Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-15 / 215. szám
12 SOMOGY Delegáció Rosztovba Az oroszországi Rosztovba utazik szeptember 27-én a megyei közgyűlés delegációja. A múlt évi partnerkapcsolat-felvétel és az idei látogatások folytatásaként somogyi üzletemberek is tagjai lesznek a küldöttségnek. Az utazás célja a gazdasági elképzelések részleteinek az egyeztetése, vállalkozások indítása és a kölcsönösen előnyös export-import lehetőségek feltárása. A delegációban szívesen látnák a hatalmas orosz piac iránt érdeklődő somogyi üzletembereket. Részletes tudnivalók a 82/312-150-es telefon/faxszámon az önkormányzat elnöki irodája ad felvilágosítást. Német vendégek Somogy németországi partnere, Rhein-Neckar körzet tanácsának elnöke dr. Jürgen Schütz és vezető munkatársai látogatnak szeptember 24-én Kaposvárra. A háromnapos program elsőrendű célja a gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárása. A somogyi küldöttség korábbi rheinneckari útját követően eredményes partnerkapcsolatot létesített Lengyeltóti és Düheim, s több somogyi település jelezte hasonló szándékát. A küldöttség ellátogat a megyei kórházba, tanulmányozza a dr. Rozsos István professzor által kifejlesztett műtéti eljárást, majd az agráregyetem és a lovasakadémia lesz úticéljuk. Vendégei lesznek a Marcali Nemzetközi Vásárnak, s a tervek szerint Göncz Árpáddal is találkoznak. S megbeszélést folytatnak Barcs vezetőivel is. Somogyi felügyelő Dr. Vékony László, a megyei önkormányzat főtanácsosa is ott volt a Bosznia-Hercegovinában tartott helyhatósági választásokat ellenőrző nemzetközi felügyeleti csoportban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által koordinált munkába Magyarországról 100 felügyelőt küldött. SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 1997. szeptember 15., hétfő Költségvetés, bevételek - kiskincstári finanszírozási rend Eredményes gazdálkodási 1997. évi gazdálkodásunk alapelveit a költségvetési koncepcióban, valamint költségvetési rendeletünkben fogalmaztuk meg. Az önkormányzatok forrásszabályozása csak kevésbé kedvezett a megyéknek, ezért az év elején intézkedéseket tettünk a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében. Az intézményi szolgáltatások térítési díjait ezért emeltük márciusban, s folytattuk az intézményhálózat strukturális átalakítását. Családiházas elhelyezéssel váltottuk ki a nágocsi nevelőotthont, s megkezdtük a nagyszakácsi nevelőotthon átalakítását. Ellenőrzött kiadások Fokozottabban kívánunk élni a pályázatok adta lehetőségekkel, így pályázati pénzből megkezdjük a mosdósi szociális otthon átalakítását, és több intézmény (a Zita és a nagyszakácsi nevelőotthon) elhelyezési körülményeinek javítását. A kiadások ellenőrzött teljesítése érdekében pénzügyi intézkedési és likviditási tervet készítettünk. A vártnál kedvezőbben alakult hitelfelvételünk: a tervezett 99,9 millió forintos hitelfelvétellel szemben folyószámlahitelünk átlagos állománya mintegy 30 millió forint volt. A tervezett fejlesztési hitelt sem vettük fel. További javulást várunk a számlavezető pénzintézettel közösen kidolgozott és július 1-jétől bevezetett „kiskincstári” finanszírozási rendtől. Az első félévben befolyt (4.518,6 millió forintos) összbevétel döntő többségét (73 százalékát) a központi támogatások teszik