Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21 / 119. szám

1994. május 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 200 embert tart majd el az új szabadidőcentrum Somogy első golfpályája Hencsén — Európában terjed a golf­őrület — mondta a tulajdo­nos, Bánhidy Pál —, ez már nem a gazdagok sportja, nyugaton ma már éppolyan tömegsport lett a golf, mint a tenisz. Szeretnénk Magyar­­országon is meghonosítani, elfogadható áron hamaro­san elindítunk egy golf­aka­démiát. Hencsén máris si­kere van az új sportnak, megalakult a Hencse Golf és Country Klub. Bánhidy Pál elmondta, a golfpálya elkészülte csak az első fejezete vállalkozásuk­nak, amely reményeik sze­rint hamarosan föllendíti ezt a térséget. Szabadidőcent­rumot építenek ugyanis, ahol hatszáz nádfedeles há­zikóval várják majd a ven­dégeket. S hogy mit kínál a hencsei szabadidőcentrum? Tavakat, ahol horgászni és fürdeni lehet, erdőket, ahol vadászhat majd a vendég. Régi szakmákkal ismertetik meg a turistákat, akik maguk is kipróbálhatják, beválnak-e kovácsnak, méhésznek, vagy éppen borásznak. Egész utcát építenek a ma­gyar boroknak. Kerékpárút köti majd össze a szabad­időcentrumot a bányai pano­ráma panzióval. Természetesen a szabad­időcentrum működtetését a környékbeliek végzik majd, jövőre megkezdődik a kép­zésük. A tervek szerint két­száz ember jut majd munká­hoz a szabadidőcentrum­ban. (Nagy) Tizenhét országból 280 vendég érkezett Egészségkárosultak esélyeiről Siófokon Tizenhét országból két­száznyolcvan vendég érkezett a siófoki Azúr Hotelba a moz­gássérültek 12. balatoni talál­kozójára. A rendezvénysoro­zat részeként tegnap dr. Fe­hér Lajos, a Népjóléti Miniszté­rium helyettes államtitkára megnyitotta az egészségká­rosultak közép-kelet-európai konferenciáját. Arról beszélt: a kormány nagy adóssága, hogy nem hozta tető alá az esélyegyenlőségről szóló tör­vényt. Bár az utóbbi négy év­ben kedvező irányú fejlődés jelei is tapasztalhatóak, az egész térségre jellemző, hogy nehezebbé vált a megélhetés, ami különösen sújthatja az egészségileg károsultakat. * * * Dr. Hegedűs Lajos, a házi­gazda Somogy megyei szö­vetség elnöke úgy nyilatko­zott: 1981 óta­­ azt az eszten­dőt a rokkantak világévévé nyilvánították, ami a problé­mára irányította a figyelmet) segítik Magyarországon a sé­rült embereket, de átütő sikert még nem sikerült elérniük. Problémájuk jogi, nem pedig szociális kérdés. Jogaikat el­ismerik ugyan, de ezek gya­korlásától megfosztják őket. Hiszen például a közlekedési járműveken, üzletekben nem alakítottak ki javarészt olyan technikát, ami a mozgássérül­tek számára is lehetővé tenné a megközelítést. Tudják per­sze: az anyagi lehetőségek is határt szabnak. — Megnőtt a normális élet utáni igényünk — summázott dr. Hegedűs Lajos. — A sérült ember nem arra vágyik, hogy bedugják egy kórházba, vagy más szociális intézménybe. Otthon, a családban kell tar­tani — ez nekünk jobb, a tár­sadalom számára pedig ol­csóbb megoldás. A kéthetes találkozó záró­akkordjaként a szervezet to­vábbképzést biztosít majd a tisztségviselőinek. Egyre több szakmai kérdésben kell ugyanis állást foglalniuk, segí­teniük társaikat. Vállalták — többek között — a lakásátala­kítással kapcsolatos teljes ügyintézést, a közlekedési támogatások elbírálását, prob­lémás ügyekben