Somogyi Néplap, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-13 / 62. szám

XLVI. évfolyam, 62. szám tySVPILWP 1990. március 13., kedd Nagyobb nyilvánosságot a földforgalomnak (4. oldalon) Van-e Siófoknak zeneiskolája? (5. oldalon) 9AA Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Elment az első vonat Hajmáskéren nemcsak szegfűkkel integettek Horn Gyula és Eduard Sevarnadze jegyzékváltását követően néhány órán belül megkezdődött a Magyaror­szágon „ideiglenesen” tar­tózkodó déli hadseregcso­port alakulatainak kivoná­sa. Hazamennek a szovjet katonák. Hogy hová? Ami­kor reggel a hajmáskéri vasútállomáson jártunk, al­kalmunk volt beszélgetni néhány katonával. Igennel és nemmel válaszoltak; Szovjetunióban képezték ki a őket, de arról fogalmuk sincs, hogy a sorkatonai szolgálatuk hátralevő részét hol fogják eltölteni. A fotó­sok kedvéért még gitároz­tak is, a Pravdát olvasták, de a szemekből hogy nehéz a búcsú,látszott. Beszélgetőpartnerünk egy százados, aki véletlenül sem hajlandó elárulni a ne­vét, de beszél. — Százados úr! Mi igaz azokból a mendemondákból, miszerint • önök hazatérve sátorvárosokban fognak lak­ni? — Nem, ez nem igaz. A tisztek semmiképpen nem kerülnek sátrakba. Legfel­jebb a sorkatonák, mert meg kell várni, míg felépül­nek az új laktanyák. A zászlóaljparancsnok is szívesen eltakarta volna könnyeit a fotósok elől, ami­kor feleségétől és gyereké­től elköszönt... A búcsúra nagyon sokan kíváncsiak voltak. A szo­ciáldemokraták zászlókkal és szegfűk­kel jöttek el. A Fidesz nem hozta el a „­na­rancsát” ugyan, transzpa­rensein viszont azt hirdet­te: jó utat kívánnak a ha­zatérő katonáknak. Nem ők lettek volna, ha nem mu­tatják ki enyhe fintoru­kat: „Vár benneteket a nap­sugaras Azerbajdzsán!” S ha netán valaki nem értette volna a feliratát, annak egy másik transzparensen cirill betűkkel is leírták. (Folytatás a 4. oldalon.) 12 párt, 12 vélemény a választások előtt T­ámogatást és megbecsülést a vállalkozásoknak — Szűcs György, a Vál­lalkozók Pártjának szóvivő­­je, elnökségi tag, hogyan ér­tékeli pártja szereplését az eddigi választási küzdelem­ben? ni — Úgy gondolom, 63 egyé­képviselőjelöltünk, va­lamint az, hogy 13 területi listát és országos listát is állítottunk, önmagáért be­szél. Ajánlóink tehát bíznak bennünk, s ez azért is fon­tos, mert bebizonyosodott, hogy programunk nemcsak a jelenlegi vállalkozók szá­mára vonzó, hanem a jövő vállalkozói előtt is. — A választási kampány második felében mit tart fontosnak a párt szempont­jából? — Több támogatást a tö­megtájékoztatástól. Elvár­juk, hogy a sajtó, a rádió és a televízió az esélyegyen­lőség elvét szem előtt tart­va foglalkozzék velünk, hi­­­szen velünk is számolni kell jövő „vállalkozásbarát” Magyarországának kiépíté­se során. — önöknek pedig a vi­dék választópolgáraival is... — Tudjuk, hogy a ma­gyar lakosság jelentős ré­sze kis és közepes nagyságú településeken él. Itt még nem veszett ki az emberek­ből a természetes vállalko­zói kedv, sőt, az eddigi sor­vasztó intézkedések ellené­re olyan jelentős ipari, me­zőgazdasági, kereskedelmi kisvállalkozói tevékenység folyik a magyar vidéken, ami hazánk fejlődésének alapja. Vállalkozások nél­kül nem élhetne mai szint­jén sem a települések la­kossága! Pártunk célja, hogy a vállalkozói tevékenység­hez sokkal nagyobb támoga­tás, anyagi és erkölcsi