ki. Egyéb bevételeink közül az intézményiek az időarányosnál jobbak, de ezeknek a bevételeknek általában a többletfeladatok ellátását is kell biztosítani. Ugyanakkor elmaradtak részvény- és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos, valamint a tanácsi alapítású vállalatok privatizációból még járó forrásaink. Ez utóbbi várhatóan még a második félévben realizálódik, s az ÁPV Rt átutalja a szerződés szerint járó összeget, csaknem 90 millió forintot. Az ingatlanpiac közismert nehézségei ellenére sikerült értékesítenünk a balatonfenyvesi kistábort, s a Teszöv-székház és több vállalkozói vagyonelem értékesítéséről is tárgyalunk. A Somogy Megyei Illetékhivatal január 1-jétől a megyei önkormányzat szervezetében működik, s a jelentős illetékbevételeket az időarányosnak megfelelően teljesítette (142 millió forint, 50,8 százalék). Működőképes hálózat Az önkormányzat és intézményei kötelező, valamint önkéntes feladataira és a felújítás-beruházásokra 4180 millió forintot költöttünk az első félévben. Ennek 79,3 százalékából biztosítottuk 43 önállóan gazdálkodó intézményünk folyamatos,de nem zavartalan működését. A féléves beszámoló elkészítését követően több intézmény jelezte működési problémáit, többlettámogatásukat szeptemberi ülésén tárgyalja a közgyűlés. A hivatal kiadásai az időarányosnál alacsonyabbak. Kórházaink közül különösen a Kaposi Mór Megyei Kórház eladósodása okozott gondot a megyei közgyűlésnek. A megoldás érdekében széles körű egyeztetéseket, tárgyalásokat folytattunk a finanszírozó Országos Egészségügyi Pénztárral, a minisztériumokkal és a kórház vezetésével. A közgyűlés és az intézmény belső intézkedéseinek eredményeként az adósságállomány növekedése megállt, sőt csekély csökkenést mutat. A napokban készül el a szakértők vizsgálati anyaga, amely elemzi az adósságállomány keletkezésének okait, s javaslatot is tesz ezek megszüntetésére. Folytatódó fejlesztések Az első félévben 345 millió forintot fordítottunk állagmegóvásra és rekonstrukciókra. Ez nem tükrözi az elmúlt években megkezdett s idén lezárt fejlesztéseket, így a Kaposi Mór Megyei Kórház belgyógyászatának milliárdos nagyságrendű rekonstrukcióját, valamint a somogyvári nevelőotthon 80 millió forintos konyharekonstrukcióját. A kedvező parlamenti döntés következtében a közeljövőben további beruházásokra nyílik lehetőségük, így az idén megkezdődik a mosdósi és szabási szociális otthon építése (összesen 108 hellyel), a megyei múzeum rekonstrukciója (450 millió forintos beruházással) és a 80 ágyas tabi kollégium építése. Szakmai, műszaki,pénzügyi előkészítés alatt vannak az 1998-as indításra tervezett beruházási pályázataink is (megyei kórház fülorr-gége és traumatológiai osztályai, siófoki diákotthon, berzencei szociális otthon). Összegezve elmondhatjuk: első félévi gazdálkodásunk a tudatos döntések s tervszerű munkának köszönhetően nagyobb gondoktól mentesen megvalósult. A második félévben további előretekintő intézkedésekkel, a központi források, saját bevételek minél magasabb szintű elérésével a pénzügyi nehézségek megoldhatók. Szentgróti József főosztályvezető Oktatási intézmények pályázatai Pályázatot írt ki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az ez évi költségvetésben közoktatási célú támogatási előirányzatok elnyerésére. Egyebek közt