Somogyi Hírlap, 1990. május (1. évfolyam, 6-31. szám)
1990-05-28 / 28. szám
1990. május 28., hétfő Vita az önkormányzati törvényről (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozáson nem vett részt az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt, az MSZP-t pedig nem hívták meg. Az SZDSZ képviselő arra, kérte a tudósítót, hogy véleményüket a Somogyi Hírlap ne közölje. Ács József, a Parasztszövetség Somogy megyei elnöke beszélt arról, hogy mit vár a falu népe és a parasztság az önkormányzati választásoktól. Mindenekelőtt— mint mondta—, a hátrányos helyzetek megszüntetését, az orvosi, az egészségügyi, az oktatási és kereskedelmi ellátás megoldását. A tanácskozás szerteágazó témakörei is esetenként szűknek bizonyultak. A vélemények nem ritkán a részletkérdésekben ütköztek meg. Nem volt véletlen, hogy Németh Béla többek között arra kérte a jelenlevőket: a legfontosabb kérdésekről cseréljenek véleményt. Mondják el, ki hogyan látja a megyék szerepét, a helyi települések önállóságát, milyen szakigazgatási feladatokat kell megoldani majd a helyi önkormányzatoknak. Dr. Tarján Lászlóné is erre hívta fel a figyelmet. Arra is kíváncsi volt, hogy a pártok véleménye szerint milyen önkormányzati modell lenne a legmegfelelőbb, mert a jelenlevő országgyűlési képviselők mindenekelőtt a helyi pártok véleményére kíváncsiak. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök a tanácskozás során többször is szót kapott. Ő tagja az önkormányzati törvényt előkészítő bizottságnak, s tájékoztatta a tanácskozást arról, hogy pénteken készült el az a sokadik önkormányzati törvény-változat, amely majd a kormány elé kerül. Június 4-én a törvényelőkészítő bizottság immár a kormány véleményét is figyelembe véve újra ülést tart, s kidolgozza az újabb változatot. A kérdést így tették fel: — Mit tartalmazzon az önkormányzati törvény? A feleletekben rendre előtérbe került a „ki kerüljön a különböző funkciókba?” A Fidesz képviselői e kérdésben is — mint ahogy az egész tanácskozás során — konstruktív magatartást tanúsítottak. Makai Zoltán és Wolf Csaba — az időnként elkalandozókkal szemben — rendre a lényegi kérdések megtárgyalására figyelmeztették a pártközi értekezlet résztvevőit. Érezhető volt szavaikból: olvasták az önkormányzati törvénytervezetet. Makai Zoltán elmondta: megítélésük szerint az eddigi hierarchikus viszonyokat mellérendeltségi viszonyoknak kell felváltania. A helyi önkormányzatok döntései ne függjenek más szervek befolyásától, csak törvényességi felügyeletet lehessen gyakorolni. A helyi önkormányzatokban, egy faluban két színtérnek kell létrejönnie: egy kis létszámú, társadalmi munkában tevékenykedő döntést hozó testületnek, amely 3—5 főből áll, és egy hivatalnak, amely közigazgatási szakembereket foglalkoztat majd. E szervezet szolgálja ki a döntést hozó testületet. Véleményük szerint az sem elképzelhetetlen, hogy egy ilyen közigazgatási szervezet több falu önkormányzati testületét is kiszolgálja. Az önkormányzatok működőképessége szempontjából fontos kérdés az anyagi feltételek megteremtése is. A finanszírozási rendszernek figyelembe kellene vennie a különösen elesett községek támogatását, felzárkóztatását. A részletkérdések felé orientáló nézetek, egymás kölcsönös félreértését tisztázó vélemények és viszontválaszok közben Szikra Péter, a kisgazdapárt kaposvári elnöke is arra hívta fel a figyelmet, hogy a parttalanná szélesedő beszélgetés hasznos ugyan, de azt is jelenti, a tanácskozás nem volt kellően előkészítve. Azt javasolta, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzanak, amely „valóban fáj ennek a népnek”. Berta Árpád, a POFOSZ képviselője többek között az önkormányzati választások fontosságáról szólt, majd közelmúltunk ihlette versét mondta el. Több, a pártokat foglalkoztató időszerű kérdés is szóba került. A pártok képviselői — Wolf Csaba javaslatára — megegyeztek abban, hogy a legközelebbi tanácskozásra meghívják a Szocialista Pártot is. Az információcsere biztosítása érdekében pedig meghatározott időközönként tanácskoznak. Lengyel János SOMOGYI HÍRLAP 3 A BNV kétségkívül a hazai kiállítási program legnagyobb és legszínvonalasabb eseménye. A somogyi