Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
XLVI. évfolyam, 51. szám ][WPILWP 1990. március 1., csütörtök rMA Százötven liter ivóvíz két szál cigarettáért (4. oldalon) A siófoki főépítész esete a műemlékekkel (5. oldalon) Lekerült a napirendről a földtörvény módosítása • Hiányosnak találta az Országgyűlés az MSZP vagyonnyilatkozatát Somogyi javaslatra ma újra szavaznak az oktatási törvényjavaslatról Nincsen zökkenő nélkül egy nap sem az Országgyűlésben, tegnap is elborult az előre meghatározott napirendek sorrendje. A tetejében mára halasztották a döntést az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról, a honvédelmi törvény módosításáról, később pedig a deregulációs törvényjavaslatról is. Sok támadás érte az oktatási módosítását, s a X. Ház nem is törvény fogadta el. Horn Péter somogyi képviselő nagy tetszéssel fogadott javaslatára azonban ma ismét szavaznak a honatyák a törvénytervezetről, abban a reményben, hogy több képviselő lesz a teremben, amikor meg kell nyomni a gombot. Az egyre növekvő bizonytalanságról tanúskodik, hogy lekerült a napirendről földtörvény módosítása, mert a képviselők nem szavazták meg a részletes vitára bocsátását. A T. Ház elfogadta Sebők János önálló indítványát, hogy ezután a köztársasági elnök képviselje hazánkat a Varsói Szerződésben, s azon munkálkodjon, hogy a VSZ még az idén szűnjön meg. A képviselők elfogadták a Magyar Nemzeti Bank elnökének tájékoztatását az ország gazdasági helyzetéről. Erre az évre megbízható, a nemzetközi pénzvilág bizalmát élvező program állt össze. Az Országgyűlés tegnap 9 óra után néhány perccel az oktatási törvény val folytatta februári vitájaülésszakát. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: az alkotmányt módosító három törvényjavaslatról csak ma tudnak dönteni, mert a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság még nem végzett a módosító javaslatok elbírálásával. A határozathozatalra pedig csak a bizottsági jelentés elkészülte után kerülhet sor. Arról is tájékoztatta képviselőket, hogy a honvédelmi törvényt — a honvédelmi miniszter sürgős romániai útja miatt — szintén ma tárgyalják meg. A külföldön tartózkodók is szavazhassanak Az alelnök ismertette az Alkotmánybíróság álláspontját a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választójogánakkal kapcsolatos gyakorlásiindítványról. A testület határozata értelmében az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény 2. paragrafus (4) bekezdésének az a része, amely szerint: a szavazásban akadályozott az, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, alkotmányellenes. Ezért ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság semmisítette. Horváth megLajos felkérte a jogi bizottságot, foglaljon állást, hogy határozat milyen kötelezetteséget ró a parlamentre, erről az ülésszak végéig tájékoztassa a plénumot. Ezután folytatódott az oktatási törvény módosításának vitája. Dr. Kiscelli László (Győr-Sopron m. 3. vk.) a törvény előkészítésénél fontosnak tartotta, hogy újraszabályozzák a felsőoktatási intézmények tanácsának működését, s ezekbe a testületekbe demokratikus választással kerülhetnének be a tagok. Török Sándor (Jász- Nagykun-Szolnok m. 13. vk.) szerint a pedagógusok kifogásolják, hogy a törvénymódosítás beterjesztését nem előzte meg sem szakmai, sem pedig társadalmi vita, így azután abból kimaradtak olyan kérdések, amelyekre pedig sürgősen választ kellene adni. Úgy vélekedett, hogy a törvényből ki kellene hagyni az iskolatanácsokról szóló részt, mert azok nem töltötték be feladatukat, már ahol egyáltalán megalakultak. Első olvasatnak tekintsék a törvénytervezetet Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.) azt javasolta: ha az egyházi vagy magániskolák állami feladatokat látnak el, akkor az állami intézményekkel azonos mértékben részesüljenek költségvetési támogatásban. Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.) arra a következtetésre jutott, hogy e tervezetet első olvasatnak kellene tekinteni, s csak egy széles körű szakmai után szabad dönteni róla.vita Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) is azt javasolta, tekintsék első olvasatnak, vagy utasítsák el az előttük fekvő tervezetet. Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) a hazai pedagógusok egy részének véleményét közvetítette, miszerint az új oktatási törvény megalkotása már az új Országgyűlés feladata (Folytatás a 2. oldalon) Glatz Ferenc Leálltak a vonatok Vihar tombolt kedden délután és szerdára virradóan is Somogyban. A siófoki meteorológiai obszervatóriumban elmondták: ilyen erős szelet már régen jegyeztek föl. Az atlanti partoktól induló, Európát átszelő hidegfront szelei nyugat-délnyugatról érkeztek, majd a légörvény fél ötkor megfordult és északi irányból végigsöpört az országon. A Balatonnál 17 óra 15 perckor mérték a legerősebb széllökéseket. Ekkor 97 kilométer óránkénti sebességet regisztráltak. Bár érezhetően lehűlt a levegő, további lehűlésekkel kell számolni. (Az orvosi meteorológus, Bártfai Erzsébet március 10—15. közöttre „jósolta’’ezt a hullámot. Igaz, hozzátette, hogy plusz—mínusz öt nap eltérés lehetséges.) Kaposváron, a meteorológiai megfigyelőállomáson kedden 7,5 milliméter csapadékot és százkilométeres széllökéseket mértek. A február végén szokatlan időjárás sok gondot okozott. Már hétfőn is tetemes károkat jegyeztek föl. Tegnap délig az Állami Biztosító fiókjaiban kétszáznál is több kárbejelentést vettek föl. Egyebek között tizenkét mezőgazdasági üzemben voltak károk. Főleg épületek sérültek meg. Dr. Bérczi András megbízott igazgató elmondta, hogy kérdésünkre a legtöbb hír Ságvárról és Tab környékéről érkezett. Az előbbi helyen épületek tetejét sodorta el a vihar. A termelőszövetkezet vesztesége ott, körülbelül százezer forint. Nem tudni, hogy a siófoki gazdaságban mekkora kár. A szakértők útra keln tek. Legkésőbb a hét végéig fölbecsülik a veszteséget, s a leginkább rászorulóknak megelőlegezik a kártérítés egy részét. Nemcsak a megszaggatott tetőzetű házak tulajdonosairól van szó: Barcson vízkárt jeleztek, Fonyódon egy garázs dőlt össze. Sok helyen a tetőantennákat kell kicserélni. Gondok voltak az áramszolgáltatásban is. A Dédász Somogy megyei üzemigazgatóságán 129 hibát jelentettek be. Biztosítékokat kellett kicserélni, a közvilágítást megjavítani és az elszakadt vezetékeket pótolni. Az oszlopán! vonalon 3 óra 45 percig volt áramszünet. Kadarkút és Jákó térségében 2 óra 20 percig, Böhönye és Nagyatád körzetében 2 óra 40 percig. Hat szerelő dolgozott a hibák mielőbbi kijavításán. A közlekedésben is voltak gondok. Aki a viharos órákban úton volt, tudja, hogy nehezen lehetett megtartani a kormánykereket. A Tihanyba tartó „Széchenyi’’ komp alig tudott kikötni, (ha időben kaptak volna értesítést, el sem indítják), a következő fordulót pedig ki kellett hagyni. Csak néhány kocsi volt rajta, így a hajósok nehezebben manővereztek. Nagylók és Sárosd között villám csapott a villamos vezetékbe. Az ország déli részébe tartó vonatok így 20— 60 perces késéssel közlekedtek. A villanymozdonyokat dízelre kellett kicserélni. A Somogy expressz kedden este 20 percet késett. A tűzoltóságtól kapott tájékoztatás szerint a tegnapra virradó éjszakán a barcsi egységek három, a siófokiak két esetben vonultak ki, hogy a kidőlt fáktól, oszlopoktól megtisztítsák az utakat. (Nagy) Vihar tombolt Somogyban A komp is nehezen kötött ki . Vezetékek szakadtak el BEMUTATKOZOTT A VEZÉRIGAZGATÓ A TUNGSRAM RT. KAPITALISTA TÍPUSÚ VÁLLALAT Egyelőre változatlanok maradnak a vidéki gyárak ra A Tungsram Rt. kapitalistípusú nagyvállalatként kíván működni, ezért lépett frigyre a Generál Electrikkel, az USA harmadik legnagyobb vállalatával — hangzott el