pályázat nyújtható be a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátási feltételeinek javítását, a működési költségek kiegészítését szolgáló 300 millió forintos alapra is. A megyei közgyűlés az általa fenntartott gyógypedagógiai iskolák, nevelési tanácsadók és a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságon keresztül most is sokrétű pedagógiai szakszolgáltatást biztosít, s az 1997. évre rendelkezésre álló központi forrás egy részének elnyerésével élni kíván, hogy a szakszolgálati rendszert továbbfejleszthesse. Intézményeink feladat-ellátási tervet készítenek, s fenntartójuk jóváhagyása teszi érvényessé. Információs füzet Somogyról Borítóján a somogyvári apátság romja, a megye zászlajának zöld alapszínében áll a cím: Somogy. Dr. Kolber István, a közgyűlés elnöke ajánlja az olvasók figyelmébe a megyei önkormányzat friss információs kiadványát. Ez a 60 oldalas füzet a bővülő kül- és belföldi kapcsolatokat szolgálja. A legfontosabb alapinformációkat húsz cím alatt közli; a megyei közgyűlés rendszere, összetétele és négyéves programja mellett kitér a külkapcsolatokra. Ismerteti a 43 intézmény s a megye településeinek adatait, a hivatalok címét,telefonszámát. A kis füzetet most postázzák Turinform-irodáknak, polgármesteri hivataloknak. S nyomdában van a német és az angol nyelvű is. Környezet, területfejlesztés a szeptemberi közgyűlés előtt Tizennyolc napirendi pont Somogy megye közgyűlése szeptember 24-én 9 órakor tartja legközelebbi soros ülését. A „vármegye parlamentje” 18 napirendi pont tárgyalását tervezi, egyebek között a jövő évi önkormányzati költségvetési irányelveket. Sok idős embert érint a szociális otthonaink állapotáról készíttet helyzetfelmérés és a teendő intézkedések. Bizonyosan több észrevétellel teszik teljessé a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, s két másik gazdasági témát is megvitatnak: a megyei Kéményseprő Kft privatizációját és a megye környezeti állapotáról szóló tájékoztatót. Szó lesz a termőföldek magánosításáról és a három gazdasági kamara működésének tapasztalatairól, valamint a munkaügyi tanács önkormányzati oldalának tevékenységéről. Az ülés nyilvános, várják az érdeklődő polgárokat. Az előterjesztések a megyei és a városi könyvtárban megtekinthetők. Főépítészi mustra 7 évről A népmesékben gyakran előfordul a misztikus 7-es szám: hétmérföldes csizma, hét szűk esztendő. Az önkormányzati és hatásköri törvény és az építési törvény megalkotása, hatályba lépése között ugyancsak hét év telt el. E „hét szűk(ös) esztendő” alatt az önkormányzati és hatásköri törvények által kapott feladatot - a megye épített és természeti környezetéért felelősséggel tartozást - eszközök hiányában nehezen lehetett megvalósítani. Az eszközök most, hét év után az építési törvény és a követő jogszabályok alapján rendelkezésre állnak. Hogyan változott az elmúlt 7 évben ez a táj, a megye? Mit tehetett a megyei önkormányzat, mit a megyei főépítész? A megye 553 műemlékén kívül csaknem négyezerre tehető a helyi védelemre érdemes objektumok száma. S egyetlen település sincs, ahol ne lenne valami védelemre érdemes. Jó és rossz tapasztalatok egyaránt vannak. Jó, hogy a 15 településen dolgozó főépítészekkel már tíz éve műhelymunkarendszerű főépítészi fórumot működtetünk; rossz, hogy 229 településen