Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-29 / 24. szám
1997. január 29., szerda Nemzetiségi tájházat szeretnének Kaposfőn A Dédász-részvények eladásából származó összegből egy századfordulón épült házat vásárolt meg egymillió nyolcszázezer forintért az iskola mellett a kaposfői önkormányzat. A tervek szerint egy német nemzetiségi tájházat alakítanának ki az épületben, ami helytörténeti múzeumként vagy idősek otthonaként is üzemelhetne. Az önkormányzat egyébként ebben az évben felújítja az általános iskolát is. Egymillió forintot szánnak erre a célra, felújítják a nyílászárókat és kívülről bevakolják az épületet. Módosítják Mernyén is az iskola házirendjét Módosítják a Házirendet a mernyei általános iskolában. Az iskola tanárai, tanítói folyamatosan dolgoznak a helyi pedagógiai program kialakításában. Ebbe a munkába a szülőket és a gyerekeket is bevonták, akik számos, jó ötlettel jelentkeztek. Tavasszal rendezik meg a Csokonai-napokat A hagyományok szerint eddig minden év elején, farsang idején szokták megrendezni Nagybajomban a Csokonai-napokat. A víg poétára azonban most április közepén emlékeznek — tudtuk meg Tibor Lászlótól, a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola igazgatójától. Ekkor — csakúgy, mint korábban — a környező falvak diákjainak és a kaposvári gyakorló iskola tanulóinak részvételével rendezik meg a tanulmányi versenyeket, történelmi vetélkedőket, és a diákszínjátszók előadják a Dorottyát is. Tűzvédelmi berendezések az SFOR-nak A Dombóvári Áfész tűzoltókészülék-üzeme és boltja az SFOR első számú magyarországi tűzvédelmi szállítója. Ez az üzem végzi - már tizenöt éve - a paksi atomerőmű tűzvédelmi berendezéseinek a javítását is. A legtöbb megrendelést nyáron kapják, ezen belül is az aratás idején van jelentősebb forgalomemelkedés. Az üzem évi forgalma eléri a százmillió forintot. AMK-s terveket szőnek Mezőcsokonyán Tavaly nem gazdálkodott egyetlen fillérrel sem a mezőcsokonyai önkormányzat kulturális és oktatási bizottsága. Marosi Sándor, a bizottság elnöke elmondta: felvetették, hogy ebben az évben legalább százezer forint sorsáról szeretnének dönteni. Az idén is megrendezik a kézművesnapot, a falunapot. Tervezik, hogy létrehoznak egy általános művelődési központot, amely az iskolára épülne, s két népművelő-tanító szervezné a programokat. Az új szervezeti forma azért volna előnyös, mert így több helyre, s nagyobb összegekre lehetne pályázni. A két népművelő félállásban történő foglalkoztatása pedig azért célszerű, mert az iskolában szeptemberben bevezetendő kötelező óraszám-emelés miatt így nem kellene felmondani egyetlen pedagógusnak sem. Csapatotthon a taszári felfedezőknek A Pro Patria Szövetség tavaly év végén vette fel a Magyarország Felfedezői Szövetség nevet. Országos vezetőségi tagnak választották a taszári Metzger Istvánt, aki már régóta tevékenykedik ebben a szervezetben. Taszáron három éve működtet egy felfedező csapatot. Az idén Sárospatakra látogatnak el negyven, szociális hátránnyal küzdő gyerekkel, de a Belső-Somogyi Gyermektábor Alapítvány lehetővé teszi azt is, hogy a Desedán, valamint a kecskeméti repülőezred csapatpihenőjén töltsenek néhány napot. A taszári csapat egyébként megkapta a volt rendőr körzeti megbízott szobáját. Szombat délelőttönként itt tartja összejöveteleit, felfedező