tegnap délután Budapesten a Tungsram Rt. székházában tartott sajtótájékoztatón. Gábor András, az rt. elnöke szerint elkerülhetetlen lépés volt a GE- vel a kapcsolatfelvétel, hiszen a világ fényforrásgyártói legnagyobb fejlesztésbe kezdtek. intenzív Ebben a helyzetben a Tungsram egymaga — csupán hazai segítséggel — nem tudna megállni a lábán. Az elnök nem értett egyet azokkal, akik ésszerűtlen kiárusításról beszélnek. (A GE a Tungsram Rt. részvényeinek 51 százalékát vásárolta meg, így átvette a cég vezetését is.) A Tungsram 1989-ben 800 fővel csökkentette dolgozóinak számát. S fennállása óta a legnagyobb nyereséget — 1,4 milliárd forintot — érte el. Mindez annak is köszönhető, hogy az alaptőkeemelés révén csökkent a vállalat hitelállománya, ezáltal a kamatköltség is. A vállalat múlt évi munkájáról szóló tájékoztató után bemutatkozott az új vezérigazgató. Varga György (54 éves) a GE egyik Hollandiában üzemelő vállalatának igazgatói székét cserélte föl a budapestire. Véleménye szerint a GE és a Tungsram házassága elsősorban magasabb színvonalú technológiát, pénzügyi forrásbővítést jelent a vegyes vállalatnak. Nem mellékes a GE presztízse sem, kivált az értékesítés szempontjából. A GE a következő négy évben mintegy 50 millió dollárt költ a magyarországi beruházásokra. Varga úr hozzátette: az összeg nem túl sok, de az eredményektől függően akár több pénzt is áldozhatnak a Tungsramra. A megtermelt nyereség jelentős részét viszont nem szippantja el a GE — hatottuk az ígéretet. Gábor András elnök hozzátette: ekkora beruházásra eddig műszakilag sem lettek volna képesek. A Generál Electric megosztja a Tungsram Rt.-vel ,saját know-how-ját, technológiáját, üzleti, vezetési gyakorlatát. A Tungsram munkatársainak lehetőségük lesz tapasztalatcserére az Egyesült Államokban. Fokozatosan 1500—2000 fővel kívánják csökkenteni a dolgozói létszámot a vállalatnál. A GE 20 000 munkatársa 2,2 milliárd dollárt produkál évente, ezzel szemben a Tungsramnál 18 ezer dolgozó 300 millió dollárt... Ehhez nincs mit hozzátenni. A vezérigazgató megjegyezte: Budapesten még mindig sok nyakkendős ember szaladgál. Varga György 17 napja tartózkodik Magyarországon, s e rövid idő alatt is fölmérte, hogy a Tungsramon belül rossz a hangulat. Egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy ezen mielőbb változtasson. Épp ezért januártól a legkisebb alapbér 5 és fél ezer forint a vállalatnál. Hogy ez sok vagy kevés? Nos, mindenki ítélje meg saját belátása szerint, de mint megtudtuk: a vegyes vállalatnál sem terveznek kiugróan magas (?) fizetéseket. A vidéki gyárakat, így a kaposvárit is egyelőre változatlanul hagyják, nincs még kialakult koncepció velük kapcsolatban. Az 50 milliós fejlesztésből — ígérik — a fővároson kívüli gyáraknak is jut, de a létszámleépítés is a Tungsram egészére vonatkozik. (Faragó) Nyikolaj Rizskov az elnöki hatalom bevezetéséről Az elnöki hatalom bevezetését a törvényhozói és a végrehajtói hatalom egyensúlyának megteremtése, azaz az állam normális működésének biztosításai indokolja — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök a Szovjetszkaja Rosszijában megjelent nyilatkozatában. A kormányfő közölte, hogy nem tartozik azok közé, akik a jelenlegi tények nyomására, a körülrend megerősítésére tett lépésként javasolják az elnöki hatalom bevezetését. Szerinte az elnöki rendszer feladata, hogy hosszú távon biztosítsa az állam működőképességét. Másrészt az elnöki rendszer bevezetését a jelenleg átmeneti állapot indokolja, mivel a régi irányítási rendszer már nem működik, az új pedig még nem alakult ki. A kormányfő azt is elismerte, hogy a legfelső szintű hatalmi szervekre vonatkozó legutóbbi törvénymódosítások során nem gondolták végig az jogkör kérdését. A államfői sőbb Tanács elnöke Legfellényegében az ülések levezetésének funkcióját tölti be, amit pedig más is elláthatna.