a szakértő­ként való közreműködést. (Czene) SOMOGYI HÍRLAP Horányi Barna jegyzete A mérői példa A tanév végére nem érnek véget a megyei munkaügyi bí­róságon a pedagógus-perek. Ám az iskolafenntartó, ha tartja a szavát, mint Kaposmérőn, akkor per nélkül is elér­heti célját a tantestület. A kaposmérői tanítók azért nem pereskedtek, mert a he­lyi önkormányzat ígéretet tett, hogy a jogos igényeket kielé­gítik. Elérkezett a várva várt pillanat: megszületett a döntés, hét pedagógust átsoroltak az úgynevezett F kategóriába. Példaértékű a szándék és a döntés. Miért? A pedagó­gus-pernek szinte nem látszik a vége, ám ha az iskolafenn­tartó komolyan veszi kötelezettségét, mint Kaposmérő ön­­kormányzata tette, akkor felelősségel és megegyzéssel szót érthet a tantestülettel. Megnyugodtak a mérői tanítók, s megnyugodtak a kedé­lyek. Méltó megbecsülésük jeléül a helyi önkormányzat nemcsak további bizalmat szavazott nekik, hanem elisme­rését is kifejezte azzal is, hogy ígéretét betartja. Igaz, a következő tanévben „karcsúsítják” az iskola költ­ségvetését, ám a takarékosság nem mehet az iskola mű­ködtetésének a rovására. Tanulni való eset a mérés, hiszen több helyen az elsőfokú ítéleteket megfellebezik az iskolák fenntartói, az önkor­mányzatok. Továbbra is perben állnak a bírósággal, a pe­dagógusokkal. Perrel pedig sem barátot, sem padagógust nem lehet ta­lálni. Az ítéletek bizonyítják: a jog a pedagógusok mellett áll. Az önkormányzatnak is melléjük kellene állni. Ahogy azt Kaposmérőben tették. Katonák katonás ünnepe Preininger Ambrus: A hadsereg az elmúlt években sokat változott (Folytatás az 1. oldalról) Preininger Ambrus így foly­tatta: — Soha ne érezze meg az ország, hogy mennyire szük­sége van a hadseregre. 1991 őszén, amikor az ország déli ha­tárát félrészeg horvát katonák törték át, amikor a barcsi bom­bázás volt és az emberek nem lehettek biztonságban, akkor éreztük azt, hogy felénk fordult a bizalom.­­ A bizalmatlanságot azonban az is táplálhatja, hogy a költségvetésből kapott tízmilliárdokat a hadsereg minden látványosabb beruhá­zás, fejlesztés nélkül feléli.­­ Az egyszerű ember szá­mára a fenntartásra, az üzemel­tetésre felhasznált milliárdok semmit nem jelentenek. Csak aki itt él a laktanyában, az látja, hogy a víz fogy, a villanyóra pe­reg és az üzemanyag is gyorsan ürül a tartályokból. Furcsa lenne, ha harckocsit vennénk, miközben a katonának nem jutna enni, vagy fegyverekre köl­tenénk a pénzt, miközben a ba­káknak mínusz húsz fokban kel­lene aludni. Eszközeink nagy része elavult ugyan, de védelmi harc megvívására még mindig alkalmas. — Aki egy kicsit is ismeri a honvédséget, az nem fél tőle. — A barátok nemegyszer rémtörténetekkel riogatják el az újoncokat, akik kétségek közt, nemritkán félve vonulnak be a kijelölt akalulathoz. Az elmúlt időben azonban gyakran be­széltem kiskatonákkal, akik va­lamennyien azt mondták: nehe­zebbre számítottak. Az elmúlt években sokat változott a hon­védség. Sok olyan szabályzatot töröltünk el, ami nem volt logi­kus. Nem kell pokrócot tenni az ablakra, mint korábban az elsö­tétítések idején. A füvet sem fes­tik már ecsettel zöldre. Ma már tizenhat óra után csak annak a katonának kell a laktanyában maradnia, aki készültségi vagy egyéb szolgálatban van. Leg­szívesebben még a kimenőruha