nincs is főépítész. Jó, hogy a megyei önkormányzatnak van környezetvédelmi és műemléki bizottsága, pályázatokat tud kiírni - ilyen a helyi és műemléki védelem alatt álló épületek helyreállítása vagy az év háza pályázat -, s rossz, hogy ez a keret csak csepp a tengerben. Jó a nagyobb odafigyelés a táji környezetre, természeti értékekre, de sajnos, a somogyi dombtetőkön száznál több, vasszerkezetű adótorony áll, s úgy tűnik, nem akadályozható meg terjedésük sem tervtanáccsal, sem bírósági ítélettel. Jó, hogy a kis települések az összekötő utak megépítésével nyitottak a világra, és kár, hogy nem történt előrelépés a Balatont tehermentesítő M 7-es megépítésében. Jó, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a megye kapcsolata eredményes.Ugyanakkor jóvátehetetlen a veszteség a hét év alatt tulajdonosi és egyéb problémák miatt pusztulásra jutott műemlékekben. Jó, hogy több kastélyt tőkebefektetés, vállalkozás során igényesen helyreállítottak, de sokat spekulációs céllal vettek meg, s ezek sorsa mára már kérdéses. Jó, hogy fejlődnek városaink, s igyekeznek megőrizni kisvárosias arculatukat. Kár, hogy sok helyen csak az üzleti érdekekre figyelő vevő bevásárlóközpontokat és benzinkutakat akar megvalósítani a városközpontokban és ehhez - sajnos, szakmai tiltakozásunk ellenére - néha az önkormányzatok is partnerek. Jó, hogy a falvak a helyi önkormányzatok megalakulása után újraéledtek, számos falusi középület és közterület megszépült. Kár, hogy ehhez a munkához nem mindig vették igénybe a szakembereket. Jó, hogy 200-nál több településnek van használható rendezési terve, s kár, hogy nem mindegyik tartalmaz külterületi szabályozást. Jó, hogy igényesebb házak épülnek, igényesebb kertekkel. Kár, hogy nem mindig érvényesül az elv, a kevesebb több, és sok helyen eltorzult az építészeti formavilág. Ezen próbál segíteni egyebek között a Területrendezési és Építészeti Tervtanács, amely nálunk - úgy gondolom - mintaszerűen működik. Jó, hogy a főépítészek és a főépítészi tevékenység nagyobb hangsúlyt kapott mind a szakma, mind a törvénykezés területén. Kár, hogy kevesen vagyunk, és nem vagyunk elég aktívak a településpolitikában, nem hangoztatjuk minden esetben elég hangosan szakmai véleményünket. Lőrinczné dr. Szabó Tünde Somogy megye főépítésze Elnöki oklevél kiemelkedő tevékenységért Somogy Megye Közgyűlésének elnöke az állami ünnep alkalmából kiemelkedő tevékenységük, jó munkájuk elismeréseként elnöki oklevelet adományozott a megyei önkormányzatnál, illetve a 43 intézményénél foglalkoztatott mintegy ötszáz dolgozó közül 84-nek. Elismerésben részesült: Babai Lajos, a marcali csecsemőotthon gazdasági vezetője; Bajzik Miklós főtanácsos; Ballér Margit siófoki kollégiumi nevelő; Bántó Zsuzsanna, a fonyódi Mátyás Király Gimnázium igazgatója; Barakonyi János főtanácsos; Bárdosi László, a segesdi Gondviselés szociális otthon igazgatója; Bene Beáta, a szervezési és jogi főosztály fogalmazója; Berni Dávid, a balatonföldvári Jogar főpincére; Berta Béláné, a fonyódi híradásipari szakközépiskola tanára; Bodrogi Dezsőné, a humánszolgáltatási főosztály titkárnője; Czinkné Bükkösdi Valéria, a Megyei és Városi Könyvtár igazgatóhelyettese; Czinkóczi Gézáné, a területfejlesztési főosztály titkárnője; Csenterics Gyula, a Somszolg gépkocsivezetője; Cserháti