gazdasági egységek szempontjából sem csekély a tét. E helyzetben az egyre több területet átható túlélési reflexeken való felülemelkedés, a kibontakozás, a nemzetközi gazdasági folyamatok fordulatszámának felmérése, a csatlakozási pontok felismerése és a lehetőségek megragadása minden erőt mozgósító feladat. Az ország gazdasági kirakatában az idén is megjelentek tehát a somogyi vállalatok. A Kaposgép standján a már jól ismert gépek mellett két gép továbbfejlesztett változatát is bemutatják. A továbbfejlesztést a nyugati piaci követelményekhez való alkalmazkodása tette szükségessé. Az Unirak továbbfejlesztett változata az Unirak 610 L. E géphez a gyengébb bolgár motor helyett már Lombardini hajtómű szolgáltatja az erőforrást. Ezzel erősebb lett a viszonylag kis méretű rakodógép, ugyanakkor egyszerűsödött a jármű kezelése is. A lábpedálok hidraulikus rendszerű működése megkíméli a gépkezelőt a korábbi fárasztó munkától. Javult a gép karbantarthatósága is, hiszen az új típus billenő kabinnal van ellátva. A versenyképesség megőrzése fontos tényező — mondta Bajzik Tamás kereskedelmi főosztályvezető. — A KGST- piac összeomlott, a belföldi piac beszűkült, így csak a nyugati orientáció kínál lehetőséget. Nyugati üzletfeleinknél voltak kint tesztgépeink, amelyek jól szerepeltek. Azonban a legfőbb gond is napvilágot látott. Ez pedig az alkatrészek biztosítása, s rövid időn belüli eljuttatása a partnerekhez. Az elkövetkezendő időszakban kemény verseny várható, hiszen sokan gyártanak ilyen típusú gépeket. A Kaposvári Villamossági Gyár, és a szintén kaposvári Fáber Építőipari és Szolgáltató Kft. közös standon mutatkozott be. Varga József, a KVGY igazgatója elmondta, hogy a kiállításon mindenekelőtt a közvetlen felhasználókkal kívánják tovább építeni kapcsolataikat, hiszen a nagykereskedelmi vállalatok „befuccsoltak”. A kiállításra meghívták partnereiket, s a tárgyalásokat is már előzetesen lekötötték. Korszerű termékeik a villamosszerelési cikkek, lakóházi főelosztók és középfeszültségű készülékek közül kiemelkedik a Weismüller sorozatkapocs, amelyből 3—3,2 millió márka értékben vásárol vissza a nyugati cég a kaposvári vállalattól, amely egyedüli gyártói joggal rendelkezik. A Weismüller mellett saját fejlesztéssel is megjelentek a piacon. A tolókéses terhelésszakaszoló is szép reményekre jogosít. A Fáber Kft. valóban otthonossá tette a pavilont. Dr. Györky Zoltán igazgató elmondta, hogy termékeik somogyi fából készülnek. A kerti bútorcsaládot és a strandbútorokat az eddig csak tűzifának használt somogyi akácból készítik. A tetszetős kivitel, a viszonylag olcsó ár, az egyre nagyobb számú kispénzű rétegnek is elérhető. A cég gyorsan és rugalmasan képes alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz. A Kemikál pavilonjában az öt gyár áruskáláját gazdagítják a barcsi gyár termékei. Az Akropol termékcsalád a Barra vízzáró habarcs, a főként panellakásokra jellemző penészedésgátló készítmények a jövőben is méltán tartanak számot az érdeklődésre. A Danuvia Gépipari Vállalat nagyatádi termékei is megtalálhatók a vásáron. A hengeres szárú csigafúrók és egyéb forgácsoló szerszámok befogadására alkalmas könnyű kivitelű fúrótokmányok a befogott szerszámokat mindkét forgásirányban biztosan tartják. Tömegük 25—30 százalékkal kisebb a korábbi gyártmányokénál. Egyes típusai ütvefúrásra is alkalmasak. A kerámia burkolólap sajtolószerszámok ugyan már több, mint egy évtizedes termékei a vállalatnak, de a formagazdagság, a legelegánsabb kivitelezést is lehetővé teszi. A Kőolajvezeték Építő Vállalat gyors, olcsó, új technológiát ajánl: a saját fejlesztésű, ároknyitás nélküli, vakondokés kábelfektetési módszer különböző mélységben és hosszúságban lehetővé teszi a hagyományos vagy üvegszálas kábelek igen gazdaságos és gyors fektetését. A barcsi United Ipari Kisszövetkezet konténerszállító gépeivel, kommunális célgépekkel, összecsukható és fix áruszállító konténerekkel várja az érdeklődők, az üzletfelek jelentkezését. Bízzunk a somogyi kiállítók szereplésének sikerében. Helytállásuk fontossága ugyanis a vállalati érdekeken túl mutat. L.J. Fotó: Gyertyán László BNV ‘90 Somogyi kiállítók a vásáron A villamossági