foglalkozásait a huszonöt tagú közösség. Megalakult a Magyaratádért Egyesület Tizenkét alapító taggal Magyaratádon megalakult a Magyaratádért Egyesület. A Somogyért Egyesület helyi szervezeteként működik, és a szervezet elfogadta a Somogyért Egyesület alapszabályában megfogalmazottakat. Szándékuk szerint az egyesület nyitott: tagjaik vagy támogatóik sorába léphet bárki, aki egyetért céljaikkal. Az egyesület párthoz nem kötődő társadalmi szervezetként szeretne együttműködési lehetőséget biztosítani az őket támogató magánszemélyek és intézmények, önkormányzatok képviselői számára, találkozási lehetőséget teremteni az aktív közéletiséget vállaló magyaratádiak részére. Tevékenységükkel szeretnének növelni a helyi civil szerveződések társadalmi súlyát. Céljaik között megfogalmazták: erősítik a helyi közéleti aktivitást és társadalmi összefogással szeretnének minél többet tenni Magyaratádért. Az egyesület elnökének Munkácsy Mihályt, a magyaratádi általános iskola igazgatóját választották meg. SOMOGYI HÍRLAPSOMOGYI TÁJAK Kígyók, patkányok is tanyáznak a vótapusztai kamrában Tízenkilenc négyzetméteren Régóta nincs üveg a bejárati ajtón, kifeszített, foszladozó műanyag zsákokat zörget a szél. A békebeli sparhelt meleg helyett füstöt okád, a zománcozott kályhacsövet — kémény nem lévén — az udvarra vezették ki. Laczkó Irén kilenc gyerekével él az alig kilenc négyzetméteres kamrában Vótapusztán. Tíz lurkót szült, szerinte két apától. A környékbeliek viszont úgy tudják: négy férfitól vannak a gyerekek, akik közül a legnagyobb tizennyolc éves, a legkisebb másfél. Egy tizenöt éves állami gondozott. — Ezzel a kicsivel van a legtöbb baj, állandóan elhal a karomban — mondja a harminchat éves asszony —, ha nagy a füst, nehezen veszi a levegőt. Olyankor fulladozik, mindig pofoznom kell. A sarokban halom ruha, letakarva egy pléddel, az asztalon szakadt viaszkosvászon, fél tányér paprikáskrumpli, és némi kenyér. — Miből élnek? — A gyes mellé jön a családi pótlék, ami harmincegyezer forint. Általában krumplit krumplival eszünk, de a múltkor sikerült vennem egy kis malacot, azt vágtuk le. Néhány napra elég volt. Egy négyszemélyes rekamién és egy keskeny lócán alszanak a gyerekek. Ennyi fért be a kis helyiségbe, aminek töredezett betonaljára lépve biztos a bokaficam. A tömésház másik felében az asszony anyja él fiával, menyével és unokájával, nyomorúságban.Ugyanilyen A gyerekektől kérdeztem: — Mivel takaróztok? — Egy-egy vékony pléddel. Még nem fagytunk meg — felelte a kamaszlány, aki rövid ujjú fekete pólóban jár-kel az udvaron, s — legalábbis úgy tűnik —, fene nagy jókedve van. — A nyáron kígyók is betelepedtek a ruhakupac alá, most meg patkányok futkosnak — mondta az asszony. — A gyerekek félnek tőlük, én már megszoktam őket. — Miért nem mossa ki a ruhákat, s takarítja ki azt a sarkot? — Kell a sok ruha a gyerekeknek, azért nem dobom ki a nadrágokat, pulóvereket. Inkább egy helyen gyűjtöm. — Hogyan tisztálkodnak? — Melegítünk a kályhán vizet, aztán megmosakszunk. A falubeliek azt mondják: van, aki megszánja őket, és kosárszám visz nekik használt ruhát, de az asszony nemigen más; inkább eldobja, ha már egyik gyerek sem akarja fölvenni. Torgyán Józsefnek is írtak egy levelet. A kisgazda-pártelnök karácsony előtt küldött is egy nagy csomagot, de már semmi nincs az