meg­becsülés járuljon. — Szövetségesként mely pártok jöhetnek számításba? — Bármelyik, ha a vállal­kozások nemzeti céllá eme­lésében pártunk programját is vállalja. Persze az igazi szövetséghez egyenrangú partnerek kellenek, s úgy tapasztaljuk, hogy több párt még nem így kezel minket. Tudniuk kell, hogy a Vál­lalkozók Pártja természetes közigényből jött létre, s en­nek tulajdonítható gyors fejlődése, elért eredménye is. Mi azt a politikai szere­pet, amelyet választóink ránk bíztak, hosszú távon kívánjuk betölteni. Bízunk abban, hogy tovább gyara­podik a velünk rokonszen­­vezők száma, s még többen értik meg, hogy aki progra­munkat választja, az a sa­ját jövőjére is szavaz. Hi­szen Magyarországnak alap­vető érdeke, hogy sok száz­ezer kisvállalkozó országá­vá fejlődjék. It­F? Ülést tartott a Miniszter­tanács A hétfői kormányülést kö­vetően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képvise­lőit a Minisztertanács napi­rendjén szereplő témákról. Elmondta, hogy Somogyi Ferenc külügyi államtitkár tájékoztatta a kabinetet a szovjet csapatok teljes ki­vonásáról március 10-én aláírt megállapodásról. En­nek kapcsán az ülésen szá­mos olyan problémáról, ten­nivalóról is szó esett, amely szorosan kötődik a kivonás­hoz. A tennivalók nagysá­gát érzékelve a szóvivő kö­zölte, hogy több mint 80 te­lepülésen, csaknem 20 ezer hektár földterületen 300 in­gatlan átadásáról-átvételé­­ről, őrzéséről, állagmegóvá­sáról kell gondoskodnia magyar félnek. Az épületek, a építmények értéke hozzáve­tőleges számítások szerint meghaladja a száz milliárd forintot. A kormány dönté­se értelmében az ingatlano­kat, építményeket a honvé­delmi tárca veszi át. A he­lyi önkormányzatoké lesz viszont a kezelői jog, ha a honvédség nem tart igényt (Folytatás a 2. oldalon.) MÁRCIUS 15-ÉM Ünnepség a Petőfi- és Kossuth-szobornál Este fáklyás felvonulást rendeznek az ellenzéki pártok Közös koszorúval tiszte­legnek 1848 emléke előtt Kaposváron a pártok, a társadalmi és tömegszerve­zetek, az állami szervek, va­lamint az egyházak képvi­selői. 9.30-kor a Petőfi té­ren kezdődik az ünnepség. A megemlékezés közös ko­szorúját ezután a fiatalok helyezik el. 10 órakor Kossuth téren folytatódik az a ünnepség; dr. Miklós Endre tanár, bizottság a megyei választási elnöke mond ün­nepi beszédet. Ezt követően megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát. Az ünnepség a Szózattal ér majd véget. A Fidesz, az SZDSZ és a Független Kisgazdapárt nyilatkozatban jelentette be, hogy nem kíván részt venni a március 15-i délelőtti hi­vatalos ünnepségeken Ka­posváron. Indoklásukban ez áll: „El akarjuk kerülni azt, hogy a karakteres ellenzék és a régi hatalom »új« kép­viselői összemosódjanak a választópolgárok tudatá­ban.” A Fidesz, a Független Kis­gazdapárt, az MDF és az SZDSZ kaposvári szerveze­te, valamint a Somogy Ke­resztény Koalíció független megemlékezést szervez már­cius 15-én. Ez 9 órakor autós felvonulással kezdő­dik a környező falvakban. A résztvevők az ATI par­kolójában gyülekeznek. Es­te, 18.45-kor fáklyás felvo­nulást szerveznek. Ez a sé­tálóutcában a könyvesbolt elől indul, és a résztvevők a Kossuth tér­i Tanácsház utca útvonalán jutnak el a Petőfi térre. A Kossuth- és a Petőfi-szobornál koszorú­zást tartanak, és ünnepi be­szédet is mondanak. Nagyatádon az MDF, az SZDSZ és az MSZDP ren­dez ünnepséget délelőtt 