kötelező használatát is eltöröl­nénk, ezt csak a technikai felté­telek hiánya akadályozza. — A második katonai kerü­let parancsnokságán nem ter­veznek nagy ünneplést. A hi­vatalos megemlékezésre az elismerések átadására tegnap került sor. — Látványosságra pénz sincs. Terveztünk ugyan egy nyílt laktanya napot, technikai eszközök bemutatóját, de a ta­karékosság miatt — a fogyasz­tást szinte deciliterekben kell számon tartanunk — erre nincs lehetőség. Barna Zsolt Preininger Ambrus a 2. katonai kerület parancsnoka Emlékműavatás Katonai hősi emlékművet avatnak Taszáron ma dél­előtt 10 órakor. A pedagógia megújulása Az 1891-ben alakult Magyar Pedagógiai Társaság műkö­dését 1948-ban felfüggesztet­ték, majd 1967-ben szervez­ték újjá. Somogyban 1970-ben kezdte meg műkö­dését, amelynek céljai között szerepel többek között a pe­dagógia elmélet és gyakorlat fejlesztése, az új eredmények közkinccsé tétele. Tegnap délután a társaság Somogy megyei tagozata ülést tartott Kaposváron a Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskolán. A tagozati elnöktől, dr. Wal­ter Károlytól megtudtuk: az elmúlt négy évben a Nemzeti Alaptanterv, az új vizsgarend­­szer előkészítésében működ­tek közre a társaság tagjai. Barcson, Enyingen, Meszteg­­nyőn vettek részt tapasztalat­­cserén. Együttműködnek a Somogy Megyei Pedagógiai Intézettel, a szomszédos megyékkel, de szeretnék kiterjeszteni ta­nácsadó tevékenységünket a határainkon túl élő magyarok iskoláira is. Szeretnék bemutatni és népszerűsíteni azokat az isko­lai eredményes kísérleteket, amelyek hozzájárulnak a ha­zai oktatás korszerűsítéséhez, minőségi javulásához. Horányi Barna Erdészeti szakemberek kaposvári konferenciája Mindannyiunk érdeke a természet védelme (Folytatás az 1. oldalról) A pécsi egyetem adjunktusa előadásában szólt a Zselicség átmeneti jellegéről. Csodálatos diaképekkel mutatta be a táj nö­vényi társulásait. Részletes fel­sorolásában ismertette a ned­ves­ és száraz erdők növényeit, jellegzetes virágait. Szót ejtett a ritkaság számba menő borostás sásról, epergyöngyikéről, csilla­gőszi rózsáról és a fehér sarkvi­rágról. Pintér Ottó, a Sefag Rt terme­lési vezérigazgató-helyettese a somogyi erdészet és természet­­védelem viszonyának múltjáról és jelenről beszélt. Elmondta: Somogyban az erdőgazdálko­dás és a természetvédelem kapcsolata jobb az országos át­lagnál. — Lényeges, hogy a megvál­tozott gazdálkodási helyzetben továbbra is szem előtt legyenek a természetvédelmi érdekek. Fő probléma, hogy az állami terüle­ten gazdálkodó gazdaságok ki­vétel nélkül átalakultak, nyere­ségérdekeltekké váltak — tette hozzá. — A természetvédelem viszont nem mindig a leggazda­ságosabb gazdálkodást írja elő az érintett területeken. Ebből fe­szültség alakul ki. A mai pénz­szegény világunkban is meg kell találni azokat a kompromisszu­mos megoldásokat, amelyekkel képesek vagyunk elvégezni fel­adatainkat, és emellett a termé­szetvédelmi érdekek is megfele­lően érvényesülnek. Hozzászólásában dr. Papp Tivadar a bükk természetes felújításáról beszélt. Ebben a mecseki és zselici erdőkről szerzett tapasztalatokat rész­letezte. — A Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. megyénkben 104 ezer hektáron folytat vadgaz­dálkodási, vadászati tevé­kenységet. Ezt már dr. Spin­­­­gár