gyár bemutatója A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat termékei Ünnepelt tegnap Gölle lakossága: délben, egyenesen a miséről tódult a „nép” a Fekete István emlékházhoz. Elől Puska Ferenc plébános és Kovács József tanácselnök megkapóan szép idős asszonyt kísért a közeli épülethez. Rácz Valit, a két világháború közötti időszak híres színésznőjét. Az egybegyűltekhez találóbban nem is kezdhette volna beszédét a tanácselnök. — Az önök jelenléte nagy megnyugvás számomra — mondta —, mert ezzel alátámasztják annak az önkormányzati döntésnek a helyességét, amit egyesek kifogásoltak és tiltakozó felhívásaikkal minden költség nélkül igyekeztek országos reklámot csinálni a mai eseményhez. Az „egyeseken” — mint arról hírt adtunk — Fekete István özvegyét kell érteni, valamint azokat, akik a Fekete István Irodalmi Társaság nevében, az Országos Sajtószolgálat útján juttatták el tiltakozásukat a sajtóhoz, amiatt, hogy Rácz Valériának emlékszobát kívánnak berendezni. Tisztázni kell mindjárt, hogy tegnap a szalag átvágása három emlékszoba átadását jelképezte. Az elsőben kapott helyet az író, Fekete István hagyatéka (ezt a szobát is felújították, kibővítették az anyagát), a középső helyiség helytörténeti- iskolatörténeti jellegű oly módon, hogy a jóemlékezetű Rácz Ferenc tanító úrnak (a művésznő édesapjának) az emlékét állítja középpontba — aki 1910 és 1948 között fejtette ki tevékenységét. Iskolapadok, tanári asztal, korabeli szemléltető eszközök idézik fel a volt népiskola hangulatát. A rendezők ugyanitt — eredeti ötlettel — egy „korabeli” hirdetőoszlopot is föltállítottak a ’40-es évek plakátjaival, valamint itt láthatóak a Rácz család emléktárgyai. A harmadik szoba jutott arra, hogy Rácz Vali színészi pályájának emlékeit — kosztümöket, jelmezeket, fényképeket, leveleket és filmplakátokat — bemutassa. A kiállítás rendezésére a megyei múzeum történeti osztályának munkatársai kaptak megbízást. Tőlük tudom: Fekete István gazdag hagyatékából alig valami jutott el ide. Felsorolni is könnyű az író itt látható személyes tárgyait: egy csúzli, egy imakönyv kis kereszttel, vadásztáska, horgászfelszerelés, fényképezőgép, hamutartó, szemüveg —efélék. Hozzá néhány fénykép (többnyire reprodukció), valamint két rajz, az egyik Szalatnyai Józsefé, az íróról, a másik a temetéséről. Valamint néhány Fekete-regény. Ki tehet róla, hogy Rácz Vali bőkezűbb volt a gölleiekhez az özvegynél? S nemcsak az életmű-kiállítás kapcsán. Mint arra Puska Ferenc is utalt ünnepi beszédében, a művésznő adományai tették lehetővé a világháborús áldozatok emlékművének a felállítását, és a helyi kápolna felújítását. Az alkalomhoz talán nem illett a kérdés, mégis föl kellett tennem: — Mi a véleménye a Rácz Valinak, Fekete Istvánné tiltakozásáról? — Nagyon meglepett ez a támadás és civilizálatlan gesztusnak tartom. Ezzel nemcsak a magam nevében nyilatkozom. Ez a ház Fekete István emlékháza. Én ebben a házban csak vendég vagyok és kiállítom a régi színházi tárgyakat. Ez színháztörténeti jelleggel szerepel itt. A középső szobában pedig pedagógiai emlékek vannak, amik azt mutatják be, hogy milyen volt az iskola akkor. Ez inkább kulturális szempontból nagy esemény itt Göllében, mert ilyen itt eddig nem volt. Az apám több generációt tanított itt. A gölleieket ezen a napon az ünneplés hangulata hatotta át. Sokan—főleg az idősebbek — meghatottan hallgatták Vali néni szavait arról, mi minden köti őt Gölléhez, s milyen fájdalmas volt számára a több évtizedes távollét a szülőföldjétől. Tapsvihar fogadta a szülőházának falán levő emléktábla leleplezését, amely márványba vésett betűkkel hirdeti ezentúl: „Ebben a házban élt Rácz Ferenc igazgató-kántortanító és itt született Rácz Vali okleveles énektanárnő, sanzonénekes-filmszínésznő.” Az idős emberek a kiállítás szobáiban egymás szavába vágva idézték fel a fényképek, emléktárgyak láttán régi ismerőseiket, élményeiket. Egy ugyancsak elérzékenyült bácsika, Szabó Pál elárulta nekem: „Gyerekkori játszótársak voltunk, egy pajtában játszottunk Valikéval valamikor. Hogy is hívták? Kerékjászol!” Fodor Tamás A GÖLLEIEK AZ ÜNNEPRE SZAVAZTAK Felavatták a Rácz család emlékszobáit Fotó: Jakab Judit