ajándékokból, pedig még társasjáték is volt a pakkban. Nagy Jánosné a szomszédban lakik. Laczkó Irén tulajdonképpen a menye lehetne; a fia ugyan nem vette el a nőt, de tőle van négy gyereke. Nagyné látja, hol nevelkednek unokái, és szeretné legalább a két nagyobbat maga mellé venni. — Mi hordanánk őket az óvodába, az iskolába is, de csak akkor, ha megkapnám a családi pótlékot — mondta az asszony. — Nekem kilencezer hatszáz forint a nyugdíjam, a fiam meg munkanélküli. Leesett a tetőről, eltörött a gerince. Pénz nélkül hogyan vállalhatnám a gyerekeket? így is segítem őket, ahogy tudom, de Irénnel nem beszélek. Haragszom rá, hogy ennyi gyereket szült, és nem neveli a csemetéit. Én felajánlottam: vegyenek egy házat a fiammal a Dózsa György utcában, még az OTP-részleteket is vállalnám, csak jutnának már egyről a kettőre. Ő nemet mondott. Iskolába is hol járnak a gyerekek, hol meg nem. Milyen ember lesz így belőlük? A hétéves unokám, aki szeret nálunk lenni, azt mondta: Ugye, mamám, ha nekem intézetbe kell mennem, akkor te nem engedsz el? Verkman József, Kadarkút polgármestere régóta latolgatja: tenni kellene valamit ezzel a családdal. A faluban több épületet is kiszemelt már, hogy odatelepítené őket a az önkormányzat, de amikor szomszédok megtudták, hogy kik költöznének a házba, megfenyegették gazdát: ha eladja a házat, fel gyújtják még az adásvételi szerződés megkötése előtt. Aztán Kőkúton is volt egy lehetőség, de azt meg Laczkó Irén nem fogadta el, mondván: ő bizony nem megy cigányok közé! A sokgyerekes asszony életéről az omladozó vályogház falai tudnának a legtöbbet mesélni, de a vótapusztaiak, a kadarkútiak is rendkívül tájékozottak. Az embernek az az érzése: hiába ismeri mindenki a tényeket, mégsem történik semmi. Lehet, hogy megvárják, míg egyik reggelre megfagy valamelyikőjük vagy megfullad a füsttől a legkisebb lurkó? Lőrincz Sándor Az asszony férj nélkül, öt gyerekével fotó: lőrincz 5 Mérőből öt vagonra Olaszországba Öt vagont raktak meg a kaposmérői állomáson. Ez is jelzi, hogy élénkül a vasúti áruszállítás. Csendes volt az év első pár hete, a napokban azonban újra megkezdődött a rakodás. Több vagon rönköt szállított egy kereskedelmi kft Olaszországba. Hamarosan újabb szállítmány indítása is várható — mondta Schlichter István, a kaposmérői állomás forgalmi szolgálattevője. Mérőbe kevés áru érkezik most vasúton. Komlóról hoztak csak néhány vagon szenet a téglagyárnak. A teherforgalom, mint a szolgálattevő elmondta, várhatóan márciusban élénkül meg. A környéken több társaság is kereskedik mezőgazdasági terményekkel, s általában hetente két-három vagont raknak meg az állomáson. A múlt ősszel több vagon gabonát is szállítottak. H. M. Jól telel a vetés Bodrog határában Két traktorral törték föl a jeget az osztopán-bodrogi Agrárszövetkezet földjein, így az őszi vetésű növényeket nem veszélyezteti már a fulladás; a hóra hullt ónos eső jégrétege alatt ugyanis tönkrement volna a vetés. Schád András főagronómus elmondta: a mostoha időjárás sok bosszúságot okozott a termelőknek. Területükön 215 hektár őszi búza, hatvan hektár tritikálé, valamint ötven hektár rozs van a hó alatt. Az őszi vetés így - a jégtörésnek köszönhetően - jól bírja a telet, legalábbis az első határszemlén ez derült ki. Remélik, hogy nem lesz túl nagy a kár. Biztosat persze csak a hóolvadás