9 órakor, a Kossuth-szobornál. Az Alpok-Adria Közösség tanácskozásán hangzott el Vízlépcső helyett közös nemzeti parkot a Dráván Somogyi javaslatok és sokat ígérő megállapodás Ausztriában Március 8-án és 9-én az ausztriai Gröbmingenben ülésezett az Alpok-Adria Közösség területrendezési és környezetvédelmi főbizott­sága. Az osztrák Gunther Hasenwend elnökletével megtárgyalta hat munka­­csoportjának jelentését. So­mogy megyét Szita Károly, a megyei tanács környezet­­védelmi főmérnöke képvi­selte. — Az kapcsolatos Adria védelmével kérdések meg­tárgyalása után javasoltam, hogy az Alpok—Adria Kö­zösség tegyen ajánlást arra, hogy a Dráva magyarorszá­gi szakaszát eredeti szépsé­gében őrizzük meg. Euró­pában még két olyan víz­folyás van, amelyik szabá­lyozatlan. Az egyik: a Loi­re, a másik a Dráva ma­gyarországi szakasza. Az utóbbi holtágrendszerével, szép és érintetlen települé­seivel európai kincsnek számít. Célszerű volna víz­lépcső helyett itt horvát, osztrák, magyar tájvédelmi körzetet vagy nemzeti par­kot létesíteni. Mivel a Drá­va a mi szakaszunkon Hor­vátországot is érinti, előter­jesztésemre az volt az első reagálás, hogy a kérdés ki­zárólag a két országra tar­tozik. Némi vita után azon­ban a bizottság úgy döntött, hogy jegyzőkönyvbe veszi a javaslatot és a kérdést to­vábbi vizsgálódásra érde­mesnek tartja. Mi most két héten belül írásban bizo­nyítjuk állításainkat, s a folytatást majd meglátjuk. Azt szeretnénk, ha a Dráva nem lenne második Bős— Nagymaros, és leállítanák a vízlépcső építését, mielőtt beleölünk milliárdokat — mondta Szita Károly. A környezetvédelmi szak­ember ehhez hozzáfűzte: jól tudja, sokan vitatkozni fog­nak vele. Ám ha meggon­doljuk, mily nagy anyagi áldozattal, mily kevés ener­giát szolgáltat a tervezett vízlépcső, továbbá milyen beláthatatlan környezeti problémákat okozhat egy ilyen erőmű, könnyű belát­ni: a folyónak e szakasza nemzeti parkként inkább szolgálná a szomszédos or­szágok érdekeit. Az ülésen szerepelt más, Somogyot érintő kérdés is. — A bizottságnak van egy ipari- és háztartási hulladék­­hasznosítással foglalkozó csoportja, ahol Somogy me­gye kezdeményezésére Ma­gyarország letette névjegyét — mondta Szita Károly. — Ugyanis beneveztünk egy átfogó, az ipari és háztar­tási hulladékokról szóló ta­­­­ulmány elkészítésébe; ebben tartományok jellemezték saját helyzetüket. Eze­ket közös kiadványban meg­jelentettük Ausztriában, és egy szimpozionon be fogjuk mutatni. Eközben igen sok tapasztalatot szereztünk hul­ladékhasznosításban, és üz­leti lehetőségeket is feltár­tunk. Találkoztam egy stá­jerországi képviselővel, el­mondtam neki, hogy mi is szeretnénk megvalósítani azt a korszerű hulladékgaz­dálkodást, amely náluk már régóta gyakorlat. E tárgya­lás eredményeként valószí­nűleg létrehozunk egy közös osztrák—magyar vállalatot, úgynevezett szelektív hulla­dék gyűjtésére és feldolgo­zására. Kísérletképpen már az idén elkezdjük a megyé­ben néhány településen ezt a fajta hulladékgyűjtést és -feldolgozást, fél év múltán pedig a tapasztalatok birto­kában kitterjesztjük a me­gye egészére. A környezetvédelmi szak­ember elmondta még, hogy az Alpok-Adria Közösségen belül egyre több feladat rajzolódik ki. Ezek között említette a közös turisztikai térkép elkészítését, az érde­kelt országokat átszelő ke­rékpárutak kiépítését.­ ­ (Szegedi)

Next