Ágnes, az öreglaki iskola és diákotthon igazgatóhelyettese; Dániel Lászlóné, az illetékhivatal dolgozója; Dobor Ferencné, a nagyatádi szakképző iskola titkára; Domokos Zsuzsanna, a megyei levéltár dolgozója; Dömös Józsefné, az illetékhivatal dolgozója; Erdélyi Ferencné főelőadó; Framvald Józsefné, a nágocsi nevelőotthon gazdasági vezetője; Frank Dezső főtanácsos; Gálosi Jánosné, a drávatamási Drávakastély szociális otthon főnővére; Gárdonyi László, a tabi Takács Imre Szociális Otthon igazgatója; dr. Géger Melinda művészettörténész; Giber Tiborné, a nagyszakácsi nevelőotthon igazgatóhelyettese; Géberné Bódis Irén marcali tanár; Gosztola Andrea a Megyei és Városi Könyvtár könyvtárosa; Győrfi Józsefné ügykezelő; dr. Gyurkovits Kálmán, a mosdósi kórház igazgató főorvosa; Hegedűs Miklós tabi középiskolai tanár; Hideg Tamás, a barcsi Drávavölgye gyakorlatioktatás-vezetője; Hilt Lászlóné, a patalomi otthon fizioterápiás nővére; Horváth Ilona, a somogyvári iskoladiákotthon igazgatója; Horváth Józsefné, a segesdi Gondviselés otthon gazdasági vezetője; Horváth Lászlóné a pénzügyi főosztály titkárnője; Iker Zoltán (Somszolg); Kerekes Mihályné, a Drávakastély gazdasági vezetője; Kertész Gyuláné, a marcali csecsemőotthon igazgatóhelyettese; Keszthelyi Sándor főtanácsos; Kígyósi Ferencné (illetékhivatal); Kiss Gyula a Somszolg gépkocsivezetője; Kiss István, a Kéményseprő Kft igazgatója; Kissné Keczeli Gyöngyi főelőadó; Kónya Jószefné (illetékhivatal); dr. Kósik Gyula, a Kaposi Mór Megyei Kórház osztályvezető főorvosa; Kovács Károlyné, a nagybajomi csecsemőotthon gondozónője; dr. Költő László, a megyei múzeum tudományos referense; dr. Lábady Miklós a barcsi Együtt-Egymásért gyermekotthon igazgatója; Laky Lászlóné, a Zita nevelőotthon igazgatója; László József, a megyei múzeum munkatársa; Márton Imre, a somogyvári iskola gazdasági vezetője; Máté Mártonné, a lengyeltóti Csalogány iskola igazgatóhelyettese; ifj. Matucza Ferenc, a megyei múzeum technikai csoportvezetője; Mészárosné Vasanda Mária ügykezelő; Müller Ferenc ádándi szakoktató; Nagy Lajosné, a csurgói Nagyváthy középiskola gazd.vezetője; dr. Novák Ferenc az elnöki iroda vezetője; dr. Orbán István, a Gyivi igazgatója; Orbán Jenőné, az SME könyvelő-pénztárosa; Pázmány Gábor fogalmazó; Pécsi Oszkár tanácsos; Péntek István, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatóhelyettese; Fotó Kornélia kaposvári gyógypedagus; dr. Riez Ferenc humánszolgáltatási főosztályvezető; Sándor Miklós, a kálmáncsai Fehér Akác otthon igazgatója; Skerlecz Tamás, az ádándi szakmunkásképző gyakorlatioktatás-vezetője; Snóbli Istvánná, a barcsi Együtt-Egymásért gyermekotthon gazd. vezetője; Szabó Lászlóné ügykezelő; Szakály Sándorné könyvelő; Szalai Gyöngyi, az SME titkárnője; dr. Szili Máténé, a kaposvári Általános Iskola és Diákotthon gazdasági vezetője; Tihanyi Ilona ügykezelő; Tóth István főtanácsos; Tóth Lászlóné, a Somszolg takarítónője; Tóth Sándor, a Zita nevelőotthon gazdasági vezetője; Varga Imre, az ádándi szakmunkásképző tanára; Várkonyi Csabáné főtanácsos; dr. Vékony László főtanácsos; Vörös Gábor, az illetékhivatal értékellenőre; dr. Vörösné Lukács Éva, a humánszolgáltatási főosztály titkára; Wéber István a patalomi otthon igazgatóhelyettese; Zenisek Antalné titkárnő; Zsidi László főkönyvelő.