos előírások szerint a termelő­­szövetkezet talanításra a elszámolt, kár­törvényjavas­lat alapján nem tarthatnak igényt. A miniszter ezután áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szó­ló törvények módosításának indoklására. ■ A­­ történelmi visszapillantás után részle­tesebben szólt a tulajdonvi­szonyok kérdéséről. El­mondotta : a mezőgazdaság átszervezésének 1958-ban indult új szakasza lényegé­ben 1961-re befejeződött. Két-három év alatt alakul­tak ki a mezőgazdasági szö­vetkezetek nagyüzemi föld­területei. A tagok földjeik­nek továbbra sai maradtak, is tulajdono­ám egyéni földhasználatukat a földhasználat váltotta közös fel. A szövetkezeti tag elhalálo­zása után földjeik mind na­gyobb részén lettek tulajdo­nosok a szövetkezeten kívü­li örökösök. Ilyen előzmé­nyek után 1967-ben mó­dosították az első földtör­vényt, amely a szövetkeze­tek használatában lévő, de nem szövetkezeti tagok által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tu­lajdon mellett a személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is előre­mutatónak bizonyult. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott föld­törvény újabb jelentős mó­dosítását sürgetik, mert fölösleges kötöttségek a kü­­­lönböző földek megszerez­hetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítá­sát immár akadályozzák. (Folytatás a 2. oldalon) Testületi ülések tegnap délután HEGYEI PÁRT-VB Vita és álláspont Nagy Imre politikai megítéléséről A munkaidőn túli politi­zálás szándékának megfele­lően tegnap délután tartotta ülését az MSZMP megyei bi­zottságának végrehajtó bi­zottsága Sárai Árpád megyei első titkár elnökletével. Először tájékoztató hang­zott el a KB legutóbbi ülé­séről, amely — a hagyomá­nyoktól eltérően — nem egy­szerű tudomásulvétellel, hanem élénk, szenvedélyek­től sem mentes vitával foly­tatódott. Erre Nagy Imré­nek, az MSZMP alapító tag­jának, volt miniszterelnök­nek a politikai megítélése adott okot. S ez érthető is, mert nem sokkal a vb-ülés kezdete után tartotta ülését a kaposvári városi pártbi­zottság is, ugyancsak e té­máról. Sokoldalú megköze­lítés alapján kialakította vé­leményét a megyei vb, mely szerint: helyesli és támogat­ja, hogy a városi pártbizott­ság — a szülőváros kommu­nistáinak szándéka szerint — álláspontot alakít ki. Egyetértésb­e jutottak abban is, hogy csatlakoznak a fő­városi pártbizottságnak ah­hoz a sürgető elhatározásá­hoz, hogy alakítson ki a párt vezető testülete mielőbb ál­lásfoglalást Nagy Imre és sorstársai ügyében.. Ezt követően a vb olyan előterjesztéseket vitatott meg, amelyek a megyei párt­­bizottság elé kerülnek majd Ezekről a későbbiekben részletesen beszámolunk. A megyei pártbizottság ülését június 7-ére összehívták. A testület végezetül tájékozta­tót hallgatott­­ meg a tagdíj­­fizetések állásáról Faludy Miklós osztályvezető elő­terjesztésében, Összefogla­lóját az Ütközően című alapszervezeti tájékoztató legközelebbi számából rész­letesen is megismerhetik a párttagok. KAPOSVÁRI PÁRTBIZOTTSÁG • Állásfoglalás Nagy Imre emléktáblájáról Az MSZMP Városi Bizottsága Kaposvári tegnapi rendkívüli ülésén Tolnai Sándor, a pártbizottság első titkára elnökölt. Az ülésen részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztály­­vezetője és dr. Fenyő Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára is. A rendkívüli ülést azért hívták össze, hogy a párt­bizottság Fidesz­nek foglaljon állást a azzal a kezde­ményezésével kapcsolatban, amelyhez többek között az MSZMP kaposvári reform­köre is csatlakozott: állítsa­nak emléktáblát június 15- én Nagy Imre szülőházának falára. kaposvári Miha­­lics Veronika, a városi párt­­bizottság titkára ismertette az előzményeket és terjesz­tette elő az állásfoglalás­tervezetet. Ezt a pártbizott­ság vita után elfogadta. Az állásfoglalás a követ­kező: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Kaposvár Váro­si Bizottsága támogatja, hogy a tragikus sorsú Nagy Im­rének, a XX. századi ma a­gyar történelem, a hazai és nemzetközi kommunista mozgalom jelentős személyi­ségének,­­az MSZMP egyik alapítójának a végtisztesség megadásán túl, szülővárosá­ban, Kaposváron állítsanak méltó emléket. A városi pártbizottság ak­tívan közreműködik abban, hogy ez az alkalom — a szü­lőház falán elhelyezendő emléktábla avatása — váro­sunkban a nemzeti megbé­kélést szolgálja. Az MSZMP városi bizott­ságának az a véleménye, hogy a párt tagjai önkénte­sen, ki-ki egyéni megítélése, lelkiismerete szerint viszo­nyuljon a megemlékezéshez. A városi pártbizottság ez­zel is kinyilvánítja, hogy el­lenzi a koncepciós pereket, azt, hogy embereket politi­kai nézeteikért bárhol a vi­lágon halálbüntetéssel sújt­sanak.” Bush Londonban A nyugat-németországi lá­togatásáról érkező George Bush amerikai elnököt szer­dán este Margaret Thatcher brit kormányfő üdvözölte a londoni Heathrow repülőté­ren. Az angol fővárosban 40 órát tölt az Egyesült Álla­mok elnöke, aki a program szerint ma délelőtt ül össze kétórás megbeszélésre Thatcher asszonnyal. Ezt kö­vetően II. Erzsébet királynő ad ebédet az amerikai elnök tiszteletére a Buckingham palotában. Este Thatcher asszony vacsoravendége lesz a Downing Street 10-ben. Az elnök pénteken reggel utazik haza az Egyesült Államokba. Brit megfigyelők szerint a repülőtéri fogadtatás túlára­dó szívélyessége és a hiva­talos megbeszélésekre elő­irányzott két óra aligha lesz a elegendő, hogy feledtesse azt keserű szájízt, amivel Thatcher asszony tért haza George Bush első nemzet­közi diadalának színhelyé­ről, a NATO brüsszeli csúcs­­értekezletéről.

Next