Ferenc, a Sefag Rt vadá­szati főmérnöke mondta. — Va­lamennyi vadászterületünkön kimunkált vadászati üzemterv­vel rendelkezünk. A társaság mindegyik területen rendelkezik a vadásztatás személyi és tárgyi feltételeivel. Leszögezte: Jelenleg már senki előtt sem kérdéses, hogy a korszerű vadgazdálkodáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik a természet egészének vé­delme. Az erdészek, erdőgaz­dasági alkalmazottak alapvető kötelessége a természet értéke­inek fenntartása. A meglévő természeti értékeinket a jelenből a jövőbe kívánjuk átmenteni, úgy, hogy az továbbra is köz­kincs maradhasson. Harsányi Miklós 3 Kamara Marcaliban Kereskedelmi és Iparka­mara alakult Marcaliban a vá­ros és környéke üzemeinek, vállalkozóinak és pénzintéze­teinek képviselőiből. A kama­rának jelenleg negyvennégy tagja van, létszámuk folyma­­tosan nő. A vezetőségbe el­nöknek Kruppai Győzőt, alel­­nöknek Németh Gábort, So­­mogyvári Sándort és dr. Illés Attilát választották. A kamará­hoz Marcali és közvetlen kör­nyéke, Lengyeltóti, Tapsony, valamint Iharosberény tarto­zik, belépési szándékát jelezte Böhönye és Csurgó is. A Mar­cali Kereskedelmi és Iparka­mara székhelye a városi önkor­mányzat épületében található. Somogyi táncosok két órás előadáson mutat­ják be tudásukat ma este 18 órától a Somogy Táncegyüt­tes néptánc stúdiói, a Szak­­szervezeti Művelődési Ház színháztermében. A fellépő három tánccsoport általános iskolai alsó tagozatos, felső tagozatos és középiskolás di­ákokból alakult, a neves együttes utánpótlásának biz­tosítására. A 154 gyerek pro­dukciója mellett a Somogy Táncegyüttes is színpadra lép: az angliai és a franciaor­szági művészeti fesztiválra ké­szült műsorukat mutatják be. Népszerű a közgazdasági A most végző nyolcadiko­sok közül kétszázhuszonöten jelentkeztek a Noszlopy Gás­pár Közgazdasági Szakközép­­iskolába és huszonhatan a gyors és gépíró szakiskolába. Az idei tanévben két első osz­tály 2+3 éves képzésben vesz részt. Két év után alapvizsgát tesznek a közismereti tár­gyakból, utána szakosodnak. A negyedik évben érettségi vizsgát tesznek. Akik nem ta­nulnak tovább tovább egye­temen vagy főiskolán, azok az ötödik tanévben képesítő vizsgát tesznek ke­reskedelmi ismeretekből és a második ide­gen nyelvből, vagy számvitelből, statisztikából és tervezésből. A honvédség fejlesztéséért A Magyar Honvédség Napja alkalmából Deák János vezé­rezredes, a Magyar Honvéd­ség parancsonka, vezérkari főnök dr. Csók ezredest, a ka­posvári katonai ügyészég ve­zetőjét a honvédség fejlesz­tése, a haza védelmének erő­sítése érdekében végzett ki­emelkedő munkájáért dicsé­retben részesítette. Új diáklap Csurgón Csu-fi címmel új diáklap je­lenik meg a csurgói általános iskolásoknak. A lapban a to­vábbtanulási és elhelyezke­dési lehetőségekről is olvas­hatnak a diákok. A helyi re­formátus gimnázium igazga­tója is megszólal a lap hasáb­jain, bemutatja az intézményt. A diákélet számos epizódja ele­venedik meg az írásokban, föl­idéződnek a Somogyi Tavasz helyi eseményeinek emlékei is. Kaposvári festő pécsi tárlata Szirmayné Bayer Erzsébet festőművész alkotásaiból nyí­lik kiállítás vasárnap Pécsett a Lenau Házban. A pünkösdi fesztivál jegyében zajló ese­ményen a művész 25 olaj­­festményét mutatja be. A tárlat egy hétig tekinthető meg.

Next