után lehet mondani. A szakemberek reménykednek, azt is felmérték, hogy hány hektáron mennyi a kár. Kisebb területet ugyanis már korábban ellepett a víz, s ott - a fagy miatt - foltokban kipusztult a vetés. (Harsányi) Országos feladatok - Hosszan tartó, drága kezelés - Kevés a pénz Mosdóson Anyák a kórházi rácsos ágynál A hétéves Sanyi, kisgyermek kora óta a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház gyermekosztályának lakója. Békésen fekszik ágyában, türelemmel viseli az orrába helyezett műanyag csöveket, melyek az éltető oxigént szállítják beteg tüdejébe. E nélkül nem is élne már. Apjától — aki fiatalon elhunyt — örökölte a súlyos asztmát. Esdeklő tekintettel néz ránk, s alig hallhatóan suttogja: — A maszkot kérem... A mellette levő szobában túlsúlyos, puffadt kislány szuszogva rakosgatja játékait. Tömzsi ujjaival nehezen mozgatja a figurákat. Távoli városból, fulladással hozták az intézetbe. — Az elhízás okozza a nehézlégzést. Lassan, kíméletesen kell lefogyasztani, azért van itt ilyen régóta — mondta dr. Gyurkovits Kálmán egyetemi tanár, a kórház főigazgatója. A pufók gyermek mellett még két apróság, édesanyjuk féltő tekintete mellett próbálkoznak a játékkal. A szöszi, lófarkos kislány — Miskolcról hozták ide — elmélázva tipeg a rácsos ágyak között.— Majdnem elvesztette a fél tüdejét, olyan súlyos tüdőgyulladása volt. A több hónapi, gondos kezelésnek köszönhetően nem kellett megoperálni. Lassan haza is mehet — mondta a professzor. Az országos és regionális feladatokat ellátó gyermekpulmonológiai osztály 87 védett ágyán hasonló sorsú kicsinyek várnak a gyógyulásra. Sokuknak — elsősorban a mukoviscidózisban (gyógyíthatatlan, öröklött anyagcsere-betegség) — szenvedőknek az országban egyedül ez az intézet nyújthat megfelelő kezelést. Most 4 ilyen csecsemőt és 8 gyereket gondoznak; a legkisebb 2 hónapos, a legnagyobb 22 éves. Dr. Gyurkovits Kálmán szeretné, ha minél több szülő maradhatna a kisgyermeke mellett; a nyugalom, az anyai gondoskodás segíti a gyógyulást. A kevésbé zsúfolt kórtermekben a fertőzés veszélye is kisebb. Gondot okoz a többhónapos kezelést igénylő betegek ellátása. Az új finanszírozás szerint két napra és 2 hónapra is 40 ezer forint jut egy betegre, s itt legtöbbször hónapokig kezeljük őket. Az egyedi finanszírozás bevezetése jelenthet csak megoldást. Erre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adhat engedélyt. A krónikus légúti betegek mellett a súlyos gerincferdüléses gyermekeket is itt kezelik. Eddig 3, most már csak 2 hetes turnusban, 10-15 gyermekkel foglalkoznak. Heti két órában dr. Zsigmond Kázmér ortopéd főorvos vizsgálja őket. — A krónikus légzési zavar fajtáinak ellátásához megvannak a feltételek; kiemelkedően jó a bronchológiai és a légzésfunkció-vizsgálat, valamint az inhalációs gépparkunk — mondja a professzor. — A környezet tiszta levegőjét azonban semmi sem pótolja. Az intézetben működő óvoda és iskola — az országban egyedülállóan — a folyamatos képzés lehetőségét biztosítja. A fejlesztés mellett, gondjaink is vannak: fűtőolaj híján nem tudjuk üzemeltetni a melegvizes gyermek-gyógymedencét. Fel kellene szerelni az új tornatermet, s tervezzük egy nyári foglalkoztató kialakítását is. Csak a pályázatokban reménykedhetünk. Várnai Ágnes Az édesanya jelenléte segíti a gyógyulást fotó: várnai